Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-23 / 294. szám

,tea>e^ JH EFF. 2 SZÁM. rmmasuMmsí^!^'^g3Bss^sí^ssjeímrsszii^!UXSsrcsxs!!mf^misss^üi^.s3a!atösaBűi asms *a fl pénzügjpiniszter által elrendelt vizsgálat meg­állapította, hogs ötvenmillió leit titkolt el az aradi cukorgyár az adózás elől Huszm Jíiő lej büntetés kirovását ^vásottá a vizsgálatot \rz2lc vezér-e!ügyelő (Arad, ópcomiber 21. Saját tud.) Néhány héttel »»«•lőtt részlete": n beszámolt. :t Keleti Újság mitóI n vizsgálatról. amelyet Madgearu pénzügyminiszter musitóstira indítottak az aradi cukorgyár ellen. Bi­zalmas feljelentés érkezett ugyanis a pénzügymi­nisztériumhoz, lmgy az aradi cukorgyár vezetősége súlyos milliókkal kówsitwlta meg az államot, mert árukészletét lénrcge-eii ieértékelle- éís jövedelmét is csak részhon vallatta he. <\.y^RKgálttl. H legnagyobb titokba«! indult meg és aÚBük’ lcî<iîy:i . rét ;ibg került: nyilvánosságra va­lami.: Itt. Florian IVire vez-'rfdwgydft íretekig dol- •«©:-:o4t két *41enö: rel a isihi; '.várban, a inig elkés/úit A, szamara a uiium Kenőcs leszántja és lehultasztja a pattanásukat : helyükön fehér és finom bőrt hagy. Mf'f;nyii«tátó, férjéit leoltó és ha&ználató) kezdve be- hvggeih st i(ii z ■•l.ö. Mint hathatós gyógyszer Mita ki a próbát az egyének ezreinél, akik éveken »t áldozatai ml tat: az ekcémának, sömörnek, pattanásoknak, ftininkulosoknak, kelevén veknek, kiütéseknek, csa ;á n k i ú leseknek, hói varrásoknak, “ranyereknek, vís/.keirgségnek, rühnek. tályognak, kiállásoknak, l or-iiigerlékenységnek, kérge;,e- (lésnek, koszosodásnak, úgyszintén sebeknek, vágásoknak, karcolásoknak, felhorzsol ódátoknak, sajgásóknak, égési sebeknek, ştb Ara... munkájával. A vizsgálatot vezető tisztviselők a leg­nagyobb titokban dolgoztak és még az aradi pénz- ügyigazgatósággul sem közölték, hogy mit sikerült tnegállapilaniok. Átvizsgállak az összes könyveket és a üdékig tartó vizsgálat végül szenzációs erőd mennyel járt, mert megállapítást nyert, hogy a pénzügyminisztériumhoz beküldött felje­lentés a való tényállásnak mindenben meg­felelő adatokat" I tartalmazott és tényleg sú­lyos adóvisszaélések történtek az aradi cu­korgyárnál. Dr. Flórian Petre vezérfelügyelő átvizsgálta az összes könyveket és megállapította, hogy a gyár a jövedelmét kétféle módon titkolta el az' adókivető bizottság előtt. Egyrészt árukészletét értékelte le, másrészt pedig a jövedelem tekintélyes részét külön­böző személyi számlákon könyvelte el. Ezeket az összegeket az év végén kiadásba vette, majd a mérleg elkészítése után újra bevételezte. Va­lamennyi számláról másolatot vettek és minden egyes másolat mellé hitelesítési jegyzőkönyvet ké­szítettek, amelyet a vizsgálatot vezető három fő- tisztviselő irt alá. A. napokban készüllek el munká­jukkal a vizsgálatot Vezető pénzügyi kiküldöttek, kik megállapították, bogy mintegy ötvenmillió lejt tesz ki az az összeg, amit bárom év alatt a cukorgyár vezetősége az adózás elől eltitkolt. Amikor ezt megállapították és erről a hivatalos jegyzőkönyvet felvettek, dr. Flórian Petre vezér- felügyelő a büntetést is kirótta és a törvény idevo­natkozó szakaszainak rendelkezése értelmében ininl- egy húszmillió lej büntetés kiszabását java­solta Madgearu pénzügyminiszternek. Az iratokat külön kurír vitte, fel Bukarestbe, aki személyesen Madgcr a miniszternek refreál a fel­tűnést keltő adócltitkjwlás ügyében lefolytatott vizs­gálatról és kérni fogja a pénzügyminiszter hozza já­rul ásót a kiszabott büntetéshez. Nehány napon belül tehát újabb szenzációs fejlemények várhatók az ügyben. A miniszter határozatát a karácsonyi ünne­pek utánra várják Aradon és akkor majd részlete­sen napvilágra kerülnek a nem mindennapi adóul tit'- kolási ügy összes részletei. M. F. (London, december 21.) Az Evening Stan­dard munkatársa felkereste Doom bari Vil­mos excsászái t és vele beszélgetést folytatott. Az exosászár az újságíró azon kérdésére, hogy miţ tart Mussoliniról, kijelentette, bogy igazi férfinak tartja öt, aki nagyszerű fegyel­met. és rendet teremtett -Olaszországban. Az eXjcsászár szerint kizárólag Mussolini érde­mének tudható be, hogy Olaszország ma a béke és a tervszerű erőkifejtés országa lett- Az újságíró feltette azt a kérdést is, hogy aa exosászár szerint ki Európa legdemokratiku­sabb elméje. Vilmos erre Bernard Shaw-t nevezte meg, ~ Vilmos császár Sclsawot tartja Európa legdemok­ratikusabb elméjének Jáályt7 gíjúí (12) Jrta: Se öcsi Samu — Csuk azt, hogyha Méltóságodnak nem tet- -;:ik: ott az ajtó!- Kiutast; "! — Mivelhogy invitálva sem volt. Ma próba folv nem nyilvános játék! Ez jnfúmia! — pattant fel Haller. — Csak nyugalom * Voltam én már infámisabb is, mikor Galíciában szolgáltam a lkuké-huszárez­redben. (Csak tanulság okából mondom el Méltósá­godnak). Bált rondetfiem, (mint mo»! próbaszinját- fzást), a legszebb lengyel grófnő kedvéért és hívat­lanul odatolakodo! L bárom lengyel ih — itzky-sitzky, vitzky, — volt a nevük vége. Nem az én hibám, hogy a szép dáma jobban szerette a liuszárdolinányt, minit a lengyel plimdrát s talán azért, gúnyosan kri­tizálták a bált, mint Méltóságod a magyar színját­szást. Odaszóltam, — lehet, hogy nyersen, — s erre ők is in fáimat emlegettek s a végén a spádéjuklioz nyúltak. Félma rokra fogtam őket és gyorsan, ne­hogy észrevegyék, kiraktam őket az ablakon. Egy kis í'icamodáson kívül nem történt más bajuk. A (erem földszintes volt Ezért ott kelleti hagynom a huszárélctet, de hm sí, javultam annyira, hogy á hívatlan kritikust, a tolakodó cinikust, ki ne dob­nám az ablakon. — Ily*n atrocitás ezekért a komédiásokért! — Téved Kegyelmed' Ezek a mi szegény nyel­vünk apostolai Azt a szegényes nyelvet hirdetik és mivelik, amelyet-Kegyelmed megvet és lenéz, de én szerelmes vagyok beléje. Fülig szerelmes ebbe a szegény konyháé,yelvbe. És . ha valamit, vagy valakit szeretek, azt én bántani nem engedem. Hi­szen tudja Kegyelmed.; hogy mikor megszerettem a feleségemet, Cşercy Honát, valamely ellenszenv miatt vagy felsőbb figyelmeztetésre, a rel'erendá- rius, megtagadta beleegyezését. Kénytelen voltam ki jelen'! cni, hogy ezt csak egyedül Cscrey Tlona te­heti meg, de Ilona nem tette, másokat, félre állí­tottam az útból. Nem hagytam, elvettem! Hát a nyelvet se hagyom, a komédiásokait se hagyom, mert egyikbe is, másikba is szerelmes vagyok 1 Haller gnnyosan nevetett: — • Nem irigylem a Kegyelmed gusztusát, Wesselényi megemelte a hangját: — • Akármilyen gusztus az éri gusztusom és aki gúnyolódik vele: engem sért! A sérelmeket pe­dig nem szokásom (tűrni! Dixi! Ez! a „dixi“ ţ már olyan hangnyomainkkal mon­dotta, hogy Hallornck az ablakon kidobott lengye­lek jutotak eszébe. A Rsédey-ház ablakai pedig a széna:eai részen is emeleten vannak, ahonnan „kétlábú tollallan állatnak nem tanácsos lerepülni. Haragosan vonult félre, de ekkor a csendes vémiér- sékletü Jósika Antal, aki tanúja volt a jelenetnek, Wesselényi mellé lépett és lassú barátságos hangon mondta: — Ezeket Becsig viszi Haller. Nem gondolja kegyelmed, hogy ezekkel borsét tör a császár orra alá? — Gondolom, de ezekkel én tartozom a csá­szárnak ! X. Elkövetkezett az első előadás napja. Két­ségtelen. hogy ez a nap és ez az este (ele volt izgalmas órákkal. A közönség nagyobb részében meg volt minden jó indulat az első magyar szín­játszó társaság iránt, de azért aggodalmat és iz­gatottságot okozott a gondolat, hogy vájjon mi­lyen lesz a siker és hogy fogadja a közönség az első próbálkozást? Wesselényi, aki most már nagyon a lelkén viselte a magyar színészet ügyét, egész napon át kapacitálta a közönséget és hangsúlyozta. hogy sorakozni kell minden embernek a nemzet megmentésére indított kulturcsatára. A színé­szek egymást bátorították: — Mai csatái meg kell nyernünk! A továb­bi győzelem aztán önként hull az ölünkbe! 1792 november 11-én nagy lótás-futás volt a Rhédey-ház környékén. A korán beálló est ho­mályát sűrű. köd fokozta. Esti hét órakor már az embprék lámpással léptek az utcára, hogy a rossz köye£^.hepe-hupás gödreit el tudják ke­ni Ini Ezen az estén ugyancsak sok-sok apio és nagyobb lámpás pislogott Kolozsvár minden részében; Kick a kisebb-nagyobb lámpások tá­volabbról nézve a sötét estén, olyanok voltak, mini a levegőben imbolygó liderclények. Mind egy irányba haladtak és mind sűrűbbé verődtek össze a Rhédey-há z környékén. Az emoerek cgyenktmt Vygy társaságban lámpással a kezük­ben siették;,j|E‘'első magyar színtársulat első elő­adására. rbifpr is ,,A titkos ellenkezés vagy Kö­lesén" cirok posse került színre. A szerző isrne- j ietlen kiváflt?maradni, a későbbi közönség aztán a nevét is elfeledte. Nemsokára a főurak lámpával jól kivilágí­tott kocsikban robogtak, a szénutcai bejărş elei­be, melynek környékét a gyalogszekeresek iám- pahordó cselédsége lepte el A kocsik sorba áll­tak egészen a főtérig, a lámpahordó cselédek I csoportokba verődve, beszélgettek, nevetgéltek, i Némelyek, miután a gazdáikat idáig vezették, hazatértek hogy csak az előadás végére kocog­janak vissza a sötét éjben, mint a fénybogarak, apró lámpáik pislogó lángjaival. , Sokan pedig az utcán várakoztak az eloszió közönségre. Vol­tak úgynevezett „lámpatartók", akik a játékte­rem bejárata előtt várakoztak és néhány garas­ért kisérték- haza a. gyalogjárókat. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom