Keleti Ujság, 1921. május (4. évfolyam, 100-109. szám)
1921-05-22 / 103. szám
C. Oftjtn. Vasárnap, 192A május 2£ Vázsonyi támadja Bethlent Nem aktuális a magyar házfeloszlatás Megmozdul a függetlenségi párt (Kolozsvár, május 21. Saját tud.) A mai magyar parlament különös világításba helyez régen ismert és emlékezetünkben jól megrögzitett politikai profilokat. Most az emigrációból hazatért Vázsonyi beszél, akinél ígazségügyminiszter koréban keresve sem lehetett kényuribb pózokban kéjeigő parvenüt látni. Most ez a Vázsonyi ismét demokrata, bár Habsburg Károly jogi és elvi képviselője. Vagy talán éppen azért? Ember legyen, aki ezekbe a kártyákba belét, ha mindjárt kivételesen igaza is van most Vázsónyinak. Mi lehet a rugója a Vázsonyi-íéle uj demokráciának ? Ugyanaz, ami Bethlen első programm- jának volt: a felelőtlenség. Mert Magyarországon még mindig, akárcsak a Vázsonyi virágkorában, a legvitézebb kurucból is elszánt labancot képes kiformálni a hatalomraj utas. Mindebből az következik, hogy Vázsonyi ma nincs hatalmon, tehát támaa. Hogy Bethlen miért reakciós, annak is meg van a magyarázata. Bethlen demokráciát hirdetett és ilyen az ő demokráciája. Nála ez lelki diszpozíció dolga. Vázsonyi beszédéről és a magyar politikai j helyzetről a következő távirataink számolnak be : Bethlen két év előtti programmjá (Budapest, május 21. Saját tud.) A nemzet- gyűlés ma újból megkezte munkáját. Elhatározták, hogy a költségvetési vita tartaméra behozzák a nyolcórás üléseket. Ezután Hegedűs pénzügyminiszter kér kéthónapos indemr.itást junius és julius havára. Ezenkívül több adójaVasíatot terjeszt be. A pénzügyminiszter előterjesztéseit átutalják a pénzügyi bizottsághoz. A napirend első felszólalója Vázsonyi Vilmos volt. Foglalkozik a miniszterelnök programmjával és a kivételes intézkedésekkel. — Bethlen István gróf programmbeszédén — mondotta Vázsonyi — az az alapgondolat vonul végig, hogy a bolsevízmus miatt még mindig nem lehet megválnunk a kivételes intézkedésektől. Én a miniszterelnök űrtől egy másik programmot is hallottam már, mikor Bécs- ben együtt voltunk a bolsevízmus összeomlása idején és ott akkor Bethlen gróf a magyar nemzeti érdeket képviselte. Ez a Programm pedig nem volt olyan szigorú, mint a mai. — Kétségtelenül akkor az a hazafias szempont vezette a miniszterelnököt, hogy a külső béke megkötése előtt a belső békét kell helyreállítani és az a szempont, hogy csak az egységbe foglalt nemzet kénes megbirkózni a jövővel. — Azóta két esztendő telt el és a mosţ adott programmjában ma is fenn kívánja tartan1 a kivételes háborús intézkedéseket. (Felkiáltások a kereszténypárton: Nagyon helyesen !) Ezuíán arról beszél Vázsonyi, hogy miért került Magyarország á mostani helyzetébe és rámutatott arra, hogy Magyarország _ tulajdonképen a háborút veszített központi államok közös sorsát viseli, amelyeken kettős veszedelem vonult végig, a háború és a forradalom. Két forradalmi párt megmozdulása (Budapest, május 21. Díü.) Az országos függetlenségi és negyvennyolcas-párt julius 5-én országos pártgyülést tart. A gyűlés szónokai Áb- rahácn Dezső, Batthyány Tivadar gróf és Farkes- házy Zsigmond lesznek. A kongresszus célja a függetlenségi párt jövendő feladatainak programiéba foglalása és megvalósításuk eszközeinek megbeszélése.' Az országos köztársasági párt május 22-án a nagy mozgóban emlékünnepélyt akar rendezni. Nádassy főkapitány az emlékünnep bejelentését nem vette tudomásul azzal, hogy politikai agifációs gyűlések tartása tilos. A párt a döntést megfelebbezte, rámutatott arra, hogy nem lehet ok a visszautasításra, mert a keresz- tényszociáljstáknak megengedték, hogy pünkösdkor gyűlést tartsanak. A köztársasági párt kérése felet! a belügyminiszter fog dönteni. A Bank-gassei milliók (Budapest, május 21.) A Bank-gassei milliók ügyében a miniszterelnök a nemzetgyűlés legközelebbi ülésén megnyugtató kijelentéseket fog tenni. S hogy a különböző aggodalmakat eloszlassa, nyilatkozni fcg az előző kormányok pénzügyi gazdálkodásáról is. Baranya és Nyugatmagyarország (Pécs, május 21.) Május 23-án a pécs1 szociálista.oé-ri kongresszust fog tartani, melyen a pért jövendő programmját állapítják meg. Ki-,, mondják a szociáldemokrata párthoz való visszatérést. A kongresszuson Baranya kiürítésének kérdése is fel fog merülni s a párt ki fogja mondani, hogy Baranyának Magyarországhoz való visszacsatolását kívánja. A városban az a hír van elterjedve, hogy Baranya julius hó végéig fel fog szabadulni. Itteni beavatott körökben úgy tudják, hogy az osztrák kormány a nyugatmagyarországi kérdésben a res judicata alapjára helyezkedik. Ragaszkodik a sainigermaini és a trianoni béke- szerződésben biztosított jogokhoz, de hajlandó bizonyos határkiigazítá3ról tárgyalni. Károly elhagyja Svájcot (Budapest, május 21. Saját tudósítónktól.) Eerlinből jelentik: Károly exkirály közölte a szövetségfanáccsal, hogy augusztus hó folyamén szándékában van végleg elhagyni Svájcot. A szövetségtanács megengedte, hogy addig Svájcban tartózkodjék. Itazgássélá© a gíoíítíkai akiittiiás kérdéséhez A népkísebbségi magatartás politikájának irányításéban az aktivitás és passzivitás vitája . kísért még mindig. Bér úgy látjuk, hogy amig ez elvi vitatkozás foglalkoztat egyes köröket, azalatt maga a nép. regen döntött és halad már a cselekvések utján, mert mást nem is tehetett, más elhatározással tovább kísérleteznie nem is lett volna tanácsos, mégis elő kell segítenünk a végleges tisztázást. Ezért helyet adunk minden komoly hozzászólásnak azok részéről, akik a megnyilatkozásnak szükségét látják s nyilatkozataikat hozzánk eljuttatják. Az alábbi érdekes és értékes nyilatkozatot írta Újvárosi Miklós volt magyar Ítélőtáblái bíró. Azt a kérdést, hogy a magyar kisebbség érdekeinek a politikai akliviíás, vagy passzivitás felel-e meg inkább, nem lehet eldönteni állított de nem bizonyított kijelentésekkel, igy olyan kijelentéssel sem, hogy a passzivitás a magyarság zöme többsége akarja. De nem lehet eldönteni olyan kicsinylő, sőt bántó bírálattal sem, amely az aktivitást politikai rövidlátásnak merészeli kijelenteni. A kérdés mikénti eldöntése pedig nemcsak rendkívül nagyfontosságu, hanem sürgős is, mert akár a helytelen döniés, akár a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozhat. Nagyhangú frázisokban pedig, hogy a magyarság ismert politikai érzéke majd megtalálja a helyes utat, vagy hogy az idő kijelöli, megnyugodni nem lehet Ismételten és mind a két szempontból meg kell tehát vizsgálni a döntésnél felmerülheti) indokokat és mindent figyelembe kell venni, amt a döntésnél fontossággal bírhat, ily módon eljárva, az eredmény alig lehet más, mint az, hogy a politikai passzivitás a magyarság érdekeire káros s a passzivitás útjára a magyarság nem léphet. Nincs először is bizonyítva semmivel, főleg a jelen kérdés szempontjából tekintve az, hogy k passzivitásban nagy erők rejtenék. Hogyan és miként? A történelmi példák, az írek, lengyelek, csehek, románok eljárása éppen az ellenkezőt bizonyítja. A magyarok is próbálkoztak vele 1349. után, de kétségtelen, hogy .ezt az egészen más viszonyok közt folytatott pasz- szivitást nem is annyira a külpolitikai viszonyok kedvező fordulata, ami szintén nem a passzivitás eredménye volt, mint inkább Deák Ferenc bölcsessége és az akkori magyar államférfiak kuliszán belöli aktivitása mentették meg a csődtől és fordították jóra. A passzaivitás a hatalmat és a politikai ellenpártot nem akadályozza. Inkább csak bosszantja, îngerii. Ez által a békés konszolidáció lehetőségét csökkenti. Az sem fogadható el, hogy az aktivitás jogfeladást képezne. Hogyan és miként? Menynyiben? Fogalmilag és tényleg is, ezt épen a passzivitás eredményezi. Hisz a passzivitás abban áll, hogy jogainkkal nem élünk, azokról lemondunk. Másfelől kétségtelen, hogy politikai előnyt, sikert csakis a politikai téren való küzdés, az aktivitás utján lehet kivívni. Ennek sok módja lehet. A fennforgó viszonyok közt és a magyar faj jellemét szem előtt tartva, ennek más módja és más tere nem lehet, s egyéb mód szóba í sem jöhet, mint a parlamenti, s általában köz-! életi aktivitás. Van-e szüksége a magyar kisebb- lt ségnek akár gazdasági és kulíur-intézményei: érdekében, akár pedig más tekintetben előnyökre, sikerekre, amiket a politikai aktivitás által lehet elérni ? Ha igen, meg kell próbálni!' Elmulasztani bármely alkalmat, ami a magyar: kisebbség érdekeire hasznos lehet, vétek volna. Vájjon az eddigi passzivitás is, nem volt-e káros a magyar kisebbség gazdasági, kulturális és egyéb érdekeire is? Vigyázni kell, mert a passzivitás tévedésben tart és megcsal minket. Megtörténhetik, j hogy erősebbnek képzeljük magunkat, s igy ' könnyen Csalódhatunk. Ábrándoktól tartózkodnunk s csalódástól óvakodnunk kell. Az opportunitás is ellene szól a passzivitásnak. Bizonyos ugyanis, hogy a magyar kisebbségnek, ne vitassuk, hogy többsége vagy zöme, : de mondjuk igy: mindenesetre jelentékeny része ' az aktivitás terére lép. Kívánatos lesz-e ilyen , nyilt megoszlás, pártokra-szakadás? Vájjon a passzivitás ez esetben elég impozáns lesz-e és j a remélt sikerrel fog-e járni? Kétségtelen, hogy a politikai aktivitáshoz ; bizonyos előfeltételek volnának kivánaíosak, sőt , szükségesek, hogy a küzdelem sikeres legyen i és megérdemelt eredménnyel járjon. Megengedem, hogy ezek az előfeltételek részben hiányoznak, részben nem olyanok, mint amilyenek- , nek lenni kellene, vagy amilyeneket óhajtunk, l Más szóval: más kerületi beosztás, más válasz- , tási lajstrom, más választási eljárás, más válasz- ; tási bíráskodás és összeférhetetlenségi törvény volna szükséges. Azonban az előfeltételek meg- ■ valósulása, azaz passzivitást folytassunk, akár j pedig aktivitást, nem egyedül s magyar kisebb- i ség akaratától, vagy óhajától függ. Bizonyos-e ; az, hogy passzivitás mellett a magyar kisebb- j ség akarata a fenti előfeltételek megvalósítása tekintetében inkább érvényesül ? Ha nem bizo- j nyos, akkor a várakozással fel kell hagyni, s meg kell kezdeni a politikai küzdelmet. Oly j helyzetben és oly körülmények közt is, ahogyan > vagyunk. Nem mi vagyunk a támadó fél. S ! kedvező hely, idő és alkalom megválasztása ‘ nem a magyar kisebbségtől függ. i Mi, alapon, s mennyiben lehet azt remélni, j hogy a'jelzett előfeltételek megvalósulása pasz- : szivitás esetén hamarabb vagy inkább bekövetkezik? Ha ez nem Igazolható, vagy nem való- \ szinüsitheíö, akkor erre a jövőt alapítani nem j lehet. Akkor a sült galambot várjuk! A fennforgó kérdés tekintetében a magyar j kisebbség helyzetét a parton összekötözve ülő t ember helyzetéhez szokták hasonlítani. A ha- j sonlatot találhatta bárki szellemesnek is, észszerűnek is. De hibás, mert nincsen jói alkalmazva. A magyar kisebbség nincs künn a vízből, s j nem ül nyugodtan a parton, hanem benn van , a hullámok közepében. Sodorja az események ; árja. Küzd a habok közt. Vájjon ne nyuljon-e minden szalmaszál után, amely segítheti, a 1 mely megmentheti? Én azt kiáltom a fülébe; | de igen! zongora nagy raktára. Telefon: 4-19 KTIvállaSja úgy an gol mint öscsl j szerkezetű zango- j rák megrongált v. j hiányzó aikaíré- i izeinek javítását . vagy pótlását - ' Hangoló megren- tfslhető x>— Csemege és fűszeráruk legolcsóbban PÁLMA! és FORíS-cégnél kaphatók, UI ídllB'S Ulti UIIUUIUQU amely két üzletberendezésnek is megfelelő. Cim a kiadóhivatalban LESZÁLLÍTOTT ÁRAK MELLETT FEST, TISZTÍT ÉS MOS TELEFON 500-1121 1 "KRISTÁLYS eőzttosóö#,^, clüj-kolozs^r! 32 I POSTAI MEGBÍZÁSOK EÜ?ÁLLALTATNAK!li wwmmammmmmmmammnmmmr'
