Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-21 / 292. szám
XII XVF, 292. SZÁM. 3 Jósika János báró mondott súlyos kr i 11 - . kát a kamarában a Magyar Párt nevében a ! költségvetésről, amely uj nagy terheket hoz ' a már tönkrement polgárságra. A költségve- í tés bevételi tételeit emelték úgy, hogy az egyenes és közvetett adókból az eddiginél nagyobb összegeket akarnak felhajtani s a for- J galmi adókat, illetékekkel, monopoláruk, i vasút, posta drágításával a drágaság emelke- 1 désének sorompóját nyitják fel az uj esz- | tendöre- Szegény emberek könnyei kísérik az | útját e költségvetésnek, amely a kisebbségek i jogos követeléseit nem tartalmazza. Jósika 1 János báró beszéde a következő: Az ellenzéki Ígéretek után pitvp, semmit sem titkolva, először annyi év után, kivan tiszta képet nyújtani az ország pénzügyi helyzetéről. Elhisszük a pénzügyminiszter urnák, hogy ez tényleg becsületes költségvetés, de viszont sajnálattal állapítjuk meg, hogy egyáltalában nem felel meg várakozásainknak és még egy kis részét sem tudta benne megvalósítani annak, amit tőle reméltünk. — Midőn i:».'7 i.eu e helyről a liberális kormány költségvetését tettem bírálat tárgyúvá. meg kellett állapítanom, hogy az akkori költségvetés pénzügyi koncepció nélküli, egyszerű könyvelési munka volt. A jelenlegi költségvetésről pedig sajnos szintén osak e*t állapíthatom meg, azzal a különbséggel, hogy, az akkori költségvetés rossz könyvelési munka volt, viszont a jelenlegi jó könyvelést munka, de sajnos még mindig csak könyvelési munka. — Hiányzik belőle az, ami főfeltétele egy ország pénzügyi gazdaságának, hogy olyan intézkedéseket tartalmazzon, amelyek az adófizető polgárok gazdasági helyzetét emelik és ez által képessé teszik őket a folyton emelkedő közterhek elviselésére. Növelik a kamatlábat — Pénzügyi helyzetünk tavaly óta semmivel sem javult, sőt még rosszabbodott. Feb ruárban a stabilizációs törvényjavaslatokat a mi pártunk is örömmel üdvözölte és megszavazta, abban a reményben, hogy a stabilizációs kölcsön folytán és az állam tartozásainak kifizetése által, gazdasági életünk uj erőforrásokhoz jut. Reméltük, hogy ha valutánk stabilizálva lesz, gazdasági életünk olcsóbb külföldi pénzhez fog jutni, a bankkamattá!) leszáll és ez által a termelő munka mindenütt fel fog lendülni. Ez sajnos nem következett be. A külföldi pénz elmaradt; kamatláb magasságával egész Európában vezetünk, s a rossz példával előljár a Nemzeti Bank, amély a stabilizáció után is emelte a kamatlábat s úgy tudom egyetlen más jegybank sem adja olyan drágán a pénzt, mint a mienk. E költségvetésben, sajnos, semmit sem találunk, ami legalább is egy halvány reménysugárt nyújtana arra, hogy a jövőben e siralmas helyzet meg fog változni. — Nagy várakozással néztünk az 1930. évi költségvetés elé, hiszen ez a költségvetés a nemzeti parasztpárti kormány elscj költség- vetése, amelyért a felelősséget teljes egészében vállalnia kell, mivel tavaly a költségvetési év végén került uralomra és már úgy szól- : ván elődeinek kész munkáját kellett megszá- | vaztatnia a parlamenttel. De még nagyobb j érdeklődéssel vártuk ezt a költségvetést, az- j ért is, mert ezt Madgearu pénzügyminiszter I irta, alá, aki mint ellenzéki képviselő rtiinyj- j szór tett tanúságot óriási szaktudásáról és ! nagy pénzügyi koncepciójáról. — Nekem már nem először van szerén- I esérn a parlamentben az ország költségvetését bírálat tárgyává tenni s az eiöz i evek vitáiban mindig gyönyörködtem a jelenlegi pénzügyminiszter éles kritikáiban és pénzügyi terveinek kifejtésében, mélyekkel nagy- ; iában a mi pártunk is egyetértett. Érthető, ; tehát, hogy most, midőn ő felelős a költségve- 1 tés összeállításáért, elsősorban azt kell hirá- lat tárgyává tennünk, hogy mennyiben való- ; sitotta meg az annak idején kifejtett szép és hasznos ideákat. A műit és jelenlegi költségvetés összehasonlításánál Madgearu pénzügyminiszter ki jelentette, hogy a jelenlegi költségvetés haí- százmillióval irányzott többet elő a mult évinél, reméli azonban, hogy az uj adóügyi rendelkezések ezt az előirányzott bevételt még lényegesen növelni fogják. ! , Csak könyvelni tudnak — A pénzügyminiszter ur a bevezető részben. e költségvetést, „becsületes“ költségvetésnek nevezi- . Azért, mert ez semmit sem széff Karácsonyi ajándéktárgyak Casestták illái szerek Pernistezfó asztali üveg gar« altui ak lOOO drb szerencse csomag1 ajándékKölnivizek — Szappanok Rózsa Royal drogueria | Cluj-Kolozsvár, Főtér 26. Köheiv tapad a felhajtott pénzhez — A pénzügyminiszter ur nagyon, büszke arra, hogy az év második felében, drákói szigorral be tudta hajtani majdnem 30 százalékát az idénre előirányzott bevételeknek. Ha a pénzügyminiszter látta volna, hogy ezekhez a behajtott adókhoz mennyi könny tapadt, ha látta volna, hogy a földmiv.esek sok helyt kénytelenek voltak utolsó marháikat eladni, hogy uz adókat megf izethessék, sőt még olyan esetek sem mentek . ritkaság- szárúba, hogy bankkölcsönt kellett fel vegyenek adótörlesziésre, akkor átérezve volna, hogy mennyire szükséges, hogy a jövő évi költségvetés ezeken a bajokon segítsen. Ezzel szemben mit látunk az 1930 as költségvetésben? , .... K ét féle módszer Minden budget kétféle módon -készíthető cl. Vagy a szükségleteket és a kiadásokat íixirozzuk le először és azután minden lehető lehetetlent kombinációval összeállítjuk a kiadási oldal fedezéséhez a szükséges bevételi tételeket. Vagy mindenek előtt a bevételi lehetőségeket, a bevételi tételeket íixirozzuk le, hogy azután minden lehető módon — mert ez mindig lehetséges — komprimáljuk a kiadási tételeket oly mértékig, hogy azok biztosan te- dezve legyenek. Bármennyire nóm szivesen tesszük is. ki kell jelentenünk, hogy a mi megítélésünk szerint, az. előttünk fekvő 1930. évi budget, az első séma szerint készült. Biztos bevétel csak az adó __ Igazolja ezt a feltevést az a tény, hogy az idei 1929 deficites év és a rossz gazdasági helyzet dacára, nem csökkent a budget, végösszege,* hiába vártuk a bemért leépítésekéi és az egyes tárcák úgy személyi, mint dologi tételei is inkább szaporodást, mint csökkenést mutatnak. Tekintettel arra, hogy a budget a fenti módszer szerint készült el, vizsgáljuk meg, hogyan akarja a pénzügyminiszter ezt az óriási kiadásokat fedezni • A bevételi tételek be vannak osztva, rendes és rendkívüli tételekbe. A rendes bevételek azok, amelyekre a pénzügyminiszter feltétlenül száz százalékig számit s melyekre tehát a költségvetés súlya nehezedik, mivel a rendkívüli bevételekből csak rendkívüli kiadásokat, és ezeket is csak a realizálás mértékében kívánja fedezni. De ha megvizsgáljuk, mik is e rendes bevételek, látjuk, hogy ezek mind olyanok, amelyek a magángazdaságot terhelik és amelyeket, közvetlenül vagy közvetve, egyedül az adófizető polgárok fizetnek, vagyonuk és munkájuk után. TJj százmilliók 'a földadóból Mindjárt az első tétel a földadó. A földadónál kétszázmilliós többletet irányzott elé • pénzügyminiszter ur a tavalyival szemben. Hogy gondolja ezt behozhatónak, mikor tudvalevőleg, az .1930 évi kivetési alap nem fog emelkedni, mert hiszen még az öt évi kivetési időszakon belül vagyunk. Változni fog azonban a kivethető összeg, még pedig a kincstárra nézve nem előnyösen, hanem hátrányosan. Mert hiszen köztudomású, hogy földtulajdonosai teljesen el vannak adósodva. És ha a kivető közegek helyt adnak az egyenes adótörvény 69. szakaszának, mely szerint bekebelezett tartozások esetén (más kölcsönt nem is.igen kap a földbirtokos) a kifizetett kamatoknak megfelelő adóösszeg a kivetett földadó összegéből leírandó, akkor nyilvánvaló. hogy a költségvetésnek ez a tétele nem emelkedni, hanem csökkenni fog. Annál is inkább, mivel a gazdasági termékek alacsony ára és rossz értékesitési lehetőségei miatt, még a tavaly előirányzott összeg is nehezen lesz behajtható. Tehát ez a beállítás nem tekinthető sem reálisnak, sem indokoltnak. Az ipar és kereskedelem nem birja az uj terheket Indokolatlan a többletelöirányzás az ipari és kereskedelmi jövedelmek adóinál is. Itt tudvalevőleg az adóalapot képező jövedelmet minden évben külön állapítják meg az adókivetőbizottságok. még pedig az előző évi eredmény alapján. 1$U) évre tehát az 1929 évi eredmény szolgál alapul. De mindenki halja, hog i a~ 102f> éri gazdasági év az elképzelhető legrosszabb éviink volt. tehát az adóalapot képező jövedelmek mindenütt lemorzsolódtak az előző évekkel szemben. Ilyen körülmények között miként gondolja a pénzügy, miniszter ur a magasabb kivetéseket és »/.•>: alapján a magasabb bevételeket plérni? Vagy talán folytatni kívánja az eddigi gyakorlaton hogy erőszakolt és a valóságnak meg nem felelő jövedelmeket akar megadóztatni, ami nem volna más, mint burkolt vagyonadó. Egymilliárddal emelik az egyenes adókat Legkülönösebbnek találjuk ebben, hogy a globális adónál fél milliárdos többlet-bevételt irányzott elő a pénzügyminsizter, holott ennél az adónemnél az adómentes létminimumot tízezer lejről húszezer lejre emelte fel, ami külömben nagyon humánus és igazságos cselekedet volt, de viszont világos, hogy az adómentes létminimum felemelése ebben az adónemben feltétlenül csők kenést fog eredményezni, s nem emelkedést. Ennél a bárom egyenes adónál, a föld, ipar és kereskedelmi és globális adónál körülbelül egymilliárd bevételi többletet irányoz elé a költ ségvetés, amelynek tulajdonképpen reális alap ja nincsen. De most vizsgáljuk meg, hogy állunk a polgárok által fizetett indirekt adónemekkel: Jósika János báró súlyos kritikát mondott a költségvetésről Szegény emberek könnye kíséri az újévi budget útját — A kegyetlen adóprés újabb megszorításán alapszik az államháztartás egyensúlyának egész terve — A tőidet ipart, kereskedelmet, fogyasztókat uj meglepetések érik A kulfurzóna és kisebbségi államsegély
