Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-12 / 207. szám
XII. EVF- 297 SZÁM. Erdélyi hadifogoly kalandos élete Afganisztánban, Amanullah véres udvarában és India poklában MÁSODIK KÖZLEMÉNY Fogságból-fogságba. — Szabadulás a börtön mélyéből — Afganisztán, a keleti országok réme — Királyi séta és vadászat gépfegyverek és katonaság kíséretében Vakmerő szökésünkért súlyosan meg- bünhödtünk. Egy hónapig a határszéli rendőrök tanyáról-tanyára hurcoltak a sziklás havasok között Namangán városáig. Itt egyhónapi várfogság után sikerült megszöknöm börtönömből. Azonnal jelentkeztem a hadifoglyok kezelésére kirendelt szász nemzetiségű orvosnál, aki megvizsgált és betegnek minősített. Erre több panaszos fogolytársammal : Morariu Demeterrel, Kovács János budapesti asztalossal, Szabó Miklós csendőrrel és két bosnyák gyalogossal együtt előbb a Krasznavodszki gyüjtőfog- házba, majd a Kaspi tenger mellé, Fort- Alexandrovszk büntetőállomásra szállitottak. Ford-Alexandrovszkban ismét nehéz várfogságba vetettek. Ebben a böjttel szigorított rabságban egy évig és három napig sínylődtem, ezután az orosz hadügyi kermány rendeletére visszavittek Turkesztánba. Innen végre egy éjjel fogoly társaimmal együtt a legkalandosabb utón, őreinket megvesztegetve, sikerült megszöknünk Afganisztánba. Afganisztánban 1916. karácsony estéjét Afganisztán legmagasabb pontján töltöttük fázva és éhesen, mert ezen a vidéken veszedelmes hegyi rablók laknak és katonáink nem mertek élelmiszer után indulni. Végre hosszas bolyongás után eljutottunk Afganisztán fővárosába, Kabulba. Afganisztánt minden túlzás nélkül a keleti országok rémének nevezhetjük, mert lakosai irgalmat nem ismerő, emberiességükből kivetkőzött, vérszomjas és bosszúálló fenevadak. Még ma is megvan bennük az ősi bestiális hajlam s oly nagyfokú kapzsisággal párosul, hogy a gyermek az édesapját minden lelküsmeretfurdalás nélkül leüti, hulláját szikla mögé rejti, hogy ily módon egy-két rúpiát rabolhasson. Itt napirenden van, hogy a lakosok egymást üldözik 8 nemcsak az idegenek, hanem a bennszülöttek életét is állandó veszedelem fenyegeti, ha az est beálltával az uccára kimerészkednek. Saját uralkodójuk, az Emir is séta alkalmával gépfegyverekkel véteti magát korul. vadászatnál pedig rendesen egy ezred katonaság és egy-egy gépfegyverosztag kiséri a hegyek közé és vissza. A városokba érkező idegeneket ezer rabló szeme követi napokon keresztül, akik áldozataikat lépésről-lépésre megfigyelik g amikor ezek visszatérnek, alkalmas helyen meglesik s éhes tigrisek módjára megtámadják őket. Brutális módon bántalmazzák, megölik, s megfosztják minden értékes tárgyaiktól, sőt a ruhát is lehúzzák róluk. Ennek a véres és rabló országnak a fővárosában, Kabulban 1915-ig csak egyetlen középeurópai embernek sikerült állandóan megtelepednie. Érdekes véletlen, hogy ez az ember a magyar származású Fleischer Pál gépészmérnök volt, aki Kabulban modern gépgyárat alapított. A magyar mérnök gyárában ezidőben ágyút, fegyvert és lőszert gyártottak, de mellékesen vas- és rézmunkákat, sőt kötött-szövött holmikat is készítettek. Az Emir Fleischer mérnököt később gazdagon megjutalmazva, gyárát birtokába vette, de amikor a mérnök nagy vagyonával együtt India felé vette útját, hogy Európába visszautazzék, az afgán uralkodó felbérelt emberei hirtelen megtámadták, legyilkolták és egész vagyonát elrabolták. Ez a szörnyű eset is jellemző az afgánok vérszomjas kapzsiságára és hálátlanságára. Az afgán törzsek rablóbandái nagy károkat okoznak Indiában is, ahova gyakran törnek be, megtámadják a határszéli városokat s az angol katonai raktárakat s az odavaló fegyveres erővel valósággal úgy harcolnak, mintha háború volna. Milyenek az afgán nők? — Afganisztán belsejét égbe nyúló sziklák és hegyek teszik terméketlenné. Csakis a közbeeső völgyek és keskeny hegyszorosok müvelhetők meg. Az ország lakossága elég sürü, körülbelül hét és félmillió s a következő törzsekből áll: afgán, momán, vazir, kafir, kuisztán, pansiri, tira, mongol, gyadrán, dzsedidi, tagán, nizsdrási, urbán, turkomán, maláng, tatár, perzsa és kevés hindu. A legcsodálatosabb látvány, hogy a meredek érc- és márványhegyek között alig pár méter széles völgyecskén virágzó termőföldeket müveinek s itt még zöldelő búzát is láthatni a halványszürkés völgy Oázisaként. A kis birtokok körül árkot ásnak, ebbe vezetik le a havasokról száguldó patakok vizét s igy termőföldjüket mesterségesen öntözik. Az ilyen megművelt földek alkotják a falut, amely agyagházakból áll, a házak udvarán mindenütt eperfa látható. Az érett epret megszáritják, megőrlik s édes pépjéből pogácsát készítenek, amit forró teavizzel csemegeként élveznek. Az afgán lakosság tunya és munkakerülő. Keveset dolgozik s munkájának megfelelőig rosszul is táplálkozik. Az afgán férfiak szegényes ruhájukban körülülik a tüzet, ahol korcsmázás helyett forró teaviz és tamburaszó mellett mulatnak. Ruhájuk rongyos és szennyes, úgyhogy az otthon ülő afgán olyan, mint nálunk a havasi pásztor, aki egyszer vált évente ruhaneműt. Az afgán nők külsőleg hasonlítanak a mi vándor cÁgányasszonyainkhoz. A turkomán és dzsedidi nők kivételével fedett arccal járnak, lábaikon lábravalót és bocskort viselnek. De ha arcukat véletlenül felfedik s az idegen titokban szemügyre veheti őket, szebbnél-szebb keleti típusokat, valóságos festői arcokat láthat közöttük. Érdekes, hogy az afgán nők sokkal erkölcsösebbek, mint a világ többi asz- szonyai, mert vallásuk szigorúan bünteti a házasságtöréseket, úgy a nővel, mint a férfivel szemben. A tévútra lépett nőt saját apja, anyja, fivére vagy nővére valóságos fanatizmussal üldözi és árulja el, mert koránjuk szerint a bűnös házastárs árulója nagy mennyei boldogságban részesül. Az afgán szülők alig fordítanak gondot gyermekeik nevelésére, akikben minden rossz hajlam meggyökeredzik. Egy alkalommal séta közben észrevettem, bogy egy három és egy öt éves fiúcska összeveszett Kabul nyílt uccáján. A kiváncsi nézők százával állták körül őket s ahelyett, b°gy szétválasztották volna a vásott kis fiukat, nevetve uszították a további veszekedésre, ami verekedéssé fajúit egészen a végkimerülésig Városaik rendetlenek, uccáik szabálytalanok, elhanyagoltak és tisztátlanok. Döglött kutyák, macskák, lovak, rengeteg szemét s a félreeső helyek a nyilt uccán hevernek és büzlenek heteken át. A néptömeg mindezt szó nélkül megtűri és nyugodtan gázolja keresztül. Kabulban nemcsak a kül-, hanem a belvárosban is veszedelmes a séta, mert az uccán fertőző betegségek csirái fejlődnek. Afganisztán kereskedelme a városokban elég virágzónak mondható, csak az árucikkek szállítása bonyodalmas és hosszas, mert mindent Indiából szállítanak teveháton s a karaván-út hónapokig is eltart. Ezért az importált áruk nagyon drágák, igy a ruhaszövetek, vas- és zománc-edények s az angol kereskedők alaposan ki is használják ezt a szállítási konjunktúrát. Az egész országban a már említett Fleischer-gyáron kívül még csak egy nagy gyár van, egy cipőgyár, ahol azonban a tímár- és bőr- munkálatokat nagyon kezdetlegesen végzik. Ezt a gyárat az angol kormány ajándékozta Habibullah Emirnek, a hírhedt Amanullah apjának s ezzel az ajándékkal akarta megnyerni Anglia a vad Afganisztánt gazdasági céljaira. Gara Ákos. A kormány leiül vizsgáltat ja az adóleszállítások ügyét A pénzügyminiszter körrendeletét oocsátott ki, amelyben az adófel- szólamlási bizottság által történt adóleszál- litásoknak felülvizsgálatát rendelte el. A felülvizsgálatokat a nagyobb vállalatoknál fogják eszközölni, ahol a kormány véleménye szerint az adófelebbezési bizottságok által igen jelentékeny adóleszállitások történtek, amelyek az állam költségvetését élénken érintik. A rendelet megállapítja, hogy a leszállítások megfelelő és alapos megvizsgálás nélkül történtek meg és ezekre az egyszerű hozzávetőleges becslések szolgáltattak alapot. Az „ANKER“ Általános Román Biztosító Társaság Bucureşti, Calea Victoriei No. 1. T. bizlosijolfjainak tudomására hozza, hogv az 1929. szeptember hó 1.-én az „Anker" Általános Romén Biztosító Társaság Bucureşti székhelyén. Calea Victoriei No. 1. az Ipar és Kereskedelemügyi Minisztérium kiküldöttjének és a társaság bíztositottjainak jelenlétében sorsolás útié* amortizálta a következő népbiztosiiási kötvényeket, amelyeket a szerencsés feleknek készpénzben azonnal ki is fizettet. K. sz 71483 Gheorghe Tomescu Bucureşti, Str. Pălcov No. 49.---------Lei 50.000 ,, 80573 Erminia Tonciu Bucureşti, Sir. Vespasian No. 36. — — —• ,, 30 000 „ 20084 Saly Linck Iaşi. Sir. Sfl. Sava No. 6.----------------------------„ 20.000 * * * „ 36904 Udiczky Péter Timişoara, III. Str. Popescu No. 6.-----------„ 20.000 40170 Olimpia Străinul Cernăuţi, Manasteriska No. 420.------- — „ 20 0 0 Lei 140.000 A2 eddig kisorsolt amortizáll kötvények —------------------------------— - „ 4.43 1000 Lei 4.570.000 *** Ezen kötvénynek a dija nem volt a rendes időben befizetve és igy a húzás meg lett semmisítve. Helyette 9 jövő havi húzáson 1 kötvénnyel több lesz kisorsolva. A Népbizlosiiásra felvilágosításokat ad az intézel Cluji Aligazgatósága, Str Universităţii No. 3. Telefen 452. vol»roinl ez ország minden részében intézetünk képviselői.
