Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-02 / 224. szám
XII. TBVP. 224. SZÁM. 9 Bethlen István nyilatkozott a revízióról és a titkos választói log bevezetéséről (Inkepuszta, szeptember 30.) Bethlen István gráf. magyar miniszterelnök a sajtó egyik képviselőjének hosszabb nyilatkozatot adott Magyarország általános problémáiról. Véleménye szerint a titkos választói jogot csak fokozatosan lehet kiterjeszteni, annak előkészítését és bevezetését azonban már a megyei általános választásoknál megkezdik, mivel ezek teljesen titkosak lesznek. Az itt mutatkozó általános tapasztalaitokat azután a magyar parlament őszi ülésszakán benyújtandó törvényjavaslatban fogják felhasználni. Nyilatkozott a magyar miniszterelnök a revíziós mozgalmakról is. Kijelentette, hogy ebben a kérdésben közötte és azok között, akik e téren követeléseket állítanak fel, elvi differenciák nincsenek, csupán az időpont megválasztása és a tempó kérdésében vannak nézet- eltérések. Nem veheti rossz néven az ellenzéki pártoktól, hogy ezt a kérdést is felhasználják kormánybuktató akciójuknál, de neki sem vehető rossz néven, ha rámutat a veszedelmekre és bajokra, amelyek időelőtti kísérletek során állhatnak elő é3 amelyek eredménye nagyon kétséges. Lehet, hogy ez a magatartása a kormány népszerűségének nem használ, de felelős állásban levő államférfinak kell any- nyi önmegtartóztatása legyen, hogy népszerűsége árán is képviselje azt az álláspontot, amelyet a maga részéről vitathatatlan igazságnak tart. Végül bejelentette, hogy a világháború idejéről maradt kivételes intézkedések leépítése folyamatban van s ebben az irányban is törvényjavaslatokat fognak beterjeszteni az őszi ülésszak alkalmával. Costes és Eellonte elindultak, hogy az egyenes vonalban repülés világrekordját megdöntsék (Páris, szeptember 30.) Costes és Bellonte pilóták pénteken reggel a le bourgeti repülőtérről startoltak, hogy az egyenes vonalbam repülés világrekordját megdöntsék. A két pilóta kelet leié vette útját. Eddig róluk semmi hir nem érkezett. Szakkörökben megállapítják, hogy a hét repülőnek tegnap délelőtt valahol Szibériában már okvetlenül le kellett szállania, mert magukkal vitt ötezerkétszáz liter benzinjük eddig az időpontig okvetlenül elfogyhatott. Biztosra veszik, hogy a pilóták túljutottak az Uralon és Középszibé- riában leereszkedtek. Ezt abból is következtetik, hogy Moszkvának nincs még tudomása a pilóták leszállásáról, holott, ha európai Oroszországban értek volna földet, erről az orosz fővárosban már értesültek volna. A pilóták különben nem vittek magukkal szikratávíró állomást, hogy több üzemanyagot vihessenek az útra s igy rádiógrammot tőlük nem lehetett várni. (London, szeptember 30.) A R 101 óriási léghajó motorjait tegnap kipróbálták. A kísérletek kielégítő eredményekkel végződtek. A légtömböket is megtöltötték hidrogénnel és a villamoskonyhát kipróbálták. Szakértő körökben nem tartják kizártnak, hogy a léghajón szerkezeti változtatásokat fognak eszközölni. A próbarepülések iránt a nagyközönség körében is nagy érdeklődés nyilvánul meg, noha tudják, hogy száz utas helyett a léghajó nem fog többet elbírni ötvennél. Úgy tudják, hogy az ausztráliai ut egyelőre elmarad, mert a léghajó nem tudna megfelelő mennyiségű fűtőanyagot magával vinni, hogy leszállás nélkül elegendő legyen Ausztráliáig. A nemzetközi szellemi együttmü ködés eddig végzett munkájáról számoltak be a Népszövetség utolsó közgyűlésén Magyarország gavalléros hozzájárulási vállalt a párisi intellektuális nemzetközi intézet és a római oktatófilm nemzetközi intézet fönntartást költségeihez (Genf, SZept. 30.) Kevesen tudják, hogy a nemzetek szövetsége nemcsak napi érte» lemmel vett politikai kérdésekkel foglalkozik, de intézményt adott az intellektuális együttműködésnek is. Európa népei csak agy közeledhetnek egymáshoz, ha meg van bennük az igyekezet, hogy a kulturális együttműködést is elősegítik. A kulturális együttműködésnek a népszövetségtől függetlenül is meg van a maga intézménye, amely olyannak tekinthető, mint a társadalmi utón megalakult népszövetségi ligák: elő- csapatai a népszövetségi gondolatnak és segítségére mennek a népszövetségnek, mint hivatalos intézménynek. A kulturális együttműködés nem hivatalos avant-gárdistái, amelyek között sajnos, a romániai magyar kisebbségek nem szerepelnek, október első napjaiban tartják meg évi kongresszusukat Madridban. A hivatalos együttműködési intézmény a népszövetségi „ Comission Internationale de Coopération Intellectuelle“ pedig a tizedik népszövetségi ülésszak utolsó ülésén számolt be eddigi tevékenységéről. Egy érdekes jelentés! Nem érdektelen ez a jelentés. Beszámol az év folyamán megtartott kilenc ülésről, melyen az együttműködést illetőleg érdekes határozatokat hoztak. Három kérdés foglalkoztatta ezeket a bizottságokat ezúttal is : Hogyan lehetséges a nemzetközi kapcsolatokat kiépíteni az egyetemek között professzorok és hallgatók kicserélésével, diplomák kölcsönös nosztrifikálásával ? Hogyan lehet elmélyíteni a kapcsolatot a nemzetközi tudomány világában ? Es végül hogyan lehet a nemzetközi tudományos bibliografia munkáját kölcsönös segítséggel keresztülvinni ? Ez a három kérdés foglalkoztatta az intellektuális bizottságot már hét éven keresztül és e fontos problémákat sok tekintetben keresztül is vitte. Ami az egyetemek kapcsolatát illeti, a jelentés szerint megállapodás történt az európai élő nyelvek intenzivebb tanítására. A magyar kormány a legutóbbi ülésen föl is ajánlotta, hogy Budapesten az élő nyelvek tanításának nemzetközi kongresszusát megszervezi. Az egyetemi albizottság két érdekes könyvet is adott ki. Az egyik mű az európai egyetemek professzorainak kicserélésére vonatkozik és három nyelven jelent meg, a másik pedig a világ összes egyetemein rendezett szünidei kurzusok repertoárját tartalmazza. A művészeti albizottság a múzeumok nemzetközi irodájával foglalkozott és lapot is ad ki, az úgynevezett *Mouséion“=í, amely e nemben egyedülálló. Ez az albizottság foglalkozott a nagy nemzetközi néprajzi kiállítással is, amelyet Bern városa fog majd megrendezni. Ugyancsak ez a bizottság már régebben programmjába vette a jeles müvek kölcsönös leforditását is és e célból előkészíti a kiadók nemzetközi kongresszusát. Napirenden van egy nemzetközi zenekongresszus összehívása is, A harmadik albizottság tudományos problémákkal foglalkozik és így legutóbbi ülésén a technikus terminusok nemzetközi unifikálását vitatta meg. Ennek az albizottságnak hatáskörében áll a bibliográfiai munkát is elvégezni és e célból az albizottság javasolja a könyvtári szakértő nemzetközi összebivását, az Index Biblíografikusnak második kiadását, a könyvtári duplumok kölcsönös kicserélését stb. séb. Végül a negyedik albizottság, amely pedagógiai és ifjúsági problémákkal foglalkozik a tanítási mód újabb rendszereit vette vizsgálat alá, megkezdte egy lapnak a kiadását, melynek első száma a „Recueil Pedagogique“ meg is jelent. Nevelő film a Cinematografia terén, megint egy uj folyóirat, amelyet a párisi intézet ad ki, a La Cooperation Intellectuelle — ez a lap nemcsak információkkal szolgál, de originális cikkekkel is — a rádiónak praktikus fölhasználása nemzetközi oktatás érdekében és más hasonló szakkérdések megvitatása teszik teljessé annak az institúciónak a működését, amely dacára annak, hogy évek óta áll fenn, a nagy munkának még mindig csak az elején áll. Mibe kerül? A részletes és nyomtatásban is megjelent jelentés poníról-poníra foglalkozik az albizottságok tevékenységével. Fájdalom, a rendelkezésünkre álló hely nem elegseges arra, hogy részleteiben is bemutassuk ezt a lelkes, politikától független munkát, noha csak igy tudunk tiszta képet nyerni a bizottság tevékenységéről. De nem érdektelen a jelentésnek az a része sem, amely magára a szervezetre és az intézmény költségvetésére vonatkozik. Az intézmény élén ilyen nevek állanak: Einstein professzor, Painlevé, Murray professzor, Mme. Cüril, Emil Boréi, stb., stb. Az intellektuális együttműködés költségvetése mult esztendőben hárommillió 324 ezer frank volt. Ebben az esztendőben a kiadások körülbelül 160 ezer frankkal emelkedtek. Az 1930. évi költségvetés már hárommillió 260 ezer frankot irányoz elő — mindenesetre akkora összeg, amekkorával már szép és eredményes munkát lehet végezni. Természetesen rengeteg költséget emésztenek fel a személyi kiadások is. Nem szabad elfelejteni, hogy a népszövetség valóban gavallérosan fizeti alkalmazottait. A párisi nemzetközi intézet igazgatójának például 125 ezer frank fizetést irányoztak elő, a legkisebb hivatalnoki fizetés 11 ezer franktól 20 ezer frankig terjed, a külföldre kimenő intézeti tisztviselők napidija pedig 250 franktól 125 frankig terjed. A párisi Institut International szubvencióit kevés kivétellel ugyanazok az államok adják össze, amelyek a népszövetség fönntartásához járulnak hozzá. Magyarország például 1928-ban, illetve 29»ben 20 ezer frankot adott, Románia 25-öé. A francia szubvenció ezzel szemben 2 millió 500 ezer. Magyarország áldozatkészségét mutatja például, hogy Ausztria az intézmény támogatásánál csak 5000 frankkal vesz részt. A népszövetséghez tartozó nemzetközi együttműködési bizottságnak a párisi Jnsti- tuton kivül egy másik intézménye, az Institut International du Cinemotografe educativ, amely Alfredo ROCCO elnöklete alatt Rómában székel. Ez az intézmény az oktató film problémáját dolgozza fel kizárólagosan. Szintén lapot ad ki és egy futólagos bepillantás e folyóiratba meggyőz bennünket arról a jelentőségről, amely a nevelés terén ebhez az intézményhez fűződni fog. A magyar áldozatkészséget mutatja, hogy Magyarország évi 25 ezer lira szubvencióval járul hozzá ennek az intézménynek fönntartásához, Románia ellenben csak 15 ezer lírával.
