Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-09 / 205. szám

18 Ä „KELETI ÚJSÁG“ vasárnapi melléklete XII. ÉVF. 205. SZÁM. követeljen biztosító 1 KAPSZULÁT a dög csirák hordozója, vaiamint az Összes többi férgek J Y m >egy szerű permetezése által biztosan elpusztulnak! Egyetlen világhírű illatosított rovar irtó. KAPHATÓ: A DROGUERIA, GYÓGYSZERTÁR ES ILLATSZER I ARAKBAN Nagybani lerakat: Bucureşti, Str. Plantelor,26. Bolyongás a nagyvilágban Shqipni és a turisták (Durazzo, szept. 7.) A cim nem sajtóhiba, sbqipni egy ország — még hozzá egy európai orezág — neve, amely helyett azonban általában Albániát használnak. Ismerni azonban csak azok ismerik, akik zsenge éveikben nem mulasztották el May Ká­roly nak a „Skipetárok földjén“ cimü lóditásait ol­vasni, vagy azok, akik a k. u. k. megszálló csapa­tok kötelékeiben itt verekedtek. Ismeri azonkívül ezt az országot Wied herceg is. Ő azonban csak futólag. Mindhatnám: elfutólag. Hogy a felsorolt kategóriák egyikének sincs túl­ságosan jó véleménye a kopasz, napégetett hegyek­ről és mai áriás mocsarairól, az érthető. Benyomá­saik azonban a múltéi és minthogy kevés ország ment át az utóbbi években annyi és olyan komoly változáson, mint éppen ez, érdemes itt egy sétát tenni. —. Nincs hálásabb és könnyebb sport, mint vicce­ket faragni egy kicsi és szegény országra akkor, ha az megfeszített erővel iparkodik minden intéz­ményét magasabb, — mondjuk bevett kifejezéssel — európai színvonalra emelni. Még a szokásos ,;Scihlagwort“-on sem kell gondolkozni: operett­ország! Láttam például német turistát, aki mikor az első rendőrt meglátta Durazzóban — akiknek mel­lesleg igen egyszerű és Ízléses egyenruhája van —, kivörösödött a heveny nevetéstől és le kellett ül­tetni az árnyékban. „Ja stellen sie sieh vor! Uni­form ! Uniform müssen rie Kerle tragen!“ Amikor pedig a fővárosban egy altárbomagyot látott ki­szállni egy autóból, szódavízzel kellett lelocsolni, hogy ne múljon ki gutaütéses tünetek között Európa legrégibb lakói Mielőtt azonban a személyes benyomásokat vennék figyelembe, gondoljuk meg azt, hogy bár az albán faj a lettekkel vetekszik afölött, hogy melyi­kük a legrégibb európai őslakó, a legutóbbi időkig annyira kiestek az általános forgalomból, hogy va.«- utjuk mai napig sincs. A háború alatt volt két évig, a monarchia építette, de azt a nyugati civilizáció győzelme után ócskavasnak adták el a szalonikii piacon. Es ha eddig nem volt, most már valószínű­leg nem is lesz, mert az autóbusz és a repülőgép már teret hódítottak. Annak ellenére, hogy csak 900.000 lakosa van, a következő törzsek élnek a hegyek közt: ötven friss; ezek közt malisszorok, marditák, dukagzsi- nok, gégék, toszkok, devolok és szulióták; beván­dorolt bosnyákok, kucuk-oláhok, cingárok, arumu- nyok — azonkívül cigányok. Északon a törzseknek közgyűléseik vannak, ezt xhelmijának hívják. (Ál­talában a legtöbb albán szó sajtóhibára emlékeztet.) Közép-Albániában feudális szervezetek, bégek alat egyesült kulák alakultak, viszont a városok is autonómik maradtak a myftárok uralma alatt. Eh­hez a néprajzi múzeumhoz számítsuk még hozzá azt, hogy a XIII. század óta a mohamedánok, a biro­dalomnak nem adóztak mással, mint embervérre!, azt is nagyobbrészt az ellenségből csapolták. A legnagyobbszerü államférfiak, mint Köpriü Mehetned, az egyiptomi Mebemet Ali pasa, Jókai regényhőse: Ali Tepelenti, sőt a mostani egyiptomi király, mind albánok. Albán történelemi Mikor a török uralom az egész Balkánon meg­gyengült, egyszerre fontos lett, bogy ki« lesz Al­bánia. S miután túlsók volt a pályázó, odaadták Wied hercegnek, legyen ő a ftibret. (Ez sem sajtó­hiba, hanem „király“. Pontosan tizihónapi durazzói időtöltés után azonban őfelsége elhagyta az Adria partjait és visszavonult ősei sasiakéba — miköz­ben a szép Offenbach áriát dúdolta: „voltam király — Albániában, — gazdag, ltatalmaas és vidám“ .. . Innentől napjainkig moziszerü gyorsasággal váltogatták egymást a különböző uralmak. Wied után Essad, azután osztrák, (helyesebben magyar), olasz és francia megszállás: 1918-ban nemzeti ta­nács és Turkán basa; 1919-ben olasz mandátum; 1920-ban uj lázadás, uj államtanács; az olaszok ki­ürítik az országot; 1921-ben parlament, demokrati­kus reformok — ott, ahol törzsszervezet és vér­bosszú raikodik! — még ugyanabban az évben két kormányválság; az élessé váló olasz-szerb ellentét Aohmed Mati Zogu és Monsignore Fan Noli harcá­ban pattan ki; az előbbi győz és 1925 januárjában végleg megszerzi a miniszterelnökséget. Összesou, huszonhat napig miniszterelnök, államcsínnyel köz- társasági elnök lesz és egy újabb nekifutással mult év őszén király. Mbret! Ezekután nézzük a szeonmellátható tényeket. Durazzo — vagy saját nyelvükön Dürres — fölött egy nagy villa épül; ez lesz a nyári rezidencia. Á kikötővel szemben modem strandfürdő a király számára elkerített külön résszel. Az épülő uj mólóval szemben feltöltik a partot, itt már áll az állambank ragyogó fehér márványpalotája. Minden uj cárnak van neve. Egy nem nagyon járatos kéz firkálta a házfalakra: R. Ali Tepelenti, R. Mustafa Komái. A dombra felvezető fő utcát nemrég össze- döntötte a földrengés, most kiszélesítik, kövezik, sőt csatornázzák, (ügy dolgozik a sok albán, hogy csak úgy csurog a fehér báránybőrsapkájuk alól a verej­ték, de azért a fejéről le nem tenné egy sem. Sőt még a rövid kis mellénykéjük is vastagon ki vau teremtettézve bárányprémmel.) A házfalakra pedig már kiirta egy enthuziaszta: Bulevár Achmed Zogu. Az olaszok A király képe ott lóg minden boltban, vendég­lőben, kávéházban és szállítmányozónál. Ha azt mondom, hogy nagyon hasonlit Chaplinhez, akkor annyival kevésbé követek él felségsértést, mert Chaplin részint csinos ember, részint pedig szintén, keleti eredetű. Vele szemben pedig egy világszerte ismert kép látható: Mussolini, meglehetősen dühös arccal, kezében egy levelet tart olyan mozdulattal, mintha éppen el akarná tépni. Itália hatalmát sok minden egyéb ■ is képviseli. A kikötőben bajórakományszámra áll az olasz áru, a bárkások olaszhoz hasonló csatakiáltásokkal üd- vözlik az embert, a magasabb rangú katonatisztek majdnem mind olaszok, a főtéren ácsorgó autók, a tiranai autóbuszok mind Fiat-kocsik. A belföldi ipart a szállítás terén csak a szomoruszemü sovány kis öszvérek, meg a még kisebb és még csontosabb ökrök képviselik. Olyan alacsony egy-egy, hogy megerőltetés nélkül át tudna futni egy kávéházi asztal alatt. Annál magasabbak és szikárabbak maguk a harcias skipetárok. Szakértők szerint a hegyek közt még romlatlan eredetiségben uralkodik a bessa, az a becsületszó, amely a törzs tagjait a gjaksur-ra, a másik törzs vérbosszuszerü kiirtására kötelezi. A mirditák állítólag még mindig rabolják feleségüket, szép, mohamedán leányzókat, akiket azon melegében meg is keresztelnek. De akikkel én találkoztam, azoknak nem handzsár és pisztoly volt az övébe dugva, hanem Zollstock és pipa. Durazzo elfoglalása — magyarul Bizony megszelídültek a marcona hegylakók, barátságosan belecsillogtatják fehér fogsorukat a fényképezőgépbe és akiket a törökök csak magasabb rendű katonai szolgálatra tudtak rávenni, azok évente majdnem húszmillió arany frankót szúrnak le adó fejében, ahelyett, hogy az adóvégrehajtó fo jébe szúrnának, mint őseik tették volna. Az idegenre nézve három kellemes körülmény van Albániában. 1. Sem gyermek, sem felnőtt nem koldul, sőt, ha egy-egy süvölvény közelebbről csodálja meg az embert, azt a rendőr rögtön félretolja. 2. A vásárlásnál és pénzváltásnál nem csapják be az idegent, minthogy az egész országban senki sincs tisztában uj pénzüknek, a lecknek, kurzusá­val és végül 3. a legtöbben értenek egypár szót valami ide­gen nyelven, sokan még magyarul is. A nagy idők egyik tanúja igy mondta el nekem Durazzo elfoglalását: — Először magyarok itt (a lába elé mutat), franciák ott (a hegyre mutat), mindjárt magyarok ott (a hegyen), franciák sehol! Azóta — azóta a magyaroknak nincs más nyo­ma, mint a kéken, felvillanó lidércfény a tiranai mocsár felett, a nagy sötét éjszakában. P. H. dr. > Központi fűtés, vízvezeték és csatornáz?sí ^ ► berendezések tervezése és készítése P* <j ^ Pallós Sándor okleveles gépészmérnök irodája Cluj, Strada N. Iorga 7. — Teleíonszám: 850. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom