Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-15 / 10. szám

I XIII. WVF. 10. SZJM. A Szaihmári Papok A Keleti Újság pár nappal ezelőtt bukaresti le- íelezőjétől tudósítást közölt Sqgthmáry Pap Károly festőművész bukaresti működéséről és jelezte, hogy I művészt Bukarestben román eredetűnek tekintik. Ezzel a beállítással szemben már Kakassy Endre, a cikk szerzője is kifejezte kétségeit. Most abban a helyzetben vagyunk, hogy ezeket a kétségeket meg­erősíthetjük, illetőleg csaknem teljes bizonyítékot szolgáltathatunk arra, hogy a Bukarestbe vándorolt Szathmáry Pap Károly festőművész tősgyökeres ma­gyar volt. A Szathmáry család egyik ága a Péter- falvy Szathmáry családnak, melyből P. Szathmáry Károly, a jeles kulturhisztórikus és egyidőben ked­velt regényíró származott. Ezt a tényt maga P. Szathmáry Károly állapítja meg, 1885-ben, eredeti­leg a Szilágysomlyó című lap hasábjain megjelent emlékirataiban, melyeket utóbb külön füzetben is kiadott. Az érdekes emlékiratokban P. Szathmáry Károly azzal magyarázza, hogy a Szathmáry Pa­pok a Pap jelzést használták nevükben, hogy a csa­ládnak ez az ága számos papot adott a református egyháznak. Innen használták a család másik ágától őket megkülönböztető Pap nevet. Kolozsvár múltjában nevezetes szerepe volt a Szathmáry Pap családnak. A református egyház több papot és tanárt számlált a család jelesei kö­zött, de voltak a családnak a politikában szereplő tagjai is. így Szathmáry Pap Zsigmondot, mint Ko­lozsvár követét ott találjuk az 1791-iki erdélyi or­szággyűlésen. Negyedmagával képviselte a várost és maga is aláírta az akkor szokás szerint az ország­gyűlés végeztével kiadott és szentesítésre felterjesz­tett törvénycikkeket. Ő maga ebben az időben főbí­rója volt a városnak, vagyis elnöke a városi tör­vényszéknek. Mellette Lukács József, a város pol­gármestere, Mait Tóbiás tanácsos és Barta Mózes vettek részt a város képviseletében, mint követek két nevezetes 1791-i országgyűlésen, mely az erdélyi alkotmányt sokban kiegészítő törvényeket hozott. Ennek a Szathmáry Pap Zsigmondnak oldalágon voltak leszármazott rokonai Szathmáry Pap Gábor és bátyja Szathmáry Pap Károly, a fent emlitett festő. Szathmáry Pap Gábor a város szolgálatában állt. Az 1840-es években tanácsosa és pénztárosa volt a városnak. Mint pénztárig szolgálta a kolozs­vári református egyházközséget és a kollégiumot is. Halála 1855-ben következett be és jelentékeny va­gyonát unokaöccse és mostohafia, Kovásznai Bán István, egyidőben váróéi tanácsos, utóbb a mezei rendőri hivatal főnöke örökölte. S/athmáry Pap Gáboré volt többek között a Szentegyház uccában levő 17. számú ház is, mely berendezésében napjain­kig elárulta egykori tulajdonosának pénztárosi ál­lását, mert erős rostélyokkal és vastáblákkal ellá­tott földszinti szobái az egykori egyházi pénztáros hivatalának voltak helyiségei. Szathmáry Pap Ká­roly túlélte öccsét, de sokáig fentartotta az össze­köttetést kolozsvári rokonaival, kiket ismételten meg is látogatott Bukarestből hazájába tett útjai­ban. Öccsét (Gábort) le is festette és ez a festmény ma is megvan az egykori Szathmáry Pap Gábor tulajdonában volt ház jelenlegi tulajdonosának, özv. Lossonezy Ernőné Várady Dóra birtokában. Egy másik családi kép is maradt Szathmáry Pap Ká­rolyról kolozsvári rokonaira, de ez az idők folyamán idegenek kezébe került. Ez a család egyik tagját úgy ábrázolta, amint egy csirke csontról jó étvágy- gyal majszolja le a fehér húst. Általában Szathmá­ry Pap Károly igen jó megfigyelőképességü festője volt korának és bár élete utolsó éveit túlnyomóan Bukarestben töltötte, szinte lehetetlen, hogy fest­ményei ne maradak volna taég Erdélyben, melynek ményei ne maradtak volna meg Erdélyben, melynek általános kedveltségnek. V. A. Bírva JLLAXSZEHGYÁR, ajhpífafott vsfia >8 ajántjcb CL. faompajfojnek 'tnaféSóf bésiuft PÚDERÉT e, oGfö&o) KÖLNIVIZET ÜouQS et raoip nsOiadig raő&s' ugyanaz a Rouge et Now sohasem adja ugyanazt az illatot, ha mAs-mAs emberek használják Minden egyes esetben a bor és a hat természetes illatával uiabb és uiabb osszhangszatokba egyesüL amelyek hasonlók ugyan, de csak annyiban, amennyiben két egyéniség hasonlíthat egymáshoz." anélkül hogy egyenlő volna. £&u, de Cologne -Pöjfum-Poudre- Geme Gokcr eredek. uorao^olcLstan kellemes na^glejadésbeo. oés^esül a ’’Rau-g-e ei Noír "ţ cUctcdc vdsárlásótaál. frdeidödjék ct^. Öta old készséggel _________ sgoígdl f«4A/tiágositóssoi. Magyar Népkonyha létesült Bukarestben (Bukarest, január 13.) A napokban a bukares­ti Magyar Népkör meghívására az egyesület helyi­ségében értekezlet gyűlt össze, hogy a bukaresti magyar nyomor enyhítéseinek lehetőségeit és a nél­külöző magyarok támogatásának módozatait megbe­szélje. Az értekezleten részt vettek: A református egyházközség, továbbá a Református Iparoskor és Koós Perenc-kör képviseletében Kányád! Béla lel­kész; a Református Nőszövetség nevében Balogh Ágnes, az egyesület titkárnője; a Magyar Párt bu­karesti pártirodája részéről Koppándi titkár; a Ma­gyar Társulat részéről Orbán Lajos és Demeter Já­nos választmányi tagok; az Erdélyi Zsidó Imaegye­sület nevében Stern Izidor és Boskovits Jenő s vé­gül az összehívó egyesület egész elnöksége és vá­lasztmánya. Az értekezlet megállapította, hogy Bukarest külvárosaiban a munkanélküliség és a beállott téli hidegek következtében elviselhetetlen nyomorral küzd a lakosság s ennek a nélkülözésnek részesei az ott tömegesen lakó magyarok is. Azért szükségei­nek mondotta ki az értekezlet egy egyesület-közi bizottság kiküldését, amely az összes magyar egye­sületek anyagi támogatásával s az egész bukaresti magyar társadalom várható hozzájárulásával átve­szi a segélyezés ügyét és a maga hatáskörében a lehetőséghez képest napközi melegedőt és mindenek­előtt Népkonyhát állít fel, ahol egyelőre száz éhező magyar ember meleg ebédet kaphat majd naponta. Ezt a megoldást az összes egyesületek maguké­vá tették és Koppándi titkár közölte, hogy a Ma­gyar Párt bukaresti irodája, illetőleg parlamenti csoportja a legmesszebbmenőkig támogatni fogja ezt a valóban égetően szükséges intézményt. A Magyar Népkör felajánlotta helyiségeit a Népkonyha berendezésére. Segítsünk nyomorgó embertársainkon A szegényeket segélyző bizottság megkezdette működését — Nép­konyhákat állítanak lel, ruha-, £a- és pénzsegélyeket osztanak ki A mozijegyek után egy lej adót vetettek ki (Kolozsvár, január 13.) Megrázó az a nyomorúság, amelyben Kolozsvárt is ezeren és ezeren sínylődnek. A munkanélküliség, rossz gazdasági viszonyok áldozatai éheznek, Hitet­len odúkban kénytelennek meghúzódni, máról holnapra tengődnek a legreménytelenebb sors­ban. A külvárosi szüle lakásokban jóformán mindennap újabb és újabb néma tragédiák ját­szódnak le és elfacsaródik az emberi szív, látva ezt az életet, amelyet kétségbeesetten többeze- ren viselni kénytelenek. Az egyházak, jótékony- sági intézmények és a város karöltve igyeksze­nek segíteni rajtuk. Nemrégen alakult meg Chirila Viktor kezdeményezésére a jótékony- sági egyesületek szövetsége, mely célul tűzte ki a súlyos és halaszthatatlan probléma megol­dását. A bizottság meg is kezdette működését. A város a 25-ös számú szobát bocsájtotta a se­gélyiroda rendelkezésére és a maga részéről százezer lejt szavazott meg a szegények ré­szére. A segélybizottság első dolga megteremteni a szükséges anyagi bázist, hogy minél gyor­sabban siethessen a nélkülözők segítségére. A kolozsvári mozi tulajdonosokkal folytatott tár­gyalások eredményeképpen a mozijegyek után 'január 15-től kezdve három hónapi időtartamra 'egy lej adót vetnek ki. A potyajegyeseket arra kötelezik, hogy szegényalap javára öt lejt fi­zessenek le. Közelebbről négy-öt mozgó nép­konyhát állítanak fel, melyek a város külső pe­rifériáin fognak működni. A segélybizottság tervbe vette, hogy nem csak élelmiszerek kiosz­tásával igyekszik a nyomoron enyhíteni, hanem ruhát, fát, sőt indokolt esetekben pénzadományt is oszt ki. A szegény gyermekek tandijáról, a betegeknél orvosi kezelésről gondoskodik. Az akciót azonban csak úgy koronázhatja siker, hogy azt Kolozsvár közönsége teljes mértékben felkarolja. Pékek, mészárosok, kereskedők, ipa­rosok, magánosok szintén ki kell, hogy vegyék részüket a segélyakcióból. Aki csak teheti te­hát adományaival járuljon hozzá az emberi könnyv letörléséhez. A segélybizottság a leg­nagyobb kézséggel áll a hozzáfordulók rendel­kezésére. A helyzet annyira sürgető, hogy minden perc késő. Nem lehet tehát várni a se­gítséggel. A télben mélyen benne vagyunk és mindennap újabb és újabb szenvedéseket okoz. Meg kell mozdulnia az érző szívnek mindenki­ben, mert ártatlan gyermekek, szegény, tehetet­len nők, és férfiak mennek' tönkre lelkileg, testileg egyaránt. Erdély többi városaiban, mint Aradon, Temesváron, Nagyváradon, Marosvá­sárhelyen stb. szintén megindult a segélyakció és elég szép eredménnyel dolgoznak a szegé­nyek érdekében. Reméljük, hogy Kolozsvárt is már a közeli napokban megkezdheti működését és az elképzelhetetlenül tragikus nyomorúságot, ha megszüntetni nem is, de legalább részben enyhíteni sikerül. Mindenkinek meg kell ten­nie a maga részéről minden lehetőt szenvedő embertársaink érdekében. BÚTORT jó minőségben, modern kivitelben, jutányos árban Székely & Réti Bútorgyár Kt.- nâl Tárgu-Muresen vásárolhat. — Hitelképes egyéneknek kedvező fizetési feltételek. — Világ- márkás zongorák nagy választékban

Next

/
Oldalképek
Tartalom