Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-27 / 20. szám
Választások előtt Az egész országban megindultak a közelgő községi választások előkészületei. A mostani választást az uj közigazgatási és választói törvény alapján tartják meg és annak az eredménye az ország iparostársadalmát közelről érdekli. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy a magyar iparos társadalomnak össze kell fognia, hogy a közelgő választásokon az érdekeit megvédhesse. Nem egyizben tártuk fel azokat a sérelmeket, amelyek különösen a magyar kisipart a községi és városi közigazgatásban érték. A múltban nemcsak Kolozsváron, hanem Erdély és Bánság többi városaiban is soviniszta szempontok érvényesültek a közmunkák kiadásánál és a magyar kisiparost minden községi és városi munkából kizárták. Nem is szólunk arról, hogy a tönkrement, koldusbotra jutott iparost egyetlen város sem segítette, ellenben minden tanács nemes buzgalommal kivette a részét abból, hogy minél nagyobb terheket rakjon az Iparososztály vállaira. Egyik utóbbi számunkban szomorú statisztikát közöltünk, amelyben hivatalos helyen állapították meg, hogy 1929. évben háromszorany- nyi iparos adta vissza az iparengedélyét, mint az előző években. Nyilvánvaló tehát, hogy a kisiparosság kétségbeejtő helyzetben verejtékezik. nem kap sehonnan támaszt és az adóvégrehajtók ostroma elől kénytelen visszavonulni, eldobni magától az iparengedélyét, kénytelen más pályára lépni vagy pedig kivándorolni. Ha a magyar kisiparosság minden városban öntudatos szervezkedéssel összefog, egységesen lép fel és megszervezettsége révén a helyi magyarpárti tagozatoknak erőt ad és egységesen résztvesz a községi választásokon, akkor természetes, hogy a községi, illetve városi közigazgatásban megfelelő képviselethez jut. Annak idején sok szó esett arról, hogy a magyar kisiparosságot a képviselőházban is szóhoz kell juttatni. Ez az akció eredménnyel is járt, mert Szabó Béni, a magyar iparosságnak egyik lelkes és kiváló vezére mandátumhoz jutott és azóta mindent megtesz, hogy az országos politikában a kisipart képviselje. Mi a magunk részéről a községi és városi közigazgatásban való képviseletet még sokkal fontosabbnak tartjuk. Minden városnak és községnek meg vannak a maga speciális bajai, kívánságai és törekvései. Rendkívül fontos tehát, hogy a városi képviselőtestületekben az iparosság képviseltesse magát és a mindennapi élet apró-cseprő dolgaiban az iparosság érdekei meg legyenek védve. Ha az állandó bizottságban, vagy legalább a nagytanácsban egy-egy vezető iparos helyet foglal, akkor a közigazgatásban az iparosságnak őrhelye van, ahonnan úgy az adóztatás, mint a közmunkák szétosztásának minden mozzanatát figyelemmel kísérhetik és mindenütt ott lehet, ahol a magyar iparos szükséget lát és vétót emelhet, ahol a magyar kisiparost jogaitól meg akarják fosztani. Félre kell tehát tenni az évtizedes közönyt és az iparos egyesületeknek, testületeknek meg kell tenni minden előkészületet, hogy a közelgő választásokon a magyarság oldalán egységes erővel és lelkesedéssel résztvegyen és az iparos érdekeket legalább a községi és városi politikában biztosítsa. Fizetésképtelenségeket gyorsan egyeztet HIRSCH DÍVID Braşov Str. Portit (Kapu-utca) 31. Megbízhatóságáról 33 év óta előnyösen ismert Iparigazolványos kereskedelmi ügynök. Az új adótörvények helyet biztosítanak az iparosságnak az adókívető-bizoitságokban Hogyan lehet megvédeni az iparos érdekeket az adók'rovásoknál (Kolozsvár, január 25.) Közeledik az adókivetések ideje. Jövő hónap derekán a bizottságok megkezdik munkájukat és újból megkezdődik a kisiparosságnak a kálvária járása. A múltban a kisiparosoknak annyi adősérelme volt, hogy az uj adótörvény megszerkesztésénél nem hagyhatták figyelmen kívül az iparos érdekek biztosítását. Például a forgalmi adó törvéy a kisiparos szövetségnek formálisan kötelességévé teszi, hogy az adókivetőbizottságokba egy iparos tagot delegáljon. Ugyancsak az uj adótörvény lehetővé teszi azt is, hogy az iparosok az általános adóztatásnál is delegátusokat küldjenek ki a bizottságokba. Itt azonban az a nehézség merült fel, hogy az iparosok szakmánként nincsenek külön csoportosítva és igy az ő delegáltjaik aktiv részt nem vehetnek a kivető bizottságokban ennek az évnek a folyamán, mert a bizottságok munkája több hónapig is eltart és egy iparos nem szentelhet ilyen hosszú időt a bizottságban való részvételre. A jövőre vonatkozólag már a kolozsvári ipartestület vezetősége megkeresést küldött a pénzügyigazgatósághoz, hogy az iparosokat szakmák szerint csoportosítsa. Ez alatt azt kell érteni, hogy a szabók, kovácsok, ácsok, fodrászok, stb. adóját szakmánként rójják ki és az iparos delegált csak addig vegyen részt a bizottsági ülésekben, amíg az iparosok adóját rójják ki. Ez nehány nap alatt megtörténik és ennyi időt minden iparos áldozhat arra, hogy az adókivetőbizottságokban, mint bizottsági tag megvédhesse az iparosság érdekeit. így is remény van arra, hogy a felebbezési bizottságban már az idén is kieszközölhető lesz a szakmák szerint való csoportosítás. Rendkívül fontos érdeke tehát minden iparosnak, különösen azoknak, akiket tulmagas adóval róttak meg, hogy a kirovás ellen Írásbeli felebbezést nyújtson be annál is inkább, mivel a felebbező; bizottságokban minden valószínűség szerint már az iparosságnak a képviselői is részt vesznek tehát az iparos érdekek nem sikkadhatnak el. Éppen az igazságtalan adóztatás kikerülésére legutóbb felmerült az az eszme, hogy az iparosok maguk szerkesszenek egy táblázatot, amelyben feltüntetik a jövedelmüket, keresetüket s általában azt az összeget, ami az adóztatásnak az alapját képezheti. Az igy megszerkesztett kimutatást, illetve táblázatot azután át adnák az iparos delegáltnak, aki az adókivető bizottságban működik, hogy igy kellő áttekintést nyerjen iparos kollegáinak kereset- képességéről, jövedelmi forrásairól és minden alkalommal a kivánt energiával védhesse az iparos adózóknak az érdekeit, ügy vagyunk informálva, hogy a kolozsvári adminisztrátor, Tartia Bertalan az iparosságnak ezt az akcióját megértéssel fogadta, helyesnek tartja és az a törekvése, hogy az adóbizottságokban az iparosság által szerkesztett kimutatások az adóztatásnál figyelembe vétessenek. Mindenesetre rendkívül nagy súlyt helyezünk arra, hogy már a folyó évi adóztatásnál az iparosság kellő módon felkészülve menjen az adókxvetőbizottságok elé és ott bátran és öntudatosan harcoljan az érdekeiért. Itt Írjuk meg, hogy az ipartestület az adó- vallomási ivek kitöltésénél szívesen áll az iparos tagok rendelkezésére. Szabó Béasí képviselő a készülő ipar- törvényről éles bírálatot mondott Áradon „Az iparosság nem tarí össze s meddő minden küzdelem“ (Arad, január 25.) Legutóbb az aradi iparosság vezetői Zima Tibor elnöklete alatt értekezletet tartottak, amelyen megjelent Szabó Béni magyarpárti kamarai képviselő és az egész iparosság egyetemét intenziven érdeklő beszédet mondott. Az iparos képviselő ismertette az iparosság gazdasági helyzetét és rámutatott azokra a bajokra, amelyek az utóbbi években az iparosság vállaira nehezednek. Mindenekelőtt az adókérdést tárgyalta, felhívta a figyelmet az adótörvény óriási hibáira. Szabó Béni szerint az adótörvény nem felel meg a hozzáfűzött várakozásoknak, mert elviselhetetlen adóterheket ró az iparosságra. Nehézkes az adóbevallás és ha az iparos a legkisebb hibát követi el, óriási birsaggal sújtható. Rámutat arra, hogy a Creditul Industrial az iparosság érdekeiről megfeledkezett és nem any- nyira a kisiparosoknak, mint inkább a gyáriparnak juttatott hitelt. Szabó Béni hosszasan beszélt arról, hogy az állami és közintézmények ma már mindenütt ipari üzemeket tartanak fenn, mi által súlyos károsodás éri a kisipart, de ott is, ahol a közmunkákat kiadják, a magyar iparosok érdekeire nincsenek tekintettel. Megtörtént például legutóbb is, hogy egy nagyenyedi 15 millió lejes közmunkánál, habár az egyik erdélyi iparos 150.000 lejjel olcsóbb ajánlatot tett, mégis a megbízást egy bukaresti vállalkozó kapta. Sérelmesnek tartja, hogy a hadsereg szállításoknál is mellőzik a kisiparosokat. Ismerteti az uj ipartörvényt és felsorakoztatja azokat a harcokat, amelyeket már évek óta fplytat az iparosság. Ő úgy látja, hogy az uj ipartörvény sem fogja biztosítani a kisipar érdekeit. Azután rámutat arra, hogy az iparosság már hosszú idők óta indolens a saját maga dolgaival szemben, még mai napig sem ismerte fel a szervezkedés óriási jelentőségét. Például hozza fel a munkásságnak a kitűnő szervezettségét, amit az iparos társadalomnak is követnie kellene. A szervezkedést gazdasági, politikai és a sajtó terén kell megindítani. Különösen hangsúlyozza, hogy minden iparos abban a politikai pártban, ahol szerepet játszik, kövessen el mindent, hogy az iparosság érdekeit megvédje és különösen vigyázzon arra, hogy nemcsak az országos, hanem a községi választásoknál is megkapja a számarányának megfelelő képviseletet. A Keleti Újság iparos rovatában ezekért az eszmékért már rég óta harcol. Örömmel regisztráljuk, hogy Szabó Béni iparospárti képviselő különös hangsúlyt ad annak, hogy a magyar iparostársadalom még ma sem érezte meg óriási jelentőségét annak, hogy szervezkedjék és mindenütt ott legyen, ahol az iparos érdekeket meg kell védeni. Amig az iparosság nincs tisztában önmagával, nem rendelkezik megfelelő öntudattal és a gyakorlati élet iránti érzékkel, addig minden kívülről jövő segitség meddő. Elsősorban az ipax-osságnak kell összefognia, hogy az érdekeit megvédhesse Iparcsarnok Nagyváradon a kisiparosok részére. Nagyváradról jelentik: A városi tanács tervbe vette egy állandó jellegű barakk. felépítését, amelyben a nagyváradi kisiparosok fogják kiállítani produktumaikat. Ilyen iparcsarnok már csaknem minden nagyobb városban van és most Nagyvárad is módot akar nyújtani ai-ra, hogy a kisiparosság állandó helyiséget kapjon, ahol ipari készítményeit árusíthatja. Nagyváradon úgy tudják, hogy az uj iparcsarnok felállítására a legalkalmasabbnak a Rhédey- kertet tartják, mert a közelben villamosmegálló van s a legkönnyebben megközelíthető. A kisipari szövetség rendkívüli közgyűlése Bukarestben. Bukarestből jelentik: A kisipari szövetség bukaresti központja január 19-én rendkívüli közgyűlést tart, amelynek a tárgysorozatán szerepel a betegsegélyző pénztári törvénytervezet, az alapszabály kibővítése, egy tanulmányi és egy konferencia kör létesítésével. A rendkívüli közgyűlés azután fog- lalkozxii fog az uj megyei és községi választásokkal s az iparosságnak a választásokon való részvételével. A rendkívüli közgyűlés iránt az iparosság körében szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánul meg. Iparosbál Sepsiszentgyörgyön. Január 25-én a sepsiszentgyörgyi ipartestület tagjai az iparosottken javára a városi díszteremben farsangi mulatságot rendeznek. Az estélyen Szenes Bélának „Csirkefogó” cimü vigjátékát adják elő. A sapsiszejtagöígjd iparosság nagy előkészületeket tesz a minden évben szokásos és nagysikerű iparosbálra.
