Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-07 / 229. szám

Ta. tVT. 289. SZÁM. A „KELETI UJSAG“ vasárnapi melléklete Hogyan nevelik munkára a jövő embereit? Ttt a jó példa a szomszédban, Ausztriában, jforr és forrong apraja, nagyja, hogy melyik párté legyen a kormányzás joga, de abban minden vezető egyetért, hogy ma már csak az olyan iskola lehet jó, amelyben a tanuló nem szenvedőleges egyed, hanem teljes aktivitással lép a munka mezejére. Ausztria az első ország, moly megpróbálja, bőgj' minél szélesebb alapokon egészítse ki a szellemi ok­tatást a munka programijával. Glöekel Ottóé az érdem, hogy már 1919-ben meg­indult a próbálkozás négy fia- és két leányiskolában. Ezekbe az állami próbadntézetekbe egyelőre Ausztriának csak legtehetségesebb tanítványai jut­nak be. Tehát itt is van rostálás. Minden tanúié je- lentkezhetik felvételi vizsgára, akit az elemi iskola ajánl, kinek számolásból, német nyelvből jó jegye van. A felvételi vizsga itt nem emlékezeti torna, hat­nom bizonyítás a vizsgázó testi, szellemi adottságá­ról. A felvett tanulók 70 százaléka munkások, ki­sebb alkalmazottak, kisiparosok, földművelő parasz­tok gyermekei közül kerül ki. Ez a tény adja. aztán meg az iskola, a tanítás szociálpolitikai jelentőségét. T. L ezeknek a kiválasztott, testileg erős, egészséges, szellemileg kiváló tanulóknak legnagyobb része ép­pen szegénységénél fogva soha sem találta volna meg a régi rendszer mellett az utat bármilyen téren is a vezetői állásokhoz. így pedig valósággal felfris­síti a régi, megcsontosodott rendszerű állami élet minden ágát. Így nem kallódnak el az erők, a tehet­ségek. A hiányzó 30 százalékot tanítók, magasabb ál­lásúak, szellemi munkások gyermekei adják Ilyenformán a legjobbal járul hozzá minden osz­tály Ausztria újjászületéséhez. iotta. Jelenleg egy meleg vizze! ellátható úszómeden­cét készítenek és rendezik a stadion földjét. Itt . mindig nagy feladatokat kell megoldani, a munka nagy, de a „munkásokat“ lelkesíti, hogy egy­másért és a jövendőért dolgának. Itt keményen kell megíogniok a munkát, megszokják és ez a saját ja­vukra is szolgál, de hasznára van a közösségnek is. Tehát nem elméletileg képeztetnek a tanulók a jövő életre. Hogy a nap bizonyos részében szemmel lát­ható munkát végeznek, hatással van az egész napi lelki állapotukra. Az eredmény Úgy a tudományos, mint a művészi tanulmányoknál kiváló. Ezek a vázolt kísérleti iskolák nyolc osztályos középiskolák, megfelelnek tehát a mi középisko­láinknak azzal a különbséggel, hogy nálunk az egész vonalon egy kaptafára kell hogy menjen a tnulás és a tanitás és hogy a tanuló aktivitása a lehető leg­kisebb Nem is kívánhatunk többet, mert fő az előirt tananyag elsajátítása. A bécsi kísérleti gymnáziumokban a III. o.-ban kezdenek idegen nyelvet tanulni és ez vagy a latin, vagy a francia. A felsőbb osztályokban aztán a ta­nulók elkülönülnek vagy a modern nyelvek, vagy a természettudomány, számtan vagy a német nyelv felé Eddig a siker teljes az egész vonalon. Minden esetre a későbbi, kötelező tantervek kritériuma itt dől e] Hogy a munka nyitja meg a tanulók nagyobb- foku értelmét, fényes példát nyújt Booker Washing­ton a négerek hires pedagógusa is, kinek művei né­met nyelven is megjelentek. Ez a pedagógus a rabszolgaság megszüntetése után Alabambíin, az Észak-Amerikai Egyesült Álla­mok egy tagállamában a négerek számára iskolát ala­pított. Hiába volt azonban minden igyekezet, min­den módszer, a dolog sehogysem ment, siker nem volt! Végső elkeseredésében még egyet próbált a mi pedagógusunk: bevezette iskolájában a kézimunkát és a. kézimunkával kapcsolatban tanított minden más ismeretet is. Önfenntartás lett az iskola célja. Mindent, amire szükségük volt, a tanítványok­nak maguknak kellett megteremteniük. így, művel­ték a földet, égették a téglát, felépítették az épüle­tet, megosináltak az utolsó berendezés; darabig min­dent, — a szerszámokat, a gépeket is. Tehát nappali életük szakadatlan szemlélet volt, mely szemlélet­nek az eredménye előttük alakult ki és örömöt szer­zett. Este aztán következett az elméleti oktatás, mi­nei felhasználták a nap tanulságait A tanulók haladása meglepő. A kiválóbb hala­dásunk hetenként három napig tanulnak. Ha most összehasonlítjuk Booker Washington eljárását a misszionáriusok eljárásával, feltűnő a hasonlóság. Illetőleg a misszionáriusok is rájo.'.ek arra, hogy előbb keli segítői, tanítói, mesterei legye­nek a megtérítendő népnek; meg kell előbb őket sok hasznos kézműre tanítani s csak aztán térhetnek át a Lelkiekre. Körülbelül ez voit az egész viliig fejlő­désének is a menete. Az alabamai néger iskolában 1923-ban 1500 ta­nuló tanult. Az iskolák végzése után az üzemek igen szívesen fogadják a néger ifjakat. Azon a helyen, ahol régebben nyomorult néger viskók szégyenkeztek, ma sok egészséges épület áll. Van iskola, van szép templom, van lakóház, műhely, de van kísérleti intézet is, gyár, könyvtár muzeum. Mindent a tanulók végeztek kellő vezetés mellett! Szeretném elgondolni, hogy mi mindent terem­tenének a mi magyar gyermekeink, ha szabad vol­na! De ne ábrándozzunk! Nálunk a tanterv a fő, a kipécézett ut. Aztán, aki tnd, tud; aki megbukik, hát az megbukott. K. D. A tanulók felvétele után történik meg aztán a megállapítás, hogy melyik szülő mennyivel járul hozzá az intézet fenntartásához. Itt a szülők va­gyoni állapota, jövedelme a döntő. A szegény ember gyerekét államköltségen nevelik. Er a legtermészete­sebb megoldás. ■ P*K~ őszi és téli újdonságok! ❖ Ezek a kísérleti iskolák korántsem akarnak a mult absolut lebecsülése lenni, hanem csak alkalmaz­kodnak az nj élet, a jövő előre látható követelmé­nyeihez. Az iskolákat az öreg kadettiskolákban és a bécs­újhelyi várban találjuk. Ma ezek ízléses otthonok. Dolgoztak és dolgoznak rajtuk a tanítványok, a ta­nítók, a szülők. Vannak az iskolákban lakatos-, asz­talos-, fonó-, szövő-,, papinnűhelyek stb. Nines pél­dául az egész épületben egyetlen bútordarab sem, mely ne ott készült volna és ne bima iparművészeti jelentőséggel. Az épületet is a ,yközös munka“ javi­Kötötl ruhák, pullowerek, harisnyák, női konfekció, megérkeztek. ~ Igen olcsó árak ü Tekintse meg vé!elkényszer nélkül. HERCULES fiók, Cluj, Regele Ferdinand 1$. £ Mt»»»» ne»»»«*« st .»»*» az AUTOMOBILJA S. Ä. R. Bf'I.V. REG, FERmNA.Vii 3. A TELEFON: 154. IAI f|M Traktorok erdélyi kizárólagos I01-I1VÎ JUrtni UCiEjKEj vezérképviselete megkezdte a JUHnl ÜLtRL Traktorok eladását és készséggel áll mindenben az érdeklődő gazdaközönségnek rendelkezésére. JOHN BEeti A GAZDA GÉPE I mert U 2» foroulatszámma> H|g üzemköltség g Vonlai beszerzési árra* dolgozik. ß'jjVß tsljasiímsnnyíí megtaxantésja! Nem Automobil motor! Kérjen ismertetőt 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom