Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-10 / 32. szám
4 HU. ÉVF. 31 SZÁM. Kts&nmtáG Világvárosi Mozaik — Berlini levél — 4á^>«ÍPzkető áros. — Berlinben elég sok uecai á™f/iTaP; egyik típusa a reszkető árus. Rendesen “ Bţiednchstrasse valamelyik mellékuccájából rohan elő, mint az üldözött nemes vad, kis kézitáskával a kezeben, reszketve nyitja ki és reszktve szedi elő belőle a portékát, miközben kétségbeesett, hajszolt pillantásokkal kémleli a látóhatárt. Hamarosan tekintélyes emberkaréj gyülekezik körülötte és tiz peír alatt megveszi tőle az áruját: selyemkcn- őotj cáfjkoLédát, illatszert vagy egyebet. Mindenki lopoü-liolmit sejt benne, de legalább is olyat, amiért a tinaidonos-eladó boltbért, ipart, adót, de még vételárat sem igen fizetett. Azonban szó sincs mindezekről. Az árus adót fizet, iparengedélye van és a portékát készpénzen vette (nem is kapta volna máskép...) A reszkc+é az ő üzleti trükkje, a reklámja és az eladómódszere; lia valódi idegsokkja lenne, ez sokkal kevesebbet használna neki. De rendjén van: annyi kereskedő van ma, aki reszketősben él. Legyen egy néhány, aki reszketősből él. * Hogy bánnak a gyerekkel? Becsben leültetik a gyermeket a villamoson vagy az autóbuszban s a felnőtt feláll, mert az ő csontjai jobban bírják, átadja a helyét a palántának. Berlinben azt mondja az anya a kisgyermeknek, ha fáradt és le szeretne ülni: „Szedd össze magad!“ és ő maga kényelmesen, ülve utazik. Ha véletlenül a gyermeknek is jut hely, akkor leülhet, de alig jön az első néni vagy bácsi, föl kell ugrania és át kell adnia a helyét. Ölbe is lehetne venni a gyermeket — de az illetlen dolog. * Az őrült. Pesten megszokott kép a villamos hátsó ütközőjén nyargalvást ülő fiú, a „srác“, akinek az istenfélő pótkocsikalauz le szokta dobni a sapkáját; a mivel egyrészt imát fakaszt az ifjú ajkán, másrészt arra birja őt, hogy a sinek közé dobja le magát és utána fusson a sapkájának. Egy Berlinben élő magyar rajzoló igen ötletes, humoros szériát rajzolt, amelynek az volt a csattanója, hogy a gyerek a villamos hátsó ütközőjén ülve menekült el a verés elől. Ahány szerkesztőnek megmutatta, az mind úgy nézett rá, mint az őrültre. „Buja, keleti fantázia“ kell ahoz, mondották, hogy valaki ilyesmit kitaláljon . . . Ha Berlinben jutna eszébe egy srácnak, hogy oda üljön, ahová nem szabad! ... Én azt hiszem, egyenesen az őrültekházába vinnék. Magánügy. Egy házban lakom egy G. nevű emberrel, akinek hasonló neve van, mint a szakszervezeti mozgalom legalaposabb és világszerte ismert német teoretikusának. Ma ép akkor mentem el az ajtaja előtt, amikor az újságkihordó az estilapot dugta be a levélszekrényébe. Hopp, gondoltam, abból, hogy ez milyen lapot járat, megtudom, hogy azonos-e tényleg a teoretikussal. Megkérdeztem a kihordót, hogy milyen lapot dobott be a szekrénybe. „Uram, hogy ki milyen lapot járat, az az ő magánügye“, mondta a kihordó és elment. • Mások még nevetnek rajta. Dormándi László, a Pantheon igazgatója és a jeles iró, félboltra nevette magát azon, hogy Berlinben Butterbrotverpackungspapier néven pergamentszerü papirt árulnak. Én borzasztóan örültem annak, hogy már — nem tudok ezen nevetni, én ezt értem és tudom, hogy a Butterbrotverpackungspapir nemzeti szükségleti cikk, mert abba pakolják a Stulle cimü népélelmet. A Stulle viszont két vékonyka szelet kenyér, vékonyan megkenve vajjal, vagy margarinnal, vagy túróval, vagy májashurkával, — nagyon módosak sonkát is tehetnek közé. Éhez délben néhány csésze* feketekávét isznak s megvan az ebéd. De útközben, a villamoson, a városi vasúton is igen jól el lehet fogyasztani és most jön a papír, amelyet szépen nyolcfelé hajtogatva, ismét zsebbetesz a német, hogy holnapra is legyen mibe pakolni a Stullét. Száz papírlap ára 50 pfennig (húsz lej). * Dobbal nem lehet verebet fogni. Berlinben úgynevezett Überfallkommandók vannak, pompásan meg vannak szervezve. Ha például valaki éjjel úgy hallja, hogy betörő motoz az ajtaja reteszén, akkor szép csöndesen leemeli a telefonkagylót, beállítja az autoroatahivón a „K. vl.“ jelet és halkan bemondja a lakása cimét. Abban a pillanatban 6—8 rendőr ugrik egy ké- szenálló berregő autóba és szélsebesen vágtat a tetthely felé. Minthogy sok Überfallkommando van, egy-egy körzet pár perc alatt befutható. Csak egy baj van. A rendőrautó fényszóróval és külön kürttel van ellátva, amely úgy szól, mint a tűzoltóké és Jerikó falainak a ledöntésénél prim- szólamot játszott. Mire az autó a ház elé ér, a betörő rég más zárak mögött jár. Mert nem ismerik azt a magyar közmondást, hogy dobbal nem lehet verebet fogni. * A vadember. Párisban is lopnak autót, de egészben. Berlinben ellopják, elviszik valami félreeső helyre és minden elmozdithatót leszerelnek belőle, azzal otthagyják. A berlini szójárás Aus- schlachten-nek nevezi ezt az eljárást, amely betyárszempontból az egyetlen ésszerű cselekedet. Tegnap tettenértek egy ilyen „kizsigerezőt“, be is vitték az őrszobába. Ahol is az illető vadembert játszott. Jegyzőkönyvezés közben beledugta az ujját a tintásüvegbe és harsány röfögés közepette nyalogatta le az ujját utána. Vannak még naiv lelkek. Ezt a szóbanforgót bevitték a gyűj tőfogházba. Kit hogyan őriznek? A banktrezorokat re- volveres őrük őrzik. Sőt egyes bankok előtt, az uccai bejáratnál, nappal is fegyveres civil boltiőr áll és vigyáz. Mindenki gyanús, aki megáll a kapu előtt. Hindenburg udvarában két mozdulatlan silbak áll a bejáratnál. Az uccáról látni lehet őket. Egy rendőrtől megkérdeztem, hogy közelebb lehet-e menni, be az udvarba. „Miért ne, nem harapnak!“ „Le lehet őket fényképenzni 9“ r.lfcUBirw JLLATSZERGYÁR. afapí/o/oft a vajánfjcb> CL /Jtnom parfoingk MDonatéSóf bészűft PÚDERÉT ói jfáeföo) KÖLNIVIZET „Ahányszor akarja . . . csak aztán egy-egy képet ne felejtsen el küldeni nekik. Hadd legyen egy kis örömük.“ Német humor. Az iskolában kérdi a tanár: „Ki volt az utolsó király Poroszországban?“ , Faiad király“, feleli Móricka. Rozsnyai Pál. SuIf@s ítéletet hozott a törvényszék a s@!yeiFCsempészek ügyében (Kolozsvár, február 8.) A tárgyalótermet szi- nültig megtöltő közönség, úgynevezett zsúfolt ház előtt folytatta szombaton a kolozsvári törvényszék II. szekciójának Linzmayer tanácsa a selyemcsempészési bünügy tárgyalását. A kedden megkezdett tárgyalást, mint ismeretes, az egyik vádlott —- Janó Mihály — betegsége miatt halasztották szombatra. Szombaton reggel 9 órakor, miután számbavették a 13 vádlottat, s a védőügyvédek Kolozsvár legjobb jogászait felvonultató galériáját, pontosan megkezdették a tárgyalást. A keddi tárgyaláson az összes vádlottak tagadásban voltak s a vizsgálóbíró előtt tett beismerő vallomásaikat, fenyegetésekkel s erőszakos vallomásrabi- rással magyarázták. Janó Mihály, akit most kihallgattak, ugyancsak ezt a módszert használta és visszavonta beismerő vallomását, ártatlanságát hangoztatta. Az elnök ezután Boca ügyésznek ad szót. Az ügyész vádbeszédében a három Baumzweigot megvesztegetés bűntettében és csempészés kihágásában, a többi vádlottakat pedig megvesztegetés elfogadásának bűntettében, illetve vétségében kéri elmarasztalni. — Habár tárgyi bizonyítékokkal nem rendelkezünk, abból, hogy az összes vádlottak, úgy a szigu- rancán, mint a vizsgálóbíró előtt es ezenkívül kérvényeikben, melyekben vizsgálati fogságuk alatt több Ízben megkeresték a törvényszéki es táblai vadtana- csot szabadlábrahelyezésük érdekében, beismerték tetteiket s mivel semmiképen sem fogadhatjuk el — intelligens, tanult emberekről lévén szó — hogy egyszerű presz- szióra, üres, különben egyáltalában be nem bizonyított fenyegetésekre maguk ellen ennyire terhelő vallomásokat tettek volna, biztos, hogy bűnösök s ezért kérem megbüntetésüket. Ezenkívül súlyosbító körülménynek kérem beszámítani azt, hogy tervszerű tagadásukkal, mely minden bizonnyal összebeszélés eredménye, meg akarták akadályozni, hogy a bíróság tisztán lásson az ügyben. Az ügyész szavai után a védőügyvédek tartalmas beszédei következnek. A védők dr. Xantopol, dr. Ghilezan, dr. Saragea, dr. Dunca, dr. Nistor és a többiek mindannyian a bizonyítékok teljes hiányát „bizonyítják“ s mivel ezek nélkül, még beismerés esetén sem hozhat a törvényszék büntető ítéletet, felmentést kérnek. Boca ügyész replikázik, a védőügyvédek nevében Xantopol dr. védő kontrarepli- kázik s a tanács már is ítélethozatalra vonul vissza. Körülbelül fél óráig tart a visszavonulás, mialatt izgalmas tippelés folyik a közönség s a vádlottak körében a várható eredményre vonatkozólag. Prognózis’, meglehetősen indokolatlan optimizmus. Az ügyvédek mindannyian bíznak a felmentésben, csupán egyikük nincs ilyen reményteljes hangulatban, de az is meg van győződve arról, hogy a tábla minden körülmények között felmenti a vádlottakat. A törvényszék bevonul, az egész közönség előre tolakodik, minél jobban hallani az ítéletet. Linzmayer elnök olvassa a végzést. Már legelső szavai: „Găsim vinovat...“, „Bűnösnek taiáljuK...“ vészí.msló s egyszerre fekete felhővel borítja oe a vádlottcsoport s a feszülten figyelő ügyvédek arcát. Az elnök gyors iramban daralja le ezután a büntetéseket: Baumzweig Dávid egy év két hónap, Baumzweig Marcell hat honi;., Baumzxctig Sámuel két hónap 23 nap, Pap Zo'tin másfél év, Kotorván György, Ghcorghe Dumitru, Oniloff, Nicolae, Janó Mihály, Vasile Pop hat hónap. Felmentették ellenben a következőket : Visán Nicolae, Jorieseu Joan, Anton Nicolae, Mazilov Petre, Anastasiu Sărat. A bünte- tetteknél 2 hó 23 napi vizsgálati fogságot számítottak be. Az ügyész az elitéltekre nézve súlyosbításért, a felmentettek esetében a bűnösig kimondásáért feleb- bez, mig a védőügyvédek és a kdeim elitéit ártatlanságra hivatkozva, felmentésért felebbeztek. Az „ANKER“ Általános Román Biztosító Társaság Bucureşti, Calea Victoriei No. 1. T. biztosítottjainak fudomására hozza, hogy az 1930 február hó 1.-én az „Anker" Ál- 'alános Román Bizlosiíó Társaság bucureştii székhelyén. Calea Victoriei No. 1. ez Ipar- és Kereskedelemügyi Mmiszb-rium kiküldöttjeinek és a társaság biztosítottjainak jelenlélében sorsolás utján amortizálta is hzelett. K. sz következő népbiztosilási kötvényeket, amelyeket a feleknek készpénzben azonnal ki 70096 Anica D. Pănase Brăiliţa, Strada Plevnei No. 6.------------— Lei 50.000 81295 Ion Gheorghe Bucureşti, Com. Suburbia Lupească —--------Lei 30.000 41226 Grossu Haim Iaşi, Strada Vasile Conta No. 15.-------------— Lei 20.000 58211 Michael Menning Sighişoara, Beyergasse No. 11.-----------------Lei 20.000 33678 Bernhard Rosenstock Cernoviţi. piaţa Dacia 13. —------------Lei 20.000 Az eddig kisorsolt amortizált kötvények —-------------— — Lpi------------Lei 140.000 5.130.000 Lei 5.270.000 A népbiztositásra felvilágosításokat ad az intézet cluji Aligazgatósága, Sir. Universităţii No. 3. Telefon 452, valamint az ország minden részében intézetünk képviselői.
