Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-30 / 223. szám
14 Ä „TTKLETT TTJSAO" vasárnapi mellélete XTT «VF. 223. RZAM. I REO! JO IDŐKBŐL Mikor még Bethlen István „véloxy44 legény volt Irta: Dóasa Endre .,ez is ígérte, az is ígérte“. Ez mondta annak, aa mondta amannak é* sűrűn megtelt veres jegyekkel Ä nyolcvanas évek elején a marosvásárhelyi vármegyei és kistáblai ifjúságnak állandó tanyája volt a Szabó Jóska vendéglője. Jó volt a bor, friss volt «' sör, Irazta is a Nátyi bandája, minden este a Bam- bó pompás klarinetje vezette a kuruc nótákat. Az étel- porciók is fiatal gyomrokhoz mért nagyságnak voltak. Épen szemben a vendéglővel volt két un palota. Mind a kettőben két virággal telített alblak sor. As ablaksorokban hol itt, hol ott fiatal üdeségbeo ragyogó leány fejek. Az öreg Sándor János éa az öreg Csiky Márton palotája tele volt ilyen ragyogással. Volt hát az aranyifjuság szemének is, szivének is olyan pompás kosztja, amit más helyt elővarázsolni alig lehetett volna. Ebből a két palotából a lányok közül kettő excel! enciás, a többi egy tői-egyig méltő- ságos asszony lett. Könnyű volt nekik, mert min- denik bevált igazi magyar úri asszonynak és az ura életpályáját szeretettel egyengető feleségnek... Nem csoda, hogy az aranyifjuság nem tudott választani a két ház között. A szabad szájú mindig zseniálisan vad és vadul zseniális Bállá Gyula ezt a lelkiállapotot egy pompás uzsonna után a Sándor palotában igy jellemezte: — Afene 1 Mi lesz a sziveinkkel T Sehogy sincsen jól. Itt vannak a legkedvesebb, legügyesebb , legaranyosabb leányok, a legjobb baboskávé, a legpompásabb befőttek, cukor-tészták, de a szomszédban van a város legszebb két leánya, a legrosszabb hab- talan kávé, a legszűkebb asszonyai... — Hallottuk Bállá Gyula! kiáltották az üveges feljáróból a Sándor leányok és lánypajtásaik. „Hallottuk Balta Gyula!“, kiálltották a Csiky palota tornácáról Csiky Jolán, Barátosi Ilona és leánypajtásaik és Bállá Gyula nem sülyedt el. Sodorhatott egyet vasvilla bajuszán, ■ mosolyogva fejére csapta a kalapját a pompás tenor hanggal beleharapott a esillingelő, üde leánykacagásba: „Ha nézem a zivatar elejét Begyüröm a kalapom tetejét Csak úgy nézem a vihart alóla , Még a jég is visszapattog róla“. A zivatar azonban sem itt, sem ott nem tört ki, a két leánycsoport átkacagott egymáshoz, nehány kedves megjegyzést tettek a fura székelyre, amiből az tűnt ki, hogy itt is, ott is emelkedett az agiója. Aznap éjjel azonban éjjelizene volt a Sándor palota előtt és a Csiky palota előtt is. Amott Szentkereszty báróval a táblát, emitt a vármegye vezetett. Segítettünk kölcsönösen egymásnak, reánk hullott a hajnali harmat. Nyáron azután kiürült mind a két palota. A Csiky-palotából Csapóra mentek. így csöppent közénk Sándor Kálmán a Szabó Jóska vendéglőjébe. Tárt karokkal fogadtuk... Tudtuk, hogy otthonos mind a két palotában. Egyikbe beleszületett, másikban testvéri viszonyt biztosított magának. Itt is, ott is pompás postilion d;amour volt, a lányokról beszélt nekünk és rólunk vallomásokat tett a lányoknak. Sándor Kálmán már abban az időben kir. táblai segédfogalmazó volt, amit állítólag névjegyén igy tüntetett fel. Csikszentmihályi Sándor Kálmán kir. tábL seg. fog. Ha valaki a magyar bohém urat mintázni akarta volna, Sándor Kálmánt vette volna modell gyanánt. Mindenkinek mindig jót akart, készséggel állott mindenben mindenki szolgálatára. A lelke tele volt a legnemesebb ideákkal. Korpulens termete ellenére pompásan táncolt és az örökös jókedvnek kiapadhatatlan forrása volt. Éhez az egyáltalában nem Adonis termethez a hölgyek iránt hirtelen lobbanó szive volt. Az első bevallott ideálja Mikó Mihály főispán leánya, ezt azonban amint más alkalommal megírtam, a sánta Ugrón István nemes székely furfanggal elhalászta előle. Rézgombos sárga überciherével a főispán inasának adva ki magát. A Sándorék szobalányától mindannyiszor átvette a Sándoi Kálmán által küldött pukétákat és saját kedveskedéseként adta át Mikó Máriának. Addig » addig, amíg ez « gyönyörű termetű, bronz hajú, igen szép leány mit sem tudva a Sándor Kálmán lángolásáról, a Sánta Ugrón felesége lett. így csaj ott át a világos szőke szépség imádásából a fekete szemű, fekete hajú, még akkor csak bakfisszámba menő zsentri leánykába. Ennek aztán leszedte Marosvásárhely határának minden virágát Most már nem bízta az átadást a szobaleányra, maga tette korán reggel a leányka ablakába. Beszélték is a rossz májuak, hogy a kisleány nagybirtokos édesatyja azokkal a virágokkal hizlalta ki pompás ökreit. Komoly biró pályája dacára a bohémség nem hagyta el. Írogatott vidéki lapokba. Egy röpirata is volt. „A nőkről, a nőknek!“ — címmel. Erre a müvére nagyon büszke volt, még büszkébb, mint arra a gyertyatartójára, amelyet bármely falra szeg nélkül fel lehetett akasztani Ó3 amely szabadalmazva volt természetesen épen annyi anyagi sikerrel, mint amilyen irodalmi sikere volt a „A nőkről, a nőknek!“. Mint általában a bohémek minőségileg is, mennyiségileg is, bármennyire tiltották neki, nem birt ellentállni a jó ételeknek, akármelyiküknek hoztak valami jót, utána rendelte hogy „de már abból eszem s itta reá, nem a bort, nem a sört, hanem a vizet és ismét a vizet. A Szabó Jóskáék ajándék diós- és mákoskiflijének fogyasztója volt. Karlsbadban is úgy gyógyittatta magát, hogy a szalámi mindig ott volt a zsebében. Elvégezte pontosan és lelkiismeretesen bírói teendőit. Szerették birótársai és szerették égési széleskörű ismeretsége. Ez a közszeretet kábította el egy pillanatra, mikor politikai szerephez akart jutni. Amig Sándor Kálmán a bírói pályán lassan ugyan, de fokozatosan haladott, addig öoosének Sándor Jánosnak kezdetben nehezen indult karri- érje egyszerre gyors lendületet vett. Ludasi szolga- bíróból főispáni titkár, ebből Torda-megye alispánja, azután Küküllő-megye főispánja, innen hatalmas szervezőképessége révén belügyi államtitkár • államtitkárból belügyminiszter lett. Hiszen tagadhatatlanul része volt ebben annak is, amit ő maga nekem is és bizonyosan másnak is elmondott, hogy jól választotta meg a sógorát, Gróf Tisza Istvánt; de mi akik közelről ismertük törhetetlen akaratát éa megnyerő modorát tudtuk, hogy uála s közmondás fordítottja áll, akinek az Isten olyan észt adott, ad megfelelő hivatalt is hozzá. Mikor Sándor János belügyminiszter lett, Sándor Kálmán beszélte ennek is, annak is: Lefőzött János, fiai is vannak, leányai is, nekem csak leányaim. Excellencáis lett belőle, én maradtam Nagyságos Táblabiró ur, a fiaiból is bizonyosan miniszter lesz, a Tisza-rokonsággal, az én leányaim legfennebb gentry asszonyok lesznek idehaza. A sors úgy fordult, hogy Sándor Kálmán gyönyörű leánya lett előbb Tisza István menye, azután Rakovszky István nejeként épen belügymi- uiszterné. A Sándor fiuk otthon vannak és a fény«» karrier helyett vállalták a kemény kisebbségi sorsot be édes apjuk törhetetlen akaratával és kiválóan megnyerő modorával. A Sándor János belügyminiszter által vezetett országgyűlési képviselőválasztáson Sándor Kálmán a Marostordai bándi kerületben lépett fel, képviselőjelöltnek. Bejárta a kerületet. A sok asz- szonynéném és hugomasszony mind beigérkezett. Az urambátyámok és uramöecsémek is biztatták erősem. A kortesek számítottak az öreg Sándor János ( sok vágott dohányára, a falusi bírák, körjegyzők, a belügyminiszter hatalmi szavára Sándor Kálmán lapozgatva a választási listát s kortes vezérkarra) » választói lista Hanem az ellenjelölt gróf Bethlen István volt már akkor nagy numerus az ellenzéken. Be kellett hát fogni mind a hatot. Valaki meg is csinálta a kortesverset. .Valahogy igy szóit a vers; 1 Bethlen István vékony legény f Pénzzel sem lesz kövér szegéng Mennyen Zsnkra, üssön rókát ; Hagyja másra ország dolgát. Jobb a diós, mint a mákos Hasas kell és tudományos Azt izente Sándor János. Hát azt minden ember látja, Hogy éppeg ilyen a bátyja Van hasa, van tudománya Van elég vágott dohánya Székely kell. nem górof nektoB Sándoi Kálmán a követünk! Azután úgy történt, hogy a sok urambátyám, asszonynéném, uramöcsém és hugomasszony ígérete ellenére Bethlen István fényesen győzött. Mikor Madarason egy öreg nemes embert kérdőre vont Sándor Kálmán, hogy miért ültették fel ígéretekkel, ai öreg ur igy válaszolt. — Megfordult a világ öcsém. Most nem kézpénz az Ígéret, kivált az olyan, amilyen a mienk volt, hogy „eb mondja kutyának, kutya mondja farkának“. Most már nem áll ui a pozsonyi diéta végzése, hogy „vota non numerantur séd poderantur“, mert Bethlen István, akár milyen vékony legény, már is igeu sokat numerái és numeráin! fog még sokkal többet! Amint hogy valóban ma már sokkal többet numerái. A vásárhelyi aranyifjuság helyett már a harmadik nemzedék foglalja el más érzésekkel, más életmenettel, máb örömökkel, más szenvedésekkel. A Sándor palota és a Csíki palota is másokra maradott a futó időben, de pár évig még visszatartja az elmúlástól a régi jó idők halványuló emlékezete. Máskép Máskép kellene látni, tenni, több szépet tudni észrevenni. 8 parány csodát, ha szárnya rebben, hívőbben várni, teljesebben. Virág igy hogy gyűljön csokorba? igy, persze, minden sors mogorva, bizalmatlanra sorvadt telkünk mélyén csoda, ha kínra leltünk? Csak egy kis mély, nyugodt bizalmat, nem csüggedni, sorsunk ha hallgat, bírni, ha támad gáncsok ezre rosszat sohasem feltételezve. Nem adni fel semmit, mig végleg a végső gyertyák le nem égnek, hisz aki tud maradni jónak, azt fátiunok mindig megóvnak. Ha nem feszitünk rá vitorlát • szél csak paskol: bamba kotrlát; rémült szivek, előítélet nyomán hogy nőjjön győztes élet? Máskép kellene látni, tenni, több szépet tndni észrevenni, előlegezni, mjitse félni és merni hinni, merni élni!.,, Bárd Oszkár. Ha jó, elegáns és tartós Cipőt aksr, eszközöljön próbavásárlást a ^ ► mosT inEsnYiLT I Kiunrn ciPŐflRUHdZBfln 5 ^ CLU3. PlßTU URIRI1 28. SZäm flLfiTT. * TRIUMPH
