Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-02 / 276. szám

1 X77. KVF. 278. SZÁM. 1 £££5S3ERS&S£S YIACSYAK SZÍmwULwmi CSÜTÖR1ÖKÖN I PÉNTEKEN SZOMBAT >N 1 VASÁRNAP (8r 5, 7 ps este 9 órakor □ (5, 7 és e-»le 9 órakor) SS (2 órakor olcsó hely­ára: kai, 4 órakor ol­csó helyárakkal, 6, 8, és 10 órakor w í (ő.kor, 7-kor és este 9 or a k oi) A HAZAFI (0ro“or" Emil Javmin^s mcirjmsnféSis uj fi mfe 10 felvonásban A világ legnagyobb filmóriása! - AMERIKA és Európa csodá a szemben is elsőbbségi joga van az összes állami adók behajtására, továbbá elsőbbségi joga az összes ál­lami illetékekre, büntetéspénzekre és bírságokra, amelyek sorrendben megelőznek a behajtásnál min­dén más tartozást vagy követelést. A benyújtandó törvényjavaslat értelmében az adótörvény vonatkozó szakaszát hatályon kívül he­lyezik és a jövőben a behajtásnál az állam bármilyen természetű követelései ugyanolyan elbírá­lásban fognak részesülni a kielégítés sor­rendjében, mint a többi magánköve telesek. Creciun képviselő beszédét azzal végzi: Kéri a kormányt, folytassa munkáját. Fischer Tivadar Gyulafehérvár ellen Fischer Tivadar dr. cionista képviselő tartja meg ezuf ám beszédét. A zsidó mozgalmakkal fog­lakozik és hangoztatja, hogy a cionista pártnak po­litikai létjogosultsága van.. Támadja az Uniunea Ev­reilor Eomân-t, amely a zsidók érdekeit nem képvi­seli kellőképpen. Felteszi a kérdést, hogy a kor­mány hü maradt-e Ígéretéhez? Szeretné, ha erre a kérdésre igennel válaszolhatna, de nem teheti, vert a kormány a pártprogrammnak még csak egy részét váltotta valóra. A nemzeti parasztpánt a törvényesség és szabadság jelszavával jutott hatalomra. Mánia miniszterelnök: Most is kitart amellett. Fischer Tivadar tovább folytatja beszédét. El­ismeri, hogy a kormánynak elismerésre méltó pró­bálkozásai voltak a kisebbségi sérelmek orvoslásai körül, azonban az a benyomása, hogy fele utón meg­állották. Kéri, hogy a miniszterelnökség mellett kü­lön szervet létesítsenek, amely a hozandó törvénye­ket alkalmazásuk technikája szempontjából vizsgál­ja felül. Az iskolai államsegély kérdésére áttérve elismeri a kormány jóakaratát, azonban nagyobb öseszeget kér. Iskolai téren általában javulást ta­pasztal. Dicséri Oalianat, aki a kisebbségi ügyeket 'jóakaratáén kezeli. Kritizálja a mult ülésszakban megszavazott nehány szakaszos kultusztörvényt, amely nagy csapás volt a zsidóságra. A gazdasági politikában még mindig, sok demagógikus törekvést lát. A kormány szcszpolitikája folytán az állam rcilliár- dokat veszített. Foglalkozik a gyulafehérvári hatá­rozatokkal, leszögezi, hogy Hegedűs Nándor beszé­de alapján két dolgot lát tisztázottnak: Először, hogy a gyulafehérvári határozatok az idők szelle­mének és a románság történelmi tradícióinak ki- kristályodásai, másodszor pedig, hogy a határozato­kat az összes román pártok elismerték. Kijelenti azonban, hogy ezek a határozatok nem jelentenek kötelezettsé­get sem a külfölddel, sem a kisebbségekkel szemben. A kijelentést a kormánypárt nagy tapssal fo­gadta. E taps után Fischer belemelegedebt a hízelgés folytatásába s megtoldotta azzal, hogy egyetlen körülmény sem kötelezte a román nemzetgyűlést a kisebbségekre vonatkozó Ígéretek megtó elére. Ismét megtapsolták. A . kormánypárt ennyit várt Fischer Tivadartól és többet nem. Ezzel szem­befordult