Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-02 / 199. szám

XII ÉVF., J99. SZÁM 15 Asszony karrierek a Keleten Ázsiai íőemancipációról beszélni kissé me­rész vállalkozás, mert bizony Törökországot és Japánt kivéve, a nő helyzete ezen a hatalmas világrészen alig-alig változott hosszú századok óta. A példák ezrei állanak rendelkezésre, ame­lyek a legsötétebb színben állítják elénk Ázsia asszonyainak szociális és társadalmi helyzetét. Elég, ha hirtelen ében. a ma is ázsiaszerte ural­kodó női rabszolgaságot említjük, vagy kineses Indiát, ahol még ma is napirenden vannak a féleséggyilkosságok, amelyek vallásos meggyőző­désből származnak s igy nem is esnek a büntető­bíráskodás körébe, sőt a boszorkányégetés sem tartozik e földrészen a ritkaságok sorába. Ilyen életkörülmények között nem csodia, ha szenzáció- számba megy egy-egy kimagaslóbb életpálya, amelyet a nők jogainak elöharcosai előszeretettel neveznek a nőemancipáció diadalmas térhódí­tásának. íme egypár példája ennek a diadalmas | térhódításnak: Sume Cseng kisasszony A kinai származású Sume Cseng kisasszony nevével kezdjük. A mamdulaszemü, feketehiaju kinai szépség szülei vagyonos kereskedőik voltak, akik éppen az üzleti érintkezés során tanulták meg, hogy a nyelvtudás nagyfontosságu előfel­tétele iäz általános .műveltségnek, éppen úgy, mint a gazdasági érintkezésnek is. Kiskorától kezdve angol és francia nyelvre taníttatták gyermeküket, aki nevelők segítségével végezte el fi középiskolát, aztán Európába, Párisba utazott s beiratkozott a Sorbotme-ra hallgatónak. A yasszorgalmu kinai leány sikerrel végezte a jogi fakultást és amikor megkapta a diplomát, nyomban alkalmazták, a párisi kinai követségen. Pár esztendős hivatalnokoskodás után, meghívást kapott hazájából a sanghai egyetemre, ahol egyik jogi tanszékben kezdte működését, 500 férfi- és közel 600 női hallgató előtt tartott elő­adást az európai jogrendszerről. Egyetemi ta- pároskodását 1928-zan szakította meg, amikor fi, kinai kormány rendelkezésére, fontos és tit­kos politikai megbízatással ismft Párisba uta­zott. Megbízatása ez év júniusában járt le s ugyanakkor vissza is utazott Kínába, ahol to­vább folytatta diplomáciai tevékenységét. Mit Qafáfra itéítek , A másik érdekes karriert Halide Edib Ha* num futotta be, aki ma Suad Dervics kisasszony, az uj török birodalom kiváló kö'ltönője mellett a legismertebb női intellektuell Komái pasa bi­rodalmában. Korán meghaltak szülei s a kis Hanumot nagyszülei nevelték. Megtanulta az angol nyelvet, aztán a Konsaninápolyban mü-. ködő „American College’’ hallgatója lett. Stú­diumait azonban nem fejezhette be, mert közben a szultáni parancs eltiltotta a török nőket a magasabb iskolák látogatásától. Miután kényte­len-kelletlen szakított az iskolával, nagyszülei .unszolására férjhezment. Házassága nem. veit szerencsés s háromesztendei együttélés után el­vált férjétől. Közben Törökországban is eny­hült a felfogás, a nagyhatalmú szultán is be­látta, ugylátszilk, hogy a próféta tisztelete nem inkompatibilis az egyetemi tanulmányokkal, visszavonták a tiltó rendelkezést s Hanum kis­asszony folytathatta tanulmányait, Ő volt az első török nő, aki egyetemi diplomát Szerzett. 1901-ben történt ez s röviddel ezután megjelent első regénye, amely irodalmi körökben nagy fel­tűnést keltett. Első regényét követték a többiek, amelyek erős szociális meggyőződélsröl tettek bi­zonyságot. Az elvált asszony 1916 folyamán má­sodszor is férjhezment Adnan Bei dr. egészség- ügyi főnökhöz, őt pedig a következő esztendőben kinevezték professzorrá a konstantinápolyi egye­temre, ahol európai irodalomtörténetet adott elő. Tanári elfoglaltsága mellett sokat fogfalkoi- zott la nőemancipáció problémáival, küzdött sízó- bah és írásban a minden haladást lenyűgöző autokrata uralom ell'en, aminek az lett a vége, hogy hazaárulási port akasztottak a nyiakába' s halálra Ítélték. A legfelsőbb bíróság azonban' megváltoztatta ezt az Ítéletet s életfogytiglani1 fegyházzal sújtotta, Amikor 'a háború befejező­dött, visszanyerte ugylan szabadságát, azonban a sok izgalom s a feg.yház levegője erősen meg­viselték a fizikumát. Ekkor orvosai tanácsára Angorába utazott, ahol Iram árasán visszanyerte egetezségét. 1 Muszbafa Kémiai 1 plasa felismerté nagy tehetségét: és sokoldalú készültségét s ezek után az lett a sorsa, mint kinai tanárkollégájáé: diplomáciai megbízatást kapott s elutazott Lon­donba. Sikeres ,volt-e diplomáciai működése I ■ |‘'i" ■ "r .....______J * , BEJÁROM A KEREKVILÁGOT 0923—1320) Irtai Balázs Ferenc A Sárga- tengertől a Barna Óceán fg. 2. A Nap neveltjei. A bennszülötteket nem bántotta a nap; Azok az o neveltjei voltak (Óh. kápráztató, isteni barnaság!) A talpuktól a [éjük búbjáig. Singapore. 1928 március 4. Honkongfoan hajót cseréltem s ezúttal nem sikerült a hajós­társaságot rábeszélnem arra, hogy fehér ember létemre is legszívesebben a fedélzetközön uta­zom. — Négyszáz kulit hajóztunk be, — ma­gyarázta a hivatalnok erélyesen — van-te fogal­ma arról, hogy mit jelent közöttük tartózkodni? Nekem nem volt, tehát tovább erősködtem. De neki volt s ezért nem engedett s utóbb hálásan megköszöntem neki az irántam való jóakaratát, mert attól függetlenül, hogy tengeri utat még íoha igy nem élveztem (hála II .osztályú jegyem­nek), a helyzetein valóban elviselhetetlen lett volna a tisztaságra keveset adó, minden talpa­latnyi helyet a gyékényeivel, ládáival és főző­kályháival elfoglaló kuli táborban. Hát amikor sor került a lealázó (de azért a legnagyobb mértékben szükséges) egészségügyi vizsgálatra! Ráadásul még, ahogy Honkongot elhagytuk, két napig szakadatlanul paskoit az eső. Akkor választhattam volna ekö 2ött, hogy megázzak az elégedetlenül fölaggatott sátorponyvák alatt, vagy megfulladjak a bűzös, levegőtlen terem­ben a hajó fenekén. Mekkora nyomorúság — s még milyen gondtalan vigság az életnek e szerencsétlenei kö­A „KELETI ÚJSÁG“ vasárnapi melléklete . _IS--.— ......1— ■■ .1—I I 'mi I I zött! Kína kilökte őket magából s most ők el­indultak szerencsét próbálni. Mennek délre és nyugatra, egészen addig, ameddig szembe nem ta’álják magukat a nyomor egy másik áradatá­val. Singaporeban találkozik a két folyam, a ki­nai sárga és az indiai barna. Ott összetorlódik s elnyeléssel fenyegeti a maláji őslakosságot. Kicsi népeknek ez a sorsuk, ha óriások útjába esnek. Azért mégsem Kina és mégsem India, ha­nem a karcsú félsziget küldötte elénk legelő­ször a követeit, amint a parttól pár száz méter­nyire megállapodtunk tájékozódás céljából. Keskeny csónakokban meztelen maláji gyerme­kek raja vette körül hajónkat egy szempillantás alatt s mint éhes halak sokasága, követelte a magáét. Nyomban apró ezüstpénzek kezdtek le­felé röpülni először a hajós tisztek, azután az újszerű szórakozásba hamar beletanuló utasok jóvoltából. A kis búvárok utána szöktek a ten­gerbe a gyorsan lefelé sülyedő pénzdaraboknak; elkapták azokat a szájukkal, vagy az ujjaiikkal s a felszínre jővén diadalmasan mutattaák föl a bámuló közönségnek. — Ezt csináljátok utá­nunk! — ragyogták a szemeik. A piszkosan, olajosán örvénylő tengerbe ugrani persze senkinek sem volt kedve. De ha­mar kiürült a hajó. mihelyt kis, tolató gőzösök a rakpart mellé vontattak s a hajónidak a földig nyujtózódíak Két napig miénk volt á világ Sin- gapore-ban. Kikötőt érni mindig pirosbetüs ün­nep a tenger utasainak. S ez az egyenlítő fölött csak két fokka! elterülő óriási város, a maga sa­játságos kék és sárga épületeivel s délszaki nö­vényzetével, amelyeknek királya és parasztja a pálma különösén sokat Ígért örömökben és meglepetésekben. Ez utóbb; fajtából való volt a nap. akit pe­dig régi ismerősömnek véltem. A bennszülötte­ket nem bántotta, azok az ő neveltjei voltak vagy sem, arról nem tudunk, annyi bizonyos, hogy Kemál pasával nem tudták megérteni egy­mást. súlyos konfliktusba keveredett az erÓs- kezü diktátorral s ennek következményeként' mindörökre lemondott a diplomáciai pályáról. Azóta ismét a nők emancipációja érdekében 1 folytatja agitációját. Tiz egyedüli női faßir Annak a karriernek’’, amelyet az indiai! származású Terf en Laila befutott, nem az egyetemi végzettség s nem is a diplomáciai sze­replés íaz alapja, hlanem ,az a körülmény, hogy) ő az egyedüli női fakir egész Indiában. Terfsen Laila kisasszony ,ős'i indus papi családból szár­mazik s már kiskorában feltűnt müvészetszámba' menő fakirprodukcióivtal. Idők múltával annyi-1 ra vitte ilyenirányú „tudományát”, hogy kardot nyelt, tűvel szúrta át nyelvét, anélkül, hogy vé­rérnek, tüzes vassal érintette keblét s az izzó vas sehet nem fakasztott _ egyszóval a fakirtudo­mány minden ágában járatos lett. E vérfagyasz­tó mutatványok mellett a jövőbelátás és jóslás ok­kult tudományait is űzte a szép indus leány, aki utóbb szűknek tartotta érvényesülésére Indiát s már la ’háború előtt körutazást tett Európában, ahol nem kisebb embereknek mondott jövendőt, mint IY. Károly király (?) és II. Vilmos né­met császár. A jelenleg Parisban tartózkodó jósnő állítólag írásbeli dokumentumokkal bizo­nyltja, hogy meghívták Budapestre is, ,ahol pád hónappal Ferencz József halála után meg is jelent IV. Károly király előtt, akinek meg jó­solttá a monarhia szétomlását, A II. Vilmos csá­szár előtti szerepléséről. iazt állítja Haita kisasz- iszony, hogy 1911-ben történt1 kihallgatása al­kalmával megjósolta, hogy öt éven belül kitör a‘ világháború, amely megváltoztatja egész Európa •térképét, sőt száműzötttté teszi magát a császárt is. A „fényes ivelésü karrier’’ nem végződött be ezekkel a jóslásokkal, mert a kisasszony állítása szerint, azóta már Pengalos görög diktátor, Zogu albán király, Fuad egyiptomi uralkodó s még egy sereg szuverén eljövendő sorsát mondta meg úgynevezett matematikai pontossággal. Hogy ezek a jóslatok mennyiben hangzottak el s mi­lyen mértékben teljesülteik, természetesen nem ellenőrizhetjük, annyi azonban bizonyos, hogy a nőemancipáció ázsiai elöharcosai büszkén köny­velik el azt a sikert, amelyet az egyszerű indus leány azzal ért el, hogy ennyi európai kiválóság palotájának küszöbét átléphette,.. (talpuktól a fejük búbjáig. A kápráztató, isteni barnaság, az ő különös, dédelgetett színe, az a titkos jel volt a számára, amelyik a barátot az ellenségtől megkülönböztette. De a sápadt arcú vendégeknek nem adatott kegyelem, ha a fejük­re parafasisakot nem borítottak. A trópusi vidé­kek legnagyobb veszedelme a napszurás, amitől a legtöbb elővigyázatosság mellett is alig tud megmenekülni. Engem a hajó egyetlen angol utasa jóelőre figyelmeztetett arra, hogy Singapore-ban jósza- básu fehér vászon öltönyt (a délvidéki fehér ember egyenruháját) és parafasisakot lehet be­szerezni. Én azonban egyideig azzal a gondo­lattal foglalkoztam, hogy dacolok az általános tapasztalattal s mint aki már féltucat éve télen- nyáron kalap nélkül jár s azinkivül még gyü­mölcsevő is, megkockáztatom a bátor kérdést a nappal szemben: barát-e vagy ellenség? Csak úgy kalap nélkül indultam tehát útnak a város felé. De valami legyőzött, amire nem számítot­tam: a babonaság háthája. A félelem úgy elfo­gott, amint a csupa parafasisakos járókelők kö­zött, azoknak csodálkozó és sajnálkozó tekinte­teit magamon érezve elhaladtam, hogy a leg­első üzletben megvettem a sérthetetlenség eme páncélját. Egész Budapestig aztán büszkén vi­seltem is a furcsa kalapot, hadd gondol­ják a jámbor európaiak, hogy oroszlánvadászni jártam Indiában. Singapore-ban alaposan meggyőződtem an­nak a felfogásnak a helytelenségéről, hogy a ke­leti ember nem városlakó. Még csak a Keleten vannak igazán zsúfolt, városszerü városok! A nyugati népek, különösen Amerikában, annyi kertet szorítanak be a városaikba (számításon kívül hagyva most az egyáltalán nem tipikus milliós gyárvárosokat), hogy azok már nem is egyebek, mint óriás falvak. A villamosok, föld­alatti vasutak, automobilok gondoskodnak a*-!

Next

/
Oldalképek
Tartalom