Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-05 / 278. szám

4 XII. ÉVF. 278. SZÁM. sflWBTgsaasca Akar Ön jó gcpseSymeí dolgozni, akkor vegyen Gtltermann gépiesemet MűseSyembői válassza a „Marna<fi-műselymel Ffí&épyiseSet egész ,ománidea: Ematiy®! WI$n@rf Biscisreifi, .QUlsuard 1 pa Mo KuiQESSV Harc Ántarktlssért í Byrd ezreds átrepülte a Déli Sarkot. A j Föld felfedezésének bajnokai között méltó | hely illeti az amerikai Byrdet is. Byrd no­vember végén repülőgéppel átrepült a Déli Sarok felett. Sikerét jórészt a fejlett repiilő- fechnikának köszönheti, — de teíjesitményét emberileg is a legnagyobb tettek közé szá­míthatjuk. A legjobb konstrukciójú repülőgép, a legtökéletesebb motor mellett is toll-pehellyé válik, ha a Déli Sarok rettentő viharainak örvényébe kerül. Ezekről a viharokról Dry galski utazó azt Írja, hogy a földkerekség legerősebb levegő örvényei s hozzávéve a 20—30 fokos dermesztő hideget, el kell hin­nünk, hogy az ilyen viharral való harcban az ember bukik el! Byrd évekkel ezelőtt elsőnek repülte át az Északi Sarkot majd negyed magával át­repülte az óceánt is. Az Antarktisz átrepülésére Byrd little- umerikai szállásáról startolt. Három társával 18 óra alatt 2500 kilométeres utat tett meg. A repülőgép állandó érintkezést tartott fenn a newyorki rádióállomással. Már-már aggo­dalmaskodni kezdettek Byrdért, mert rádiója elhallgatott, mikor estefelé végre hirt adott magáról és jelentette, hogy átrepülte a Déli Sarkot. Byrd rádió jelentésében elmondotta, hogy utazásának igen szép idő kedvezett. Nagy ne­hézséget okozott azonban az, hogy a Déli Sa­rok magas fennsíkon fekszik és az égbe nyúló glecserek felett 4000 méter magasságig kel­lett emelkednie, hogy átjuthasson a sarkon­Nemcsak Amerikában, de az egész kuí- .tur világon óriási lelkesedést váltott ki a hir. Az ember acél madarával átrepült a Föld legdélibb pontja felett is és ezzel eszményi­leg meghódította a. földgömböt körülölelő egész levegő-tengert. Ha momentán nem is tudjuk ennek értékét felbecsülni, a jövő meg fogja mutatni, hogy a sarkokért való küzde­lemnek nagy praktikus jelentősége van. Byrd ezredes gyönyörű sikere után az antartktikus vidékek az emberiség érdeklődé­sének középpontjába kerültek. Arról is be­szélnek, hogy az Északamerikai Egyesült Ál­lamok a Déli Sarkot hivatalosan birtokba akarja "venni. Lesz min törje majd fejét a Népszövetség, hogy jogilag kit illet meg a Déli Sarok feletti uralom, hiszen 1911-ben már norvég lobogó lengett .a Föld déli sar­kán! Ennek története a következő: Amundsen eljut a Déli sarokra A sok hiábavaló és nem egy tragikus vé­gű küzdelem után elsőnek a Déli Sajókra Roald Amundsen jutott el. Amundsen 1910 június 7-én indult el a Nansen által kipró­bált ,,Frana“ nevű, sarki kutató hajóval, az­zal a szándékkal, hogy az Északi Jeges-tenger medencéjét kutatja át. Útközben aztán meg­változtatta tervét és miután a hajó személy­zete egyhangú lelkesedéssel vette tudomásul határozatát, a Déli Sarok felé indult­Edward király földjén téli szállást ren­dezett be és 1911 október elején, mikor az Antarktiszon a tavasz kezdetét vette, több szánkókirándulást vezetett a sarok felé, hogy a viszonyokat megismerje. Október 18-án Amundsen merész elhatá­rozással nekivágott a Déli Saroknak. Négy szánkón 52 kutyával szállították az expedició élelmét és felszerelését. A Viktoria föld ha­talmas hegyláncolatáig az expedíciónak nem kellett különösebb nehézséggel megküzdenie. Innen azonban az ut mind nehezebbé vált. A 87-ik szélességi fok elhagyása után, mintegy 300 kilóméternyire a saroktól a nehézségek mind komolyabban veszélyeztették Amudsen sikerét. A törhetetlen energiájú ember azon­ban a legmerészebb feladatok megoldásától sem riadt vissza. „Szervező bizottságot** nevezlek ki Csikh&n, amely a prefektus száfaize szerint szavaz a közigazga­tási térvény végrehajtásával felmerült kérdésekben (Csíkszereda, december 3.) Megirta a Ke­leti Újság, hogy az nj közigazgatási törvény alapján Zsögöd, Tapolca, Várdokfalva és Tekerőpatak községeket Csíkszeredához, il­letve Gyergyószentmiklóshoz akarják csa­tolni. Az egész terv a megyei tanács megkér­dezése nélkül történt. A minisztérium ugyan­is egy öttagú szervező bizottságot nevezett ki, amelynek tagjai dr. Daradics Félix ügy­véd, dr. Debu Aurel, dr. Balogh Lajos, dr. Preeup Emil és dr. Moldovan J. Ez a bizott­ság teljesen a prefektus szájaize szerint sza­vazott anélkül, hogy akár a községeket, akár a megyei tanácsot, vagy a jelenlegi interimár bizottságot megkérdezték volna légire- a, firii ma a cukrászdában Forró szurokkal telt fazekat