a kisebbségi pártokkal. Felirati vita a szenátusban A szenátus szombati ülését délután négy óra­kor nyitotta meg az elnök. Napirenden a felirati vitában Popovici tábornok az első szónok, aki mint katona szól hozzá a trónboszédliez. Szerinte a béké­re való törekvés szükségessé ,zi, hogy a hadse­reg szervezete minél tökéletesebbé legyen. Fontos­nak tartja az egész hadsereg újjászervezését és a régi flotta mgerösitését. A Ytaoiiu tiszti nyugdijak rendezését kéri a kormánytól. Urlici nemzeti parasztpárti szenátor a nemzeti parasztpárt hivatásáról beszél. Ez a hivatás a köz­élet regenerálásban áll. Raducanu miniszter föláll és a következő ki­jelentést teszi: — Nagyon sajnálom, hogy olyan verziók kerin­genek, amelyek szerint a kormányban nézeteltéré­sek volnának. Kijelentem, ngy a szenátus, mint az egész közvélemény megnyugtatására, hogy a kor­mány tagjai között teljes a harmónia. A következő szónok Jacobovici kolozsvári egye­temi tanár, aki arra kéri a kormányt, hogy erőtel­jesen támogassa az egyetemeket. Január hó IL-étőI február hó 3.-áig lesznek a közigazgatási választások A megyék megmaradtak — A sziikebb értelemben vett erdélyi megyéket mind a kolozsvári tartományi kerülethez osztották be (Kolozsvár, november 30.) A közigazgatási vá­lasztások határnapjait végre, a sok tétovázás, halo­gatás után tényleg megállapította a minisztertanács és megállapította azt a végrehajtási utasítást, amely a közigazgatási egységek kerületi határairól Í3 ren­delkezik. Mindaddig míg a területi beosztásra vo­natkozó rendelkezéseket teljes részletességében nem ismerjük, nem láthatjuk egészen tisztán.a kisebbsé­gekre rótt hátrányokat s nehézségeket. A választá­sokat pedig ngy osztotta be januárra és februárra, hogy a megyei tanácsok választása jóval, mondhat­ni hetekkel előzi meg a többit, aminek következmé­nye az lesz, hogy a községi választásokat az uj megyei tanácsok fogják irányítani. A választások A minisztertanácsi határozat szerint a követke­ző napokon választják: A megyei tanácsot január 11-én, szombaton. Egyfaluból álló községek községi tanácsait és a több faluból álló községek falvainak falusi taná­csait január 18-án, szombaton és 25-én szombaton. Több faluból álló községek tanácsait január I 27-én hétfőn és február 2-án vasárnap. I Városi községek tanácsait, úgy a törvényható­sági és rendezett tanácsú, minit a mezővárosokban: február 3-án, hétfőn. A falvak és városok A kiadott jelentés szerint annyit lehet tudni, hogy törvényhatósági joggal felruházott város ( mu- nicipium) lesz húsz; rendezett tanácsú város (ora­şe) 151 és mezőváros (comune suburbane) száz. A falusi, illetőleg vidéki községekről annyit lehet tud­ni, hogy Erdélyben 3730 falunak meghagyták a köz­ségi jellegét, a többit azonban 117 vidéki községbe vonták össze. Itt, e beosztásnál valószínűleg sok sé­relem esett egyes régi önálló községeken. A megyei kerületek A kerületi igazgatóságok, megyei kerületek 'e- rülelti kijelölésénél nagyjában betartották a törté­nelmi fejlődés egységvonalait. Erdélyt két kerület­be osztották: a sziikebb értelembe vett Erdélyre és a Bánságra. A megyei, tartományi kerületek a kö­vetkező beosztást kapták: Kolozsvári kerület: Alsófehér, Bihar, Brassó, Csík, Kolozs, Fogaras, Hányad, Máramaros, Ud­varhely, Szilágy, Szatmár, Szebeu, Szamos, Nagy- küküllő, Kisküküllő, Háromszék ás Torda megyék­kel. Temesvári kerület: Arad, Krassó, Szörény és Temes-Toiontál megyékkel. Kisenevi kerület: Hot in, Balti, Lapusna, Bo- roca, Orhei, Tighina, Cetatea Alba, Ismail és Ca­bul megyékkel. Csenioviczi kerület: Baia (volt Fălticeni), Câm­pulung, Csernovicz, Dorohoi, Radauti, Suceava és S orojineti megyékkel. Bukaresti kerület: Arges, Muscel, Damboviţa, Prahova, Buzău, Râmnicul Sarat, Putna. Teleormani kerület: Vlasca, Ilfov, Ialomiţa, Constanta, Tulcea, Durostor és Calaicra megyék. Craiovai kerület: Dolj, Gorj, Mehedinţi, Ro- manati, Vâlcea és Olt megyék. Jasii kerület: Bacan, Botoşani, Falciu, Jasi, Neamtu, Roman, Tecuci, Tui.ova, Vaslui és Covur- lui megyék. Annak a nagy erőfeszítésnek, amit a Magyar Pánt a közigazgutási reform tárgyalásánál kifejtett, Erdély számára van valami eredménye. Az, hogy háromezernyolcszáz erdélyi falunak a községi jogát nemv ették el. A többi tartományokban más a hely­zet. A regátban 87, Bukovinában 20 és Besszarábiá- ban mindössze két falunak maradt meg az a joga, hogy önálló községként élhessen. Zene-bona A nagyváradi Magyar Színházban egy­szerre két Zene bona előadás is zajlott le. Aa egyiket a színház professzionista tagjai kez­dették meg a színpadon, a másikat pedig, hogy ngy mondjuk, „műkedvelők“ rögtönöz lék. Az utóbbiak győztek, a színházat a rend­őrség ürítette ki. Hogy egészen röviden Össze­foglaljuk, mi történt: a városi tanács a de­cember húszadikán érkezett postát még 26-án is elfelejtette felbontani és igy történhetett meg, hogy a Magyar Színházat nem értesí­tették egy készülő román vendégjátékról, mire a Magyar Színház magyarnyelvű elő­adást tűzött ki. Az utolsó pillanatban megállapodtak a városi tanács ideiglenes elnöke, a román színtársulat igaz­gatója a magyar igazgatóval a magyar és a román nyelvi.előadásoknak uj átrendezésében. Valakinek azonban igen nagy érdekében állhatott, hogy e kis incidenset, amelyben nyilvánvalóan a városi tanács a hibás, nem pedig a magyar közönség, a magyar közönség bőrén vezesse le. — Nem kellett volna — mondja dr. Lázár Aurél — a diákságnak oly hosz- szasan tüntetni nemzeti érzelmei mellett, elég lett volna egy rövid kis tüntetés is. Szóval Lázár Aurél csupán ott látja a hibát, hogy ha már rövidzárlatot csináltak, miért nem gyújtották fel azonnal a vil­lanyt. Kissé naiv álláspont. Mintha nem történt volna egyéb, csak az, hogy egy estére sötétség bo­rult volna a színházra. Ez a sötétség azonban kis­sé tovább emelte komor sleppjét és túl a Bemer té­ren beárnyékolja azt az impozáns épületet is a Kö­rös partján, amelyben Nagyvárad érdemes városi tanácsa székel. — Zilahy Lajos és Tristan Bernhardt szín­darabjait közli a Szinházi Élet uj száma, amely az irodalmi és szinházi szenzációk egész sorával kedveskedik olvasóinak. Az: Ekcéma «^;ul,k,.S“n„r!f',e,k_ebben a betegje « éveken âmÂ'? tékáim l“,°CS haslní,laU utan rövidesen vissza.,«* tek almukat es nyugalmukat. Ez a kenőcs beigozelta hatásosságát azaltal. hogy ezer és ezer eizvénl tl'zí gyilott ki. akik régül a szenvedlek ekcéhiafól. sömőrl *ÜJ; Porsei.eslOi, pattanástól. íurunkulustól kelévé. I, csalánki ütéstől, vérkeléstöl ara« üyertolviszkctegségiől.ruhtől, tályogtól,égésis’ebtól csípést ől, kérgesedéi löl, ug>wiatén «fc.üuÄ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom