Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-29 / 222. szám
Képviselő. Cluj~Kolozs vár, 1929. stepttmier 29. VASÚfUáp ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 én* 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Urnirii (Főtér) I Telefon: 5-08, 6-94 és 3-64. XII. évfolyam 222-ik szám ELŐFIZETÉS MAGTARORSZAGONf 1 évre 98* pengő, félévre 29 pangd, ffigyedóvre 15 pengd. Egyes szám ára 20 fillér Az uj osztrák kormány nem fog elzárkóznia Heimwehr jogosnak látszó követelései elől Bemutatkozott a Schober-kormány FIGYELŐ „A barcelonai szégyen“ címmel cikk jelent meg az Universulban, amely kritikává teszi Romániának szereplését a barcelonai nemzetközi kiállításon. Az Universul megállapítja, hogy a kiállítás rövidesen bezárul anélkül, hogy a román pavilion egyáltalán megnyílt volna. Do hogy nem nyílt meg, ez nem is a kormányon múlott. Románia kibérelt egy pavillont, ellenben egy olyan szervezőt küldött Tzigara von Samulcas személyében, aki németnek adta ki magát, magyar munkásokat foglalkoztatott a pavilion felépítésénél és a pavillonban megverte a spanyolországi román követség sajtóattaséját, — ellenben a pavillont nem rendezte be. Valóban nem azért létesítették a romániai pavillont a barcelonai kiállításon, hogy ott az emberek pofozkodjanak, hanem azért, hogy bemutassák Románia kulturális felkészültségét. Ideje lett volna, legalább ebben au esztendőben kiküszöböljük azt a rettenetes kudarcot, amelyet a tavalyi kölni sajtókiál- litáson tapasztalhattunk, lévén az ottani kibérelt román pavillonban sajtóanyag helyett nehány katrinca, amelyeket egy magánvállalkozó hozott forgalomba. Az idén a kiállítási darab ez a bizonyos pofon volt, amely a sajtóattasó ur arcán csattant el, de amelyet mégis csak Románia kapott. Vájjon mi az oka annak, hogy évről-évr© minden jószándék valahol megakad, erkölcsiekben felmérhető eredmény helyett egy gikszer lesz a vége! Oh, nem az a sérelmes, hogy a román pavilion építésénél magyar munkásokat alkalmaztak, amint ezt az Universul kipé- cézi, de hogy abban a pavillonban a romániai kultúra beszédes tükörképével nem találkozott az idegen. Fájdalommal bár, de már abba is belementünk volna, hogy a ma- gyarkéz-felépitette pavillonban főképen a többségi kultúra jellemző értékei foglaljanak helyet, de az a megoldás, amelyről most az Universal rántotta le a leplet, az nekünk kisebbségieknek is a legszomorubb ténymegállapításra ad alkalmat. • A' propos többségi és kisebbségi Temesváréin egy vendéglős kongresszus zajlott le, amelyen egyik román vendéglős nekiberzenkedett a kisebbségieknek. Akadt egy jóhiszemű román vendéglős, aki tiltakozva fejezte ki megbotránkozását kollegája oda- rittyentése miatt és az elnökség maga is úgy érezte, hogy el kell távolítani az ilyen rendbontó elemet. Megelégedéssel konstatáljuk, bogy ez az intézkedés megtörtént, de hogy megtörténhetett, afölött nem lehet könnye^ dén napirendre térni, mert annak a bizonyos román vendéglősnek a viselkedése nem egy elszigetelt jelenség, de kétségbeejtő tünet minálunk. Nagyon sok ember, aki gyöngének érzi magát a létért való harcban, akinek rövid a kardja, azzal a lépéssel tjoldja meg, hogy ő román. Lépten-nyomon látjuk társadalmi téren, hogy egyenlőtlen a harc, mert rengetegen úgy gondolkodnak, hogy románnak lenni magától értetődően, az élet természetes feltételének megfelelően, automatikusan fölényt jelent azzal szemben, aki nem román. Mert nem elég az, bár ettől is nagyon-nagyon távol állunk még, hogy egy kisebbségi ember egyenrangusittassék a törvény előtt, az állami közigazgatás kötelékében a többségivel, az egyenrangúságnak társadalmi téren is végbe kell menni. Ki kell fejlődnie az emberben annak az erkölcsi (Bécs, szeptember 27.) A délelőtt tizenegy órára kitűzött nemzeti tanácsi ülés megnyitása elhúzódott. A beavatottak azt állították, hogy a kormány tagjai még nem állapították meg a koirmány-nyilatkozat végleges szövegét s a késés ennek tulajdonítható. Az ülésterem padsorai és karzatai már ebben az időtájban zsúfoltak voltak s nagy élénkséget mutatott a diplomáciai képviseletek páholya is. Déli háromnegyed egy órakor vonultak be az ülésterembe az uj kormány tagjai. Megjelenésükkor a kormánykoalíció pártjai óvációban részesítették őket. Gürtler dr. ezután felolvasta a kormány jelentését a hivatali eskü letételéről é" hivatalba lépésük megtörténtéről. Mély csendben éa nagy érdeklődés közepette ekkor Schober kancellár emelkedett szólásra és elmondotta a kormány-nyilatkozatot. Schober először is megköszönte az irányában megnyilvánult bizalmat s emlékeztetett arra, hogy amikor 1921-ben először elfoglalta a kancellári méltóságot, bemutatkozásában azt a kijelentést tette, hogy a kormányát a köz és az ország szükséglete hívta életre. A politikai helyzet most sem könnyebb, mint volt akkoriban, mert az ellentétek a különböző pártállásu lakosság széles rétegei között újra kiéleződtek. A Heimwehr-mozga- lomról szólva Schober: azt hangoztatta, hogy a mozgalom vezetői nem törnek puccs és törvénytelenségek, vagy polgárháboiru utján a hatalomra. Kétségtelen, hogy a Heim- wehr-mozgalom erőben nyert s a demokrata államalakulatnak még akkor is mérlegelés tárgyává kellene tennie követelései teljesítésének kérdését, ha nem is állana a mozgalom mögött akkora tábor, mint amekkora áll. Tény az, hogy az alkotmányreform eddigi parlamenti útja nehézkes volt s a Heimwehr e tekintetbeni elégedetlenkedése nem egészen indokolatlan. Emellett azonban Bukaresti tudósítónk jelenti: Politikai körökben rendkívül nagy szenzációt keltett az a hir. hogy a jasii liberális tagozat értekezletén a tagozat elnöke. Gheorghe Bratianu bejelentette, hogy a nemzeti-parasztpárti vojnik-csapa- tok mintájára a liberális párt is hasonló alakulatokat fog szervezni. Hírek vannak arról is, hogy érzésnek, hogy mindenki annyit ér, ameny- nyit önönmaga erejéből ér el, hogy a kibontakozó modern világban nem a vérségi köteléknek kell játszania az érvényesülésnél a vezérszólamot, hanem az egyéni munkának, az egyén teljesítményének. Mindezt törvénybe nehéz belefoglalni, mert ez elsősorban nem írott betűtől, hanem emberiességtől és műveltségtől függ. De ebben az elégge ki nem elemezhető társadalmi differenciálódásban, ebben az emberektől független plusz határozottan özembe kell azállania azokkal a külföldön terjesztett hírekkel szemben, hogy az országban forradalom volna készülőben s ezt a Heimwehr készítené elő. A kormány meg fogja vizsgálni a Heimwehr követeléseit is s nem fog elzárkózni a jogos követelések legális teljesitésétőL A kormány gazdasági programmja a nyomasztó gazdasági helyzetben nem lehet más, mint a legszigorúbb takarékosság. Külpolitikai tekintetben az irányvonal megmarad a régi. Ausztria nem csatlakozik egyetlen államcsoportosuláshoz sem és szigorúan semlegességet vállal. Emellett barátságban akar élni minden állammal s különösképen a szomszédál- lamokkal. Schober kancellár a kormánynyilatkozat végén felkérést intézett a parlament hoz, hogy tegye lehetővé a törvényhozási munka gyorsítását, hogy a parlamentbe helyezett bizalom újraéledhessék. (Bécs, szepember 27.) A szociáldemokrar ta-párt holnapra felvonulást akart tartani Bécsben. Schobert az engedélyt megtagadta. A szociáldemokrata-párt a felvonulást ennek ellenére is megtartja. A szocialisták kifejtik álláspontjnkat A kormánynyilatkozat feletti vitában a szociáldemokrata párt részéről Bonneberg képviselő szólalt fel, aki megelégedéssel konstatálja, hogy a kormány legális eszközökkel akarja keresztülvinni alkotmányrefoTm- ját, de a párt nyugtalankodik a Heimwehr mozgolódásai miatt. A szociáldemokrata párt aggodalommal nézi Vaugoint az alkancel- lári székben és ezért azt tanácsolja a kormánynak, hogy ne engedje Vaugoin hadügyminisztert alkancellári jogait gyakorolni. A munkásság — mondotta a szónok — nem fog belemenni, hogy egy iparüző állam parlamentjében kisebbségben maradjon s meg fogja védeni magát, ha illegitim eszközökkel akarják megfosztani jogaitól. etekhez az alakulatokhoz csatlakoznak a moldovai kuzisták is s igy a szervezetnek antiszemita jellege is lenne. Nincsen kizárva azonban, hogy a liberális pártközpont, amelynek részéről annakidején Duca és Bratianu Vintila a vojnik-csapa- tak szervezésének elve ellen nyilatkoztak. vissza fogja utasítani a jasii terveket. és mínusz osztozódásokban rejlik a kisebbségi sorsnak nagy tragédiája. A kisebbségi érzés nem egy mondvacsinált valami, nem egy mesterségesen szított hangulatnak az egyénben való visszaverődése, de a hétköznapnak a legszomorubb valósága, amellyel nem lehet a Népszövetség elé állani és nem lehet a parlamentben interpellálni sem, de létezése letagadhatatlan és minden helyzet, ahol többségiek cs kisebbségiek összekerülnek, egyformán igazolja. A liberális párt is voinic-csapatokat szervez Mai szamuníí ÍZ oldal
