Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-23 / 17. szám
XIII. ÉVF. 17. SZÁM. 3 KjEJVtTtUrSJfá —«rnx-Ti nu it iit'nni um Razziát rendeznek Erdélyben az illegális katonai bizonyítványok ellen Olyanokat keresnek, akiknek hamis bizonyítványuk van arról, hogy katonai kötelezettségeiknek eleget tettek lyeknek a szövegét még csak nem is ismerhetik a parlament tagjai, akkor a nemzeti akaratot kijátszók. Mert nem elég a szabad választás, nem elég az, hogy nem lopják el az urnákat, az akaratszabadsághoz az is szükséges, hogy képviseljék is legalább a saját véleményüket a parlament tagjai. Gyárfás Elemér a pénzügyi politikáról A kormány úgy állítja fel a helyzetképet, hogy «hben az országban minden a legteljesebb rendben van, egyetlen baj csak, hogy nem hajtják be az adókat. Az adózás alól kibúvók ellen hozták e törvényeket, de nem azok ellen fogják végrehajtani, akik eddig is kibújtak. Tavaly felemelték az adókat tiz-husz százalékkal, még sem folyt be nagyobb összeg, mint a felemelés előtt. Nem az adópréssel lehet fokozni a bevételek nagyságát, hanem a felesleges kiadások megszüntetésével. Ilyen felesleges kiadások a magyarság elleni kulturzóna, az inspek- toratusok sokasága. A petróleum, a só, a földgáz, arany és egyéb kincsei az áldott földünknek, ha kellőképpen kezelik ezeket, megnőne az állami bevétel. Az erdélyi elemet elnyomják a bíróságoknál s amikor kimutathatjuk, hogy a budapesti kúriánál bét romáff bíró volt, akkor a bukaresti semmitő- széknél csak hat erdélyi román ül bírói székben, nem is beszélve nemzetiségi bírókról, akik nincsenek. Gyakran indul meg itt-ott jelszó, mely gazdasági pártszervezetekbe akarja hol a kereskedőket, hol az iparosokat, hol a gazdákat tömöríteni. Tíz éves tapasztalat mutatja, hogy Romániában egyetlen gazdasági érdeket sem lehet máskép képviselni, csak valamelyik párthoz csatlakozva és egyik párt sem tud úgy képviselni gazdasági érdekeket, mint a Magyar Párt. Az ellenzéki pártról nem lehet eredménye egy felszólalásnak az ellenzékiség miatt, a kormánypártról nem szólalhatnak fel. A Magyar Párt van abban a kivételes helyzetben, hogy minden parlamenti szavának nagy súlya van, hangja pedig messzire hallatszik. Reális párt vagyunk Wilier József arról beszélt, hogy a Magyar Pártnak egész működése cáfolat az ellene felhozni szokott vádakra. Hogy nem vagyunk reális párt? A nép életlehetőségeinek, a magyarság értékeinek megmentéséért folytatott küzdelem puszta realitás. A közigazgatási törvény ellen kifejtett munka is reáilis küzdelem volt. A tartományi igazgatás szép elgondolása olyan megoldást talált a törvényben, hogy nem a decentralizációt vitték benne keresztül, hanem bonyodalmas, uj eszközt adtak a centralizálásnak a kezébe, Mig a magyar uralom alatt a kisebbségi nyelvnek jogai voltak a törvényben és az életben, itt a falusi bírótól is azt kívánják, hogy a szín magyar faluban is tudjon románul, de egyetlen tisztviselőt sem köteleznek a lakosság nyelvének a tudására. Vannak bukaresti intézőkörök, amelyek nem akarják elismerni, hogy az erdélyi zsidók tudnak magyarul. Az anyanyelvben is magyar zsidókkal ápoljuk mi a testvériség érzését tovább és mindig csak bálával, szeretettel beszélhetünk magyarnak maradt zsidótestvéreinkről. Bármit mondanak a testvériségünkről Bukarestben, bizonyos, hogy ebben az országban most pusztán csak érdekből senki sem lesz magyarrá, ha nem érzi az együ- vétartozandóságunknak egyéb kötelékeit. Ünnepélyesen nagyjelentőségűnek tartja az Aradon most megnyilvánult egységet. Hogy együvétartozunk és együtt kell megharcolni a küzdelmünket, az mindig realitás fog maradni. Barabás Béla rosszul jósolt Korossy György ismertette a megyei választási eljárást és a vidéki, járási, községi tagozatok választási feladatait. A gyűlés utáni nagyszabású társasebéden, amelyen Bethlen György elnököt ünnepelték, Barabás Béla meghatódottan ragadta magával ismét a közönséget. Azt a kijelentést tette a csodásán szónokoló ősz vezér, hogy őt most utoljára választották meg elnöknek. Az idő nagyon elhaladt feje felett s úgy érzi, a négy év múlva elkövetkező legközelebbi elnökválasztás már nem találja az élők sorában. Megható jelenet következett ezután, amelyben minden szó, minden sóhaj, minden megcsillant könnycsepp még nagyon hosszú életet kívánt és kért a gondviseléstől Barabás Bélának a számára. Hiszi is a magyarság, hogy a megérdemelt tisztes élet még sokáig lesz a mi nemzeti büszkeségünk. A Barabás Béla rossz jóslata vitássá vált s e jelenet hatása alatt meg is rendült ez a jóslata. Azzal fejezte be a szép vitát, hogy akárhogyan is lesz, akármikor is dőlne ki az élő harcosok sorából, sírja fölött diadalmaskodjék ez a magyar küzdelem. (Bukarest, január 21.) Amint azt annak- I idején jelentettük, a hadügyminisztérium több I katonai törvényjavaslatot készített elő és azokat most szándékozott a parlament elé terjeszteni. Értesülésünk szerint a törvényjavaslatok benyújtása elé bizonyos nehézségek tornyosultak. amennyiben a többségi képviselők nagyrésze a katonai szolgálati idő leszállítása mellett van. mig a szenátusban a tábornokok és maga a hadügyminiszter is ellenzi ezt a rendszabályt. A hadügyminisztérium statisztikai adatokkal fogja igazolni azt. hogy a leszállítás semmi(Bukarest. január 21.) A kamara keddi ülésén nehány rövid, kisebb jelentőségű interpelláció után Garoflid közlekedésügyi államtitkár számolt be külföldi tanulmányut- járól, amelyen a külföldi vasutak organizációit tanulmányozta. Az elnök a hágai egyezményről Pop Cicio István elnök felolvasta a hágai konferenciáról érkezett táviratokat. Azt mondja, hogy Hágában az igazság győzött és szerinte úgy a keleti jóvátételek kérdésében, mint az optánsperben a konferencia Románia javára hozta meg döntését. Ezért az eredményért Titulescu. Mironescu külügyminiszter és Lugosianu miniszterelnökségi államtitkár dolgoztak legtöbbet. Tiz évvel ezelőtt jelentette be az elnöki székből ugyancsak ő a kamarában Besszarábiának csatlakozását és most ugyanarról a helyről jelenti be a hágai eseményeket, amelyek mintegy megkoronázását jelentik a tiz év előtt történteknek- Köszönetét mond a kisantantnak és a szövet séges hatalmaknak a kapott támogatásért. A miniszterelnök beszéde A kamara elnöke után Maniu miniszterelnök emelkedik szólásra. A következőket mondja: — Tegnap este 6 órakor befejeződött a hágai konferencia, mely azt tűzte ki maga elé hogy konszolidációt teremt a világháborúban résztvett államok között. Románia ez alkalommal teljes elégtételt kapott. Az eredmények a következők: Románia nem fizet semmiféle hadiadósságot, mivel a Joung-tervezet alapján Románia adósságai és követelései ebből a tekintetből kiegyenlítődnek. Ezzel szemben Magyarország 83 millió aranykoronát, Bulgária kétszázmillió aranyfrankot fog fjrv'tni. Az optánspör szintén Románia számara dőlt el kedvezően, amennyiben Románia ebben az ügyben semmit sem tartozik fizetni, A román álláspont három pontban foglalható össze. Először: hogy a háborús pénzügyekből az országnak aktiv egyenleggel kell kikerülnie, másodszor, hogy az optánsok nem kaphatnak több kártérítést, csak annyit, mint amennyit a román állampolgárok kaptak kisajátítási díj fejében és végül harmadszor, hogy ha a konferencia úgy dönt, hogy Romániának az optáns ügyben fizetnie kellett volna, úgy ez az összeg a jóvátétel! összegekből lett volna fizetendő. Ezeket a szempontokat sikerült győzelemre juttatni. A miniszterelnök végül köszönetét mondott a francia delegă dónak, amely a konferencián hathatósan támogatta Romániát és a többi szövetséges államoknak, amelyek Románia mellett állottak A sajtótörvény a szenátusban A szenátus ülésén napirend előtt több interpelláció hangzott el. Pizani szenátor a féle megtakarítással nem fog járni. A hadügyminisztérium ezenkívül a bukaresti lapok értesülése szerint elrendelte, hogy Erdélyben szigorú ellenőrző szemlét tartsanak azok ellen az ifjak ellen, akik illegális módon kivonták magukat a katonai kötelezettség alól. Akik nem tudják bebizonyítani azt. hogy a katonai szolgálat alól legális módon nyertek felmentést, azonnal behívják és a rendes két évi szolgálat helyett négy évi katonai szolgálatot kell teljesitemök. sajtótörvényjavaslattal kapcsolatban interpellál. Kifogásolja annak egész szellemét és rendkívül magasaknak találja a megállapított pénzbüntetéseket. Ha ez a tervezet törvénnyé válik — mondja — úgy az újságírók nem írhatnak másról, csak a színházi előadásokról. Garoflid, volt földművelésügyi miniszter a következő interpelláló, aki a mezőgazdasági termékek kiviteli vámjainak leszállítását követeli a kormánytól. Ezekből a vámokból az államnak kevés jövedelme van, amely egyáltalában nem áll arányban azzal a kárral, amit a mezőgazdáknak okoznak. A vámokat nem csökkentik Az interpellációra Madgearu pénzügyminiszter válaszol. Hangoztatja, hogy a költségvetés jelenlegi helyzete mellett ezeket a vámokat nem lehet leépíteni, mert hiszen igy is óriási terhek maradnak fedezetlenül. Különben még abban az esetben is, ha ezeket megszüntetnék, a mezőgazdaság számára nem jelentene nagy segítséget, mivel a krízis nem szoritkozik Romániára, hanem általánosan európai jellegű. A romániai krízis egyik főoka a túltermelés, a másik pedig az ipari államok agrárpolitikája, amely nemcsak az általános európai gazdasági krizist provokálja, hanem provokálja magukat a mezőgazdasággal foglalkozó államokat is. A világháború jórészben hasonló okokra vezethető vissza. Ha Románia leszállítja a kiviteli vámokat, mielőtt Németország és Csehszlovákia a mezőgazdasági termékekre kivetett beviteli vámokat csökkentené. úgy az a legcsekélyebb haszonnal sem járna. Egyetlen megoldás az, ha sikerül kényszeríteni a külföldi államokat, hogy piacaikat nyissák meg a romániai termékek számára- A kormány a maga részéről mindent elkövet ebben az irányban. Rómában már folynak a tárgyalások és Berlinben is január 15-én meg indultak. Románia mindenütt azt az elvet képviseli, hogy a saját ipara védelme érdekében felállított vámokat a lehetőséghez képest enyhíteni fogja, de csak akkor, ha az illető államok hajlandók a romén mezőgazdasági terményekkel szemben felállított védővámokat leszállítani, A magas kamat Garoflid kijelenti, hogy a miniszter válasza nem minden tekintetben elégíti ki. Mihalache ugyancsak hozzászól a kérdéshez, amely szerinte sokkal összetettebb, mint ahogy azt Garoflid előadta Rámutat arra a maga részéről is, hogy a román krízisnek általános és speciális okai vannak, ezek között példává a magas kamatterhek, ■amely eljen a kormány teljes erővel küzd. A miniszterelnök a parlamentben a képviselők tapsai között számolt be a hágai egyezményről A jóvátételt összegek és az optáns-pörök elintézése — Az optánsok nem kapnak több kártérítést, mint a román állampolgárok