húzott vetélytdrsa fejébe a cukrászáé barátnője (Berlin, december 3.) Egy steiglitzi cuk­rászdában különös féltékenységi dráma ját­szódott le kedd délelőtt. Tiz óra tájban a tulajdonosnő egyik barátnője jött látogatóba tanácsot kérni, hogy mit csináljon, mivel a szobaleányának viszonya van férjével. A két nő javában tárgyalta az ügyet, amikor az üzletbe beállított a szobaleány is. Amikor vetélytársát meglátta, a feleséget borzasztó harag fogta el, kirohant a szomszédos kony­hába, kihozott egy forró szurokkal teli fo­gakat és a>zt reáhuzta a szobaleány fejére• A szerencsétlen teremtés, akinek szemét a forró szurok azonnal kiégette, borzasztó si­koltozásban tönt ki. A szurkos fazék olyan erősen tapadt a fejre, hogy azt semmiféle erő­vel sem tudták levenni s végül is a tűzoltókat kellett segítségül hívni, akik azután meg­szabadították a megvakult és életveszélyes sebeket szenvedett nőt a szurokmaszktól. Hatalmas 2740 méter magas glecseren ve­zette át az expedíciót és december 8-ikán el­érte a sima belföldi jeget- Ezen már könnyeb­ben ment előre és egy hét múlva, december 15-én kitűzte a Déli Sarkon a norvég lobogót. Amundsen sikerének hire 1912 március havában érkezett Európába. A nagy kutató a háború után repülőgépen folytatta sarki kutatásait. Kár, hogy a szerencsétlen végű Nobile expedició kutatásánál odaveszett. Tra­gikus halálakor az emberiség benne nemcsak a Déli Sarok felfedezőjét, hanem a legngme- sebb és legbátrabb fiát veszítette el. A Déli Sarok földrajzi és éghaj­lati viszonyai Az Antarktisz kontinens felépítése, szer­kezete még alig ismeretes. A különböző expe­díciók csak helyenként tudták a problémákat megoldani. Geológiailag a délamerikai An- desek és Ujzééland helyrendszerével mutat kapcsolatot. Hatalmas tűzhányó hegyek van­nak az Antarktisz kontinensen. Az első vul­kanikus kitörések a geológiai harmadkor ele­jére esnek. Ekkor vette kezdetét a hegykép­ződés, amelyik mai felszíni képét megadta. Ma összefüggő hatalmas, sziklás száraz­föld- Széleibe csak két helyen nyomul be mélyebben a tenger. Éghajlatát a köröskörül elterülő tenger szabja meg. Kimondottan tengeri kiimája van, a nyári és téli hőmérséklet között nin­csenek nagyobb kilengések. így a Viktoria föld egyik megfigyelő állomásának 3 évi fel­jegyzései szerint a legalacsonyabb téli közép- hőmérséklet a megfigyelő helyen — 27 Cel­ziusz fok körül volt. A nyári pedig —4 fok körül járt. A különbség tehát csak 23 fokot tesz ki. A mi szárazföldi éghajlatunk alatt az évi legnagyobb és legalacsonyabb hőmérsék­let közötti különbség 70 fokot is kitehet. A Déli Sarok éghajlatát azonban csak­nem elviselhetetlenné teszik a viharok. Kü­lönösen a sarok felé nem ritkák az olyan szelek, amelyeknek másodpercenkénti sebes­sége a 27 métert is eléri. Ilyen orkán a maga —30 fokos dermesztő hidegével élőlény szá­mára elviselhetetlen. Gazdaságilag mégis nagy értéket képvi­sel Antarktisz kontinens, mert valószínű, hogy hegyeiben sok értékes ásványi anyag van. A mind jobban szaporodó emberiségnek pedig újabb és újabb kincsek után kell ki­nyújtania kezét, hogy Földön való fennmara­dását biztosíthassa. Földünk életében a legcsodálatosabb je­lenség a kiima változása- A sarkokon valami­kor tropikus vegetáció volt. Buján s színesen sár jadzott az élet. Ott, ahol ma több kilóméter vastag glecser-jég szikrázik a sarki nap vö­rös fényében, őserdők adtak menedéket bi­zarr formájú állatoknak. Ma, a megfigyelések szerint, a Déli Sarok jege fogyóban van. Át­meneti, vagy állandó folyamattal állunk-e szemben? Ki tudná megmondani! Amundsen eljuthatott a sarokra, Byrd átrepülhetett felette, de a sarok nagy titkai ma is megfejtetlenek s kérdés a mai kultúra j meg fogja-e valaha azokat fejteni? Somosdy Zoltán. Azelőtt Vezúv nélkil* reltüséstkeüS újítás a fölé« taré-'«! A fűtő­technika legnagyobb vívmánya. Nincsen többé rossz kályha, mert a szab. „VEZÚV“ -készülék magában véve pótol egy jó kályhát,. 53 SEásafék titzeä©- anyag Ri*g6a:<ariS'4s! tüzelőanyag megtakarhás ! Gyors hőképződ':s! Minden vaskályhához ■ alkal­mazható ! A „VEZÚV“ sorriVé' éve! még a leghide­gebb szó a (heyisé j is kér szjül fűthető. : eszer z;si költség a fűtési idényben 14 nap alatt merte, : ü' Ára vaslemezből,fényezve :!5 l lei, vörösrézből cii-zes ; ívitelben 600 lei. - Megrendelésnél a füst- cső bősége megadandó. Gyártja és forgalomba hozza fi. W2, iiS-ZätfiSöSi lerne: vár, Józsefváros,ni. Bert­áéiul í. tí? egysek kítfáRjra ingyen ! Wdáfei kápvfiselck is ügynökük keresfiefó-sk. HfifiiÉaszÉaíalgiií ?!06 szám

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom