Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-07 / 229. szám

Beszélgetés a székely balladákról Irta: Pásztor Árpád 18 ^ Ä „KETjETT rjSAr.« vasárnapi melléklete xil. **?• 229. SZAM. Népdalgytijtő kőrútról utaztunk vissza Pest feló. A vasúti szakaszban öten ültünk. Madarassy László, Visky Károly, Lajtha László, Ébncr Sán­dor, ■— a magyar néprajz kitűnő tudósai és jóma­gam, aki velük szoktam utazgatni és tallózni az et­nográfia szines mezején. Arról volt szó, bogy fogytában a Néprajzi Mú­zeumban a felvevő fonográfhenger. Talán még csak húsz, huszonöt darab van, — mindegyikre legfel­jebb, ha bárom nótát lőhet felvenni, akkor aztán, ha nem akad uj pénz, uj henger, kátyúba keiül a népdalgyűjtés. És ebből kiindulva szóba került a gyűjtés ős­kora, amikor még Kriza János, Orbán Balázs, Se- besi Jób, Benedek Elek járta sorra a székely fal­vakat. és papírral, ceruzával gyűjtött. A szöveget irta le! A szövegek belekerültek a népdalgyüjtemónyek­be, az iskolai tankönyvekbe, az irodalomtörténeti példákba és kiirthatatlauul ottmaradtak és ottma­radnak. Vagy negyedik népdalgyüjtő körúton voltam most már és nem emlékszem egyetlen dalra sem, amelynek ne lett volna strófaszerkezete. — Hogy van az, — kérdeztem — hogy a Krizá­ié!« gyűjtemény hires népballadái, a Pogarasi Ist­ván, a Kerekes Izsák, a Szép Julia és a többi, mind nélkülözi a strófaszerkezetet, holott a magyar ver­selés, elsősorban a népies verselés megköveteli a strófabeosztást ? Egészen példa nélkül valónak tar­tom a magyar, a közismert székely balladák fomát- lanságát és váratlan szótagu ritmikáját. Hogy ma­gyarázzátok ezt? Megszólalt Lajtha László: — Nem is az a formája a székely balladáknak, amelyikben tanítják. — Hogyan? — csodálkoztam. — Hát Kriza Já­nos és a többi nem gyűjtött helyesen? — Dehogy nem, — csakhogy melódia nélkül gyűjtött! Mert nagy különbség van a leirt és a lo- énekeit gyűjtés között, — Persze, magam is megfigyelhettem, — vág­tam közbe — hogyha csak a szótagot mondják el, betoldanak, kihagynak, változtatnak, mig az ének megköti, pontossá kényszeríti a szöveget... A va­lódi szöveget adja — Úgy is van! De ezzel nem akarjuk mondani, hogy az előbbi gyűjtések rosszat, hiábavalók, vagy fölöslegesek lettek volna. Mindenki, aki előbb is gyűjtött, minden dicséretre érdemes munkát vég­zett, megmentett egy sereg értéket, amely külön­ben elveszett volna, de az igazi, tudományosan fel­készült és alapos gyűjtés Bartókkal, Kodállyal, Vi- kárral kezdődött... A dallam lejegyzése, a fonog­ráfba való éneklés menti meg a szöveg helyes rit­mikáját és strófabeosztását. — Szóval a székely népballadák szakaszokra oszlanak és nem olyan rapszodikus, egyenetlen me­ne tüek, mint amiilyeneknek tanultuk? — A beénekelt fonográfhengerről való leolva­sás, leköt,tázás ezt állapította meg. Nagyon érde­kes példája ennek a Kőmives Kelemen. Szinte meg­szakítás nélküli hatszótagu sorokban szerepel Kriza gyűjteményében. így: Elindult, elindult Tizenegy kőmives, A tizenkettedik: Kelemen kőmives, Hogy' felépítenék Magas Déva várát. Amit nappal raktak, Éjjel leduvada, Amit éjjel raktak, Leduvadt reggelre, stb. — És mit mondott a fonográflemez? — A fonográflcmez egészen mást mond. „Egyszer clindula Tizenkét kőmives, Tizenkettő között ’őmives Kelemen.“ És itt vége a strófának és kezdődik a második í strófa: , „Hogy felépítsék ők, Magas Déva várát, Hogy felépítsék ők, Magas Déva várát“ És vége a második strófának. Egészen határo­zottan megállapítható, ha a szöveg az egyes sorok ban variális, a ballada bats/ótugos négysoros stió- 1 fákból áll és nem az a formája, amelyben az iskola tanítja. Vagy nézzük a Görög Honát. Teljesen sza­bálytalan a strófa rendszere. Vegyük az első stró­fáját: „Bizony csak meghalok. Anyám, édes anyám Görög Ilonáór’ Bizony csak meghalok. Karcsú derekáér’, Karcsú derekáér’, Piros orcájáéi'’, Piros orcájáér’, Dombos ajakáér’, Gömbölyű faráér’, A lenvirágszemii Görög Ilonáér’.“ így mégy, lendül, sóvárog egybe a IS sor. — Ez drámaibb, balladaibb menetű — vélem — és lehet, hogy ez csábította Krizát. Költőibb akart lenni az eredetinél, gyorsabb menetű, drá­maibb! — Nem hiszem. Â gyűjtőnek nem lehet ez a feladata, sem célja. Csak azt tételezhetem fel, hogy aki elmondta a dalt, így mondta és Kriza így je­gyezte fel. A fonográf igy énekli: „Bizony csak meghalok Anyám, édes anyám! Görög Ilonáéi'- Bizony csak meghalok.“ Azután következik a második strófa, a máso­dik négy sor!... Az elmondásban egy tizenharma­dik sor csúszott közbe és igy megváltoztatta a szer­kezetet, amely a Kriza-féle szövegen végig szabály­talan, holott az eredeti egészen bizonyosan szabá­lyos strófákból áll... Felsorolhatnék még egész csomó példát, amely mind azt bizonyítja, hogy a nagyközönség megváltoztatott és nem eredeti for­májában ismeri a székely népballadákat. A ma­gyar balladák és dalok eredeti ritmusát és verstecb- nikai szerkezetét csak a fonográf utján készült fel­vételek ŐTizték és őrzik meg. mőt IW« Fonyód Neve la őszi illatot leheli, őszi lankáin vén paraszt szemel Felejtett fürtöt, elhulló diót, S vén venyigét gyűjt, vén tűzhelyre jók Késett méh zümmög vén présház körül. A tő tükrén lenn fátyolos köd ül, S egy puskásáé, mint kö, ha kútba hullj Mind mélyebb, mélyebb hallgatásba fül. Hogy tud hallgatni fenn, a végtelen Puszták fölött elnézve, kékbe fenn. E méla kúp, ahogy a tóra hull, Hogy hallgat, hallgat, halhatatlanul. Kúpja zárult száj, hült csók, ám bizony Volt, volt ő egykor nagyság, szép s iszony. Volt tűzhányó s a lázadt és veszett Föld szivétől az égig vérzett Volt hős éposz, volt nagy történelem, S most csupa mult, mult, elnémult jelen, Visszanéz, égből földre szállt harang, E földön ö már elmúlt, régi rang És rajta most egy régi nép lakik Egykor vulkán- és láva-nép, akik Eget vertek s voltak föld ostora, Hős éposz ezer halhatatlan sora.., Megállt a láva, kihűlt a mithosz, Sok itt a mult, s mindegy, a nap mit hoz, Hoz bort; ez egy, mi még nem alacsony (S túl, mint koporsó, rémlik Badacsony.) A bor vesszője még az egy fonál, Mely a lávából ide föltalál; A múltból mámort, vért csorgatva most, S még lázadást hoz, már csak eevnapost Hallgat a hegy, s mi visszahallgatunk. Fonyód hegyén vert magyarok vagyunk, Fenn, fenn ökömyál szellemszámya száll S az ősz ránk halk felejtés-port szitál. Boctos Aianar Hauptmann Schnitzler, Meyrink, Sinclair, Zweig, Wells, sflí.Iegujabb művei Wassermann, Benoit, Hamsun, A világ legjobb éiS írói U ilUÜLSSZTöTTim modern nppmizat 30 hsfefe. ”" Két gyönyörű ajándékkötet liiypil I. Sorozat 1. Hauptmann, A démon (320 oldal) 2. Kessel, Rongyos hercegek (295 oki) S-4 Wassermann, Mauritius eset (584 old.) 5, Schnitzler, Teréz (304 oldal) 0, Mauriac, Sorsok (221 oldal) % Werfel, érettségi találkozó (240 old.) 8. Conrad, Öregek és fiatalok (272 old-) 9. Okle, Pásztorének (222 oldal) 1Ö. Walpole, Harmer pünkösdi király ti. Wells, Blaitsworthy, a kannibálok szigetén 13-14. Knat Hamson, Csavargók (533 old.) " 15. Ajándékkötet, Molnár Ákos: Végre egy jó , hájasság, Mikszáth pályadij-nyertes regény. mindazoknak, akik a teljes“ sorozatot amiül aeptósílK, ‘ aranytól disz-j vásznamén EataiÉaps ár: fSzwe 65 lei, gyönyörű kiállításban, finom papíron, ■ 115. és 30. Kötet teljesen ingyen Egytt köteteket esak rendes áron szállítunk. — Az í. és a U. Sórózat bSlöa-kUön is megrendelhető. II. Sorozat 16. Maurois, Két asszony között 17. Mary Borden, Flamingo ­18. Felix Salten, Bambi 19. Hja Ehrenburg, Moszkvai sikátor " 20-21. A. Zweig, Grisa őrmester (Két kötet) 22. Suzanne Normand, Nők a gályán 23. WelJs, Az igazi király 24. Pontoppidan, Thora van Decken 25. Kessell, A repülőtiszt 26-27. Sinclair' Lewis, Sam Dodsworth Európában 28. Benoit: ßriomengo 29. Barry Pain, Férfikor 30. Ajándékkőtet, Ára 170 lei m Ezt a szslvőayt rágja le, töltse ki és küldje Sc! SHfflBKS T.IEPABE hunptossMs Os] Megrendelem a KIVÁLASZTOTTAK első — éa — második soroz*tát fflzvc a «5 lel - kőte* A 6? lel. a 15. és 3(1. kö­tetei Ingyen kapom. — A* első sorozat 15 kötéléi egyszerre kérem — havonta kettő — négy kötetet kérek - Htáaréttei, Portő 20 UU Amit a szövejrhAI nem kíván, törölj« Név ...... Cím K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom