Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-09 / 256. szám
9 XII. XFF. 256. SZÁM. Â szászok nem kérnek a kegyekből, melyekkel megkülönböztetnék a magyar kisebbségektől Korod,! Lutz már jelentkezett a megalkuvásra — A kisebbségi törvénynek általános kisebbségi jogokat kell tartalmaznia (Kolozsvár, november 7.) A kilátásba helyezett kisebbségi törvénnyel kapcsolatban még a parlament tavaszi ülésszaka folyamán á kormányhoz közelálló körökből hangzott el az a nyilatkozat, hogy a kisebbségi törvény különbséget fog tenni úgynevezett megbízható és kevésbé megbízható kisebbségek körött s ez alatt a megkülönböztetés alatt elsősorban a magyarokat és az erdélyi németeket értette, mint olyanokat, akik közül a magyarok irredenták és igy megbízhatatlanok, mig az anyaállamuktól távol élő németek megbízhatóakAz Alldeutsche Blätter legutóbbi számában a magyarellenességéről jólismert Korodi Lutz irt cikket a romániai németség helyzetéről s ebben azt fejtegeti, hogy noha egy ilyen eljárás a magyaroknál rossz hangulatot keltene a németekkel szemben, viszont a németek részéről naivság volna, ha nem vennék észre a számukra ilyen módon kéretlenül kínálkozó előnyt. A németek az előzékenység legnagyobb fokát mutatták akkor, amikor az erdélyi sajtóban a magyarok igényeit elméletileg egyenjogunak ismerték el. Több objektivitás tőlük nem kívánható és az a nagyon is elterjedt német erény, hogy mások számára kaparják ki a gesztenyét a tüzből, á külföldi némétéknél nein Volna megfelelő. Korodi Lutznak erre a cikkére válaszol ftz erdélyi németek vezető orgánuma, a Sie- benbürgisch Deutsches Tageblatt, amelynek megnyilatkozásai mintegy a németség hivatalos véleményének tekinthetők. — Föltételezve — írja a lap — hogy a parlament őszi ülésszakán benyújtandó kisebbségi törvényjavaslat valóban bármilyen kimondott, vagy rejtett megkülönböztetést tenne az egyes romániai kisebbségek törvényes helyzete tekintetében, ezzel szemben véleményük szerint a németség magatartása csak az lehet, hogy ezt a, megkülönböztetést visszautasítja■ Kifejti a cikk, hogy ez a visszautasítás nem objektivitásból, nem előzékenységből, nem a. magyarok rossz hangulatának kikeni: léséből történne, s a gesztenyének a tüzből mások számára való kikaparásáról pedig szq sem lehet, — Mi romániai németek sokkal mélyebb okból nem méltányolhatunk egy olyan törvényt, ami a kisebbségeknek egyenlőtlen mérNe fäiejtsa el, hogy minden mapr inp bármilyen áron, bárhol is van hirdetve kapható o finer»! Str. Regina Maria Deák Ferenc-u. 1 sz, Paleologue: fl cár országa 3 kötet .... csak 130 lei- f^emarque: Nyugaton a helyzet változatlan, fűzve 123, kötve . „ ..............................163 lei TTlakkai: Ördögszekér csak T< 8 lei Balzac: Betti néni . . 46 lei Dosztojevszkij: Mesméte- lyezettek, 2 kötet . . 127 lei Dickens: A Pickwick club, 2 kötet.....................................115 lei Flaubert: Bováryné ... 51 lei Victor Hugo : A nevető ember, 2 kötet .... 68 lei tékkel mér: hanem abból az okból, mivel ez ellentétben van a kisebbségi kérdés nemcsak Romániában, hanem bárhol máshol is óhajtandó megoldásának alapvető elveivel. Minden olyan törvényes rendelkezés, amely fokozatokat ismerne el, aszerint, hogy a többségi nép a bizalom,milyen mértékével van ezzel, vágy azzal a kisebbséggel szemben, részletmegoldás volna- Egy kisebbségi törvény megalkotásánál — s ez különösen hangsúlyozandó és kiemelendő — nem arról van szó, hogy engedmények tétessenek és kegyet gyakoroljanak, hanem arról, hogy egy bárhol kisebbségben élő népnek természetes és az uj kultúra lényegében megalapozott jogigényét kielégítsék. Ez a jogigénye egyenlő mértékben van meg a kisebb és „veszélytelen“ és az irredentizmus gyanúja alatt élő nagypbb népkisebb- ségnek. Mi ezt nem az objektivitásért mondjuk, hanem a jog természetének felismerésében. A politikában jogosult mindenkinek a maga hasznát nézni, itt azonban valami többről van szó, mint napi politikáról. A többségi nép tetszése szerint osztott és ■ V V - í>0 ** - (Paris, november 7.) A keleti jóvátétel! tárgyalásokkal kapcsolatban a Matin megállapítja, hogy a keleti jóvátételi kérdést még nem tudták rendezni, mert sem Magyar- ország, sem Bulgária nem egyeztek hitelezőikkel. Ezekben a kérdésekben a hágai konferenciájának kell kimondania a döntő szót. Nem rendezték a Nemzetközi Bank kérdését sem, mivel a Baden Bademben tárgyaló delegációknak nem volt megfelelő utasításuk és a kormányok szabad kezet tartottak fenn maguknak. (Paris, november 7.) A déli lapok meg- állapitják, hogy a második hágai értekezletre fontos feladatok megoldása vár s az értekezlet egyáltalán nem lesz olyan formális jellegű, mint ahogy azt még a beavatottak is hitték. A keleti jóvátételi konferencia sikertelensége miatt ebben a kérdésben is a hágai konferenciának kell kimondania a döntő szót, de ezenkívül rendezni kell véglegesen a nemzetközi jóvátételi bank még vitáa kérdéseit, mert a baden-badeni tárgyalások (Kolozsvár, november 7.) Amint az ország minden központjában, Kolozsváron is rendkívüli hatósági óvójntézkedéseket foganatosítottak november 7-én reggelre. A novemberi orosz forradalomnak, a bolsevisták nralomratörésének volt tegnap évfordulója s az élővigyázatosság számított, arra, hogy a romániai kommunisták esetleg tüntetéseket s talán helyenkénti kalandos vállalkozásokat kísérelnek meg. Ezért szállották meg karhatalmi fegyveres őrségek a nagyobb középületeket, vasutat, postát, igazságügyi palotát, adóhivatalokat. Pár nappal ezelőtt Bukarestben voltak kommunista kilengés-kísérletek, azelőtt Jasiban s ezeknek vizsgálatai alapján arra a feltevésre jött rá a kormány, hogy ez évfordulón tüntetéseket kísérelhetnek meg, amik a miniszteri rendelkezés után nem találták volna készületlenül a hatóságokat. Ősszel volt a Kerenszky-forradalom Oroszországban s ennek a berendezkedései, a fokozató/cba szedett joggal megelégedni azt jelentené, hogy kegyet fogadunk el jog helyett, aminek viszont az a volna a következménye, hogy ezt a kegyet valamilyen jövőbeli hatalmi tényező korlátozhatná vagy elvonhatná. Ki kell tartanunk amellett, hogy a romár- niai kisebbségi jogot az irredentizmusra, vagy a nem-irredentizmusra való tekintet nélkül kell kialakítani, hiszen nagyon is jól tudjuk, hogy az a meg- okolás, hogy egy népnek a kisebbségi jog nem, vagy csak korlátozásokkal adható meg — mivel nem megbízható — nem más, mint ürügy. A megkülönböztetési kormányszánd’ékot azzal hasonlítja össze továbbá, mintha valamilyen szociális törvényhozás különbséget tenne a szervezett és nem szervezett munkások között. Különben is egy ilyen megkülöm- höztetés nem hogy elejét venfté az irredentizmusnak, ellenkezőleg minél teljesebb egy népcsoport joga, annál kevésbé találnak benne talajra a széthúzó törekvésekIlyen meggondolások alapján a németek kisebbségi törvényjavaslatot csak azzal a föltétellel szavazhatnak meg, ha abból minden, az egyes kisebbségek közötti megkülönböztető rendelkezést kizárnakEz természetesen nem jelentené azt, hogy a németek nem élnének a törvénnyel, ha azt ellenvetésük ellenére is megszavaznák. Minden körülmények között azonban azon fognak munkálni, hogy a törvénynek ezeket a hiányait megszüntessék és a romániai kisebbségi jogot minél tökéletesebben kiépítsék, minden kisebbségi politika azon ideális céljáig, amely szerint egy állam összes nemzetiségeinek meg kell adni a teljes szabadságban való fejlődés korlátlan lehetőségét. sem vezettek eredményre, mivel egyes pontokra nézve az angol delegáció odanyilatko- zott, hogy érdemleges válaszadásra nincs meg a kellő felhatalmazása. Nyilvánvaló tehát, hogy a második konferencia nem fog arra szorítkozhatni, hogy az albizottságok tárgyalásainak eredményeit jegyzőkönyvbe foglalja és a formalitások elvégzése után még aznap lezárja uj ülésszakát is. A csehek panaszkodnak Prágából jelentik: A Narodmli Politika a csehszlovák jóvátételi követelések kedvezőtlen állásáról panaszkodik. Megállapítja, hogy Magyarországnak hatalmas protakto- rai vannak, az utódállamok azonban nem állhatnak el attól, hogy a jóvátételen túl menő követeléseket, mint amilyen például Csehszlovákia szempontjából a vörös betörés által okozott károk összege, ne követeljék. Csehszlovákia végül is csekély mértékben aktiv mérleggel kerülne ki a jóvátételből. tovább folytatott háború ellen indult a bol- sevikieknek az akciója és szervezkedése. A' Németországon át hazaszállított Lenin vezette ezt az akciót s a következő ősz novemberében a Lenin forradalma söpörte el az előbbit. Akkor kezdődött a proletárdiktatúra, amely Oroszországból többször megkísérelte a határokon át való terjeszkedést. Az utóbbi esztendőkben a különböző országok kommunistáit tüntetésekre biztatja s a kormányok mindenütt készen állanak az ilyen tüntetések hatósági fogadtatására. A középületek megszállását is ilyen hatósági óvintézkedés rendelte el, azonban semmi jele nem mutatkozott annak, hogy valami tüntetésre valaki készült volna. A közönség meglepetéssel és nagy kíváncsisággal nézte a középületek körül és az épületekben a hivatalok előtt posztóié szuronyos csendőrséget, katonákat, akik természetesen nem tudtak felvilágosítást adni arról, hogy mit őriznek. WW»«« «II« 1 «0 « MHWM > <H IWWtmWtUCÍMlHIMW Szuronyos őrségek a középületekben a novemberi orosz forradalom évfordulóján cinmiit A keleti jóvátétel! konferencia el nem intézett kérdéseit a második hágai konferencia elé viszik
