Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-29 / 222. szám

XII. fíVF. 222. SZÁM.

br»:í?"

\

A kolozsvári kerületi igazgatóság felállítására még semmi intézkedés nem történt

Mi lesz a decenirálizácíévaf ? — Még a kerületi igazgatót sem nevezték ki — Koio^smegyéhez 19 községet akarnak csatolni — Pop

Ádám prefektus nyilatkozata

(Kolozsvár, szeptember 27.) Az uj köz- igazgatási törvény értelmében Kolozsváron állítják föl az uj erdélyi kerületi igazgatóságot. Még élénken emlékszünk arra. hogy milyen heves harcok dúltak a kormány közigazgatási decentrálizációs törekvéseivel szemben. Először kormányzóságokról, guberniutmokról, tartományi főnökségekről volt szó, de mire a törvény megszületett, szerény kerületi igazgatósé gok lettek belőle. A közigazgatási törvény alkalmazását már az egész országban megkezdte a kormány, készülnek az uj községi választói jegyzékek, az otthon-listák, munkában vannak az uj vármegyei és járási beosztások, szóval az uj közigazgatási apparátus nagy sebbel-Iobbal rálkja le a reform alapjait, csak az uj kerületi igazgatóságokról hallgat a krónika. Miért a nagy hallgatás? — érdeklődik az egész ország közvéleménye. Tudott dolog, hogy az egész közigazgatási törvény tengelyét alkotja az uj kerületi igazgatóság megvalósításának a kér dése és a nyomában járó decentralizáció. Kolozsvár polgárságát ez a kérdés kétszeresen érdekli, mert az erdélyi kerületi igazgatóság felállításával Kolozsvár ismét valóságos köz- igazgatási centruma lenne Erdélynek.

Ebben a nagy horderejű kérdésben és más aktuális közigazgatási kérdésekben is a mai nap folyamán felkerestük dr. Popa Ádám kolozsvári é.s kolozsmegvei prefektust, hogy a Keleti Újság nagy publicitása számára információkkal szolgáljon. Popa Ádám a kerületi igazgatóság felállításával kapcsolatosan az alábbiakat mondotta:

— Érthető Kolozsvár város polgárságának a kíváncsisága az uj kerületi igazgatóság felállítása iránt. Egyelőre azonban csak annyit mondhatok, hogy az uj közigazgatási törvény értelmében Kolozsváron fogják felállítani az egyik .kerületi igazgatóságot, de hogy mikor történik meg az uj föhivalal beállítása, magam sem tudom.

A prefektus arcán látszik, hogy ebben a kérdésben nem szívesen ad felvilágosításokat. Meg is kérdezi tőlünk: Miért érdekel bennünket ez a probléma?

— Elsősorban azért, — mondjuk a prefektus urnák, — mert ez lenne az első komoly lépés a liberális uralom által annyira központosított közigazgatás decentralizálása ügyében. Érdekel bennünket azért, mert ha a kerületi igazgatóság Kolozsváron megalakul, akkor nemcsak a kolozsvári, hanem az egész erdélyi magyarságnak minden ügyes-bajos dolgában nem kell Bukarestbe utaznia és a minisztériumokban előszobáznia. Érdekel továbbá azért is, mert az uj közigazgatási apparátus beállítása nemcsak Kolozsvár kereskedelmi, ipari, hanem különö sen lakásviszonyaira is jelentékeny befolyást fog gyakorolni.

Élénk figyelemmel hallgatja mindezt a prefektus, azonban most sem tud többet mondani.

— Kinevezték már az uj erdélyi kerületi Igazgatót?

— Nekem erről sincs tudomásom. A lapokban különböző verziókat olvastam, de ezek csak feltevések voltak. Ha a kinevezés megtörtént volna, akkor már a belügyminisztérium a prefekturát értesítette volna erről.

— Poy Jancsit, a gyulafehérvári nagygyűlés rendezőjét még nem nevezte ki a kormány?

— Nem, — mondotta Popa Ádám. A kinevezés csak később fog megtörténni. Én várom a belügyminisztérium értesítését és ebben az ügyben addig semmiféle pozitívumot nem mondhatok. Talán ősszel, ha a kinevezés megtörtént, akkor az uj kerületi igazgató Kolozsvárra jön és vele együtt tesszük meg a szükséges lépéseket.

Mindössze ennyit tudtunk meg Popa Ádám prefektustól az uj kerületi igazgatóság felállításával kapcsolatban. Ekkor újabb kérdést teszünk fel:

— Van-e prefektus urnák tudomása arról, hogy a kolozsvári városházán a községi listák és az otthon-listák összeáliitásánál a legnagyobb zavarok mutatkoznak. A város polgárainak

nem á]l kellő "Idő a r-nd-dt-pró«'-rr hnev a

jegyzékekbe beírassa a nevét. így megtörténhetett az, hogy mindkét jegyzékbe az igény- jogosult polgároknak alig egyharmadát vették [öl, ami nemcsak a polgárságra nézve sérelmes, hanem az összeíró hatóságoknak is ma még kiszámíthatatlan munkatöbbletet okoz.

Popa dr. prefektus kérdéseinkre azt válaszolja:

— Kolozsvár város, mint municipium az összeírásokat saját hatáskörében végzi. Erre- vonatkozólag a belügyminisztérium egyenesen utasításokat adott ki. A magam részéről az összeírás irányítására nem folytam be, de mindezektől eltekintve, hozzám ebben a kérdésben mai napig semmiféle panasz nem érkezett.

— A prefektus ur, mint a kormány politikai exponense — mondottuk, — felügyeleti jogot gyakorolhat ilyen nagyfontosságu és sok tekintetben politikai vonatkozású ügyben. A múltban a prefektusok legalább havonként a városi adminisztráció fölött is felügyeleti jogot gyakoroltak, tehát kérjük a prefektus urat, hogy a jövőben ezzel a jogával éljen és időnként Vajda- belügyminiszter urat informálja a kolozsvári városi adminisztrációnál tapasztalható mulasztásokról.

Popa Ádám prefektus, ha már az összeírásokról beszéltünk, kijelentette, hogy Kolozs- megyében az összeírások a legnagyobb rendben történnek és eddig hozzá a vármegyéből semmiféle panasz nem érkezett.

— Az uj közigazgatási törvény folytán milyen változás történt Kolozsmegye határain?1 — tettük íe) a legújabb kérdést.

— Ezzel a kérdéssel a vármegyei közigazKottát

bármilyen hangszerre gyorsan, pontosan és legolcsóbban Temesvárról, az ország zenemüközponljétól kaphat:

Mora Irotx-töí

gatási bizottság többizben foglalkozott és ott nemcsak nekem, hanem az egész közigazgatási bizottságnak az volt a véleménye, hogy Kolozsvár város fejlődésével kapcsolatosan, a város kereskedelmi és ipari életének az élénkebbé való tétele érdekében Kolozsmegyét

tetemesen ki kell bővíteni. Mi azt kértük a belügyminiszter úrtól, hogy 19 községet csatoljanak hozzánk.

__ Kolozsmegye földrajzi fekvése utalt

erre, mert nagy kiterjedésű havasi területeink vannak, de nincs elég gyümölcs és búzatermő községünk. Kolozsvár városnak elsőrendű érdeke., hogy a szomszédos vármegyékből egyes községeket Kolozsmegyéhez csatoljanak. 1925- ben az akkori közigazgatási törvény értelmében tiz községet csatoltak el Kolozsmegyétől. Ezeknek a visszacsatolását kértük, sőt még azonkívül 9 uj község visszaadását is.

Ekkor már a prefektus ur előszobájában a felek türelmetlenkednek, tehát az interviu véget ér és átmegyünk a főjegyzői irodájába, abol átadja a Kolozsmegyéhez csatolandó 19 község jegyzékét. íme ezek azok a községek, amelyeknek visszacsatolását, illetve újra való csatolását a belügyminisztériumtól kérték: Tor- damegyéből: Ajtón, Röőd, Mezöszopor, Mezőőr, Mezőcsány. Marosmegyéből: Királyfalva, Mezönyulas, Stupin, Mezőszentgyörgy, Mező- sülye, Pogacea és Uriesu. Szilágymegyéből: Rákos, Chendrea-, Babuţ és Trestea. Bihar- megyéből: Bulf.és Remete községek. Naszód- megyéből pedig: Füzeskut község. Bizottságok járnak a vármegyében, amelyek a visszacsatolandó községek elöljáróságaival tanácskoznak' és békés megegyezés alapján akarják Kolozsmegye határait kiszélesbiteni. (jós.)

Mussolini életére tört és polgárháborút

készített elő Rossi

Mussolini volt sajtófőnökét harminc évi börtönte Ítélték

(Róma, szeptember 27.) A lapok ismertetik a száműzött Cesare Rossi hirlapiró, Mussolini volt sajtófőnöke elleni pörben a vádtanács jelentését.

A jelentésből kitűnik, hogy Rossit vád alá helyezték, mert többizben, 1928 augusztus 28-ig Olaszországban, majd külföldön más számüzöttekkel, Olaszország ellenségeivel és felforgató elemekkel olyan cselekményeket hajtott végre, amelyeknek célja az ország lakosságának fegyveres pölgárháborura való rábírása volt. Ezen az izgatáson kívül célja volt összeesküvéseket szervezni, hogy az alkotmányos hatalmat megdöntése és hogy a kormányelnök élete ellen merényletet hajtsanak végre.

A vádirat kimondja, hogy a vádlott felelőssége úgy az előzetes vizsgálatból, mint a későbbi nyomozásból, valamint az okmányokból és a vádlott kijelentéseiből is kiderül. A vádlottnak ezekért az állam védelmére alakított külön biróság előtt kell felelnie. A pör tárgyalása Rómában kezdődik

Emlékezetes, hogy Rossit, olasz rendőrközegek svájci területen elfogták. A letartóztatás körülményei miatt Svájc és Olaszország között diplomáciai jegyzékváltás folyt, amelynek során a svájci hatóságok tiltakoztak az olasz rendőrségnek svájci területen való eljárása ellen, amiben Svájc szuverénitásának megsértését látta. Heves sajtópolémia után az esetet diplomáciai utón elintézték és csak az az utójátéka volt, hogy Tessino Kantonból két olasz állampolgárt kiutasítottak.

Rossit a római ügyészség fogházába szállították. A per érdekességét fokozza az a rendkívül jelentős szerep, amelyet Rossi a fascista kormányzat első éveiben mint az olasz belügyminisztérium sajtófőnöke betöltött. Matteotti meggyilkolásakor Rossi- nak menekülnie kellett, de később letartóztatták és hosszabb ideig vizsgálati fogságban volt. Azután szabadlábra helyezték, de rendőri felügyelet alatt maradt. Közvetlenül a Matteotti-per tárgyalása előtt sikerült Olaszországból megszöknie. Ezután külföldön tartózkodott, ahol gyakran fenyegetőzött szén- záeiós leleplezésekkel. A bíróság legutóbbi jelentés szerint 30 évi börtönre Ítélte Rossit.- FELHÍVÁS —

az Észak- és DéÍamerikába, (Argentinian Uruguay, Brazilia) úgymint Canadába utazók részére.

Utasaink kísérettel 24 óra alatt érkeznek meg a Simplon vonatt I a kikötőbe Hajóinkon utasaink a legkényelmesebb különka- binokban lesznek elhelyezve és elsőrangú, változatos ellátásban részesülnek Tehát aki jól, olcsón és gyorsan óbajt utazni, az forduljon i: legnagyobb bizalommal személyesen, avagy levéli leg a

COSUI.iCH ÚNE-hez

íiucurestí. Cat.Grlvite! ISI Timişoara, Str.! C. HrfitíanulS Arad, B-dul Hegele Ferdinand 49