Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-14 / 235. szám

4 XU. ievp. 235. SZÁM. Snowden rosszul van informálva az erdélyi kisebbségek sorsáról (Bukarest, pktóber 12.) Snowden angol pénz­ügyminiszter a napokban a jelenleg Londonban tar­tózkodó Madgearu ipar- és kereskedelemügyi mi­niszter tiszteletére rendezett banketten beszédet mon­dott, amelyben az elhunyt régens halála felett rész­véte kifejezése után hangsúlyozta, hogy a román angol kereskedelmi kapcsolatok napról-napra szoro­sabbak lesznek s az angol kormány hajlandó Ro­mániával gazdasági tárgyalásokat kezdeményezni így gazdasági szerződés megkötése érdekében. A be­szédnek kisebbségi sezmpontból különösen érdekes ré­sze volt az, amelyben az angol pénzügyminiszter a Maniu-kormány kisebbségi politikájáról beszélt. Gra­tulált a kormánynak ahhoz a módhoz, ahogyan az utóbbi kilenc hónapban a kisebbségek ügyét kezelte, és hogy a maga részéről is támogatta a kisebbségi nyelveknek a kisebbségi iskolákban való oktatását. A Viitorul élénken kommentálja Snowden kije­lentését. Leszögezi, hogy nem kételkedik az angol helyettes miniszterelnök jóhiszeműségében, a maga részéről azonban meg akarja állapítani, hogy a be­szédében kifejezett vélemény nem felel meg a való­ságnak, amennyiben a nemzeti parasztpárti kormány hatalmon léte óta nem változtatott semmit a kisebb­ségekkel szembeni eddigi politikán és a kisebbségek jelenleg még elégedetlenebbek, mint azelőtt. A Viito­rul szerint Snoivdent a bukaresti angol követség nyilvánvalóan helytelenül informálta a romániai helyzet felől, ami egyébképen nem az első ilyen eset. S. PELLEGRINO „PRODEL“ márka A «Még legjobb hashajtósxoro a legkellemesebb, a legjótékonyabb hatású a legegészségesebb Tartsák ért emlékezetűkben ét kérjék ódádig ezt a biztosí­tékot nynfté márkát. Franz Tausend,a müncheni fogház­ban ólomból aranyat csinált „Ön meg fogja menteni Németországot" - mondotta neki Ludendorf — A kísértét a német állami nénzoerde igazgatnának és a rendőrségiek legtel­jesebb ellenőrzése melleit folyt le (München, október 12.) A németországi lapo­kat érdekes eset foglalkoztatja. Kilencedik hónapja vizsgálati fogságban ül egy Franz Tausent nevű ezermester, aki állítólag felfedezte az aranycsinálás tudományát. Évszázadok óta ugrasztják már be az emberiséget az alchimiának ezzel a dajkameséjével, de a tömegfantáziát most is változatlanul foglal­koztatja. Bizonysága ennek a romantikus nevű Taursend kíséri öté.' " Tausendet kilenc hónapul ezelőtt ugyancsak aranycsináló szélhámosságai miatt tartóztatták le. A vizsgálati fogoly azonban makacsul kitartott ta­lálmánya mellett és a napokban a berlini pénzverde igazgatójának, egy pénzverdéi hivatalnoknak és két tapasztalt rendőrbiztosnak az ellenőrzése mellett mutatta be kísérletét, amely fényesen sikerült. Most újabb részletek jelentek meg a lapokban a kísérletről. Tausendet átkisérték a pénzverdébe, ahol rendelkezésére bocsátották azokat a gépeket, amelyeket kért. Őt magát a kisujjától a feje búb­jáig gondosan megvizsgálták. Tausend ezek után hozzálátott a munkához és két óra múlva valóban nehány gramm aranyat tudott felmutatni. Részleteket eljárási módjáról vonakodik elő­adni, annyit azonban elárult, hogy kétféle recepttel dolgozik. A higanyeljárásnáü a „tinkturák tinJtturá- ját“ alkalmazta, amely ólom-cloridból és caliumhydrixidból állt. A calium és nátriumhoz higanyt adott, nehány órai hevítés után kis arany szomecsek mutatkoztak a föl­dön. A másik recept szerinti eljárásnál calium-hyd- roxidot, quarzot és vasoxidot használt. Ezúttal azon­ban csak nagyon kis aranyat tudott elővarázsolni. Miután azok az osztrák nagyiparosok, akik abban a hiszemben voltak, hogy a pénzükért Tausend en gros fogja gyártani az aranyat, megtették a felje­lentést ellene az ügyészségnél. Ekkor került a vizs­gálati fogságba. A pénzverde igazgatója, aki ugyan esküt tett arra, hogy a kísérlet aranyat eredménye­zett valamelyes csalás fennforgásának a lehetősé­gével számol. A német n&gylapok a kísérletiől A Wossische Zeitung kommentálja a kísérletet és azt mondja, hogy a chémia mai állása mellett lehefaágea az elemek átváltoztatása és hogy a legutóbbi években szorgalmas tudomá­nyos experimentumok is folytak a nem nemes fé­meket nemes fémekké átváltoztatni. Legegyszerűbb­nek látszik az ólom átváltoztatása arannyá. A hi­ganynak atomsulya 200.6 az arany atomsulya 197.2. Ha négy elektront kivonnak a higanyból, teoretiku­san előállhat az aranyatom.. Ismeretes, hogy annak idején Miedhe chémi- kus mikrochémiai módszerével elektromos nton ered .menyeket ért el kisérletével. Lohet aranyat előállí­tani a tenger vizéből Is, amely lényegesen nagyobb, mint a világ aranykészlete, amelyet 1493-tól 1924-ig nyertek. A tengeri arany-kiaknázás mennyiségét Amerika fölfedezése óta 32 millió 840 ezer 245 kiló- grammra becsülik, de a tenger vizéből szerzett arany előállítási költsége oly nagy, hogy az ember ráfizet. A Berliner Tageblatt e híradással kapcsolato­san közli, a müncheni vizsgálati fogoly egyik finan­szírozójának, Révay Ferenc kereskedőnek a nyilat­kozatát, aki Tausendnek a fogházban történt kísér­leteinél asszisztált. Révay részt vett a pénzverdé­ben történt kísérletnél is, ahol ő asszisztált. Miután a rendőrség emberei azzal a gyanúperrel éltek, hogy esetleg valami svindli történik, már mint ő, Révay aranyat csempész be, őt is alaposan megvizsgálták. — A vizsgálat nemcsak a ruhámra terjedt ki, — de egész testemre, szájamra, orromra és fülemre. Megvizsgálták, hogy nincsenek a fogaimban arany­plombák. A gyűrűt levették az ujjamxól kabát és mellény helyett egy laboratóriumi köpenyeget bo­csátottak a rendelkezésemre. A bizottság felügyelete alatt kezdődött meg az eljárás, amelytől csak annyit állathatok, hogy olvasztási folyamat volt. A folyamat több óráig tartott. Tausend a munka alatt nagyon ideges volt és látó ereje, amely a fog­házban meggyengült, gyakran cserbenhagyta. Ez alatt az idő alatt én egyedül folytattam a kísérletet. — Amikor az előkészített anyagot bizonyos érettségi szakaszba hoztuk, elökisérletet végeztem,, amely megadta nekem a bizonyságot hogy az eljá­rás sikerülni fog. Átadtam az anyagot a két pénz verdéi hivatalnoknak, akik egy pillanatra sem tá­volodtak el a kísérlet színhelyéről. S mikor az anya­got a két hivatalnok megtisztította, tiszta aranyat talált. A bizottság tagjai az egyetlen állami pénz­verdéi igazgatónak a kivételével, örültek a kísérletnek, ez azonban kijelentette előttünk, hogy jobban sze­rette volna, ha a kitermelt arany nincs előtte, mert igy nem kellett volna leadjon semmiféle véleményt. A Frankfurts! Zeitung skeptikusan kezeli a kérdést és a müncheni Telegram Zeitung nyomán közli, hogy Tausend annak idején kisérletével Hin- denburghoz fordult, Hindenburg azonban elutasí­totta. Tausend ekkor Ludendorf tábornokot kereste fel, mint egyetlen olyant, aki organizálni tudná ta­lálmányát. Ludendorf kijelentése szerint est a találmány alkalmas arra, hagy Németországot meg­mentse a gazdasági összeomlás tói, de a végén meggondolta a dolgot. Most azután bom­baként közli Tausend védője, Pestalozza gróf, hogy védence a napnál fényesebben beigazolta találmánya nagy horderejét. Tausend az érme hivatal vezetősé­gének egy tizedgrammnyi nemes fémet adott át, amely kétségtelenül tiszta arany. Ezt a meglehetős kis aranymennyiséget 1.67 gramm ólomból vonta ki. A szakértők az eredményt meglepő jónak tartják és a tudomány eddigi tapasztalatai szerint megfe­lelőnek. A bíróságnak a napokban kell edönteni, hogy vájjon vizsgálati fogságban tartja-e továbbra is Tausendet, akiről nem lehet tudni, hogy egy kör­mönfont szélhámos-e vagy az emberiség egyik nagy jótevője, aki inxe igazolta a középkor szüntelen aranykereső álmát. A kolozsvári tábla meg­ítélte Weiszlovits kezelő­orvosának a 140.000 lefes honoráriumot (Kolozsvár, október 12.) Ismeretes, hogy az 1927 év decemberében lefolyt nagyváradi véres diáktüntee- tések alkalmából súlyos sérüléseket szenvedett Weisz- lovits, a nagyváradi Park-szálló exentricitásairól is­mert tulajdonosa. Eleinte felgyógyulásában sem bíz­tak, de kezelőorvosának, dr. Fischernek ügyessége három hónapi betegség után megmentette életét. Dr. Fischer ezekután benyújtotta 140 ezer lejről szóló számláját Weiszlovitsnak, aki azonban hevesen ki­fogásolta az összeg nagyságát. Az ügy biróság elé került és pedig elsősfokon a nagyváradi törvényszék elé, hol dr. Fischer honoráriumkövetelését megala­pozottnak és jogosnak találták s Weiszlovitsot an­nak kifizetésére kötelezték. Weiszlqvita nem nyugo­dott meg az ítéletben, felebbezett és igy a kolozsvári tábla tárgyalta újból az ügyet. Dr. Pop Alexandru egyetemi magántanár, mint szakértő kihallgatása után helybenhagyták az elsőfokú Ítéletet, amely dön­tés ellen Weisalovits most a semmitószékhez felebbe­zett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom