Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-22 / 42. szám
WSMZMUfostáj XIII. ÉVF. 42. SZÁM. n magyar nyelv városházi használatáról nyilatkozik Socol Aurél  nemzeti paraszípárí kolozsvári elnöke a választási egyezményről — Senkinek a tevékenysége sem mellőzhető azon a elmen, hogy nem tudja a román nyelvet (Kolozsvár, február 20.) A kolozsvári választási kampányra közösen készülnek fel és indítják meg azt a választási szervező munkát, amelynek teljes sikerrel kell végződnie. Minden párt külön megteszi a maga körében a szükséges intézkedéseket, külön szervezkedik, de szükség van közös propagandára is. A Magyar Pártnak az a helyzete, hogy ha csak egyetlen jelöltje is elbukik a választáson, akkor megbillen az egyensúly, amivel a magyar polgárság megfelelő befolyását biztosítani tudja. De ugyanez a helyzetük azoknak a pártoknak is, amelyekkel a Magyar Párt az egyezményt megkötötte. Akármelyik csak egy jelöltjét ne tudja behozni, az együttműködés békés lehetősége fel - zavarodik. Épen ezért nagyon komoly érdek, hogy a blokkok teljesen lehengerelődjenek, mert különben a nem kívánatos elemek uralma teszi lehetetlenné a városházán a polgárság képviselőinek a munkáját. A Magyar Párt azzal a bizalommal kötötte meg a választási egyezményt, hogy többek között, de elsősorban a nyelvhasználat jogát ér- vényesiteni fogja. Erre vonatkozólag megkerestük Socol Aurel képviselőt, a román nemzeti parasztpárt kolozsvári elnökét, aki az egyezményt pártja nevében aláírta és kérdéseket intéztünk hozzá. Socol Aurel elnöknek elmondottuk, hogv a Magyar Párt úgy érzi, áldozatokat hozott az egyezmény megkötése végett, hogy uj békessé- ges éra kezdődjék a város közigazgatásában. Ennek a szándéknak a visszhangját keresi a román nemzeti pártnál. Socol képviselő igy .válaszolt: — A Magyar Párttal azért kötöttük meg mi az egyezményt, hogy a város közigazgatását a lakosság és a pártok jó egyetértésével, kizárólagosan a város érdekeinek megfelelően szervezzük meg és a közös munkát tegyük valósággá. — Alapos a reményünk, hogy ezt a célt kölcsönös jóakarattal feltétlenül el fogjuk érni. A paktumot kölcsönösen tett koncesz- sziókkal. a legbarátságosabb atmoszférában, a lakosság számarányának a figyelem- bevételével igyekeztünk megkötni. A paktumban az összes politikai pártok megtalálják a képviseletüket és a város egész lakossága igy jut megfelelő képviselethez. így vetettük meg az alapját a legteljesebb egyet értésnek. Arra a kérdésre, hogy az egyetértésnek és együttmunkálkodásnak a lehetőségét nem a magyar nyelv használatának a kérdése dönti-e el, Socol Aurél elnök a következőket jelentette ki: — Természetesen a város polgárainak egyetlen képviselője sem lehet kizárva abból, hogy megfelelő módon tevékenységet fejtsen ki a város közigazgatásában, mert a román nyelv nem tudása nem ok arra. hogy a román nyelvet nem bitó kisebbségek ne vehessenek tevékeny részt a városi ügyek igazgatásában. számára olcsó, népies olvasmányok 10—15 léi eladási árban. Éíínos63ngv. leseíező, bösz5siíő stb., stb. előnyösen kapható IS — Hiszen az eddigi gyakorlatban rendeződött a nyelvkérdés úgy, hogy a román nyelvet nem tudó közgyűlési tagok s elsősorban a magyar tagok, eddig is használhatták, használták a saját anyanyelvűket. Sőt a város vezetősége a fontosabb ügyekre vonatkozó előterjesztéseit már eddig is, magyar nyelven is előadta, közölte a közgyűlés magyar tagjaival. Ez másképen nem is lehet, hiszen a közügyek eredményes intézése megkívánja, hogy mindenki a tehetsége szerint részt vegyen a munkából és tehetsége legjavát adja. — Nem lehet, hogy a román nyelv nem tudása miatt egy rátermett városi polgár a közügyek intézésébe be ne folyhasson. Ennek a román nyelv nem tudása nem lehet akadálya. Ez különben a demokrácia követelménye és a nemzeti pártra nézve önként folyik a gyulafehérvári határozatokból, de a román nemzet megértő toleranciájából is s a gyulafehérvári határozatok a kisebbségek nyelvhasználatának a jogát feltétlenül elismerik. — Különben is. mivel a nemzeti párt azt az elvet vallja, hogy a hivatalnokok a közügyét és a polgárság érdekeit szolgálják a közhivatalnoknak az ügyfelekkel való érintkezésben szüksége van a kisebbségek neylvének használatára s igy arra kell törekednie, hogy a lakosság nyelvét megfelelően birja. Leszögezzük Socol Aurél képviselőbe^!;. elnöknek ezeket a kijelentéseit azéţtpef| kijelentések ellenében jöhetett létre az a megegyezés a pártok között, amelyben a Magyar Párt keresi a térfoglalás útját az őt megillető közigazgatási önkormányzati jogok megszerzése felé, A városházi együttműködés további módjainak tisztázására rákerül a sor. Több száz népgyüíésen követelték Spanyolországban a köztársaság kikiáltását (Madrid, február 20.) A diktatúra alatt Primo de Rivera sok politikust Ítélt pénzbüntetésre politikai magatartásuk miatt. Ezek a politikusok most kérvényt nyújtottak be a kormányhoz, amelyben büntetéspénzelik visszafizetésiét kérik. Hangoztatják, hogy a politikai magatartásukért elítéltek amnesztiát kaptak és igy az ők kérésük teljesen indokolt. A szerdai és csütörtöki nap folyamán egész Spanyolország területén többszáz népgyüilóst tartottak Köztársaság még 1930-ban jelszóval. A madridi népgyüíésen lelkesen ünnepelték a köztársasági eszme veteránját, Lerauxt, aki beszédét a következő szavakkal fejezte be: A király számára két ut van, vagy hagyja el az országot, vagy menjen a vérpadra. A király és Berenguer nevének említésekor gyűlölködő kiáltások szakították félbe a szónokok beszédét. A spanyol köztársasági párt február 2G-án országos nagygyűlést fog tartani. Miért mond le Panai állampolgárságáról A világhírű román irót kitoloncolták Egypíomból és Triesztben a gyüjlőhgházba került (Paris, február 20.) Röviden már ' megírtuk, hogy Panait Istrati, — akinek Kyra Kyralina eimii, francia nyelven megirt regényét az erdélyi közönség is ismeri, — megalázó kálvária után elhatározta, hogy szülőhazájával megszakít minden kapcsolatot és rövid időn belül felveszi a francia állampolgárságot. Már egymagában ez az elhatározás is az érdeklődés homlokterébe állítja azt a nagy világcsavargót, a Gorkijok és Rimbaud-k lelki rokonát. Panait Istrati azonban még olyan lépést is szándékozik megtenni, aminőt a modern irodalom világhirü reprezentánsai sem követtek el. A hágai nemzetközi bíróság előtt indit pert az egyiptomi és az olasz kormány ellen. Panait Istrati első nagy regényének, a Kyra Kyra- linának megírása előtt évekig csavargóit a Balkánon és Keleten. Kóbor és nyomorúságos élet volt az osztályrésze. Sok, sok élménye é3 szenvedése mellé egy elég komoly természetű tüdőbajt is elraktározott megviselt szervezetében. Ma már — úgy látszik — eljutott odáig, hogy tüdőbaját gyógykezeltetni is tudja. Gondolt tehát egy nagyot és jegyet váltott Kairóig, hogy a verőfényes egyiptomi ég alatt, szedjen egy kis erőt magára. Ez az egyiptomi ut volt az oka annak, hogy Panait szégyenteljes kálváriát járt és hogy elhatározta magát a francia állampolgárság megszerzésére és hogy a hágai biróság előtt indítson kártérítési pert Egyiptom és Olaszország kormánya ellen. Triesztből utazott Panait Istrati Kairóig. A kikötőben rendkívül kellemetlen meglepetés érte: az egyiptomi hatóságok megtiltották, hogy partra lépjen. A kóborlások régi esztendőiben Panait Istrati egy ilyen kalandra bizonyára fütyült volna. Most azonban Panait Istratinak, a világhirü Írónak aikal- mazkodnai kellett a szigorú formalitásokhoz. Neki azonban Egyiptom és az egyiptomi napsugár megváltás lett volna s ezért kísérletet tett, hogy a partraszállási engedélyt kerülő utón is megszerezze. Megkérte a kairói román konzult, hogy vegye pártfogásába és az egyiptomi kormány érthetetlen intézkedését valahogyan vonassa vissza. A kairói román konzul Panait Istrati kérését a legkategőrikusabhan visszautasította. Azzal indokolta meg a kiutasitást, hogy müveiben szélsőséges forradalmi eszméket propagál. Panait Istrati zsebében a szabályszerű útlevéllel és az orvosi bizonyítványokkal ott maradt a kikötőben. Megérkezett Egyiptomba és mégsem volt Egyiptomban. Hiába mutatta fel hires francia orvosok bizonyítványait, a kikötő parancsnoksága nem tágított s a kormány rendeletére való hivatkozással tartotta vissza a világhirü irót. Panait Istrati kinos helyzetbe került. Ebből a kellemetlen szituációból úgy szabadult ki, hogy az egyiptomi kormány nagy kegyesen útiköltséget folyósított számára — egészen Triesztig. A Kyra Kyralina írója tehát az egyiptomi kormány költségén, magyarán mondva per zsupp utazott vissza Triesztig. Mintha a világcsavargók végzete ezzel a kairói úttal menthetetlenül a nyomába szegődött volna, az olasz kikötővárosban újabb kellemetlen meglepetések várták. A rendőrség megérkezése után azonnal elfogta. Indokolás csak annyi volt: nincsen olasz vízuma. Panait Istrati sípoló tüdejével és megrongált idegeivel bekerült a gyüj tőfogházba, ahol abban a kivételes szerencsében részesült, hogy melléje csukták azokat is, akiket a Popolo di Tries- ti szerkesztősége ellen elkövetett bombamerénylet miatt a rendőrség gyanúba fogott és letartóztatott. Panait Istrati a langyos egyiptomi napsugár utáni vágyódásában ezúttal másodszer került — hűvösre. Kinos helyzetéből a trieszti francia konzul erélyes közbenjárása szabadította ki. A nagy világcsavargó most már végérvényesen feladta az egyiptomi utazás és gyógyulás tcivét. Jegyet váltott egyenesen PárÍ3ba. A kalandos egyiptomi ut keserű élményeinek hatása alatt Panait Istrati elhatározta, hogy lemond a román állampolgárságról és megszerzi a francia állampolgárságot. Ezenkívül a hágai nemzetközi biróság előtt kártérítési pert indit Egyiptom Ó3 Olaszország kormánya ellen azért a csúfos meghurcoltatásért, amelyben a kairói és a trieszti kikötőkben része volt.
