Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-30 / 223. szám

Bethlen Gábor emlékünnepe f és az erdélyi magyarság Irta: Dr. Kristóf György „Mindkét hatalmas császáro­kat in aequilibrio tartja vala „A magyar nemzetet elhire­sitette vala". Idézték százszor, de érdemes idézni százegyedíkszer azokat a szavakat, ame- lekkel Kemény János önéletrajzában Jelle­mezte Bethlen Gábort: „Eszes, vitéz, tekintélyes, kegyelmes, liberális, aeconomus; munkában fáradhatat­lan, haszontalan dolgokban idejét nem töltő; külsőjében oroszlán, conversatióban nyájas; szegényeken könyörülő, egyházi ren­deket tiszteletben tartó, tápláló, ecclesiákat építő, segítő, fundáló; tudós emberekkel társalgásban, vitatkozások hallgatásában gyönyörködő; minden rendeket promoveáló, a hazaíiaknak atyja, a vitézlő rendnek ta­nítója, tüköré; megharagudni tudó, de azt mérsékelő; haragot nem tartó, nem vért szomjuhozó, hamar megengesztelődő; künn a közönséges helyen magat nagy au­toritással, benn pedig a házában szolgái közt nyájas szelídséggel magát viselő; lőlovakban, friss öltözetekben, muzsikában, építésben, fejedelmi vendégségekben s néha táncban, de mértékletesen gyönyörködő; a katona szerszámokra sokat tartó s egyéb sok szép virtusokkal íelékesitett s ez világra elterjedt emlékezetű ember vala ..Majd hasonló lelkesedéssel jelenti ki, hogy olyan nagy férfiú, mint Bethlen Gábor Szent István óta Mátyás királyon kívül más ma­gyar nem volt, nem is remélhetni. Fel is száll ajkán a sóhajtás, hogyha már szüle­tett, miért nem él örökké ... Amit nehány hét múlva háromszáz esz. tendővel ezelőtt jegyzett fel Kemény János a nagy fejedelemnek 1629 nov. 15-én fel- ravatalozott holtteste mellett, azt azóta a história, a történetírók hosszú és szakadat­lan sora magyar, latin és német nyelven hirdette. A Bethlen Gábor államférfiu nagyságát, személyének kiválóságát tán llraib szóval jegyezte föl és örökítette meg a személyes csodálattal eltelt Kemény János, mint az egyetemes, világpolitikai mértéket alkalmazó Ranke, vagy a met­szőén éles kritikája Szekfü Gyula. De min­denki elismeri. Kénytelen elismerni még a barátságtalan nézésű cseh Grudely Antal is: — Mindkét hatalmas császárokat in aequilibrio tartja vala ... — A magyar nemzetet elhiresitette vala... Az igazság örök ereje alól senki se vonhatja ki magát. És Kemény János igazságot Jegyzett be önéletrajzába: Bethlen Gábor történelműnknek egyik legnagyobb alakja. A Báthoryak alatt leromlott, züllött kicsi Erdélyből rendezett, jólétnek örvendő, világhatalmi súlyt Jelentő és számottevő ál­lamot teremtett. Nem erőszakkal, de böl- cseséggel. Nem egyik rendnek a kárával, hanem mindeniknek a felkarolásával. Nem egyik felekezetnek az üldözésével, hanem valamennyinek a megbecsülésével, támoga­tásával. És nem pillanatnyi elgondolások szerint való vállalkozásokkal, hanem orszá­got épitő, nemzeteket megtartó, az idők vi­haraival is dacoló nagyszerű alkotásokkal. Minél hidegebben Világit rá a történeti oknyomozásnak mindent fölvevő és kifür­késző fénylencséje, annál vidámabbá válik a boldog, felujjongó ráemlékezés. Mert ez a nagy fejedelem, kiről a román és 6zász történettudósok is egyként csak jót mon­danak, akiről az erdélyi hivatalos katho- líkus történetírás is (Az erdélyi kalholiciz­mus stb. c. kiadvány 67. 1.) azt tanítja, hogy politikájának alapja a vallási türelem volt, — felsorolván a Bethlentől nekik visszaadott templomokat’ mindenestől a miénk, Er­délyé — elsősorban. A Marosvölgye, hol született, tanította meg szelíd bölcseségre. A hűvös csikgyer- gyói síkságon tanult vitézséget és a távolba nézés, a nagy koncepciók gyönyörűségét. Gyulafehérvár, Déva, Szeben, Várad és Ko­lozsvár falai között nyíltak föl előtte az európai politika rejtélyei. Ezen a földön va­rázsolt elé Tündérországot. erről a földről szólt bele dicsőséggel a világpolitikába. Mindkét hatalmas császárokat in aequi­librio tartja vala ... A magyar nemzetet elhiresitette vala... Ez év november 15-én háromszáz esz­tendeje lesz annak, hogy meghalt ez a nagy fejedelem, miután haldokló, reszkető kézzel papírra vetette e szavakat: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? Senki nincsen bizonyára, bizonyára senki nincsen!“ Felekezete, az erdélyi reformátusok, már megtették a szükséges lépéseket, hogy, Erdély Mátyása halálának haromszázados évfordulója méltó megemlékezésben része­süljön. óhajtjuk és hisszük, hogy olyan is lesz. Azonban vajon szabad-e megtörténnie' unnak, hogy ennek a nevezetes évforduló­nak az emlékezete megmaradjon csupán egyetlen felekezet kebli ünnepének? Hiszen Bethlen Gábor sokkal több volt,' mint felekezetének patronusa. Ideálja ő annak az erdélyi gondolat­nak, amelyiken minden religió és minden, náció, senkitől sem háborgatottan és sen­kit nem háborgatva, élheti a maga sajátod külön életét. Sőt éppen azáltal, hogy igy él, válik másoknak is, a közösségnek, a nagy egésznek nélkülözhetetlen, megbecsült társává, támaszává. Egy olyan erdélyi történeti érték meg­becsüléséről van szó, aki nemcsak feleke-' zete számára dicsőség és boldog, áldott visszaemlékezés hordozója. Hanem aki ma is és egész Erdély, de az erdélyi magyar­ság számára mindenesetre élő, eleven erő , Az erdélyi gondolatnak megteremtője és eszményképe j Ez az erdélyi gondolat, olykor, mint homályos, ösztönös vágy, máskor mint ön­ként fakadó cselekvés, avagy világosan látott cél. ott szendereg az erdélyi falvak, magyar, román és szász népének szive mélyén Kifejezett szóval benne van tételee törvényeinkben És túl szendergő vágyon, holt betűn, ezt a gondolatot ismétlik meg­nyugvást, harmóniát ígérő és teremtő vezér- motívumként Erdélyben és Erdélyen kivül a politikusok, az emberi és nemzeti társa­dalmak és közösségek életének disszonan­ciáktól mentes teljes nagy symphoniáját ke­reső és irányitó mesterek. Ha más nem is jönne, de el kell Jönnie az egész erdélyi magyarságnak a Bethlen Gábor nagy emlékezetéhez. irodalmi, tudományos és közművelődési társaságaink Kolozsvárt és bárhol vannak e hazában, kedvesebb és szebb magyar kö. telességet nem teljesíthetnek a Bethlen Gá­borra. az erdélyi gondolat megtestesülésére emlékezésnél. Az ide vonatkozó kezdetné nyezés és péidátadó cşelekvâs első sorban az Erdélyi Irodalmi Társaságot illeti. De nemcsak közintézeteinkre gondolok. Hanem gondolok minden erdélyi magyarra ez év­forduló megünneplésekor. Gondolom, hogy ml mai erdélyi magya­rok, kiknek ősei személy szerint megelége­dett s boldog birtokosai voltak a Bethlen Gábor által felhozott Erdély aranykorsza­kának, tudunk és akarunk mindnyájan egyek és hálásak lenni a reá, a rájuk, az Erdély dicsőségére emlékezésben is. Bethlen ez világra elterjedt emlékezetű vala. Es mi volnánk azok, akik az ő vi­lágra elterjedt emlékezetét nem tudnék, nem becsülnők meg? Bethlen mindkét hatalmas császárokat in aequilibrio tartja vala. És mi magunkat se tudnók in aequilibrio tartani ? Bethlen a magyar nemzetet elhiresitette vala. És mi nem leszünk olyan méltatlan és törpe nemzedék, amelyik a maga hírnevére — még emlékezni se tud. Mégüljük hát emlékezetét az Egyetlen­nek, kinek megadatott a kegyelem es di­csőség valóra váltani azt, ami mindnyájunk eszménye. Egyek vagyunk és leszünk az erdélyi gondolatban, a Bethlen Gábor em­lékének megtisztelésében. Hazafelé Ball az eső bűvösen Lágy snsogással, Illan komolyan a nyá* Halk bncsozással. £1 Ulan hangos kedvem is reift * Nap-fényes utakon Zápor vise foly. Keresztül vág a park felett, Mint éles sikoly: A közeledő őse rideg szele. Lassan megadja magát: Virág, falevél. £s üde harmatos ssinét Letörli majd a dér, Mindent lakő ködfátyolba vonva. Tépek, mag van a fákoft, Nézem míg virit. Szívóim a rézea-illsíot, 5 a gyógyforrás visit, 6 bokrétát tűzök kalapomra. Bokrétán kalapomat Lengetem az égig. S a hervadt parkból csendese* Elindulok én ír Arra felé, ahonnan jöttem. Darabig még kisírnék: Képek és hangok, Mint társuk után zokogó Bős vadgalambok £s elmarad minden mögöttem. Ujlaky János. „Charité Szanatórium** (luj-Koloxsvâr, Strada Regală (Majâlii- utca) 12-A. — Telefon: 800. Sebészet Belgyógyászat (cukor-, vese- és anyagforgalmi megbetegedések diétás keze­lése.) Szülészet (külön szülőszobával és gyer­mekágyas osztállyal). Nőgyógyászat. Urologia. Orthopedia. Szemészet. Fülószet. Orr- és gé­gegyógyászat stb Legjelesebb specialista or­vosok vezetése alatt. Röntgen. Vegyi és bakteriológiai vizsgálatok. Gyógyfürdők (szénsav.'bab. jód, kén, stb,) Villamos keze­lések Fogyó- és hizókurák bejáróknak is. Napi ellátási és ápolási dij: i. o. 450, II. o. 350, ül. o. 260 léi. Igazgató főorvos: Prof. Dr. Steiner Pál ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom