Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-11 / 258. szám

\ 9 nyugdíjazás u] rendje Az uj nyugdíjtörvény végrehajtási utasítása _______________________________________KÉu&smxfá A Keleti Újság részletes kivonat­ban közölte az uj nygudijtörvény végrehajtási utasítását. Több olvasónk kérésére most — az ügy fontosságára való tekintettel másodizban — újra közöljük a Monitorul Oficial közlemé­nyének szószerinti fordítását. ELSŐ FEJEZET. A nyugdíjjogosultság megállapítása. 1. A kerületi és központi nyngdijbizottság, ami­ket az általános nyugdíjtörvény 34, 35. és 37-itk szakasz létesített, megszűnnek 1929. augusztus 20- tól kezdve és e bizottságok nyugdíj megállapító és egyéb, hatásköre pedig az általános nyugdíjpénztár igazgató tanácsára, a központi bizottság az 1929. augusztus huszadiki törvény 14-ik szakaszának meg­szorításával, a legfelsőbb számvevőségre ruháztatik. 2. A nyugdíjjogosultság megállapitása, átruhá­zása, belyesbbitése, valamint a jogerős határozatok revíziója a nyugdíjpénztár igazgatótanácsára tarto­zik, amely a maga kebelébó'l egy három tagú bizott­ságot delegálhat. 3. A nyugdíjba való helyezést az érdekeltek az általános nyugdíjtörvény 31., 33. szakaszai, vala­mint ez említett törvény végrehajtási utasításának 59., 68. szakaszai értelmében kérelmezik, kivéve, ha a jelen végrehajtási utasítás máskép intézkedik. 4. Minden nyugdíj kérelem az általános nyug­díjpénztár igazgató-tanácsának elnökéhez cimzendő és az illető lakóhelyén levő megyei pénzügyigazga­tóság utján nyújtandó be. A kérvényeket mint egy­szerű kérvényt kell felbélyegezni és az általános nyugdíjtörvény végrehajtási utasításának 64. sza­kaszában előirt okmányokkal kell felszerelni. Ha a kérvény ily módon felszereltetett, akkor a pénz­ügyigazgatóság azonnal felterjeszti az országos nyugdíjpénztárhoz, ha pedig az okmányok nem tel­jesek, a pénzügyigazgatóság a lehető legrövidebb időn belül bekéri a hiányzó okmányokat és ezeket külön jelentéssel a kérvénnyel együtt a nyugdíjpénz­tárhoz felterjeszti. A pénzügyigazgatóság felelős azokért az anyagi károkért, amiket a kérvényező szenvedne azáltal, hogy a kérvényét indokolatlan ké- sedelmezéssel terjesztette fel nem kellő időben, s ezenkívül fegyelmi utón is felelősségre fog vonatni. A fővárosi tisztviselők vagy utódaik kérvényeiket egyenesen a nyugdíjpénztárhoz adják be. 5. Az országos nyugdíjpénztár a kérelmek kézhezvétele után megvizsgálja az okmányokat és a nyugdíjazás feltételeit a törvény intézkedései szerint, elkészíti a szükséges előmunkálatokat és azután döntés végett az igazgató-tanácshoz elő­terjeszti. 6. Az igazgató-tanács kiküldött bizottsága, ame­lyet a jelen szabályzat második pontja alapján léte­sítenek, csak a tagok teíjes számával dolgozhatik, de határozatait szótöbbséggel hozza. Ha egy kér­vényt szótöbbséggel teljes egészében visszautasíta­nak, akkor a nyugdíjpénztár igazgató-tanácsa fog dönteni. 7. A bizottság a felek megidézése nélkül és csupán az illető részéről beterjesztett okmányok alapján határoz és határozatát Írásos magyarázat­tal kisérheti. Kivételes esetekben, ha a bizottság­nak felvilágosításokra van szüksége, vagy a fele­ket, vagy az illető tisztviselő kategóriájához tar­tozó szakértőt hallgathat meg. 8. A határozatok azonnal végrebajtandók anél­kül, h#>gy ez megakadályozná a nyugdíjast, hogy a törvényben biztosított felebbezési jogával éljen. A határozat közigazgatási utón közlendő, de az érde­kelteknek az országos nyugdíjpénztár közvetlenül is kikézbesiiheti. 9. Ezek a határozatok felebbezéssel támadha­tók meg a legfelsőbb számvevőségnél a kézbesítés­től, vagy közléstől számított 60 napon belül. A fe- lebbezésekre egyszerű kérvénybélyeg ragasztandó, azok megindokolandók és a legfelsőbb számvevő­ségnél a számvevőség elnökéhez címezve nyújtandók be. A felebbezéshez uj okmányok is csatolan­dók. 10. A legfelsőbb számvevőség a felebbezéseket a reávonatkozó szervezési törvény alapján hozza meg azzal, hogy felülvizsgálatot kérhetnek a felek a Curtea de Cassatiánál. A felülvizsgálati kérelem bélyegmentes. MÁSODIK FEJEZET. Nyugdijrevizió és helyesbítések. 11. Az 1929. augusztus 20-iki törvény szerint revízió alá vehetők: a) az általános nyugdíjtörvény 42-ik szakaszá­ban előirt esetekben hozott nyugdíj határozatok, b) a központi és kerületi bizottságok 1929 au­gusztus 20-án hozott határozatai az általános nyug­díjtörvény 87-ik szakaszában megjelölt esetekben még akkor is, ha ezek a határozatok jogerőssé válnak. c) a központi és kerületi végrehajtóbizottsá­gok nyugdíjazást elrendelő határozatai a csatolt te­rületek megyei és községi tisztviselői számára, akik­nek nyugdíjjogosultságuk megállapításánál nem számították be a fizetés mellett az úgynevezett in­demnizaţie specialei, amit az utolsó három szolgá­lati évben mint fizetési kiegészítést kaptak. 12. A reviziós kérelmet a nyugdíjpénztár igaz­gató-tanácsának elnökéhez kell címezni és közvetle­nül a nyugdíjpénztárhoz kell beadni 1930, február 20-ig bezárólag. A 11. szakasz a) pontjában meg­jelölt reviziós kérelmek esetében a kerelem beadá­sának terminusa az általános nyugdíjtörvény 42-ik szakasza értelmében 60 szabad nap a tévedés vagy hamisítás felfedezésétől számítva. 13. A 11-ik szakaszban előirt revízió eredmé­nyeként származó jogok az illetők javára e jogok megnyíltának idejétől számíttatnak (a nyugdíjba való felvétel napjától) mig a drágasági pótlék-kü­lönbség csak 1930. január 1-től kezdve fizettetik, kivéve az a) pont alatt megjelölt esetet, amikor is a drágasági pótlék-különbség a revideált nyugdíj­jal egyidejűleg együtt esedékes. j 14. Helyesbbités alá vétetnek a következő njuig- j dijhatározatok: a) a szolgálatba reaktivált nyugdíjasok határo- | zatai, az általános nyugdíjtörvény 88. és 108. sza­kaszai alapján, akiknek az említett törvényben megjelölt három évi határidejüket az 1929. évi augusztus 20-iki törvény, 1925. október 1-ig meg­hosszabbította. (Katonatisztek.) b) tisztek és továbbszolgáló altisztek, karmeste- j rek, valamint a nemzet kiegészítéséért vívott há- i borúban mozgósított ujraszolgáló altisztek és őr- j mesterek határozatai, akiknek nyugdíjazásuknál, i még ha ez jogerős is, nem számították be a nyugdíj­ba a szolgálati pótlékot, amit az utolsó két évi szol­gálatban kaptak, viszont nyugdijukat az 1921. évi törvény módosításával az 1920. szeptember 2-án kelt törvény 12-ik szakaszában megjelölt maximum­ra redukálta. Az 1929. évi augusztus 20-iki törvény második szakaszának feltételeire nézve tekintettel, ugyan­ezen törvény hatodik szakaszának a) bekezdésére, az alábbi 15-ik szakasz intézkedik. A helyesbítés a nyugdij megállapításából fog állani a szolgálati évek száma szerint a zsokl és a két utolsó évben kapott tényleges szolgálati pótlék i alapján a fentemlitett 12-ik szakaszban foglalt maxi malis megszorítás nélkül, szemelőtt tartva azonban az általános nyugdíjtörvény 10-ik szakaszában kö­rülirt maximumot. c) Ez a szakasz az 1877—78-iki háború tiszt­jeire vonatkozik és igy az erdélyieket nem érdekli. 15. Szintén esak a regátiakra vonatkozik. 16. A 14-ik szakasz b) és c) pontjában említett helyesbbitések 1930. január 1-től érvényesek, mig az a) pontban említett helyesbbités a kérvény nap­jától kezdve. 17. Az 1920. évi szeptember 2-án kelt törvény 5—6. szakasza alapján nyugdíjazott hadirokkant tiszteknek hivatalból helyesbbitik nyugdijukat a zsold és a szolgálati pótlék alapján. E szakasz in­tézkedései csak azokra vonatkoznak, akiket a felül­vizsgálaton hadirokkantaknak minősítenek. E nyug­dij helyesbbitések 1930. január 1-től érvényesek. 18. A hadirokkant nyugdíjas tisztek drágasági pótléka a nyugdij helyesbbitése esetén költségvetési alapon adatik meg, anélkül, hogy a megállapítandó nyugdij összege felülmúlód azt a zsaldot és pótlé­kait, amit évről-évre hasonló rangú tényleges tisz­tek kapnak, továbbá a drágasági pótlékot csak arra az időre élvezik, mint a többi nyugdíjasok és tiszt­viselők. A súlyosan sérült hadirokkant nyugdíjas tisztek a súlyosan sérülteknek kijáró összes előnyö­ket megtartják. HARMADIK FEJEZET. A csatolt területek egyes tisztviselőire vonatkozó nyugdíjazások. 19. Ez a volt orosz hadseregbeli tisztekre vo­natkozik s igy az erdélyieket nem érdekli. 20. Ugyancsak a volt orosz hadseregbeli tisz­tekre vonatkozik. 21. Az 1929. augusztus 20-ik napjáig történt visszautasító határozatok a törvény 7-ik szakaszá­ban előirt esetekre, revízió alá vehetők a nyugdíjba való felvételre vonatkozó kérelem alapján. Ezek a kérelmek a jelen szabályzat 12-ik szakaszában elő­irt feltételek mellett 1930. február 20-ig nyújtan­dók be. 22. A csatolt területek köztisztviselői, akik ab­ban az időben, midőn ezeken a területeken a ro­mán hatóságok átvették az idegen igazgatást, nem tették le a román államnak a hüségesküt, nyugdija­zandók vagy segélyben részesitendők, e területeken érvényes törvények és szabályok összege és feltételei szerint, úttól az idó'től kezdve, amikor a szolgála­tot abba hagyták, ha idegen állampolgárságot nem optáltak, megszakítás nélkül és a jelenben is ro­mán állampolgárok voltak, az országban laktak és leteszik a hüségesküt. A nyugdij megállapításánál egy koroaa egy leinek, a rubel pedig 2.60 leinek számit. 23. A hüségeskü letételére a törvény életbelép­tetésétől számított hat hónap engedélyeztetik, vagy­is 1930. február 20-ik. Az eskü szövege a következő: „Hűséget;, esküszöm a királynak és a Román Állam­nak, alá tétem magam az alkotmánynak és az or­szág törvényeinek. Isten engem úgy segéljcn.“ Az ehkü az illető vármegyei prefektusnál, vagy fősziólgabirónál teendő le. Erről két példány­ban jegyzőkönyv veendő fel és a felekkel és az es­küt kivevő' hatóságokkal aláírandó. Egy példány marad a vármegyei prefektusi irattárban, a másik felterjcsztopdő az országos nyugdíjpénztárhoz, vi­szont az iilptő tisztviselő bizonyítványt kap, amely igazolja az pskii letételét. Ha az érdekelt tisztviselő fizikai tehetetlensé­géből nem tud személyesen a prefekturára vagy a főszplgabiyó^ágra menni, az esküt leteheti a köz­ségben, a községi jegyző előtt, akit a prefektus erro a célra kiilör, delegál. A jegyzőkönyv és a bizonyít­vány e szabályzathoz mellékelt formula szerint ké­szítendő el. J\ z esküt az érdekelt fél pnyanyelvén is le lehet tenni lés ezt a jegyzőkönyvbe a román szöveg mellé kell iktatni. Az esküt le kell tenni minden tisztviselőnek, aki a törvény nyolcadik szakasza alapján nyugdijat kér, kivéve, ha bebizonyítja, hogy a múltban már letette a hüségesküt. 24. Ha az a. tisztviselő, akire a törvény 8. sza­kasza von atkozik, időközben meghalt, az esküt öz­vegye teszi le, aki a nyugdijat is kéri. 25. A fenti 21., 22. és 23. szakaszokban megje­lölt feltételek mellett nyugdijazandók vagy része­sitendők segélyben a csatolt területek összes tantes­tületi tagjai, akik a tanárok, vagy tanítók országos nyugdíjalapjának tagjai voltak, arra az időre, amig ezen alapok tagjai voltak. 26. A c:\atolt területek köztisztviselői, akiket 1925. október 1-ig rendelkezési állományba helyez­tek, nyugdija zandók, vagy segélyezendők, az illető területen szolgálatuk abbahagyásakor érvényes nyugdíjtörvények és szabályzatok összege és felté­telei szerint. 27. A fuuti 22., 25. és 26. szakaszokban említett tisztviselők nyugdíjazásai attól a naptól történik, mikor szolgálatukat abbahagyták. De a nekik járó drágasági pótlékot csak 1930. január 1-től kapják. Kivételt képeinek a fenti 25. szakaszban emlitett tantestületi tagok közül azok, akik jelenleg is vala­mely felekezeti vagy magániskolában szolgálatot teljesítenek. Ezek ugyanama szakasz feltételei alap­ján csupán jelenlegi szolgálatukból leendő eltávo­zásuk után nyugdijazandók. 28. Az összes volt államokból származó tisztvi­selőié, akiket még ezek az államok nyugdíjaztak az egyesülés időpont ]áig, 1918. április 9-ig Besszará- biában, 1918. november 28-ig Bukovinában és 1918. december 1-ig Erdélyben és akik az elrendelt tormi­XII. ÉVF. 258. SZÁM. Nem M anőd! ív Az Erdly részi Csillárraktár Eöszváirylársasári CüuJ, fJnió-ute? 1. RÁDIÓ osztálya által forgalomba hozott 3 és 4 csöves $$ váltóáramú hálósat! késxülékeSchex! ü — Az összes világmárkák állandóan raktáron. Nem íself

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom