Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-30 / 223. szám
^tíieti Újság Clui-K.olozsySr Képvisel •A y[' Cíaj’-Kolozsvár, 1929. szeptember 30. Hétfő MTELÉíTIUESJÚ ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 3 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej, 24 oldalas szám ára 6 lej. BRITANIA Angol-Román Biztosító R.-T. Bucureşti. Kerületi igazgatóság: Cluj-Kolozsvár. A londoni Comercial Union ás a „The Excess" alapítása. Képviseletek mindenütt az országban. — KARTELLEN KÍVÜL J eruzsá lemben újra kiélésedéit a helyzet (London, szeptember 28.) A Times tudósítójának jelentése szerint Jeruzsálemben ismét incidensek fordultak elő. Egyik külvárosban holtan találtak egy zsidót, akit a szemtanuk szerint öttagú arab banda terített le. A helyzet újra kiéleződőben van. Egy vonatról a zsidók menetközben ledobtak egy arab keresdekőt, aki súlyosan megsebesült. A hatóságok kénytelenek újra teljes szigorúsággal fellépni, mert attól lehet tartani, hogy erélytelenség csatén a rendbontások Is» mét felélednek. Ä kormányzóság nagy. erőfeszítéseket tesz a békés állapotok helyreállítására s ezek eddig eredményekkel kecsegtettek. ________ Lefújják a gazdasági moratórium tervét (Bukarest, szeptember 28.) A bukaresti sajtóban napok óta hírek jelennek meg a mezőgazdasági moratórium kérdéséről. Ebben az ügyben érdekes értekezlet volt szombaton délelőtt a földmivelésügyi minisztériumban, amelyen Mihaíacke és Popovici minisztereken, Ernest Enp földmivelésügyi és Teianu pénzügyminisztériumi államtitkárokon kívül részt vettek Manoilescu Mihály, a kereskedelmi kamarák uniójának elnöke, Stefanescu, a Banca Romaneasca vezérigazgatója, Kaufmann Oszkár, a Banca de Credit vezérigazgatója, Tabacovici, a Banca Marmoáosch igazgatója, Dobrescu, a Banca de Comerţ igazgatója, Baicoianu, a Nemzeti Bank igazgatója, Orghidan, a fővárosi kereskedelmi kamara ejnöke. Az értekezleten a termés finanszírozását és szállítását beszélték meg. Mikalache földmivelésügyi miniszter nagy expozét tartott, amelyben kifejtette, hogy véleménye szerint három ut van á kxizis megoldására. Nagy és azonnali kölcsönt kell nyújtani a földműveseknek, szervezni kell a gabonakereskedelmet és meg kell akadályozni, hogy egyszerre nagy tételeket dobjanak a piacra. Manoilescu ugyancsak nagy beszédet mondott, amiben hangoztatta, hogy a mezőgazdasági moratorium a jelenlegi pénzügyi helyzet mel lett lehetetlen. Az értekezlet tagjai egyhangúlag Manoilescu véleményét tették magukévá. Vidrighin vasúti vezérigazgató bejelentette, hogy intézkedéseket tett, amelyek nagymértékben megkönnyitik a gabona vasúti szállítását és a gabonaexportot. Az értekezlet hétfőn tovább foktatja tanácskozásait. A szombati megbeszéléseken általános véleményként alakult ki, hogy központi szervet kell létesíteni a termés megfelelő értékesítésére. A gabonapiac különben az utóbbi években lényegesen javult és az árak emelkedtek. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP S&exkeBEtőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94 és 3-64 XII. évfolyam 223-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGONi 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 29 fillér Háború mégse lesz... Paál Árpád Irta Az államok, nemzetek és fajok mostani rendszeres gyülekezőhelyén, Genfben, Románia külügyminisztere, Mironescu tudós professzor ur meleglelkü megnyilatkozásokat tett minapában a „Pester Lloyd" tudósítója előtt. Azt mondotta többek között: „Azt akarjuk, hogy a romániai magyar kisebbség összekötő kapocs legyen Magyarország és Románia között." Hogy ez valami dicsérni akaró belső sugárzást idéz elő nálam is, az nem a mai hatalom előtt való hajlongás okából történik. Talán nyolc - kilenc esztendeje lehet, hogy az akkoriban itt élő „Napkelet" cimii folyóiratban magam írtam le — azt hiszem mindenki között először a romániai magyar kisebbségnek összekötő kapocsként való szép és nagy rendeltetését. Tehát nem a meghunyászkodó és gondolat nélküli fej- bólintás, hanem régóta kiicsirázott átérzés és meggondolás késztet, hogy jólessék a Mironescu miniszter ur nyilatkozata. És úgy gondolom, hogy a magyarba., * den tagja szívesen egvüttérzi ezt a jc-’esés:. Csak éppen megíele ő és őszinte kibontakozások is következnének az ilyen miniszteri nyilatkozatok után. Ez volna mindnyájunknak a komoly óhajtása. Tehát az folna a szükséges, hogy az összekötő kapocs ix.1' erőtlenedjék el, ne zilálodjék és ne törjék összje. Amellett meglegyen a lehetősége, hogy mindkét félhez a szeretet és a rokonság szabadságával tudjon kapcsolódni. És szükséges volna, hogy ez a szabadság necsak egy-egy lázas ötlet idejéig, vagy egy-egy n3gy- lelküségi roham szeszélyéig tartson, hanem az élet rendes és természetes szabályává állandósuljon. Ha a kapocs önmagában gyöngévé és erőtlenné válik, akkor nem tud kapcsolni. Ha viszont a két fél közül valamelyikhez nem szabad ragaszkodnia, akkor nincs mát kapcsolnia. És ha a kapocs-hivatásu néptől éppen vérrokonsága felé megtagadó mozdulatokat és indulatokat kívánnak, akkor ennek a népnek a szakításon kivül még természetellenességet is kell végbevinnie. így kapocs nem lehet és a középeurópai uj államalakulásokban békeszerepeket nem végezhet. S ki tudja, hogy mennyi hátramaradás származhatik ebből. Hiszen a legnagyobb életszervezetekben is egy-egy inacska igen kis részlet, talán észrevehetetlen pont, vagy szemmel láthatatlan finom vonal. Mégis ha megszakad, az egész szervezet vonaglik miatta, megbénul a test sok fontos tagja, esetleg az egész test is belepusztul. A népek, s különösen a szomszédos népek együttműködésének a kiki szervezete is ilyen finomságoktól, ilyen kicsinységektől függ, amik mégis lényegek. Minekünk kisebbségi mivoltunkban is megvan erről az öntudatunk. Nem becsüljük túl magunkat, mert tudjuk, hogy kisebb arányú tömeg vagyunk a nagyobb arányú tömegekhez képest. De tudjuk, hogy valamint egyetlen ember is része a mindenségnek, mely nélkül a mindenség nem teljes, úgy egy közel kétmilliós népkisebbség is lényeges része az emberiség jövendő alakulásának, együtthr.ladásának. anyagi és szellemi összhangjának. Tudjuk, hogy ez a rendeltetésünk ki fog fejlődni, el nem maradhat, mert a természet törvényei minden mesterkélt akarással szemben állandóan és le- birhatatlanu! érvényesülnek. Tudjuk tehát, hogy természetes összekötő szerepünknek is egykor gyakorlatilag és teljességgel el kell következnie, ha bármennyi visszaszorításban, bármennyi gyöngitésben, bármennyi szabadságtalan állapotban és bármennyi barátságtalan Kezelésben van is most részünk. Tudjuk, hogy mindezt türelemmel, reménységgel és kitartással túl fogjuk élni. Vagy a nálunk sokkal nagyobb élő szervezet is, mely minket magában foglal, velünk együtt fog bénulni. A mi züllésünkkel és megszakadásunkkal együtt több, sokkal több fog összeroskadni, mint mimagunk. Sajnáljuk tehát, ha a kívánatos természetes fejlődéstől mesterkélt hatalmi felfogások miatt és azok erőltetése miatt vissza kell maradnunk. Csehszlovákia egyik ambiciózus államférfia a maga Napoleonkodása alatt uj Középeuröpát akar. Evégett tulhegemóniákat erőltet, a maga konglomerált államának széthúzó elemeit dicsőséges és háborús külpolitikával akarja foglalkoztatni. Túlságos szereposztást adott magának az illető államférfim Európa szláv és germán elemei között az ő uj állama még közvetítő lehetne, de ütközőpontként, gátként és irányítókén!: mégse állhat oda. Aztán Európa közepén a latin népelemnek is van érdeke, s annak a magyarság is a kereszténységbe való átlépése óta olyan helytartója, mely sokszázados fejlődésit helyzeti energiát szerzett. A nagy ambíciójú cseh államférfi ezt is mind törülni akarja, s bizonyára egy uj Szvatopluk-birodalomra gondol. Szép-szép. Csakhogy Európa vitatott közepén a faji erők és az addig képződött helyzeti energiák összhangja és egyensúlya fogja adni a jövő alakulást, s nem az egyes külpolitikai ambíciók. Az európai állam talán közeljövőben nem lesz meg, de az európai gazdasági rend és munkamegosztás a közeljövő képe. Abban pedig minden nép a maga valóságos arányai szerint fog résztvenni, s nem az egyesek nagyétvágyú és nép faló ambíciói szerint. A régi példabeszéd szerint a légy az ökör szarván ülve még hihette, hogy ő vonja a szekeret. Ma már automobilok, repülőgépek járnak, melyek rohanó haladása a legyet nem tűri a homlokon. Tehát legfölebb csak bizonyos álló helyzetekre telepedhetnek rá a nagy ambíciók, a mozgó helyzeteket sokkal elemibb erők irányítják. Mégis a cseh államférfi nagy ambíciója létrehozta a magyarok Európa-középi helyzete ellen az óriási gyűlöletet, s ennek a külpolitikáját mintegy ráigézte a kisantantra. Ennek a jegyében folynak a tüntető hadgyakorlatok hol Csehszlovákiában, hol most Romániában a Magyarország felé eső határszéleken, többnyire a belföldi magyarság által lakott területeken. A hadgyakorlat: próbaháboru. Rekvirálások- kal, gazdasági megpróbáltatásokkal is jár az illető vidékekre nézve. Van benne bizonyos idejemúlt divat is, mert a mult háborúkban elhasznált fegyvernemek villogtatásával folyik. A jövő háborújának az igazi hadgyakorlatai tulajdonképpen a kémiai laboratóriumokban, a munkanélküliség tömegeinek az öntudatra kelésében, s a kamatemelések nemzetközi versenyében készülődnek. De a régi divatu hadgyakorlatok az ambiciózus cseh államférfiu ösztökélésére mégis folynak a magyarok ellen. És belföldi, kisebbségi magyarok gazdasági területein, azok gazdasági felszereléseinek, barmainak és szekereinek az igénybevételével, s hasonlóan az ők lakásaiknak a rekviráló előjegyzéseivel folynak. A rekvirálást előjegyző egyszerű rendőrök ugyan nyugtatgatják a népet: „No, nem most kell, csak majd, ha háború lesz." És a nép csodálatosképpen mégse tud Mai száMSEiifr 24 obdsL
