Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-01 / 1. szám

XII. EVF. 299. SZÁM. Hétszáz lej és egy szobakulcs miatt halt meg Szabados Lujza Egy elrománoscdoit bukaresti magyar nő tragédiája — Kolozs­váron — Háromszor akart meghalni három hónap alatt, ma aztán pontosan szívébe talált a Browninggal (Kolozsvár, december 30.) Ma este a Főtér 4. szám alatt egy szerencsétlen, cgzaltált fiatal asz- szony öngyilkosságot követett el. Browning pisz­tollyal szivenlőtte magát és azonnal meghalt. A Keleti Újság szerkesztősége épületében történt az öngyil­kosság, amelynek előzményeit és minden fázisát a legpontosabban megírhatjuk. Szabados Lujzának hivták a fiaital nőt, aki hat hónappal ezelőtt Bukarestből jött Kolozsvárra. Bu­karestben együtt élt Colling Árpád mérnökkel. Azt nem sikerült megállapítanunk, hogy Szabados Luj­za felesége volt-e Colling Árpádnak, de annyi bizo­nyos, hogy a mérnöktől gyönyörű, 2 vagy 3 éves gyermeke volt, akinek képe most is ott van az el­árvult szobában. Kolozsváron Stefanescn főhadnaggyal élt együtt. Nehány nappal ezelőtt a főhadnagy elutazott és megbízta egy Radu nevezetű barátját azzal, hogy Szabados Lujzától vegye át a szobája kulcsát, ha elhagyná a lakását. Amint az eddigi adatokból si­került megállapítani, az ideges, egzaltált nő öngyil­kossága * kulcs miatt történt. Megállapítást nyert, hogy a külömben feltűnő szépségű nő az utób­bi időkben a legnagyobb anyagi zavarokkal küzdött. Már napok óta a barátnői tartották el, akik előtt többször kijelentette, hogy ön­gyilkos lesz. A főhadnagy elutazása után Szabados Lujza rendkívül idegesen viselkedett. Radu, a főhadnagy barátja többször sürgette, hogy a lakást adja át neki. Szabados Lujza azonban ragaszkodott a fő­hadnagy lakásához, mert nem volt elegendő pénze arra, hogy más lakást vegyen ki. Valószínűnek lát­szik, hogy Stefanescu főhadnagy a hisztériás nő­től szabadulni akart. Ezt megérezte az öngyilkos, ami nagyban hozzájárult ahoz az ideges lelkiálla­pothoz, amelyben fegyvert fogott magára. Tegnap délelőtt egyik barátnője kérte Szabados Lujzát, bőgj' adja át a birtokában lévő browningot, — Nem teszek én kárt magamban, — mondotta Lujza — és elhárító mozdulatot tett, midőn barát­nője erőszakkal is el akarta venni a browningot. Ugylátszik, azonban Szabados Lujza leszámolt ma­gával és hétfőn este pontosan hét óra húsz perc­kor lefeküdt a kis lakás ágj'ába és a browninggal szivenlőtte magát. Hosszú városi főorvos, aki a helyszínére szállt ki, megállapította, hogy Szabados Lujza azon­nal meghalt. A szerencsétlen teremtés, midőn megnéztük, az ágyában feküdt. Alig látszott rajta, hogy öngyilkos lett. Egy levelet hagyott bátra, amelyben Radu RHEIN %zs4ö egyetemi hallgatónak azt irta, hogy „most már be­teljesedett a kedved. Akaratom ellenére kimegyek a lakásból, de abban nem lesz semmi köszönet.” Az öngj’ilkosság után a helyszínére kiszállott Muresan, az első kerületi rendőrség vezetője, dr. Hosszú városi főorvos és néhány rendőrségi tisztvi­selő. Azonban csak a beállott halált konstatálhat­ták. Barátnői elmondják, hogy Szabados Lujza öt nyelven beszélt, rend­kívül intelligens, tanult nő volt, aki már hónapok óta állás után nézett, de mindenütt í elutasították. Az édesanyja mai napig is Bukarestben lakik. Magyar származásnak, de Szabados Lujza egy szót sem tudott magyarul. Halálosan szerette Stefanescu főhadnagyot és miatta hagyta el Colling mérnököt is. Nemrégen a neve egy lopási üggyel kapcsolato­san a sajtóban is szerepelt. Szabados Lujza volt az az „előkelő bukaresti asszony”, aki a Reiner-féle konfekciós üzletben ruhát vásárolt, amelyre 500 lej előleget adott és ugyanakkor egy másik ruhát ello­pott. A detektívek rövid pár óra múlva az egyik bodegában megtalálták testén a lopott ruhával. Ba­rátnői azt mondják, hogy Szabados Lujza kleptoma­nias volt, de valószínűnek látszik, hogy a szeren­csétlen nőt a nyomor vitte a lopásra. Az utolsó három hónapban két Ízben követett narhaéilén N. b. Kérjen határozottan Formán-t éa viasza minden oótlékot. utasítása Vezérképviselet Románia részére: Zaharla & Cer« ^ _raiescu Bucureşti, Str. Popa Nan 181. el öngyilkosságot. Egyszer az ereit vágta fel, egy másik esetben pedig sztrichninnel megmérgezte ma­gát. Ismerősei azt mondják, hogy az édesanyja csak a napokban irt levelet, amelyben kéri a leányát, hogy utazzék haza. Szabados Lujza az utolsó na­pokban foglalkozott azzal a tervvel, hogy haza­utazik. Már 500 lejt össze is gyűjtött, és csak 700 lej hiányzott ahoz, hogy vonatra ülhessen. A feltűnő szépségű nő azonban nem tudott 700 lejt magának szerezni. Még az esti órákban holttestét a mentők a bonctani intézetbe szállították. Szabados Lujza megnyugodott arccal fekszik az ágyán. Szemei nyitva vannak. Nem haragszik már senkire. Megbékélt mindennel és mindenkivel. Le­számolt önmagával és az élettel. Az asztalán fek­szik Stefanescu főhadnagy arcképe. És még egy másik fénykép, amely az édesanyját ábrázolja, aki az ölében tartja az unokáját, Szabados Lujza gyer­mekét. Ennek a hatása rajzolt egy szivet, amelyet átszűr egy nyil. így búcsúzott el szeretteitől. Szo- gény Szabados Lujza . . . Hajdú tanító hóbortos diktatúrát tart fenn Parajdon Az állasul tanító, aki azt hiszi, hogy Q az állam — Csendőrökkel kísérteti végig a Satun a gyermekeket, fát vágat velük és bünteti a szülőket (Kolozsvár, december 30.) Nem ismeretlen a magyar újságolvasó előtt Hajdú Géza parajdi ál­lami iskolai igazgatónak a neve, aki olyan buzgó- sággal feküdt neki a romanizálási igyekezetnek, amilyent még felettesei sem vártak tőle. Az ő újabb dolgairól szól az alábbi levél: Hajdú Géza ur szimpla egyéniségéről senki sem tételezte volna fel, amikor elfoglalta a parajdi ál­lami iskola igazgató-tanítói székét, hogy valami­kor forradalmi újításaival a pedagogia terén híres­sé teszi — a faluját. Hajdú ur eleinte csendben te­vékenykedett: verte a kis székely koponyákba az államnyelvet és tanította őket apáik és nemzetük megvetésére. Ez nem volt még forradalmi tett, mind össze egy kis lesiklás a nemzeti öntudat alapjairól. De hát mi is volt ez a nádszál bajlékonyságu Haj­dú urnák! Ő többre vágyott, ő hires akart lenni és felettesei előtt hü ro­mánnak óhajtott látszani. El akarta felejtetni magj*ar származását. Ezért Hajdú ur a tavasszal nagy dologra határozta el ma­gát. Közledett május tizediké, alázatos megtérésé­nek jobb alkalmat nem is választhatott volna! A kis székelj' gj’erekekről lekerült a ruha, hogy azt ro:*_án nemzeti ruhácska váltsa fel és igy ren- deztetett ünnepélyt velük, hol a gj'ermekeknek nem­zetüket gj'alázó verseket kellett szavalniok. Akkor nagy port vert fel az eset, a sajtó hasábokat szen­telt e tettének s a kipellengérezés úgy látszik nem volt számára elegendő. Aki látta őt ezekben az időkben, észrevette, hogy napoleoni terveket forgat hatalmi mániájá­ban. Megvan! — kiáltott fel s rögtön sietett a csendőrörsrc. Ugj'anis eszébe jutott neki, hogy ez­előtt néhány hónappal gyermekek, a helybeli intel­ligencia családjainak iskolás gyermekei, parittyával betörték az iskola ablakát. Intim kapcsolatai as államhatalom szuronyos megtestesítőivel, megkönnyi- teitték dolgát. A csendőrök feltett szuronnyal elmen­tek felkutatni a kis bűnösöket és a falun keresztül szuronnyal kisérték őket, miközben a falusiak kér­dezték : — Tán csak nem loptak a gyerekek T És a szuronyok mellett diadalmasan haladt maga Hajdú állami tanító. Ezután a csendőrök hasonló szuronyosan a gyer­mekek szüleit szállították az Örsre. A szülők csak ott tudták meg, hogy gyermekeiket már előbb oda­vitték. Hajdú ur jelenlétében és közreműködésével hallgatták ki őket. Szóval Hajdú ur csendőrökkel fegyelmezted az iskolás gyermekeket. De állandóan uralkodni akar a gyermekek fölött, akiket tanítania kellene. A gyermekekkel vakáció alatt is fát vágat, vizet hordát, cselédi munkát, egyszóval mindent az isko­lás gyermekekkel végeztet. Kénye-kedve szerint bünteti a szülőket s ha sike­rül megegyeznie a szülővel, úgy elengedi a bünte­tést. Most egy küldöttség indult meg, székely falusi emberek küldöttsége, hogy e lehetetlen szeszélyeske­dés ellen a falu nyugalma érdekében orvoslást ke­ressenek. Mivel római katolikus kántor is, ha a katolikus hivő megfizeti kepéjét, gyermeke egész más elbánás alá esik, mint aki nem vitte be neki a kepét. Állandóan hangoztatja, hogy aki őt sérti meg, az az államot- sérti meg és sulj'osan bűnhődni fog. Már az egész falu fel van háborodva magaviseleté ellen.. Az állam illetékesei is megs okulhatnák már, hogv ilyen viselkedéssel a falusiak előtt ne rontsa azt a magas presztízst, ami az államot megilleti. KATONA CALEA VICTORIEI No. 14. Telefon szám: 90. I F I Ú K & K: S ír. M •moraiKlului -0.. Fel. • Calea Keif ele Ferdinand No. 32. Calea Kegele Férd mind No. 76. Strada Keffina Maria No. 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom