Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-31 / 23. szám
Xlll. ÉVF. 23. SZÁM. K*,*r.TTr A pártelnök beszámolót mondott a székely nép között ITdvsrheiymetfyéhen élő szervezetben, példásan erősödött meg a nemzeü öntudat — L inden falu pártszerveze enek megjele tek szépszámú fc.iii- döttsóyei — Öt beszámoló beszéd hangzott el és azután megszó alt a nép (Székelyudvarhely, január 29.) Az utóbbi időkben, impozáns tömegfelvonulásokkal megtartott magyar gyűlések között a legkiemelkedőbb volt az udvarhelymegyei magyarság pártgyiilése. Olyan tömegek vonultak fel és olyan lélekemelő, a felemelkedett székely lelkületnek olyan eltökélt, de mélységes hangulata nyilatkozott meg, ami mint tömegjelenet is meghatóan biztató ennek a népnek jövőjére. Közöttük mondotta el az Országos Magyar Párt elnöke is képviselői beszámoló beszédét. Névsorolvasással kezdődött Hétköznap délelőtt volt a párt megyei nagygyűlése Székelyudvarhelyen. A nagy színházterem úgy megtelt, roskadásig, hogy az ajtók előtt nagy csoportokban állottak a kiszorult emberek. Amíg az elnökség bevonult a terembe, addig a gyülekezet előtt névsorolvasást tartott a párt egyik titkára. Egyenként szólitotta a falvakat és minden felszólításra jelentkezett a községenként megalakított pártszervezet küldöttsége. Csak néhány falu nem tudott jelentkezni nyomban, mert kiszorultak a teremből a küldöttségek s az egyszerű emberek a gyűlés folyama alatt igyekeztek beférkőzni, nehogy a távolmaradással bólyegeződjék meg a íalu- jok. Két legtávolabbi erdövidéki faluból nem volt ott senki, de ezekből a falvakból Írást küldöttek a gyűlés színe elé, felhatalmazást adva a szomszéd falvak küldöttségeinek a képviseletre. Fényes bizonysága volt ez a névsorolvasás annak, hogy .Udvarhelymegye Magyar Pártja minden faluban meg van szervezve s a megjelentek magatartása arra volt fényes bizonyság, hogy a falunként megalakított Magyar Pártok élő szervezetek. Udvarhelymegyére ráfeküdt a közelmúltban a megbontási kísérlet, a mos- tani választás önálló listája ezúttal be fogja bizonyítani, hogy a megye magyarsága le] küzdötte az egysége ellen intézett támadáI sokat. ' Az átalakulás Jodál Gábor dr. megyei pártelnök mondotta a megnyitó beszédet. Teljes megelégedéssel mutatott rá arra, hogy a magyar öntudat megerősödésének nagyjelentőségű bizonyságait szolgáltathatják. Hinléder Fels Ákos dr. ügyvezető-alel- nök a vezetőség működéséről, a kisebbségi helyzetről, a megyei magyarságot ért sérelmekről terjesztett elő nagy gonddal összeállított jelentést, ami mélyen megrajzolt hü korképét adja az udvarhelymegyei küzdő székelység életénék. A jelentés során, amit Nagy Lajos református esperes felszólalása alapján, egyhangúlag elismeréssel vettek tudomásul, a megyei párt örökös diszelnökévé választották Szakács Péter volt elnököt, a megye volt szenátorát. Megejtették az újjáalakulást is és elnöknek Jodál Gábort, ügyvezető alelnöknek Hinléder Fels Ákost, alelnököknek dr. Mezei Ödönt, dr. Elekes Dénest, Laár Ferencet és Orbán Jánost választották meg. Titkárok: Haas Rezső és Varró Elek, pénztáros Sza- bady Tivadar. Választottak végrehajtóbizottságot és intézőbizottságot. A nagy intézőbizottságnak tagja minden községi párt elnöke. Szakács Péter korelnök adta vissza az elnöki széket Jodál Gábornak, aki a megválasztottak nevében jelölte ki a vezetőség további feladatait. Az elnöki székből elparen- tálta a párt halottjait s a felemelően megható jelenet alatt állva hallgatta végig az egész közönség a halottaknak szánt megemlékezést. Benedek Elek, Gönczi Lajos, Ugrón Zoltán, id. Soó István, Jobb Dénes, Vas Áron, Kovács Ferenc. Hlatky Miklós, Demeter Lőrinc neveit sorolta fel az elnök, mim akiknek elhunytéval érte veszteség a megyei pártéletet. Bethlen György Bethlen György gróf, országos pártelnököt, aki az udvarhelymegyei magyarság előtt, mint a magyarság képviselője beszámolót mondott, hosszas ünnepléssel fogadták. Az elnök üdvözölte a gyűlésre felvonult székelységet, a megyei pártvezetőséget s megköszönte ennek a népnek a bizalmát, a nio- gye képviselői és szenátorai nevében is. Beszédében a következőket mondotta el: — Ami szorosan vett parlamenti tevékenységemet illeti, felemlíthetem, hogy felszólaltam: 1923 decemben 28-án a felirati javaslathoz és előterjesztettem a Magyar Párt nyilatkozatát. A mult év julius 1-én, amikor egy nagyváradi gyűlésünkkel kapcsolatban szemenszedett valótlanságokkal és rágalmakkal illettek, elferdítve az ott elmondott beszédeinket. Olyan támadások értek, amelyekben azt is említették, hogy többé a parlamentben szóhoz sem engednek jutni. — Mindent fentartva, amit Nagyváradon tényleg mondottunk, utasítottam vissza a rágalmakat és valótlanságokat. Julius 16-án a közigazgatási törvényjavaslattal szemben, a hosszas bizottsági tárgyalások után, terjesztettem elő a Magyar Párt elhatározását. Október 9-én a régenstanácsot kiegészítő parlamenti választásnál adtam elő álláspontunkat. A borvizet is elveszik A közigazgatási törvény ellen kifejtett munkásságunk a többi megyéket is, de különösen érdekli Udvarhelymegyét. És parlamenti mozgalmaink között éppen az a bányatörvény sújtja súlyosan a Székelyföldet, amelynek javaslatában rögtön felismertük a veszélyt, amely abban rejlik, hogy a kisajátításra kiszemelt anyagok közé beírták az ásványvizet is. Az egyéb javaitól megfosztott, javakgróf beszámolója ban különben sem dúskáló szegény székelységtől nem akartuk engedni, hogy elvegyék ezt a még eddig megmaradt tulajdonát. Ez akciónkkal szemben a tájékozatlanságot, de sajnos, a rosszakaratot is 1 kellett látnunk. Azt mondták, mint a tájékozatlanok, hogy valami nagy kapitalistn érdekeket szolgálunk és védelmezünk. Ilyen módon adtak magyarázatot annak, hogy a székely népet megfosszák ásványvizeitől. — És nem voltunk elég erősek ahoz, hogy ezt az újabb jogfosztást megakadályozzuk. Az armriyeiv a közigazgatásban — Legfontosabb parlamenti tevékenységünket a közigazgatási reformmal szemben fejtettük ki. Első kifogásunk az, hogy e törvényben semmi sem biztosítja az anyanyelv jogát. Az anyanyelv érvényesülésének az akHálya, sajnos, benne van a törvényben. Benne van, hogy az összes tisztviselőknek, megyénél és községeknél, tudniok kell az állam nyelvét. Ez éppen a megforditottja annak, amit biztosított a régi magyar világ a kisebbségeknek, akik a községi, de magasabb állásokban is, a legcsekélyebb mértékben tudták az államnyelvet. De abban a 68-as nemzetiségi törvényben arról történt gondoskodás, hogy a tisztviselőknek tudniok kell a lakosság anyanyelvét. — Az ez ellen felemelt panaszunkat azzal hárították cl, hogy legyünk nyugodtak, a kisebbségi törvényben rendezni fogják. Ha akkor megnyugodtunk volna, az eredmények nem igazolnák nyugalmunkat. Erdély mégis kísérleti terület —A közigazgatási reformban minden szükség 3 nélkül uj formákat, uj közigazgatási területet állítottak be, vagy próbálnak beállítani, még pedig nemzeti szempontokat szolgálva, amiket a kisebbségek érvényesülésének az elnyomásával kívánnak szolgálni. Ezt a szempontot szolgálja a többfalunak egy községbe olvasztása is. — Mikor mindezt elmondottuk, az volt a válasz, hogy legyünk nyugodtak, mert nem akarják az egész törvényt végrehajtani. S megígérték, nem Írásban, de szóban, ünnepélyes Ígérettel, hogy Erdélyben nem lesz több faluból összevont község, vagy ha lesz, csak úgy, ha az illető falvak kifejezett óhajának tesznek ezzel eleget. A falu jogát vissza lehet még szerezni — Ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy bár Erdélyben ez a tipus nem kellett nemcsak a magyarnak, hanem sem románnak, sem szásznak, mégis megcsinálták. Nem minden megyében, de kiválasztottak egyes megyéket és úgy tüntetik fel, mintha ezekben a megyékben minden falu szükségesnek tartotta volna ezt az átalakulást. Ha tényleg sző lett volna a falvakban ilyen megnyilatkozásról, akkor nem tudták, vagy nem akarták megmagyarázni, hogy mit jelent számukra ez. Úgy tudom azonban, hogy a községek a legnagyobb elégedetlenséggel fogadták a beosztásokat, amiket hoztak az ő megkérdezésük nélkül. De mi előre nem léphettünk közbe, mert nem tudtuk, hogy mi készül, hétpecsétes titok volt mindaddig, mig nyomtatásban megjelent a rendelet, s amikor Udvarhelymegyéből megkaputk a táviratot, akkorra más késő volt a közbenjárás. Azonban az uj községi tanácsok kezdeményezhetik a falvak községi jogának visszaszerzését s ennek meg kell legyen az eredménye. Ezért is figyelmébe ajánlom minden szavazónak, jól nézzék meg, hogy kikre adják szavazataikat és semmiesetre se olyanokra, akik csak magukat akarják elhelyezni az uj köz- igazgatási alakulatokban. Ami jó lehet Besszaráblában — Leginkább látjuk a kisebbségellenes szempontnak érvényesülését az úgynevezett külvárosi községek alakításánál, amikor a városokkal szomszédos községeket az illető városok megkérdezése nélkül csatolták hozzájuk. Udvarhelymegyét legsúlyosabban a községek beosztása érdekli, azok a comuna ruralák, amelyeket köri községeknek lehet mondani. Hiába fejtettük ki, hogy eltekintve a kisebbségi kérdéstől, Erdélybe nem való ez a tipus, ami lehet jó Besszarábiában, de vannak itt jól bevált típusok s kértük, hogy ne vegyék azokat itt alkalmazásba. Sajnos, a legmagasabb körök is tájékozatlanok voltak az itteni köz- igzgatási viszonyokkal szemben s így sikerült az a törekvés, amely ezeket a köri községeket a régi körjegyzőségekkel akarta megtévesztéssel összezavarni. Pedig tudjuk nagyon jól, hogy a régi körjegyzőségek nem voltak jogi személyiségek, mint amilyen jogi személyek a községek. Ez a beosztás kettős közigazgatási költséget is jelent a falvaknak. Elő fog fordulni az is, hogy az összevont falvakban az egyik gazdag, a másik szegény, de szegény falu is fogja viselni a gazdagnak magasabb terheit. A nálunk olyan precíz magánjogi kérdéseket össze fogja zavarni ez a köz,ségi alakulat. Elveszi a falunak a beleszólási jogát a saját ügyébe. A falu válasszon jegyzőt — Amikor ez a közigazgatási törvény demokráciát és autonómiát hirdet, ugyanakkor a legfontosabb részben, az átmeneti intézkedéseknél, ennek nz ellenkezőjét foganatosítja. Feloszlatták a régi akármilyen volt tanácsokat s helyébe kineveztek interimar bizottságokat a községek megkérdezése nélkül. Végleges formákba beöntötték az egyes területeket, ez történt a községek beosztásánál is. De az interimar bizottságokat ruházták fel azzal a hatáskörrel, hogy a jegyzőket életfogytiglan alkalmazzák, A jegyzők közül azoknak, akik nemcsak az állam, hanem a nép érdekét is, megfelelően összhangba hozva, szolgálják, nem kell attól félniök, hogy az uj községi tanács nem fogja őket életfogytiglani állásukra megválasztani. De hogy ezek a bizottságok válasszák meg a jegyzőket, az ellen a legerélyesebben tiltakozunk, mindenkor elismerve az érdemes funkoionáriusok- nak érdemeit. A kisebbségi megyék sorsa — Nem decentralizáció az, amit csináltak, amit — attól félek, hogy a sok uj szerv és szaporított felebbezési fórum külömben is annyira költségessé tesznek — a létesített tartományi szervek mellett mégis csak Bukarestbe kell az érdekelteknek eljárniok fontos ügyeik végleges elintéztetése végett. Jelszavakban élő decentralizálási törekvések ezek, amelyek a valóságban más célt fognak szolgálni. Tartományi igazgatóságok kerületeinek megállapításánál, ha az egyes megyéket meg is szavaztatják, hogy akarnak-e az illető kerületekbe tartozni, a többség szavazata dönt s a döntés a kisebbségre nézve is kötelező. Ha a többi megye kívánja a tartományi kerület kikerekitését, belekényszerítit
