Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-02 / 276. szám
Z425M27 J Claj-Kclozs vár, 1929. december 2 fíétfő ELŐFIZETŐS BELFÖLDÖN : ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP 'ELŐFIZETŐS MAGYARORSZÁGON 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94 és 3-64, 1 évre 56 pengő, félévre 29 peng6, negyedévre 15 pengő. 24 oldalas szám ára XIL évfolyam 276-ik szám szám 'ára 20 fillér CD TIRTT A IVT A Angol-Román bizto- CD gri .DIVI.lil.llJ.iL sitó R. T-j Bucureşti g rm Alapittatott a Comercial Union Assurance rwi jffJ Company Ltd. és a The iíxess insurance IaJ [TI Company Ltd. londoni biztositó társaságom- [Yj kai, ameiyek egyúttal a „Britania“ viszont- ran biztositói és 55 milliárd Lei vagyonnal ren- LmJ delkeznek. — Kartellen kívül ! J£ fl gyulafehérvári műiéi — Két cikk■ — Irta: Pflflh ÁRPÁD I. Évfordulója van a gyulafehérvári határozatoknak. Tizenegy év előtt, december elsején az erdélyi, bánsági és magyarországi összes románoknak 1228 igazolt képviselője, mint az ő nemzetgyűlésük kimondotta, hogy az általuk lakott összes területek egyesülnek [Romániával. Ez a nemzetgyűlés egyúttal fenntartotta az illető területek ideiglenes ön- kormányzatát, mig az alkotmányozó törvény- hozás összegyűl. Aztán az uj állam megalkotásának alapelveiként is némely irányadó eszmét kihangoztatofct, úgymint: Legyen teljes nemzeti szabadsága minden együttlakó népnek. Mirudenik nép a saját nyelvén és a Saját kebléből választott egyének utján látja b1 közoktatását, közigazgatását és igazságszolgáltatását. A törvényhozásban, sőt a kormányzásban is lakossága számával arányos részesedést fog kapni. Stb., stb. Hogy nemzetközi, történelmi és államalkotó jelentősége volt ennek a határozatnak, azt bizonyára senkise tagadhatja. Az egyesülés is, az átmeneti erdélyi önkormányzat is és még sok minden megvalósult belőle, csak az .együtitlakó népek nemzeti, közoktatási, közigazgatási és igazságszolgáltatási önrendelkezése és sajátnyelvüsége maradt belőle Írott szónak. Amit az együttlakó népek, a népkisebbségek várhattak volna e határozatokból, azok mind-mind teljesületlenek. Mostanában a parlamentben is, a sajtóban is sok szó esett erről- A magyarok külön szemrehányást kaptak, hogy miért sürgetik olyan türelmetlenül. Hát az igazat megvallva, nem is annyira sürgetés ez 'tőlünk, mint inkább az emlékezésnek és a jelen időnek a végzetes találkozása, amely önkéntelenül szóba hozatja velünk azt, ami történt. Hiszen ugyanazok vannak most hatalmon, akik a gyulafehérvári határozatokat meghozták. Az embernek ellenállhatatlanul elejébe mered ez a probléma: ha a határozat alkotói vannak uralmon, nem volna-e nekik kötelességük, hogy azt is megvalósítsák ebből a történelmi ígéretből, ami eddig, tizenegy évig teljesítetlenül maradt? Csak úgy kérdjük; mert máskor nem kérdezhetjük jobb időben, mint ak- fcor, mikor a feleletre legilletékesebbek van- *iak a hatalmon. Kérdésünkre idegeskedés a válasz. Ez is leielet. És gondolkozóba ejtő felelet. Mélyebben bele kell néznünk azoknak a határozatoknak az eredetébe, hogy valami magyarázatot kapjunk. Nem akarnám ezt a bélén ézést minden részletbe. Egész tanulmány lehetne belőle, s ki tudja, nem volna-e csuk szócséplés az értéke. De ha vissza forgat;'ik az 1918. évi novemberi és decemberi lapokra, igen feltűnő különbséget találunk abban, ahogyan a gyulafehérvári határozatokat tervezték és ahogyan az végleges formában létrejött. Ez a különbség is sok mindent megmagyaráz. A határozatok első szövegét Aradon tervezték, s azt Goldis László a román munkások vezetőivel is többször megbeszélte. Kevéssel azelőtt (nov. 13. és 15-ike között) folyt le Jászi Oszkár nemzetiségi miniszterrel a román nemzeti bizottság szakitó tárgyalása, mikor Jászi elismerte a románlakta területekre az ő önrendelkezési jogukat, de e területek között levő magyar és más nemzetiségű területekre is kívánta hasonlóan ezeknek a más népeknek a saját önrendelkezési jogát. A román vezetők azonban e más területekre is a román hatalom kiterjesztését kívánták, de mindig azt is hangoztatták, hogy szuverénitá- suk alatt és ennek a keretében elismerik Wilson elvei szerint az önrendelkezési jogot a köztük lakó nemromán népek javára is. Ezeknek az előzményeknek bizonyára hatásuk volt arra, hogy Goldis László aradi szövege harmadik pontként a Magyarországról elszakítandó ös^pk területeknek Románia (Bukarest, november 30.) A parlament szombati napjának eredménye Madgearu miniszter közbeszólásként elhangzott bejelentése az állami követelések példátlan privilégiumának a megszüntetéséről. A külföldi tőke bogy elkerülte minden hivoga- tás dacára ezt az országot, abban ennek a privilégiumnak volt legnagyobb része. Senki sem lehetett emiatt garanciaképes egzisztencia ebben az országban és minden hitelezőt az a veszély fenyegetett, hogy. elveszítheti bármelyik percben kihitelezett pénzét. A szombati ülésnek érdekessége Fischer Tivadar kolozsvári cionista képviselőnek az a kijelentése, hogy nekik nem kellenek a gyulafehérvári határozatok. Vidrighin fizetése miatt A kamara ülésén napirend előtt Jorga professzor szólal fel és tiltakozik a közoktatásügyi Muzsikus? Zenebarát 9999 Szereti a zenét ■ ■ £ £ A legszebb karácsonyi ajándék az uj Moravetz-album. Kapható és megtekinthető minden könyvkereskedésben. keretében bizonyos állandóbb jellegű önkormányzatát tervezte. Ebben a szövegben világosan meg volt Írva, hogy a társadalmi megrázkódtatások elhárítása céljából és még azért van szükség erre az autonómiára, mert a regát és aa uj területek között történelmi fejlődésbeli különbségek vannak, s meg kell várni e különbségek kiegyenlítődését. Tehát e kiegyenlítődések idejéig volt tervezve az uj területek autonómiája. Ennek a határát és tartalmát a tervezet szerint egy olyan alkotmányozó gyűlés állapította volna meg, mely nem az egész uj állam területéről, hanem csak ez uj területek „összes lakóinak népi és vallási különbség néllcül“ kiküldött képviselőiből állott volna. Mintegy tehát ez a gyűlés lett volna az, mely az elszakadó területek románjain kivül a többi népek bevonásával is az önrendelkezési jogot megszólaltatta volna, mert a tervezet szerint ezek a többi népek is „arányuknak megfelelő számban“ küldöték volna képviselőt. miniszter magatartása ellen, amellyel az egyetemek autonómiájának figyelmen kivül hagyásával <■'• délyezte a diákság craiovai kongresszusát. Dumitrescu többségi a közlekedésügyi : tértől kért felvilágositást a vasúti tisztviselők utó e galmával kapcsolatban. A tisztviselők szerzett jogait nem veszik tekintetbe kellőképen. Manu lelkész csatlakozik Partos képviselőnek a pénteki parlamenti ülésen a Vidrighin vasutigaz- gató több milliós fizetése ellen. Az állami követelések privilégiumairól Napirenden Creciun többségi képviselő az első szónok. Rámutalt a szabadon választott parlament nagy jelentőségére, amely nj éra megindulását jelenti. Foglalkozik a kormány földmivel és- és kereskedelemügyi és iparpolitikájával. Az eddigi reformokat nem tartja elegendőnek és kéri a kormányt, hogy az állam több esetben törvényesen statuált privilégiumait szüntesse meg. Madgearu pénzügyminiszter erre a következő kijelentést teszi: A kormány közelebbről törvény- javaslatot fog a Ház elé terjeszteni, amely ilyen privilégiumot szüntet meg. Az államnak ugyanis első helyre bekebelezett magánjogi tartozásokkal UjafeL. országos dláktüütsfés veszedelme Indul a craiovai kongresszusról lorga rektor a kormányra hári! minden felelősséget (BUKAREST, november 30.) Jorga professzor, mint a bukaresti egyetem rektora, szombaton este kommünikét tett közzé, amelyben közli, hogy a craiovai diákkongresszusért a felelősséget a kormányra hárítja. A kommüniké magyarázata az, hogy bukaresti értesülések szerint a diákság tüntetésekre készül. A kongresszuson nem csak a diákszervezés ügyét tárgyalják meg, hanem^ szóba fog kerülni a kisebbségi és a zsidókérdés is. A kormány minden intézkedést megtett, hogy elejét vegye az esetleges tüntetéseknek. A craiovai garnizon készenlétben van és Bukarestből is több sziguranca-ágens utazott le Craiovába. _ lodgeoru miniszter bejelentette nz állami követelések privilégiumának eltörlését Mai számunk 24 oldaL