Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-07 / 229. szám
22 A „KELETI ÚJSÁG1* vasárnapi melléklete XII. ÉVF. 229. SZÁM. vált. Hatalmas 4 számlapja és óriás mutatói messzire ellátszanak. A Schlossberg négy sarkán tájékozódó táblák vannak elhelyezve, mutatván a különböző országok irányát 3 egyben csodás kilátópontok ezek. Innen megbámulhatjuk a festői termékeny és gyönyörűen beépített Murtált, a körülvevő, hegyekkel. Északon van a büszke Schocke!, amelyet oly sokszor megmásztam diákkoromban (1446 m. magas) Északnyugaton a Staier alpok, délnyugaton a Koral- pe, délen Possurck és a Báchergebirgc, mely utóbbi azonban csak tiszta időben látható. Gyönyörűen fehérük még a Mária Trost-i bucsujáró templom is barokkos tornyaival. Lesétálva & Schlossbersri'ó'l, a Sporgasse sorkán megbámuljuk ismét a Hans am Luegg nevű épületet, gyönyörű árkádjaival és cirá- dás Stuckfassadjaival Itt vágjunk a forgalmas Hauptplatzon, melyet a német Renaissance stylben épült Rathaus diszit. Majd bemegyünk a fényes Herrengassen, mely akármilyen nagy városba beillik elegáns üzleteivel. Figyelemre méltó a tiszta renaissance stylben épült Landhaus, értékes portréjával és különlegesen szép árkádos udvarával, meg m ebben lévő 1590-ből való renaissance kútjával. Öt karcsú áttört vasoszlop tartja a kút mennyezetét melyen egy zászlóvivő áll. A kút háta mögötti falon, a hires astronomusnak Kepplcrnek az emléktáblája van, aki 1594—1600-íg a steier Stiftschulen matematikát tanított. Jobbra a kuttól másik emléktábla áll, melyet 1913-ban a steier nagy nemzeti költő Rosegger tiszteletére emeltek. A Herrngassen van a Stadtpfarrkirche; lóOtTban épült, szép késői gotstilben, belsejében egy Tintoretto freskóval dicsekedhetik. Hosszú lenne ismertetni Grátz összes érdemleges épületeit, az egyetemet, múzeumait, színházait, a Domkirchet és diszes barokkos mauzóleumát. Mégis az egész városon végigvonuló Stadtparkot nem lehet szó nélkül hagyni. Gyönyörű, természetes angolstiiü park ez, melyet azonban nem a számos szobor tesz dekoratívvá. A Stadtpark különleges diszei: a rigók, tengelicék, szelíd kis verebek, melyek bátran az ember kezére is elmerészkednek a tápláló magokért. Kergetősdit játszó gyönyörű mókuskáinak pedig állandóan akad bámulója és meceanása, akik bőven osztogatják a diót, mogyorót. A Stadtparkou nyilvánul meg a gráciák üde kedélye és finom érzése, nélkül megnyilatkozhassék. A rossz vallás és jobb vallás közötti átmenet jele ez az okoskodás mentesség, végső célok iránti közönyösség. Az ezer esztendőkig gúzsba kötött Isten most nyújtózkodik kedvére, hogy a régi rendből kiszabadított tagjait újabb és igazabb elgondolás szerint rendezhesse el kis vártatva. Nehány indiai természettudós hire beszárnyalta az egész világot. Legkiválóbb közöttük Sir ]agadish Chandra Bose, aki már nem is egyetemi tanár, mert külön egyeteme van Calcuttában, amelynek tanulóit maga válogatja. A növények élettana mezején végzett kísérletezései nagy jelentőségűek. Engem azzal kötelezett le, hogy maga vezetett végig a laboratóriumain és az ősi indiai módon épített hatalmas, félkör alakú előadó termen. Láttam azokat a finom műszereket, amelyek segítségével a növények idegéletét méri. Selyemszállal kapcsolja oda a levélkét egy lehetszerüen mozgó emeltyühöz, amely a növény ütemes mozgását egy papírhengeren festékkel grafikusan jelzi. A mozgás gyakoribbá és szaggatottabbá válik, ha a növényt gázokkal elkábitja; egészen úgy viselkedik, mint az idegrendszerrel biró fejlettebb élőlények; meg is halhat kínos vonaglások után, ha az adagolás tulerős. Hogy a növények legtöbbje idegutak nélkül is képes bizonyos, az élettani egymásra-hatás lehetőségeit meghaladó idegáram-közvetitésre, azt egy bokor-akáccal bizonyította be. A szárán gyengén megégetett levél fürt egyes szemben álló levelei egymás után konyultak le, amint az idegáram hozzájuk érve a jelt megadta. Még egy érdekes kísérletet figyeltem meg. Üvegbe zárt vízinövény abban a pillanatban, ahogy a nap sugarai ráestek, oxygént termelt. Ä könnyű gáz fölfelé hatolt, fölnyomta az üveg keskeny száját eldugó higanycsöppet, amelyik erre villanyáramot kapcsolt, csöngetett. Minden tevékenység szünetelt, ha a palackot árnyékba helyezték. Az indiai festömüvészettel való első felületes ismerkedésem is a Bosa Intézetben történt Mert a tudós azért, indus, hogy egyben művész is legyen, jelképes freskók díszítették a falakat mindenfelé. Az előadó terem nagy képe ?. kivont ka-rddal haladó ifjú Igazságot ábrázolta, akit húga, a behunyt szemű, siakiknek állatvédő egyesülete odáiz ment, hogy még a madárkákat is megszelídítette. De lássuk a kedves ismerősöket! Megörvendeztettük a teológiai fakultás nagynevű tanárát, Professor üdét, aki most is egyike Ausztria legszámottevőbb filozófusainak ős aki Ausztriában a Kreuzbündnissverein megteremtője volt. Az idő kissé öregitette, de nagy munkabírása és energiája csöppet sem csökkent. Beszélgetés közben közös erdélyi ismerősre is találunk: Hirschler doktorra, akire és véle a római Collegében együtt töltött időkre nagy szeretettel emlékszik vissza. 13-án reggel elindulunk mindenütt a Mura partján haladva. Eljutunk Bruck an der Murig, közbeu kis városokat hagyva magunk után. Átmegyünk Mixnitzen is, mely a turisztikának fő kiinduló pontja. Megint csak tanuló éveim jutnak eszembe, amikor szeges cipővel, hátizsákkal turistává vedlettem át és innen mentünk fel a már egész magashegyi karakterű Hochlandstra. Érintjük a 11.000 lakosú mégis sokkal nagyobbnak imponáló Leobent, mely központja a felső Staier barnaszén bányászatnak és egy bányászati főiskolával is rendelkezik. St. Michel, Knittelfeld következik ezután, mig végre dél felé Judrnburgba érünk. A bájos, régies 6.000 lakosú városka, (mert itt falvakról seholsem lehet beszélni az építkezést illetőleg, legfeljebb a nagyság szempontjából), főterén, a Gasthaus zur Post előtt már számos autó időzik. Bent a tágas ó-német stylü étteremben már minden asztal úgyszólván foglalt. Szem- ügyre veszem a bcntülőket. Csoda cmberpéldányok. Sclieiflingennél búcsút mondunk a Mur völgyének és bár egész utunkat a hegyek siluettjei teszik szinessé, itt erősebben emelkedik az ut, úgy, hogy PersCliauernél elérjük az 1005 métert. Majd ismét lefelé megyünk Neumarkton át és egy szükebb völgyben megpillantjuk a kis Bad Einöd-öt. Radioaktiv, meleg, kénes, szénsavas vizéért reumás, szív és vese betegek sűrűn keresik fel. Szép kurpavillonja és egyszerű, de Ízléses hoteljei kényelmet árulnak el. A grüne Steiermarkt elmarad, Friesach már Karynthiá- ban a széles Metznitz-Talban fekszik. Régi falak láthatók még a városban, a főterét pedig egy 1563- ból való renaissance kút disziti. A főtértől nem messze lépcsős ut vezet Petersbergre, ahol a salzburgi püspökök rezidenciájának ősi épülete megmaradt. Elhaladunk még a Dominikánusok kolostora mellett és aztán Szt. Veitig meg sem állunk. Ez is pót fúvó Képzelet kézen fogva vezetett. Bizonyos misztikus kidolgozatlanság jellemzi ezeket a képeket, valamint az Abanindranath Tagoreéit is, amelyeket még Shantiniketanban tekintettem meg. Félhomály, körvonalak, sejttetés, a valóság vaskos foltjaitól való irtózás az indiai festés lelke. Valamint a színjátszásé is. A költő Tagore egy alkalommal ki nem fogyott a nyugati dráma hibáztatá- sából, amelyik minden részletet, még a díszletekéit is. olyan világos, közérthető kidolgozásban nyújt, hogy a nézők képzelő ereje valósággal ellustul. A mozi bűne még nagyobb ebben a tekintetben. Itt már az indiai filmeket sem lehet menteni. Ettől az egy hibájuktól eltekintve, azonban (ha ezt hibának lehet számítani) az indiai filmek jobbak még a kínaiaknál is. Különösen érdekesek a keretes mesék, a sajátságosán indiai módon egymásba bonyolított történetek halmaza, amelyek mindegyikének megoldást kell nyernie, mielőtt az egész befejeződhetnek. Az indiai zeneművészet pedig izgatóan különleges. A nyugati zene az összhangok irányában bontakozott ki és fejlődött szinte tökéletessé. Az indiai a szóló hang gazdag művészete s legméltóbb kifejezése nem a zenekar, mint Európában, hanem a csak egy szelíden feldünnyögő dob kíséretében eláradó dal, amely az egymásutánság szédítő változatait adja. Míg a nyugati zene általában csak a kemény dur és a lágy moll skálát ismeri, addig az indiai körülbelül száz skálán játszik, amelyek közölt sok az ötlábu. Mindegyik skála bizonyos hangulatot fejez ki s az énekesnek tudnia kell, melyiken énekelhet este, melyiken reggel. Nevetve mesélte nekem egy zenetanár, hogy az egyszeri kezdő énekes köré lcszállott az éjjel, amikor fényes nappal egy esti skálájú dalba kezde’t bele. Modern zeneszerzők szinte ismeretlenek. mert az ősök állítólag ez összes lehető dallam kombinációkat kimerítették (amiről azonban a zenében is uj csapást vágó Tagore haliam sem akar); annál több eredetiséget várnak el ,.az előadó művésztől, aki a dallamváza- ' kát a maga tetszés-- szerint rakhatja tele cifrázatokkal. A legősibb daloknak szövegük sincs; az előadó a jobb keze ujjhegyeivel a dobot pengeti, míg bal karjának rugalmas mozdulataival, D I régi stilü város és 1518-ig mint Karythia fővárosa szerepel. A vidék, mindenütt gyönyörű és talán regényesebb Styriánál is. Darwin: Fajok keletkezése A teljes munka két kötetben, 596oldalon 480 lei helyett 140 Lel űz Ember származása ás a nemi kiválasztás két kötet, 764 oldal, 37 képtáblával Leszállított ár L 150 SontlQ Bódog: 3 büntetőjog bölcseleté 160 lel helyett 40 lel, A 3 könyv együtt csak 300 lel Lepage«nAlf Kvár Dr. RÉVÉSZ MARGIT gyepmehszanatópiom BUDAPEST. Klimatikus gyógyhely 300 m. a. t. sz. I. üdülésre szoruló vérszegény, ideges gyermekek részére. - Állandó rendszeres iskolai oktatás Ér deklődés esetén készséggel küldünk tájékoztató prospektust. mint egy megittasodott karmester, a dal értelmét fejezi ki. Az indiai zene ütemezése is sokkal változatosabb az európainál s az egyszerű négy-negyedes vagy három-negyedes beosztások helyett a görög verslábakénoz hasonló lendülettel halad előre. Hangszerekben nagy a változatosság. Legkülönlegesebb az a négyhu- ru mandolin, amelynek a nyakán is van rezo- náló ládája, mint egy erőlködő béka hangihó- lyagja, s ezenkívül még pár tucat kromatikusán hangolt húr feszül rajta, hogy a zengés annál gazdagabb és hatalmasabb legyen. , A sportolásnak is vannak lelkes barátai Indiában. Egy régi, felújított bengáliai játékot föbbször végignéztem. Kellékek nélkül játszák egy vonallal kettévágott, négyszögü udvaron, amelynek két oldalán nyolc-nyolc játékos áll fel. Az egyik átlép az ellenség térfelére; a vonalnál nagy lélekzetet vesz s azt lassan engedi ki, hallhatóan mondván: tik-tik-'tik, vagy vel- dig-dig-dig. Csak addig szabad a vonalon túl maradnia, ameddig a lélekzete tart; addig arra kell törekednie, hagy valakit a kezével vagy mezitlábával megérintsen: mig számbelileg túlsúlyban levő ellenfelei őt csakis azáltal tehetik ártalmatlanná, ha nemcsak megérintik, hanem meg is fogják. Amelyik csapat a leghamarabb leapad (a megérintett, vagy megfogott játékos kiáll) az vészit. Gyors és eleven játék; elgondolásában hü az élethez. A valóságban is az egyén egyedül merészkedik a veszély vonalán túl s csak, ha a lélekzete kifogy, hull visz- sza a közösségbe. A legkisebb félrelépésért súlyosan megfizethet. S ha néha hosszú ideig eseménytelenül folyik is az élete, egyszerre, váratlanul, valami nagyon izgató történhetik vele. Különböző társadalmi mozgalmak, közkönyvtárak, nevelésügyi intézmények alapítása, ipari vállalkozások, munkás szervezkedések és ehhez hasonlók teszik változatossá és élénkké a modern indiai életet. Mindennél nagyobb szerepet játszik azonban ■ politika. (Oh, egyformá- sodur.k!) Erről illik bővebben, sőt nagyon bőven linóm. BÚTOR a nagy készletre való tekintettel mélyen leszállított árban Fischer Albert & Co. cégnél Cluj. Calea Regele Ferdinand 61. (v. Ferencz 3ózsef-ut). — Kőris háló b i 15.000'— Oszlopos emelt fül- lungu háló Lei 20.000'—, Féltele háló exotikus furnirral Lei 25‘0000‘—