Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-16 / 262. szám
XII. VVF. 262. SZ'ÂM. Mscmgiaafc ■nnBHnHM Mani« talán mégis erős lesz.,. Amiben BakBter asszony sem nagyon bízik — A Néptiga Unió kisebbségi bizottságának sslelnökncje nyiSaikozik tehangoló romániai tapasztalatairól (Kolozsvár, november 14.) Beszámoltunk annak idején arról, hogy Báliker van Bosse asszony, a Népliga Unió kisebbségi bizottságának alelnöknője, egyébként hágai ügyvéd, beutazta Románia kisebbségeklakta területeit s útja alatt Kolozsvárt is megfordult Bakker asszony tapasztalatairól, mig az ország területén tartózkodott, nyilatkozatot nem adott s azzal tért ki az újságírók érdeklődése elől, hogy tapasztalatairól a Népliga Unió kisebbségi bizottsága előtt fog részletesen beszámolniHazautaztában azonban Bécsben fogadta a Neue Züricher Zeitung tudósítóját, ki előtt egyet-mást a romániai kisebbségek helyzetéről mégis elmondott. Ha ez a nyilatkozat részletes beszámolónak még alig tekinthető, mégis elég sokat mond ártól, amit ä kisebbségi kérdésnek ez a semleges szakértője itt látott. ,.Benyomásom az — mondotta többek között, — hogy a kisebbségi kérdés megoldatlansága az egész európai Délkeleten, állandóan súlyos bonyodalmak csiráit hordozza magában, annál is inkább, mert sem Romániában, sem Jugoszláviában a kisebbségek nemzeti és kulturális fejlődésének szabadsága egyáltalán biztosítva nincsen, A kérdés középpontjában mindenütt az iskolaprobléma áll. Ezekben az országokban ugyan többé-kevésbé belátják, hogy a kisebbségi kérdés megoldása nélkül sem belső konszolidáció juhi-ól, sem pedig a szomszédaikkal való viszonyuk feszültségének enyhüléséről alig lehet Szó, ennek az érdekében azonban nem sok történt eddig. Remélni szeretném, hogy Maniu, kinél jóakaratot láttam, talán mégis elég erős lesz azoknak az akadályoknak a legyőzéséhez, melyek a kérdés megoldásának útját saját táborában is eláliják. Kétségtelen az, hogy a Nemzetek Szövetsége, mely nem számolt eléggé a kisebbségi kérdés és az általános helyzet komolyságával, feladatát eddig túlságosan könnyen vette. Kötelessége volna épen ezért ennek a legfőbb nemzetközi intézménynek, nemcsak az, hogy komolyabban foglalkozzék azokkal a konkrét -panaszokkal, melyeket igen gyakran csak terheseknek érez, hanem sokkal inkább az, hogy közelebbről és behatóbban foglalkozzék az egész kérdés megoldásának feltételeivel és lehetőségeivel Ez a konstruktiv megoldás feltétlenül lehetséges anélkül is, hogy az érdekelt államok függetlenségi érzését meg kellene sérteni. M.-ísfelől pedig az is kétségtelen, hogy csakis ezen az nton lehetséges az, hogy niegelőztessenek azok a veszélyek, melyeket ennek a kérdésnek mai megoldatlansága rejteget. Erre a közbelépésre múlhatatlanul szükség van ma. Itt Írjuk meg, hogy budapesti lapok beszámolói szerint Bakker asszony hazautaztában Magyarországon is megállt, ahol szintén kisebbségi kérdés iránt érdeklődött. Dr. hündisch Guido, a magyarországi németség egyik vezetőjének kíséretében többek között meglátogatta Budaörs pestkörnyéki német községet is, hol Aubermann ottani lelkész kalauzolta. A Pester Lloyd híradása szerint Bakker asszony megelégedését fejezte ki azok felett, amit Magyarországon a kisebbségek bánásmódja dolgában tapasztalt. s• i Mit tudnak Berlinben az Anghelescu-féle román középiskola német nemzeti hivatásáról? (Kolozsvár, november 14.) A berlini Deutsche Tageszeitung-ban olvassuk azt a meglepő hirt, hogy a folyó tanévben a nagykárolyi állami líceumban — német párhuzamos osztályok nyiínak meg. A hir s a hely, ahol megjelenik, dé megjelenésének körülményei is egyformán érdekesek. A hir, melyet ebben a pillanatban, még nem tudunk ellenőrizni, azt mutatja, hogy a szatmári eredetű magyarok, kik 200 évvel ezelőtt egyszerű telepesekként kerültek idő s mint a telepesek a világon mindenütt, beolvadtak környezetükbe ■— változatlanul foglalkoztatják azokat a kormányköröket, kiknek úgy látszik egyetlen gondjuk —: ott, ahol csak lehet, a magyarság állományát por- laszíani minden eszközzel. — A hely, ahol a hir megjelent.— a nagyném etek hivatalos orgánuma — elég világosán beszól arról, hogy ehhez kik adják meg az erkölcsi segédkezet. A híradás szövege pedig elárulja magát ezt a segédkezet is, a szatmári néinetsváb népközösség személyében, mely ezt a nagy „sikert“ többek között ilyen fellengző szavakkal jelenti be a német nyilvánosságnak —: „Máig, te szatmári sváb népem, legtehetségesebb fiaidat küldted el a faludból s amikor évek múltán a faluba visszatértek, niár nem voltak a te fiaid, nem voltak svábok. Volt itt még sváb nép, csak müveit férfiai nem voltak. Ezért nem volt itt a sVábságüak tekintélye s ezért volt szégyen itt svábnak lenni. Ezért ritkultak mindjobban a soraid, kedves népem. Diától kezdve azonban ebben a mi sváb iskoláinkban igazi Svábok fognak nevelkedni (!) mert ezekben az intézményekben német ön tudatot, sváb erényeket fognak a gyermekek vérébe oltani...! És a nemzedélt, mely ebben az iskolában felnevelkedik, vezetője lesz népének, melyet szeretni fog s javáért küzdeni. Saját körötökből, saját véretekből való vezetőségetek lesz s nem fognak többé — idegenek félrevezetni.“ Eddig a Szaímáron kelt bejelentés, mely egészen szokatlan reményeket táplál egy An- ghelescn-féle román középiskola német nemzeti hivatásáról s azokról az érzületekről, melyeket ezek az iskolák kisebbségi tanulóiknak vérébe akarnak oltani... ! De nem is erről vám szó, ami kell az meg lesz: a magyarság elleni gyűlöletet, mely ezeket a sorokat is íratta, ez az iskola bőven fogja csepegtetni. S úgy látszik a szatmári német nép- szervezetnek egyelőre egyéb nem is fonte». Valamint az sem fontos, hogy a, német közvéleményt, mely eddig a szászok kétségbeesett védelmi harcából szerzett képet az An- ghelescu-féle iskolák gyakorlati kisebbségi politikájáról, — ilyen alaposan félrevezeti. Mert hiszen többet igazán nem követelhetnek a kisebbségek állami intézetektől, mint azt, hogy nemzeti érzést csöpöghessék a vérébe ä kisebbségi tanulónak, amit ez a bejelentés a nagykárolyi német középiskilától — aligha jóhiszeműen — vár.- Ha valamikor, úgy ebben az esetben bizonyosan be fog igazolódni a klasszikus közmondás: „inter duos litigantes tértin® gau- det...“ —n. Sztrájkra készülnek a tisztviselők a leépítés miatt (BUKAREST november 14.) A jelek szerint a köztisztviselők az nj inkadrálásokkal kapcsolatban a kormány intézkedései ellen heves ellenállásra készülnek és értesüléseink szerint szerzett jogaik megvédése érdekében a régenstanácshoz akarnak fordulni. A liberális párthoz közelálló Ordina cimü lap még azt is írja, hogy a tisztviselők, abban az esetben, ha jogaikat nem tudják érvényesíteni, a legvégsőkre is el lennének szánva: arra is, hogy sztrájkba lépjenek. Az Ordinea hírének komolyságát nem lehet ellenőrizni, valószínű, hogy a liberálisok szeretnék a sztrájkot létrehozni. Tény azonban az, hogy a tisztviselők körében nagy ag idegesség, annál is inkább, mivel a kormány njabb leépítésekre készül. Panfil Seicarn a Curentu 1-ban foglalkozik a kérdéssel és bár megállapítja azt, hogy a kormány kényszerhelyzetben van, amikor a tisztviselők leépítését intézi, ezzel szemben azonban szükségesnek tartja azt, hogy a kormány valamiképpen gondoskodjék a leépített tisztviselőkről s azokat ne dobja ki az utcára. Előáll egy megoldási javaslattal is: a kormány hasson oda, hagy a magánvállalatoktól bocsássák el az idegen állampolgárokat s helyükbe ültessék be a leépített tisztviselőket. Panfil Seicaru nem tudja, hogy a magánvállalatoknál levő idegen állampolgárok szakemberek. Ratifikálták a bécsi Creditanstalt és a Bodencredítans&alt fúzióját Bécsből jelentik: Rotschild Louis elnökletével november 14-én délelőtt tartották meg közgyűlésüket az Österreichische Creditanstalt részvényesei éis egyhangúlag elfogadták az igazgatóságnak az Allgemeine (Österreichische Bodencreditanstalttal és az Erste Österreichische Sparkassaval történő fúzióra vonatkozó indítványt. Hétmillió lej passzívával fizetésképtelen lett a besztercei Központi Bank és Kereskedelmi Rt. Besztercéről jelentik: A besztercei Központi Bank és kereskedelmi Rt. kényszer- egyezségi kérést adott be a besztercei törvényszékhez. A részvénytársaság, amely az 1890. évben alakult és 5, 8 10 százalékos osztalékot adott részvényei után, 250 ezer lej alaptőkével rendelkezett és az utóbbi időben mintegy húszmillió lej betétet kezeik Vezérigazgatója Keresztes Jenő, elnöke pedig dr. Pahone Vazul. A bank passzívái mintegy hétmillió lejt tesznek ki és betéteseinek 50 százalékos kvótát ajánlott föl. Remélik, hogy a megegyezést sikerül a betétesekkel létrehozni. A kényszeregyezség ügyében a tárgyalást november 23-án tartják meg. Belgiumban és Angliában mérsékelték a kamatlábat A newyorki tőzsdekrach hatásai alól való menekvést célozzák azok az intézkedések, amelyeket az európai államok jegykibocsátó bankjai foganatosítottak és foganatosítanak legújabban a bankkamatláb mérséklésével. Brüsszelből jelentik, hogy a Belga Nemzeti Bank a kamatlábakat öt százalékról fél százalékkal, négy és fél százalékra szállította le. IBMSţaresSî migyareli fümsüágare: Cllwit Kálmán Imre világhírű operettje filmen Verebes Ernővel, Bukarestben, a* ÉldTÉ iltmssCnSiáaibanf magyar cigányzene kisérette!, november 18,-ától. Bukaresti tnagyarek Siímálágeí’e! ±e
