Keleti Ujság, 1921. május (4. évfolyam, 100-109. szám)

1921-05-22 / 103. szám

Vasárnap, 702/, május 22. \ Kolozsvár villamosmfive Mit vár a szerződéstől a város közönsége? Hogy sötétbe ne maradhassunk Kolozsvár város közönsége hónapok óta tudja, hogy a városi villamosmü bérletére pá­lyázatot hirdetnek. A sajtót minduntalan bejár­ják olyan hírek, amelyek hol az egyik, hol a másik pályázó esélyeit latolgatják. Legújabban 2 érdekelt vállalat között sajtópolémia is támadt, sőt az egyik bizottsági tag a bizottsági tárgya­lásokon szerzett tapasztalatait röpiratban ismer, tette meg a nyilvánossággal olyként, hogy ki­fejezetten az egyik pályázó vállalat mellett fog- lalt állást. E tárgyban tehát mindenki megszó­lalt, csak épen a fogyasztó közönség nem. Jelen soraimmal bátor vagyok a fogyasztó közönségnek e tárgyban való véleményéről a nyilvánosságot tájékoztatni, mert a felszínen levő kérdés első sorban a fogyasztókat érdekli. A városi tanács ugylátszik ezt a felette fontos kérdést tanácsi határozattal akarja elin­tézni. Az elintézés e módja semmiesetre sem lehet jó és célirányos. Igaz, hogy a város autó- nőtniája fel van függesztve; igaz, hogy a köz­gyűlést megillető jogokat a tanács gyakorolja, ez azonban nem zárja ki azt, hogy oly kérdé­sekben, melyek a város lakosságát eminenter érdekük, a városi tanács az okosság és méltá­nyosság szempontjából meg ne kérdezné az érdekelteket. Miről van szó jelen esetben? A városi la­kosságot világítási és motorikus árammal olcsón és jól kell ellátni. Minthogy valamennyi ajánlat­tevő a város közhivatalait és utcáit ingyen akarja világítani, csakis azon világítási és mo­torikus áram ára és szolgáltatás módja érdekli a fogyasztót, amely a magánfogyasztás céljait szolgálja. Minthogy magánfogyasztást célzó árammennyiség a tényleg kiszolgáltatott áram­nak több mint 50 százalékát képezi, a magán- fogyasztók érdeke a kérdés megoldásánál elő­térbe kerül. Maga. a város mint jogi személy csak jogokat szerezhet a szerződésből. A városnak és a villamossági vállalat hasznát pedig a fo­gyasztó közönség kell, hogy előteremtse. Egy villanytelep kezelése nagy szakavatott- ságot igényel. Fokozottabb műszaki és prakti­kus helyi ismeretek szükségesek akkor, mikor egy régi, teljesítőképességének határait elért üzem karbantartásáról és panasz nélkül való működtetéséről van szó. Kolozsvár villamos müve már az 1914. évben erősen kibővítésre szorult. A háború és a háborút követő időkből származó nehézségek lehetetlenné tették a mű­szaki berendezés tökéletesítését és kibővítését. Az üzem tehát pillanatnyilag csak a legnagyobb nehézségek árán tudja feladatát teljesíteni. Ezt is azonban csak azért, mert olyan emberek ke- zelik, akik annak minden csinját-binját ismerik. Ha ez az üzem most uj kezekbe kerül, akkor ez rövid időn belül feladatát teljesíteni nem tudja. A házi világításra szolgáló áram a telep üzemi nehézsége idejében úgy ahogy petróle­ummal, vagy gyeríyaviiágitással pótolható; nem pótolható azonban semmikép sem a motorikus aram, amely Kolozsvár legtöbb nagyipari és kisipari vállalatának gépeit hajtja. Ha az ipari áramszolgáltatásban fennakadások állanak elő, ezt olyan tömegek is megérzik, amelyek nem fogyasztók ugyan, de abból élnek, hogy kenyér­adó gazdájuk a motorikus áram segítségével foglalkoztatni tudja őket. Látjuk tehát, hogy az áram akadálytalan szolgáltatásának kérdése mennyire érdekli a város iakosságának vala­mennyi részét. Fontos az is, hogy a világítási és motorikus áram dija ne legyen drágább más városok hasonló dijainál, mert ez lerontaná az itteni ipar és kereskedelem versenyképességét. A város fogyasztó közönsége uniszónó amellett foglalt állást, hogy a városi villamos- mü vezetése továbbra is a Qanz-cég kezében maradjon. A céget Kolozsvár város közönsége nagyon előnyösen ismeri, megbízik benne. Ha a Ganz-cég, a várossal korábban megkötött szerződésére támaszkodván, az évek hosszú során át visszaélt volna a közönség bizalmával, a közönséget rosszul szolgálta volna ki, vagy annak bőrén meg nem engedett előnyöket igye­kezett volna magának szerezni, akkor a fel­gyülemlett bizalmatlanság és az elkeseredettség tnost elementáris erővel nyilvánulna meg és a fogyasztó közöneég.volna az, amely első sor­ban követelné, hogy a városi tanács ne álljon szóba e céggel Ennek ellenkezője nyilvánul meg a valóságban. A napokban a fogyasztó közönség egy értekezletet tartott e tárgyban, amelyen meg­jelent a nagyipar, kézmü- és kisipar, valamint a kereskedelem minden számottevő képviselője és valamennyien azon aggodalmuknak és fé­lelmüknek adtak kifejezést, hogy a villamosmü bérlete esetleg más kezekbe kerülhet, mint a Ganz-cég kezeibe. Egyetlenegy hang sem hal­latszott el abban az irányban, hogy a Ganz- cég nem jól sáfárkodott a beléje helyezett bi­zalommal. Az egész kérdésnek a kritériuma itt van. Csak a fogyasztó mondhatja meg, hogy neki mi kell és kiben bízik. E kérdésben a vá­rosi tanács tulajdonképen a fogyasztók terhére kötne terhes szerződést. Ilyen szerződést nem lehet anélkül létesíteni, hogy az is beleszól­hasson, akinek a szerződésből kifolyólag köte­lezettségeket kell vállalnia. Reárn nézve nem fontos az,- hogy a Ganz- cég olcsóbban kapja.e meg a bérletet, mint a többi ajánlattevő. Ám követelje a városi tanács tőle is mindazt, amit a többi ajánlattevő nyúj­tani akar. Nekem csak az a fontos, hogy az a Ganz-cég kapja meg a villamosmü bérletét, mely hosszú éveken át jól és megbízhatóan szolgálta ki a város közönségét és amely mű­szakilag egy világhírű üzem támogatását birja. Az ajánlattevő többi vállalat mellett villamos- sági gyárüzem nem áll. A helyi villamosmü berendezését a budapesti Ganz-gyár készítette és csak az a gyár tud gyorsan és megbizha- tóan hiányzó, vagy tönkremenő alkatrészeket szállítani. Románia területén más iiyfajta gyár nincsen. Ha más ajánlattevő kapná meg a bérletet, az vagy a budapesti Ganz-cégre volna utalva műszakilag, vagy pedig valamely más hasonló kaliberű — de mindenkép — külföldi gyárra. Látjuk tehát, hogy az ügy részéből na. cionális kérdést nem csinálhatunk. Minden ajánlottevő, műszakilag valamely külföldi válla­lat támogatására szorul és ezért mindegy az, hogy az a külföldi vállalat magyar, osztrák, vagy német. Műszaki nacionálizmust nehéz csinálni akkor, ha a megfelelő műszaki teljesítmény a belföl­dön nem érhető el. Hegy mennyire igaz ez a tétel, mutatja az az eset, hogy Románia kor­mányai mozdonyokat és waggonokat nagy számban német gyárosoknál rendelnek, dacára annak, hogy Németországgal még ma sem ál. lőtt helyre a háboruelőtti barátságos viszony. A román állam tárgyban rászorult Német­ország ipari felkészültségére. Épen igy rászorul a helyi villamosmü valamelyik külföldi vállalat ipari felkészültségére és támogatására. Egészen természetesnek tartom azt, hogy a városi tanács, amennyiben a Ganz.céggel kötné meg a szerződést, követelje azt, hogy az a vállalat is nacionaüzálódjék. A városi ta­nács e tárgyban adjon záros határidőt a naci- onaüzálás keresztülvitelére, mert hangsúlyozot­tan ismétlem azt, hogy a fogyasztó közönség­nek nem az a fontos, hogy a magyar Ganz- cég kezelje a kolozsvári városi villamosmüvet, hanem az, hogy a városi villamosmü kezelé­sében a Ganzék évtizedes tapasztalata, műszaki tudása érvényesüljön. Hogy azután a helyi vállalatba bevonul a román tőke és hogy a vezetésből román elemek is kivegyék a részü­ket, ez ellen senkinek sincs kifogása. Ám kérdezze meg a városi tanács kérdő­íveken a városi fogyasztó közönséget, hogy a városi villamosmü további bérbeadása tárgyá ban mi az óhaja. Csodálkozással megfogja ál­lapítani azt, hogy a város közönsége e tekin­tetben egy véleményen lesz. Javaslom a kö. vetkező kérdések feltételét: 1. Pontosan és megbízhatóan szolgálta-e ki a Ganz-cég a fogyasztó közönséget a leg­utolsó tiz esztendőben? 2. Óhajtja-c, hogy a városi tanács a Ganz- céggel kötött szerződést megújítsa? 3. Ha 2.-ik kérdésben nemlegesen felelt, mely céggel kötendő meg a szerződés? E kérdőívek adatai a városi tanácsot tájé­koztatni fogják a fogyasztó közönségnek e tárgyban elfoglalt álláspontjáról. A városi tanács ezt az álláspontot figyel­men kívül nem hagyhatja, mert a városi ta­nácsnak egyedüli és legfontosabb kötelessége a város közönségének érdekelt előmozdítani. Egy fogyaaztó. Â petrozsényi letartóztatások Regényes harc a detefctivekkel—Három súlyos sebesfitt (Kolozsvár, május 21. Saját fad.) Hírt- ad­tunk mát erről, hogy a kolozsvári élfambiaton- sági rendőrség és az ügyészség kiküldötted letar­tóztatták Petrozsényban Madesbach Jánost és társait, akiket állanaellenes bűncselekménnyel és felségaértéssel vádolnak. Petrozsényban tizenhá­rom, Tordán egy letartóztatás történt ebben az ügyben és a letartóztatottakat Kolozsvárra hoz­ták, ahol a hadbíróság folytatja a további eljá­rást ellenük. A nyomozással Gepescu István ko­lozsvári táblai ügyészt bízták meg, aki Ghíteanu, Konstantin dévai ügyésszel és Gheorgiu Vazul­lal, a kolozsvári állambiztonsági brigád főnöké­vel Petrozsényban most folytatta a vizsgálatot. Cepescu ma érkezett vissza kiküldetéséről. Magéról a per tárgyáról hivatalos helyen meg­tagadták a felvilágosítást, mivel ez a hadbíróság elé tartozik. Annyit azonban sikerült megtud­nunk, hogy a vád szerint a per anyaga a meg­szállás első napjáig nyúlik vissza. A vád szerint igen sok adatot és bűnjelt, ezek között nagy- mennyiségű robbanószert é3 mérget találtak. A letartóztatás körülményei valósággal deíekfiv- regénybe illenek. A kiküldött detektívek és Ma- desbachék között harc fejlődött ki, úgy, hogy a harc során hárman súlyosan megsebesültek. Hi­vatalos körökben igy adják elő az esetet: A kolozsvári ügyészség két detektívet biaott meg, hogy Madeshachékat kelepcébe csalják. Mandruc Pavel detektív és egyik társa beállított a Madesbach-kastélyba, ahol sikerült Mades- bachék bizalmát megnyerni, hogy ezek magukra nézve kompromittáló nyilatkozatot tegyenek. Á detektívek egyszer csak felfedték kilétüket és re­volvert szegezve letartóztatták a beszélgetésnél jelenlévő Madesbach Viktort, Madesbach Jánost és D/avec Antal mérnököt. Amikor Madeabachék látták, hogy kelepcébe estek, a detektivekre ron­tottak. Madesbach Viktor egy orvosi fecskendő­vel Mandruc Póvelbe szúrt. A három szúrás kö­zül csak a harmadik talált, azonban ennek ere­jét is felfogta a ruha, úgy hogy a detektív könnyű karcolást szenvedett csupán. Ez a karcolás azon­ban szinte halálosan súlyos volt, mert az orvosi fecskendőt előbb gyorsan ölő méreggel töltötték meg. Mandruc, akii Madesbach Viktor áz öklé­vel arcul vágott, elájult. A másik defektiv veszé­lyes helyzetében Madesbach Jánosra rálSR, aki meg is sebesült. Valóságos harc fejlődött ki, melynek során a detektív is súlyos sebet kapott. Madesbach ék miután a két detektívet igy ártal­matlanná tették, elszöktek és az erdőbe bujdo- koltak. A két detektív elmaradása gyanús volt s ezért csendőrök és detektívek vették körül a kastélyt, majd behatoltak a szobákba és igy ta­láltak rá a még mindig eszméletlenül fekvő Mau- drucra. Ekkor már a mérgezett tü hatása is meg­látszott, meri Mandruc lába teljesen rnegszeneso- dett és feldagadt. A másik detektív vérében feküdt. A csendőrök és a detektívek üldözőbe vet­ték a menekülteket. Madesbach Jánost és a mér­nököt a gróf Ehrenberg-féle kastélyban elfogták. Madesbach Viktor azonban elmenekült, úgy hogy már nem tudták elfogni. A vizsgálat során még tizenegy embert tar­tóztattak le, akik felelt most mér a hadbíróság fog Ítélkezni. 4 o&fatf Női divatárukat a legelőnyösebben vásá­rolhat a GÓLYA-ÁRUHfÁZBAN, Cluj- Kolozsvár, Strada Regele Ferdinand 11. sz. Sárga ................... — ko!8Lke"aa%-9*PL?’L,wmB SZcâpp3B1ţ venylgyâr.ChiJ, mindenféle rainSségben, vaggotMételckben kapható Kriza.utoa 4. ________________________Radio 617 ________________________ PP! Ü m ü szász illltiniilllilli(K!!!(HifllilllHtiil!ltillt!llljl!IIMI!ltbttiltW1!llliitt{1UininiiltflHKIHIinHlfBüt HELLERNÉL Piaţa Unirii 30 rendkívül leszállított árban kapható Papper, Tip-Top és Balfy cipők a legfinomabb kivitelben í! tj WH aFF*-" 11 ü §H «=55= IHBHnBBIIIIBIWIIHMIffilUlHWIPWniltHlilllitHHtttfttfllMinWNWWtIttKiMHtttttHtMljiUU ISMÉT MINDENÜTT KAJPHATÓ!; L

Next

/
Oldalképek
Tartalom