Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-09 / 256. szám
Az ötvenéves villamos izzólámpa A villanykörte tanította meg ar embert a* igazi világosság fogalmára. A villanykörte feltalálásáig egy fény sem nyújtotta azt a bámulatosan sok lehetőséget, amit ma nehány szál rézsodronynak és egy kapcsolónak az alkalmazásával el lehet érni. A 10 és 100 kilométer távolságban búgó dinamó energiája * vezetékeken át a lámpákhoz szalad, a körtében, levő szálat kiizzitja s ,a sötétség minden atomja feloldódik a villamos energia fényárjában. Edison a modern technika nagy varázslója volt az, aki az izzólámpának mai formáját lényegében megadta. Az első izzólámpa már ezelőtt, csaknem 90 évvel elkészült. 1840-ben W. Robert Grove villamos árammal több órán át izzásban tartott egy platina sodronyt. Sőt Grove kísérletezései után egy évvel Moleyn már szabadalmat kért egy üvegburába zárt platinasodronyos izzó lámpára. A kísérleteket innen kezdve mind szélesebb alapokra fektették. Az ekkor még aránylag kezdetleges technikai felkészültség mellett két nehézsége volt az izzólám. páik gyártásának. Az üvegburák légtelenitése és a megfelelő minőségű izzószál elkészítése. Edison volt az első, aki praktikusan alkalmazható szénszálat állitott elő. Hosszas kisérletezés után egy japán legyező elszenesitett bambusz szálában kapta meg az izzólámpa céljaira legmegfelelőbb szenet. Emlékirataiban ezt a kisérletezést élete egyik legfáradságosabb munkájának említi. Három napon és három éjjelen keresztül szakadatlanul dolgozott munkatársaival, miig végre hibátlan szénszálat sikerült egy körtébe erősítenie. A megerőltető munka után Edison teljes 24 órát aludt. De munkája a fáradságot megérte, mert a világítás technikáját nemcsak hatalmas lépéssel vitte előre, de teljesen átalakította. 50 év alatt az izzólámpa bámulatraméltó pályát futott be. Felfele ívelése még ma is tart, a villamos világítás aranykorszakához még nem érkeztünk el. Edison 1879 október 21.én fejezte be kísérleteit. Innen kezdve az izzólámpa bevonult a> mindennapi életbe. Csak maga Edison 160 szabadalmat kért, mind a villamos világításra vonatkozólag. Edison első szabadalmát többen is megtámadták. Bizonyos, hogy már előtte is alkalmaztak izzólámpákba platinasodrony helyett szénszálat. A szabadalmi háborúból azonban Edison került ki győztesen és lámpája rohamosan terjedt az egész világon. Hamarosan tökéletesítették és többen találtak fel olyan újításokat, amelyek a villanylámpa előtt korlátlan érvényesülési teret nyitottak meg. 1885-bem egy kis riadalmait okozott, hogy Aucr von Welsbach feltalálta a gázizzóharisnyát. Ennek fehér fénye kellemesebb volt, mint a szénszálas lámpák sárgás.vöröses világítása. De elektrotechnikusok és feltalálóik hatalmas hada fogott munkába:, hogy a villanykörte szénszálát olyan anyaggal lehessen helyettesíteni, hogy az a Welsbach izzóharisnyájához hasonló fényt sugározzon ki. Végre az 1900-as évek elején a kísérletek eredményre vezettek. A ritka, földfémeket sikerült megfelelő eljárásokkal izzólámpák céljaira alkalmas szálakká formálni és 1906-ban a Siemens és Halske cég forgalombahozta a Wotan lámpákat. Azóta már mindenféle fémszálas izzólámpákat használnak. Osram, Wolfram, Tungsram és sok más néven kerülnek forgalomba. Edison első lámpája éta 50 év telt el. Az izzólámpa történetében ez az 50 ér hatalmas történelmi értékű korszakot jelent. Szász Ferenc dr. EGYSZERŰ PONTOS ÉS OLCSO A HERMES ) ZSEBMENETREND mely kis alakja miatt tárcában, noteszben hordhat*! Ara csak 20 L. Kapható az összes könyv- és ujságárusltó helyeken! 11 1 C-, aaBBsamaa XII. tVF. 256. SZÁM. Meghalt a sepsiszentgyörgyi szegény tanító Ha, a legendás hirü Galgótzy táborszernagy (Bécs, november 7.) Galgótzy Antal táborszernagy, a régi monarchia legendáshírű mintakatonája tegnap este tüdőgyulladásban meghalt. A világ már azt hitte róla, hogy rég valamelyik katonai temető földjében alussza álmát, mikor két évvel ezelőtt, 1927 február elsején csak hire jött, hogy Galgótzy Antal táborszernagy, a volt csapatfelügyelő, Ferenc József királynak egykori kedves embere, teljes szellemi és testi frisseségben megérte a kilencvenedik születésnapját. Nem csoda, hogy elfelejtették. Mert ki tud az olyan emberről, ki 1837-ben született s ki oly magános életet él, mint aminőt az öreg Galgótzy gnerális élt Bécsben? A sepsiszentgyörgyi tanító fia Sepsiszentgyörgyön született 1837 február elsején. Apja akkor főtanitó volt a sepsiszentgyörgyi normális iskolában. Galgótzy főtanitó uram iskolája eredetileg olyan német-magyar nyelvű iskola volt. A földrajzot az öreg ur negyvennyolcban Táncsics Mihály könyvéből tanította. Csak gondokkal küzdve tudta fentartani családját ez a jó öreg tanító s valóságos jótétemény volt reánézve, mikor Antal fiát még mint kis gyermeket, felvették a határőr-fiúnevelő intézetbe Kózdivásárhelyre. Szorgalmas, tehetséges növendék volt a kis Galgótzy Antal. Ezért már 1851-ben, vagyis tizen- négyéves korában, átvették, mint hadapródot a 37. gyalogezredbe, tizenhétéves korában alhadnaggyá nevezték ki- öt év mulva, 1859- ben, mint főhadnagy, a 44. gyalogezredhez került. Csak néhány hónapig volt főhadnagy, I mert az 1859-ben kiütött francia-olasz-osztrák háború elején századossá léptették elő és vezérkari szolgálatra osztották be a 3. hadtesthez. A hadjárat után befejezte félbeszakadt hadiiskolai tanulmányait, az 1866. évi háborút aztán megint az olasz harctéren, az 5. hadtest főhadiszállásán töltötte. Kiváló érdemeiért és egyéni hősiességéért ekkor kapta meg a Vaskoronarend 3. osztályát. 1876-ban megint Bécsbe került vissza s a vezérkar hadműveletei irodájának főnöke lett s ebben a minőségében nevezték ki — 39 éves korában, ezredessé. A boszniai okkupáció alatt a hadsereg főhadiszállásán a vezérkart képviselte. Az okkupáció után visszatért előbbi állására, aztán 1881-ben a 31. gyalogezred parancsnoka s a Lipót-rend lovagja lett. Még abban az évben vezérőrnaggyá, dandárparancsnokká, majd hadosztályparancsnokká nevezték ki s feldíszítették a Vaskorona-rend 2. osztályával is. Boszniából, ahol öt évet töltött, 1887-ben már mint altábornagy s a vezérkari főnök helyettese tért vissza Ezt az állását is oly kitünően töltötte be, hogy a király a Li pótrend parancsnoki keresztjével és a belső titkos tanácsosi címmel tüntette ki. Rangjánál fogva 1891-ben a przemysli 10. hadtest parancsnokává és a trencséni 71. gyalogezred tulajdonosává nevezte ki, 1894-ben pedig a Vaskorona-rend első osztályával tüntette ki az uralkodó. A táborszernagyi rendfokozatot, ezt a legmagasabb rangot, melyet béke idejében katonának elérnie lehet, 1896-ban érte el. 1899-ben a Lipót-rend nagykeresztjét, majd! 1901-ben, ötvenéves szolgálati jubileuma alkalmából, a bronz katonai érdemérmet kapta. A tizenhárom magyar huszár hires esete Przenaysli hadteştparancsnoksâga idején történt a bratkovieei huszárok híres esete, amely egy ideig otthon is keserűen emlege- tetté tette Galgótzy generális nevét. Przemysl ben Diószegi őrmester olyan kegyetlenül bánt az alája rendelt huszárokkal, hogy 1894-ben, mikor úgy megvert megint egy közhuszárt, hogy már csak félholtan menthették ki a keze alól, a magyar huszárok nekiestek és kardjaikkal lekaszabolták őrmesterüket. A haditörvényszék halálraítélt közülük tizenhárom huszárt és Galgótzy megerősítette ezt az Ítéletet- Ferenc József király ekkor épen Budapesten volt- Este a Népszínházba ment, meghallgatni a Piros bugyelláris előadását. Blanáné játszotta Török Zsófi szerepét. Egyszer csak, mikor egyedül volt a színen, oda- állt a lámpák elé s felvetve szemét az udvari áholyra, ezt a nótát énekelte egyenesen a irálynak: Megmondom én magának a királynak, Hogy ne higyjen 6 az osztrák császárnak: Adjon pardont minden kedves fiának És annak a tizenhárom przemyslii huszár(nakl" Nagy izgalom támadt erre. Mindenki felállt s a királyt nézte. Egyébként halotti némaság volt a nézőtéren^ amijg a király ki nem hajolt a páholyából és mosolyogva nem intett Blahánénak. Akkor aztán olyan éljenzés támadt, minőt nem hallottak még azon a helyen. Mindenki érezte, hogy az a nóta megmentette a tizenhárom huszár életét• Tizennégy évi hadtestparanesnoksági működés ntán, 1905-ben, Galgótzy csapatfelügyelő lett és ugyanekkor nyerte el a katonai ér- demkersztet. 1908-ban hetvenegyéves korában, több mint ötvenhat évi szolgálat után ▼onnlt nyugalomba. Ferenc József király nagyon meleg kézirattal s a gyémántos katonai érdemkereszt adományozásával búcsúztatta. Azóta Bécsben élt, nagyon szűkös viszonyok közt a feleségével, Danek Hortenziával, Maurive volt hamburgi színházigazgató özvegyével. Csak késő öregségében egyesülhetett vele. A dolognak érdekes története van. Galgótzy még hadtestparancsnok korában is agglegényéletet élt. Karlsbadban ismerkedett meg a hamburgi színházigazgatóval, aki egyszer, bizalmas beszélgetés közben, megkérdezte tőle, hogy miért nem házasodott meg? Galgótzy azt felelte, hogy azért, mert nem lehet. — De miért nem? — kérdezte csodálkozva Maurice- * — Azért nem — felelte Galgótzy röviden — mert az egyetlen, akit feleségül vennék —< az ön felesége. Évek mulva Maurice meghalt és Galgótzy feleségül vehette az özvegyet. Házaséletük példaszerű volt s most egy esztendeje sza>- kadt meg Galgótzyné halálával. Az öreg generális egy év óta özvegyember volt. Saját magának és nejének éleilogytiglani nyugdijat biztosit, ha beiratkozik a JKlnnKSsoKJM- Kant egyletibe Beiratkozni lehet: Cluj, Slrada Memorandului 23. (Unió) a hó első és harmadik vasárnapján délután. l 100 Lei ks.-kéttí Cluj, Galea Traian 13. Telefon: 660.
