Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-23 / 17. szám

4 K&MfnUrsrfG XIII. ÉVF. 17. SZÁM. A volt magyar tisztviselők postája Mevabrovszky József, Kisilva. önnek kilenc évi szolgálat után feltétlenül nyugdíjjogosultsága van és negyvenszázalékos nyugdíjra tarthat igényt. Az alábbi bizonyítványokra van szüksége: I. Szol­gálati bizonyítvány attól a hatóságtól, ahol leg­utóbb teljesített szolgálatot és amely ezt bizonyít­ja: a) Az egész szolgálati idejét, feltüntetve rész­letesen hivatali működését és azt az időpontot, ami­kor véglegesítették, b) Az utolsó alapfizetést és háborús segélyt, c) Az esetleges egyetemi tanulmá­nyokat, azt a dátumot, amelyben ezeket a tanulmá­nyait befejezte, abszolutórium, vagy licenca. d) Bi­zonyítvány arról, volt-e mozgósítva a háborúban és a tényleges mozgósításnak az idejét. Mettől meddig volt mozgósítva? e) Tagja volt-e valamelyik külön nyugdíjalapnak, kitüntetve azt az időpontot, amikor ehhez az alaphoz tagként belépett például tanárok, tanítók, az osztrák-magyar vasutasok országos nyug- dijegyesülete. II. A román állammal szemben való hüségeskü letételéről szóló bizonyítvány és azt a jegyzőkönyvet, amelyet az 1925 április 15-iki általá­nos nyugdíjtörvény egyes rendelkezéseit módosító törvény végrehajtási utasításának a szakasza előír. Ha az esküt előbb tetet le, akkor az erről szóló bi­zonyítványt kell becsatolni. III. Állampolgársági bi­zonyítvány, annak a községnek, vagy városnak a primárjától, ahol az illető az állampolgársági listá­ban szerepel. IV. Egy bizonyítvány ugyanattól a primártól, amely bizonyítja, hogy nem repatriált és nem optált és egyfolytában román állampolgár volt. V. Olyan okmány, amely az egyesüléstől mostanig való lakóhelyét tünteti fel. VT. Személyazonossági bizonyítvány a primártól, amely igazolja azt, hogy az illető életben van és nem tölt be állami, megyei, vagy községi hivatalt. Császár Ferenc. A központi nyugdijbizottság- hoz benyújtott kérésének száma 67.780—1929. Dercsényi Kálmán, Szatmár. A nyugdijbizott- sághoz benyújtott kérvényének iktató száma 67.781—1929. Nagy József nyug. városi tanácsos, Szatmár. A városi valamint az állami nyugdíjasoknál a magyar impérium alatt is folyósítottak egyeseknek, legalább 20 éven felüli szolgálat után a szakminisztériumok kegydijat, de csak kivételes esetekben. Az 1925. évi április 13-iki általános román nyugdíjtörvény és az ez ügyben 1929 augusztus 20-án kiadott végrehajtá­si utasítás nem zárja ki, hogy a nyugdíjasok is szol­gálati idejük után nyugdijvégkielégités címén ké: rést nyújtsanak be. Természetesen be kell szerezni a legutolsó alkalmazási hatóságuktól azt a szolgá­lati bizonyítványt, amely a hivatalban eltöltött szol­gálati évekről szól, továbbá ki kell mutatniok, hogy a legutolsó javadalmazásuk évente mennyi volt. Ha ily bizonyitványok birtokában vannak, akkor az 1925 évi román nyugdijtörvényben felsorolt többi okmányokat is csatolni kell és nem lehetetlen, hogy a végrehajtási utasítás szerint összeállított országos nyugdíjpénztár bizottsága a méltányossági elv al­kalmazásával kedvező döntést hoz. Hogy a munka eredményes legyen, azt is meg kell kísérelni, hogy a városi állandó választmányhoz nyújtsák be a törvényhatósági napidijasok a kérést és annak a határozata alapján esetleg megkapják az alapot a nyugdíjjogosultsághoz. A kérések 1930 február 20-ig feltétlenül benyújtandók. Deák János áll. utkaparó. A közölt adatok sze­rint a háborús évek duplán való beszámitásával 29 évi szolgálat után 78 százalékos nyugdíjjogosult­sága van. Minthogy sem a szolgálati ideje, sem korhatára miatt hivatalból nem nyugdíjazhatják, azért orvosi bizonyítvány és felülvizsgálati határo­zat szükséges, hogy a nyugdijkérését beadhassa. Láng Vendel. Nyugdijkérését a bukaresti köz­ponti nyugdij .bizottsághoz beadtuk és a legköze­lebbi rovatunkban az iktató «számot is közölni fog­juk. Sera Dezső. A nyugdijkérések 1930 február 20-ig terjesztendők be. Sz. E. Nagyvárad. Az 1925 évi általános ro­mán nyugdíjtörvény végrehajtási utasítása 1929 au­gusztus 20-án jelent meg és ennek az alapján, mint volt községi tanítónő, végkielégítést kérhet. Szüksé­ges, hogy a legutóbbi alkalmazási helyéről szolgálati bizonyítványt szerezzen be, hogy mettől meddig szolgált és mi volt a legutolsó javadalmazása. Eh­hez a bizonyítványhoz csatolja az I. szám alatti ok­mányokat. Tekintettel arra, hogy csak négy évi ta­nítói szolgálata van, végkielégítésre tarthat igényt. A kérést a megyei pénzügyigazgatósághoz kell be­nyújtani. Érdeklődő felekezeti tanároknak és tanítóknak: Az 1925 évi általános román nyugdíjtörvény vég se-, hajtási utasítása megállapítja, hogy 1930 február 20-ig kell a nyugdijat kérelmezni. A kéréshez mel­lékelni kell keresztlevelet, állampolgársági bizonyít­ványt, stb. Lásd I. alatt. Czenczer József, Gyulafehérvár. Okmányait be­f DVAKODJÁTOK ES^ f VÉDEKEZZETEK v! f 6ELÉLEO.EZVE A * VAlM PÁSTI W&K fertőtlenítő emanatiöit melyek,belelegzes Alta KÖZVETLEN hATASSAL VANNAK a ItGZű SZERVEKRE A TOROKPÁJOAlNAK, astma, meghűlések es náthák MINDÉG hatásosan ELKERÜLHETŐK EZEN KITŰNŐ AnTISEDTikUS SZEKÁLTÁL ^ mindég. lEGVEN KÉZNÉL EGY DOBOZ *VÁLDÁ PÁST ILLA <W«W»i A DOBOZ FAC SIMILJE kapható minden gyögtszeotabban Stilles nyújtottuk, legközelebb a számát is közöljük. Sebestyén Jóny, Beszterce. Háborús segély a nyugdíjazásnál figyelembe veendő. Ezirányu reví­ziós kérését terjessze be a nyugdijbizottságlioz. Bagossy, Nagykároly. Kérését a helyi pénzügy- igazgatóságlioz nyújtsa be. A nyugdijbizottság cime, ahova a kérést címezni kell: Preşedintelui Consiliu­lui de Administraţie al Casei Generala de Pensiuni. A kérvényre 11 iejes okmánybélyeg szükséges. Binder Gyula, Nagybánya. Okmán ykokal felsze­relt kérését a pénzügyigazgatósághoz nyújtsa be. Iktassa, az iktatói számot őrizze meg és ha a ké­rést nem fogadnák el, erről értesitsen bennünket. Kovács Gábor, jegyző. Ha annak idején nyug- dijjárulékot nem fizetett, akkor erre az időre nyug­díjjogosultsága nincs. R. N. Máramarossziget. Önnek semmiféle intéz­kedést nem kell tenni. Végezze nyugodtan szolgála­tát és majd csak akkor érvényesítse ezt a szolgá­lati időt, ha majd nyugdijaztatja magát. » ­A szabálytalan ügykezelés bűnbe sodort egy dévai pénzügyi tisztviselőt Száztízennégyezer lejes hiány a rovancsolásnái (Déva, január 21.) A szabálytalan ügyke­zelés és a hivatali nemtörődömség valóságos tragédiába döntött egy dévai pénzügyi tiszt­viselőt. Bucsi József dévai tisztviselő a mar­halevelek kezelésével volt megbízva. A mar­haleveleket Bucsi csak jegyzőknek es adóhi­vatali pénztárnokoknak adta ki és igy nagy összegű értékpapír volt a kezére bizva, mivel az egész megye szükséglete az ő kezén futott keresztül. A napokban a tisztviselőnél Sera- fin Dumitru pénzügyigazgató rovancsolást tartott és megállapította, hogy Bucsi elszá­molásánál száztízennégyezer lej hiányzik, ennyi értékű marhalevélről a tisztviselő nem tudott számot adni. A hiány okára nézve azonnal kihallgat­ták a tisztviselőt, aki bevallotta, hogy a marhalevelekért sok esetben szabálytalanul pénzt is elfogadott, azzal a feltétellel, hogy a deklarációk alapján a pénztárba majd befi­zeti s az ilyen módon kapott pénzből mint­egy 40—45 ezer lejt kártyán elveszített. A többi hiányról nem tudott felvilágosítást adni s maga sem tudja hogyan állhatott elő. Bucsi Józsefet vallomása alapján azon­nal letartóztatták, állásából felfüggesztették s a vizsgálatot megindították ellene. Az eset tisztázásához tudnunk kell, hogy a megyei marhalevelek kezelése, amely Bu­csi Józsefre volt bizva, aki annak előtte a legnagyobb elismerésreméltóan kezelte a dé­vai állampénztárt, úgy történik, hogy a jegy­zők vagy az adóhivatali vezetők deklaráció­val az állami pénztárba fizetik be a pénzt a marhalevelekért s csak a nyugtával fizetnek a marhaleveleket kiszolgáltató tisztviselő­nek. Vagyis a helyes rendszer alapján Bucsi egyáltalán nem is juthatott pénzhez. Voltak azonban olyan jegyzők és más tisztviselők, akik kényelemből vagy az idő hiánya miatt nem fizették be a pénzt az ál­lamkasszába, hanem átadták Bucsinak a deklarációval együtt azzal, hogy. majd Bucsi be fogja fizetni s a nyugtát elhelyezi a mar­halevelekért. így jutott szabálytalan módon pénzhez. Világos tehát, hogy a bűnbeesésnek a legelső oka a szabálytalan kezelés volt s nem a tisztviselő romlottsága, aki több mint 28 éve szolgálta az államot a legnagyobb lelki­ismeretességgel. A többi hiányra vonatkozóan pedig, hogy nem tudott felvilágosítást adni; nem csodálható, mert Bucsi a többszázezer lejt képviselő marha- levél-kötegeket, a pénzt s a nyugtá­kat egy egyszerű rossz zárral biró szekrényben volt kénytelen tartani, olyan szobában, ahol a szolgák naponta se­pertek s ahol nagyon sokan megfordultak olyankor is, amikor Bucsi nem volt a hiva­talában. Az tehát a hivatalnak a hibája, hogy nem bocsátott az értékpapírok részére egy zárható vasszekrényt a rendelkezésére s igy a teljes hiányért ezek miatt Bucsit szinte nem is lehet felelőssé tenni. QOOOSG3ÖOOOOOOQOO Q Megjeleni! Megjelent' ® Ö O Sz üi odóföruénveH O © © o o Q Q Q «2 Az egyenes adótörvény módosítása. Az uj fényüzési és forgalmi adótörvény a táblázatokkal. Törvény az adófizetés alól való kibúvás meggátlására. A pénzügyminisztérium utasítása az adóvallomások kitöltésére. A legteljesebb magyar fordítás a Hivatalos Lap alapján. KUidjön be bélyegben 20 leit és portómentesen megküldi a Keleti Újság könyvosztálya © © § o o 0 © © © fi © D O ooooo©$ooooooo©oo

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom