Keleti Ujság, 1921. június (4. évfolyam, 113-119. szám)
1921-06-04 / 113. szám
2. oldal Szombat, 1921 június 4. két, mint amikor vallásosságukban megbántják (és ezt a románok tudják a legjobban) és semmi sem hozza őket úgy a humanitárius testvériség gondolatközösségébe, mint a hitbéli reciprocitás. Nem rossz ez a politikusoknak sem. De ez a politika azt követeli meg, hogy a hitben lévő erőforrás felhasználtassék, nem pedig elhasználfassék. Legyünk tisztában azzal, hogy a csiksom- lyói csángó kereszt szabad égbe törése nem egy a magyar tüntetéssel, hiszen ma szimbolikus tüntetések helyett megnyílt az ut a magyar aktivitás politikájára is. És legyünk tisztába azzal is, hogy a szatmári chasi- disták, akik még külső effektusokba is zsidónak vallják magukat, nem azért húzzák le a rollót, hogy tüntessenek a román impé- rium ellen. Legyünk tisztába azzal, hogy a vallás szabadsága a keleteurópai népek számára súlyos élettartalom és hogy a vallásszabadságáról hires Erdélyben lakó népek megszokták, hogy őket ebben senki ne háborítsa. Csiksomlyón elmaradt a csángó kereszt s ott maradt a szivekben a gyimesi távirat villanyos szikrája. Talán ha a gyi- mesiek ott lettek volna testvéreik ünnepén, akkor a szivek huzalain vidámabb csilingelőssel a megértés szaladt volna végig. A koronabeváltás hiénái Lupu leleplezései a kamarában — A federáció értekezlete — Take Jonescu utazása (Kolozsvár, junius 3. Saját tudósilónktól.) Az ellenzéki federáció ma értekezletet tartott, amelyen a parasztpárt tagjai megkérték Maniut, vájjon fennáll-e még a federáció vagy pedig a nemzeti párt más párttal akar-e együttműködni. Maniu kijelentette, hogy a federáció ma is a régi s nincs ok arra, hogy ez a viszony megváltozzék. Take Jonescu külügyminiszter szombaton Belgrádba utazik, hogy a jugoszláv kormánnyal a Románia és Jugoszlávia közötti függő kérdésekről tárgyaljon. Belgrédban nagy előkészületeket tesznek a külügyminiszter fogadására. Take Jonescut belgrádi útjában elkíséri Dorussi államtitkár is, valamint Jankovics, Romániának nép- szövetségi megbízottja. A külügyminiszter junius 9-én fér vissza a szerb fővárosból. Kormánypárt' információk szerint Averescu miniszterelnök szeretné, hogy a jelenlegi ülésszak ne tarlson tovább junius 28-énál. Eddig kívánná a költség- vetés, a pénzügyi javaslatok, valamint az agrár. Bábika szemei felragyogtak az izzó szavakra s mini a szemérmes madárcsicsergés gyöngyözött ajkán a szó: — Ma éjjel ivóba megy az uram; egyedül leszek, várom kigyelmedet, jöjjön s vigyen el magával! A szavak után gondolatnál sebesebben elsuhant az asszony s csak a zöldes-fehér roz- maringvírágok árasztották nehéz illatukat Barnabás ur félé. Ü Bodor uram, a piros arcú hases csizmadia atyamester az „Utolsó garas“-ban ül jó komájával, Dávid molnármesterrel s ép másodszor ereszt egyet a nadrégszijján. Bugyborékolva árad ajkén a szó s közbe fenékig üríti a cinkupát. — Azt mondom komámuram, hogy nem sokat törődik velünk kegyes jó urunk, a fejedelem őnagységa. — Hét példának okéért minémü kifogással lehetne elmagyarázni akár Anna fejedelemasz- szonynak, akár pedig főkancellár Teleki uramnak, ha én azt mondanám, hogy ime én nemes, nemzete8 és vitéziő Bodor János a nemes csizmadiái céh atyamestere, aki összesen 143 csizmadia képit viselem, mely okokból kifolyólag nem vagyok méltó arra, hogy fejedelemurunk kegyes levéllel személy szerint meghívjon ország dolgát intézni a nemzetgyűlésre! Dávid mám látott szájjal hallgatta az atyamester körmönfont beszédét, majd sebesen pislogott savószlnü szemeivel s arcán a ráncok vigyorgásra torzultak. — Hátrább az agarakkal, varga! Felette naşysulyu embernek véled magadat! Hiszen neitíes ember vagy igaz. de hát bűzlik rajtad a ________BűM&rwmsm —— törvény megszavazását. A kormány valószínűleg a jövő héten kérni fogja a? agrártörvény vitájának lezárását. Leleplezések sok milliomosról (Bukarest, junius 3.) A kamara mai ülésén Mufh Gáspár sváb képviselő szól hozzá a pénzügyi javaslathoz s rámutat annak hiányaira. Különösen a földbéradó záradékait kifogásolja, melyek a földmüvesosztélyra igen nagy adót vetnek ki. Az apróbb biríokokat nem kellene olyan pro- gresszive megadóztatni, mint a nagybirtokokat. Az állam emelje fel a létminimumokat és a luxuscikkek nagyobb megadóztatásával igyekezzék iedezni a költségvetést. Duka a liberálispárt nevében szól. A javaslatért a kormányt teszi felelőssé és kijelenti, hogy a liberálispárt a pénzügyi reformok megszavazásánál nem fog részlvenni. Ezután Lupu beszél a federáció nevében és kijelenti, hogy csekély kivétellel a javaslat ellen fognak szavazni, meri az teljesen keresztülvihe- tetlen. Kéri a létminimumok felemelését és azoknak a megbüntetését, akik a korona és rubel beváltásánál spekuláltak. Egy listát olvas fel 150 emberről, akik egyenkint egy-egy millió koronánál főbbet cseréltek be tisztán spekulációból. Nevekkel is szolgál s azt mondja, hogy Ascher Kander 21 milliót, Áron Schuller 28 milliót, Re- zsovszky mérnök 2 milliót, Branişte dr. 1 milliót, Misu Protopopescu, a kamara questora 4 milliót yáltoltak be üzérkedés céljából. Protopopescu: Kikérem magamnak, hogy személyes ügyeimbe ava'kozzanak. Lupu: Ez mér nem magánügy. Radu Xeno- pol egymilliókilencszézezer koronát váltott be. Közbekiáltások: Xenopol Take Jonescu titkára. Tiíulescu pénzügyminiszter a névsor felolvasása után kijelenti, hogy legközelebb egy törvényjavaslatot terjeszt elé, melyszerint a spekulálás céljából beváltott összegek 65 százalékát elkobozzák. Ezután Lupu ismét a pénzügyi javaslatokat kritizálja. Vasilescu bánáti paraszt- párti a javaslat ellen szói és kéri, hogy az adókulcsot a parasztok részére szállítsák ie. (Díü.) A magyarországi lapokról (Bukarest, junius 3.) A kamara éjjeli ülése fél 11 órakor kezdődött. Torna Draau a letartóztatott kommunisía képviselők ügyében beszélt. Lascu Demeter interpellációt in'éz a külügyminiszterhez gróf Bethlen Istvánnak a magyar nemzetgyűlésen tett kijelentése miatt, hogy neki megvan a joga az erdélyi magyarság ellenőrzésére, mert magyar állampolgároknak tekinti azokat. Kérdezi a külügyminisztert, tud-e arról, hogy a magyar hatóságok különböző rendeleteket küldözgetnek még ma is az erdélyi hatóságoknak? Követeli, hogy a magyarországi lapokat tiltsák ki az országból. Goga Oktavién miniszter a külügyminiszter helyett válaszolva kijelenti, hegy nem ismeri a magyar miniszterelnöknek, vagy külügyminiszternek Lascu által idézett kijelentését. A kormány mindenesetre meg fogja tenni kötelességéi csereszag I Hogyan tudsz efféléi még csak gondolatban is forgatni, hogy Apor urammal, Tol- dalagival és Teleki Mihálylyal egy sorban ülj s ország dolgát igazítsad? Maradj a kaptafánál, varga! Bodor uram egy szusszanásra kihúzta a kupát s vérbenforgó szemekkel ugrott a koméra. — Hát te szélhordta lisztféreg, te mérlegeled az én eszemnek a súlyát. — Több ész van Itt ebben a koponyában, mint az egész molnércéhében összesen! — Marokra veszem ezt a kupát s addig verem a kobakodat, amíg meglátom, hogy hát mennyi agy velő szorult is bele? A molnár megriadva feszengett ültében s csillapító, remegő hangon csendesítette a megvadult csizmadiát: — No! No komámuram nó! Hét csak nem verné fejembe a kupát? Nem arra teremtette a kupát Isten ő szent felsége, hanem igenis inkább arra, hogy nekifeküqjünk, kétkézbe kapjuk s addig nyakaljuk, amíg az utolsó jóféle cseppet is kihőrpinfjük belőle. E tréfás beszédre megjuhászodott az atyamester, teljes buzgó6ággal nekifeküvének a kupáknak s nemsokára szárnyalt medvedörmö- géshez hasonlatos éktelen bömböléssel a dal: „A csidjmámon nincsen-e kéreg Lerágta ja patkányféreg“ Jó félórák ulán a jámbor éjjeli Őrök ala- bárdjaikra fektetve szállították atyamester uramat szállására. * Bodor uram keserves görcsök és szakgaió fejfájások közepette dugta ki fejét dunyhája alól s véres szemeivel körülmeredezett a szobában. az ország tekintélyének megvédésére, ő is ezt hiszi, hogy itt az ideje annak, hogy a kormányt elzárja a határt a magyarországi lapok elől. (Taps.) Ezután Cocea beszélt, támadva a kormányt a kommunisták jogtalan letartóztatása miatt. A parlamentet hétfőig elnapolták. (Tudtunkkal magyarországi lapok egyáltalán nem jönnek be s nem tudjuk, mit jelentsen Lascu interpellációja és Goga válasza. Hiába való tehát a vita.) A görög offenziva kudarca Görögország kárpótlást követel az alexandriai mészárlásért — A kemálisták követelései (Kolozsvár, junius 3. Saját tud.) A legújabb jelentések szerint az alexandriai forrongások határozottan az angol uralom ellen irányultak. Tendenciózus angol táviratok tüntették fel a mozgalmat vallási fanatizmusból kifolyónak. Görögország kairói és alexandriai követeit felszólitotta, hogy együttesen járjanak el az egyiptomi kormánynál a görög lakosság lemészárlása miatt. Görögország fenntartja magénak azt a jogot, hogy a legyilkolt görögökért kártérítést követeljen. Konstantin görög király pár nap múlva a frontra utazik. Legelőször a szmirnai csapatokat fogja meglátogatni, jelenti egy athéni távirat. A görög offenziva további kimeneteléről azonban hallgat a görög kormány. Majdnem bizonyos, hogy az offenziva kezdetén kiadott nagyhangú görög hadijelentés dacára ez az offenziva is arra a sorsra jutott, mint az eddigi görög offenzivák. A konstantinápolyi lapok egyhangúlag hangsúlyozzák, hogy Törökország és a szövetségesek között okvetlenül szükséges a békés megértés. Ezt a megértést még Konstantinápoly jelenlegi megszállása sem akadályozhatja meg. A görögök is békét akarnak már, mert belátták a vérontás hiábavalóságét. A konstantinápolyi lapok nem Írhatják meg, de ez az offenziva bebizonyitolta, hogy az antant semmiféle eszközzel se rendelkezik a török ellenállás leküzdésére. A francia kormány megkapta az uj angorai kormány ellenjavaslatait. Ezek, francia vélemény szerint, ellenkeznek a Briand és Bekir Sami bej között márciusban létrejött egyezménnyel. A „Figaro“ kikel a kemálisták igényei ellen és azt Írja, hogy ezeknek az igényeknek nagysága bizonyítja, hogy Angorában jelenleg a bolsevisták befolyása dominál. A mérsékeltek, mint Bekir Sami bej, háttérbe vannak szorítva az extrémisták által. A kemálisták követelései a következők: fenntartják maguk számára azt a jogot, hogy egy havi előzetes figyelmeztetés nélkül újból megkezdhessék az ellenségeskedést; a francia iskoláknak semmiféle garanciát sem adnak; nem ismerik el a francia gazdasági zónát és Franciaország felügyeleti jogát a ciliciai rendőrség szervezése fölött; hatérkiigazitést követelnek — Aujnye azt a hétágu keserves hétnyüsiit, asszony te 1 Bábika le hocci csak hamar az égetbort! A nagy káromkodásokra ijedten dugja be borzos fejét a szolgálóleány s pifyeregve, sze- pegve, csuklások kíséretében adja hírül: — Gazduram, üssön helyben agyon ki- gyelmed! Az éccaka egy nagyszakállu fényes vitéz ur bé ide a szobába, átnyalábolta assza« nyomat s mint e fergeteg ki, asszonyomat a lóra fel s avval el. Az atyamester, mintha a menydörgős menykő csapott volna bele, elmerevedett s percekig lé- iegze'vesztve iátintott. Nagysokéra erőt vett magán s komor hallgatásban tempós mozdulatokkal húzta fel ke- csegeorru csizmáját, öltötte magára ünneplő dolmányát s peckes léptekkel el, kiindult élete párja felkeresésére. * Ott áll Bodon uram a termetes várur előtt s kínlódó zavaréban topog, mint a táncra hajtott medve, sebesen forgatja gömbölyű kalpag- ját két markában s el-visszanyeli az ajkára tóduló keserű szókat. Vészes oroszlán dörgésként csattan fel Barnabás ur hangja: — Mit keresel ílt ember? Pusztulj, mert csatlósaimmal megfogatlak s a vár faláról vettetlek le I Bodor uram előtt a kemény fenyegetésre elsötétedett a világ. Ráeszmélt kínjában, hogy a hatalmas úrtól aligha kapja vissza asszonyát. Felülkerekedett benne a régi csizmadipfur- fang s eszébe ötölvén, hogy a Jéra-völgye mentén Asszonyfalva és két Fülefalva vallja urának
