Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-23 / 294. szám
XII ÉVF. 29i. SZÁM. 3 ÎJzIet ane^sziasiíSi! A végeladás meg kezdődött Eladás bármely élfogadluatő árban Poszter Jézsef női és férfi textil ál életében Uuj, Calea Kerete Ferdinand No. 2. (v, Vcsseién^'i M.-u) fcíöröRdUsle* mellett. Gyárfás Elemér interpellációja a kamarában Csikmegye gyermekeit regáti óvónők kényszerítik állami óvodákba Harisnya és kötöttáruk (Bukarest, december 21,) A szenátus szombati ülésén Kaducanu munkaügyi miniszter törvényjavaslatot nyújtott be a járásbiró- sági kerületek módosításáról. A törvényjavaslatot a szenátus megszavazta. Ezután Gyárfás Elemér magyal-párti szenátor intézett interpellációt a közoktatásügyi miniszterhez: — A következőket van szerencsém közölni a közoktatásügyi miniszter úrral — mondotta Gyárfás szenátor. — Ezen a nyáron a közoktatásügyi minisztérium Csikvármegyé- ben a községek költségére negyvenhárom kisdedóvót létesített és ezekbe majdnem kizárólag az ókirályságból neveztek fci óvónőket, akik nem tudták magukat megértetni a községek színtiszta magyarságának gyermekeivel, úgy, hogy az óvónők egyrcsze a községek költségére tolmácsokat alkalmazott. Csató- szeg községben az óvónő az utcáról tereli össze a gyermekeket és igy kényszeríti azokat arra, hogy az állami óvodába menjenek. Ennek az eljárásnak következményeké pen sajnálatos jelenetek játszódnak le a szülők és az óvónők között, mivel az utóbbiak valósággal kiszakítják a gyermekeket a szülők kezéből. Darvas Albertet, a község egyik lakóját letartóztatták• a csendőrök, mert nem akarta gyermekét olyan óvodába engedni, ahol a gyermek anyanyelvót nem értik meg. .Más szülőket büntetéssel fenyegettek meg .arra az esetre, ha nem engedik gyermekeiket az illető óvodákba. Vannak községek, ahol tízezer lejt meghaladó büntetést róttak ki ilyen esetekre. Az interimár bizottságok olyan költségekkel rótták meg a községeket az óvodák fenntartása tekintetében, amelyeket semmiféle törvény sem ir elő. A fentiek alapján kérdem a közoktatásügyi miniszter urat, van-e tudomása a esikmegyei óvodák körül történtekről, vájjon helyesli ezt a módszert épen azon a területen, amelynek nemzetközi , szerződések kulturális autonómiát biztosítanak e amely autonómiának minimális feltétele az .anyanyelv szabad használata. A többi székely megyékben is Gyárfás Elemér az interpelláció után kijelentette, hogy szenátor kollegáitól szerzett értesülései szerint hasonló esetek történtek Udvarhely és Háromszékmegyében is. Az egész Székelyföldet elárasztották magyarul nem tudó óvónőkkel. Az interpellációra Clinciu szenátor szólal fel és azt kérdi, hogy vájjon érintkezésbe lépett-e Gyárfás a közoktatásügyi miniszterrel és megpróbálta-e parlamenten kívüli utón is tisztázni ezt az ügyet. Ezt az utat ő Karácsonyi ajándéktárgyak Casetták illat szerek FermetezSk asztali öveg garnitúrák lOOO drb szerencse csomag- ajándék« Kölnivizek — Szappanok Rózsa Royal drogueria Cluj-Kolozsvár, Főtér 26. helyesebbnek találná. Gyárfás Elemér dr-: Az óvónők kinevezése olyan váratlanul jött és jelent meg a hivatalos lapban és olyan meglepetésszerűen jelentek meg az egyes községekben, amelyekben ilyen óvodáknak megfelelő épület és felszerelés nem is volt — hogy panasztételre alig lehetett más utunkClinciu: Vannak esetek pedig, amikor a miniszter ur beigazolta azt, hogy ilyen ügyek ben jóakarattal jár el. Gyárfás Elemér: Mindig rendelkezésére állunk a miniszter urnák, ha érintkezésbe akar lépni velünk, de ezt az esetet okvetlenül le kellett szögeznünk. Sok visszaélés a szövetkezeteknél Manoilu többségi szenátor a pénzügyminisztertől az általános gazdasági helyzet javítására és a földhitelintézet felállítására kér bizonyos intézkedéseket. Losenszky Ismail szenátor egy vidéki szövetkezet megszüntetéséről interpellált. Kaducanu munkaügyi miniszter hosszabb beszédben válaszol az interpellációra. A szövetkezetek körül — mondja — nagyon sok visszaélés történt. A volt. kormányok minden reális gazdasági bázist nélkülöző szövetkezeteket támogattak. Csak politikai barátaik érdekeinek kielégítése volt számukra a fontos. A kormány a jelenlegi nagy adókat főképen az ilyen támogatásokért kénytelen az országra kiróni. Ezek az üzletek látszólagos jövedelmeket tűnte! tok fel, azok azonban tulajdonképen a költ1 * i ségvetést terhelték. Ennek véget kell vetni, meg kell szünniök azoknak a kreációknak, amelyeknek nincs reális alapjuk, mivel csak igy lehetséges megtalálni az ország igazi erőforrásait. A szenátorok ezután a bizottságokba vonultak vissza. Madgearu nagy beszéde után a költségvetést általánosságban megszavazta a kamara (Bukarest, december 21.) A kamara szombati ( ülésén Rascanu jaşii egyetemi tanár a jaşii diákzavargásokról beszél. A legerősebb büntetéseket kéri i a kormánytól, mivel az a benyomása) bogy most is idegen kezek működtek közre és az értelmiszerzőket az ellenzéki politikusok közt kell keresni. Napirenden az adókihágásokról szóló törvényjavaslat szerepel. Az első felszólaló Crăciun többségi szenátor, aki kifogásolja azt a rendelkezést, hogy a visszaéléseket fölfedező közegeknek jutalékot adjanak. Madgearu bejelenti, bogy a törvényjavaslatnak ezt a rendelkezését törli. P is title r szocialista képviselő nem fogadja el a jvaslatot, amelyet ezután a kamara megszavaz Madgearu pénzügyminiszter módosításával. A módosítások szerint amnesztiát kapnak azok, akik nem adtak be adódeklarációt, de azt pótlólag a jövő év február elsejéig beadják, továbbá akik az adózásról szóló törvény értelmében kihágást követtek cl, de az állammal szemben fennálló tartozásaikat április 30-ig rendezik. A hátralékok után járó kamatokat azoknál nem számítják föl, akik hátralékos adójukait 1930 junius elsejéig befizetik. A délutáni ülés A délutáni ülésen Madgearu pénzügyminiszter válaszolt nagy beszédben a költségvetési vita során elhangzott felszólalásokra. Főkép a liberális pénzgazdálkodással foglalkozott. Megállapítja, hogy a liberálisok körülbelül húszmilliárd kettőszáznegyven milliós deficitet hagytak hátra, csupán a vasútnál nyolcmilliárdot, igy realizálva nagy dobbal hirdetett költségvetési feleslegeiket. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon, hogy nem tudták megvalósítani a stabilizációt és a külföldi kölcsönt. A Nemzeti Bank politikája nem volt más, mint Bratianu Vintila. téves elméletre felépített személyes politikája. 1927-ben, amikor a Nemzeti Bank jelentékeny tartalékkal rendelkezett, a lej kurzusát nem tartották meg a helyzetnek megfelelő kettőszáz- ötös színvonalon, hanem mesterségesen fölsrófolták hárómszázhuszra, ami mintegy tízmillió font sterlingjébe került az országnak. Olyan érzékeny veszteség volt ez, hogyha 1928 végén nem kapta volna meg az Ország a tizenkilenemillió dolláros kölcsönt, inflációnak nézhettünk volna elébe. Ezzel az ösz- szeggel tartották fenn a lej kurzusát a nemzeti parasztpárt kormányra jöveteléig. A nemzeti parasztpárti kormány munkája nélkül a lejt nem lehetett volna stabilizálni. A pénzügyminiszter ezután az egyes termelési ágak helyzetét vizsgálja és általános javulást konstatál. Madgearu beszéde után a kamara a költségvetést általánosságban megszavazta és hozzákezdett a szakaszonkénti tárgyaláshoz.
