Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-29 / 222. szám
iCttmBfaafe XII. ÉVF. 222. SZÁM. Ami az aafönah ö kerékpárnak a üummlakroncs az a ügaio^járöHok a Palma-sarok) ® j5» lökhárító az elasztikus kaucsuk, a test és az idegek kímélésére, a korai elíaraaas elleni védekezésre. Palma-sarku cipők sokáig tartják meg formájukat A védő és az államügyész összecsapása a Tuka-pörben (Pozsony, szeptember 27.) A Tuka-per pénteki tárgyalásán Bomsiczky államügyésn válaszolt a védők beszédeire és erélyes támadást intézett mindazok ellen a kifogások ellen, amelyeket a vizsgálat és a tárgyalás folytatásának módja ellen emeltek. Szünet után Kalla dr. védő mondotta el beszédét, amelyben hangsulyoztatta, hogy a Tuka ellen lefolytatott vizsgálat során nagyon sok dolog nem történt törvényes keretek között. Ahol a vádnak nincs bizonyitéka, ott azt sok beszéddel pótolja. Az államügyész lényeges részek fölött csak felületesen siklott át s egyáltalában nem indokolta azt például, hogy Belánszkyt miért nem helyezték vád alá. Az összes vádlottak felmentését kéri a bíróságtól. Weichert dr. védő rámutatott arra, hogy a cseh nemzeti szocialisták 1928 januárjában interpellációban kérték a kormánytól Tuka biróság elé állítását állame!- lenes ténykedéséért s akkor a kormány azt válaszolta, hogy arra semmi oka sincs, noha a jelenlegi egész bizonyítási anyag a bécsi vallomások kivételével már a kezében volt. Ö is a vádlottak felmentését kéri. Szombaton a cseh milleniumi ünnepélyek miatt szünet, hétfőn Ottlik védő és Tuka mondják el beszédeiket. 4 A felvidéki diákmozgalom az érsekujvári napok tükrében Beavatottak és nem beavatottak, fiatalok és öregek, felvidékiek és nem felvidékiek egyforma érdeklődéssel tekintettek a csehszlovákiai magyar egyetemi hallgatók IV. országos, érsekn.jvári kongresszusa elé. A felfokozott érdeklődést a nagy elvi és személyi harcok, újságcikkek, összeveszésekkel végződött békítő diákankétek, a pro- és kontra nyilatkozatok özöne okozta. Egyes sajtó-orgamimok pedig igyekeztek kihasználni az ifjúság két táborba tömörülését 3 a magok kis céljai irányában igyekeztek a husadé- kot tovább mélyíteni. Az érsekujvári kongresszust megelőző hetekben már oda fajult a harc, hogy egy magyar szenátor nemzetárnlással vádolta meg az ifjúság egyik csoportját, a sarlósokat. Igyekszem objektiven felvázolni az ellentétek forrását. Lássak az egyik tábort, a sarlósokat. Mindössze huszonhat emberből áll ez a harcos kis tábor, de ez a huszonhat a szellemi kiválasztódás törvényei szerint a legkiválóbbakból tevődött össze. Tehát arisztokratikus alakulat és mint ilyen, diktatórikus is. A. Sarló célja egy u.j magyar ideológia megteremtése volt. Magához vonta a szociális kérdések, a magyar faji problémák, a társadalomiudomány iránt érdeklődő fiukat. A Sarlóba való belépés kritériuma (mely tulajdonképpen formailag egy cserkészcsapat), nem valami világnézethez való lekötés, hiszen erős katho- likust és atheiatát egyformán találunk soraik között, nem valami nemzetorganizáció feltétlen hivése, nem is valamelyik társadalmi osztályhoz való tartozódás Az, hogy valaki tagja vagy nem tagjai a Sarlónak, azon dől el, hogy átérzi-e a magyar élet, a magyar társadalom átszervezésének szükségességét, hajlandó-e erőteljesen szakítani a régi ábrándokkal és a régi, beteg magyar ideológiával, átlátja-e az uj nem- zetorganizáció, a régi vármegye-politika átépítésének a szükségességéit Ez a harcos, kis condottiere csapat, mely a maga ideológiáját a leghevesebb haircok között, alakította ki, elindulásakor nbból indult ki, hogy a kisebbségi sors egész más nemzetorganizációt, mentalitást és haici taktikát követel. Számukra már a magyar állam nem volt személyes élmény, ők beleszülettek azokba a keretekbe, melyeket a történelem megszabott nekik, ők a magyarságot és a magyarsághoz való tartozást, mint feltétlen adottságot ismerik el, de koncepciójukban a régi állaimeszmétől a népeszméhez, a Reichstnmtól a Volkst.urnhoz fordultak. Illetve, hogy szahatosan fejezzem ki magamat, mig a régiek és az őket támadók számára a magyar fajiságot a magyar államhoz való tartozás jelenti, addig ők a fajiságot a magyar kultúrában és nyelv- egységben látják. Nagyon jellemző rájuk az irredentizmusról való felfogásuk, melyet a radovi cseh diáktáborban fejtett ki a Sarlósok szellemi vezére. Szerintük kétféle magyar irredentizmus van. Az egyik, melyről legtöbb szó esik, tulajdonképpen nem tiszta egységre törekszik, hanem a magyarság mellett más nemzetiségünket is magában foglaló régi magyar állam helyreállítását, kívánja. A másik irredentizmus, magától értetődő, ez az othnngráfiai irredentizmus, melynek már mélységes természeti okai vannak. A csorbítatlan nemzeti élet, a magyar nemzeti egység kívánsága olyan természeti erőtényező, mely uj adottságok között, uj történelmi alakot vehet fel, de soha el nem tűnhetik. Szerintük a régi magyar ál- lamirre.dentizmns el fog tűnni, mert a magyarság a maga kisebbségein keresztül a környező népekkel gazdasági és történelmi kiegyezésre tör s ennek következtében a régi államot alkotó gazdasági és történelmi tényezők uj feladatok felé futnak széjjel. A magyarság természetes etnográfiai irredentizmusa azonban az utódállamok nemzeti állameszméjével szemben mégis olyan feszitő erőt alkot, mely a Duna körüli kis államok közeledésén keresztül autonóm nemzeti egységek békés konföderációja felé gravitai. A masaryki cseb generáció differenciáló törekvései után igy bontakozik ki egy uj magyar nemzedék szintetizáló keleteurópai missziója. Kissé sokáig időztem a Sarlósoknak az irredentizmusról vallott felfogásuknál, azonban ez szükséges volt, mert ez a Sarló ideológiájának a végső pontja.. Megérthetjük ebből, hogy a régi nemzedék és az ifjúságnak erősen tradicióhü csoportjai félremagyarázták a Sarló céljait és az intrikák világában a nemzeti alapokról való lecsúszást látták a Sarlósok uj ideológiájában, radikálizmust és kommunizmust a szociális kérdésekkel való intenzív foglalkozásban. A félreértést erősítette a „Sarlósok röpiratának, a „Vetésinek harmadik száma is, melyben sok félreértésre alkalmas sor és sok homályos stílusban megirt cikk látott napvilágot. A félreértések másik forrásai a Sarlósok kisebbségi önvédelmi koncepciója volt, melyben sokan rejtett kommunista irányt láttak. A Sarlósok ugyanis azt mondják, hogy Csehszlovákiában a magyar kérdés nemsokára proletár kérdéssé fog válni. A termelő eszközök az uralkodó államfaj kezében vannak és amennyiben ők harcolnak a termelőeszközök és a haszon igazságosabb elosztásáért, ezzel természetszerűleg az immár proletársorsba jutott magyarságon segítenek. A kongresszus ünnepélyes megnyitóján az üdvözlések mind az ellentétek elsimításának vágyát tükrözték vissza. A kongresszus második napján, a vitagyülésekeu és a programmadó szemináriumi előadásokon tisztázódott részleteiben a felvidéki ifjúság programmja és ideológiája. Egymásután zajlottak le a szociális kérdésről, az ifjúság és tradícióról és az ifjúság és irodalomról szóló vitaelőadások. Ez utóbbi vitagyülésen történt meg az ünnepélyes kibékülés, amikor Kessler-Balogh Edgár kijelentette, hogy a magyar ifjúság nagy részének nincs más vágya, mint hogy segitsen a nehéz helyzetbe jutott magyarság sorsán és hogy szoros kapcsolatokat teremtsen minden osztállyal, de különösen a mély faji erőket ma- 1 gában hordozó magyarsággal. A népnek az ifjúság a regősjárásokon (ameddig ezeket hatóságilag be nem tiltották), csak a népi gyökerekből kinőtt magyar kultúrát, tehát Petőfit, Czuczort, Aranyt, Benedek Eleket vitték ki. Beszédét a következő kibékülésre alkalmat adó szavakkal fejezte be: xizt az ifjúságot, mely magyarnak született, a magyar faji kultúrát ápolja fanatikus szeretettel s mely komoly, szociális munkát kiván végezni a magyarság minden érdeke védelmében, ezt az ifjúságot nem lehet magyartalansággal vádolni. A programmadó szemináriumi előadások (ugyanis a pozsonyi egyetemi hallgatók egy egyetemtől függetlenül, minden fakultás részére szemináriumot állítottak fel) mind azt keresték, hogy a különböző pályákra menő magyar ifjúság, miképpen tudja erejét legjobban hasznosítani a köz érdekében, miképpen tudjon bekapcsolódni az egységes magyar műn- kába. Jogászoknak a kisebbségi jog, a nemzetgazdaságtan és itt különösen a szövetkezetek eszméjének tanulmányozása és propagálása révén nyílik alkalom erre, az orvosoknak szociálhygiéniai előadások és a nagy tömegbetegségek; vérbaj, tuberkulózis, alkohol elleni küzdés, a mérnököknek egy magyar mérnöki knlturprogramm kiépítése révén. Érdekes határozata volt a kongresszusnak, hogy a prágai menzát menzaszövetkezetté alakítja át és igy az adományokból befolyó, eddig improduktív összeget produktívvá alakítják át. Az érsekujvári napok bebizonyították egyfelől azt. hogy a magyarságunk mindent átfogni és áthidalni tudó erő, másfelől azt, hogy a felvidéki ifjúság. ha sokszor túlzásokba menve is, de keményen dolgozik egy jobb, mert szervezettebb, egy tisztább, mert egységesebb magyar jövő érdekében. A hare, a forrongás, ami a kongresszust megelőzte, a mustnak a forrongása volt. Az érsekujvári kongresszus után erősen hiszem, hogy pompás, erős magyar bor fog erjedni beiőie Albrecht Dezső,
