Keleti Ujság, 1921. május (4. évfolyam, 100-109. szám)
1921-05-22 / 103. szám
ff. ókká. „Az orvosok“ Hajsza egy tudós ellen — Egy kis jogi és egy kis omlxeri disputa — Emberélet — vagy holt betű (Temesvár, máius 21. a „Keleti Újság“ kiküldött munkatársától.) Ha csak annyi volna is, hegy egy orvost, ki becsülettel ©karja megkeresni kenyerét, orvoslásai formai okokra hivatkozván, nem engednek beteget gyógyítani; ha csak annyi volna is, hogy nem engedik meg egy embernek, hogy sok év küzdelmes tanulásival ^negszerzelt tudásából megéljen: fel keltene emelnünk tiltakozó szavunkat. De ez az orvos nem csupán diplorrjás em* bér, hanem világhírű tudós: Hollós József dr„ kit szomorú sorsa elűzött otthonából és most a remén állam vendégszeretetét élvezve várja sorsának jobbrafordulését. Ez a sors nem egyéni ut, szelíd életfutás meghatározója, de egy küzdel" mes harcé, me’yet az emberiség legnagyobb átka: a tüdőbaj ellen folytat. Évtizedes tudományos munkálkodás tette viiqghirüyé Hobos József dr. nevét. Egész életé! tudományos kutatásban töltötte és felfede' zése nemcsak a tudománynak adott uj irányi, de c?er és ezer embernek adta vissza immár elvesztettnek hitt életéi. Hollós munkálkodását a külföld tudományos világa hivatalosan is elismerte akkor, miker a párisi orvosi akadémia nagy dijával tüntette ki munkáját. Szakmunkái nemcsak az európai nyelvekre, de japánra is le vannak fordítva. A szerény szegedi tanár nevét az egész világ ismeri és éppen e sorok Írója tanúskodik amellett, hogy mikor tiz év előtt August Forel Magyarországon járt, r.agy lelke' sedéssel és elismeréssel beszélt az akkor még fiatal tudós felfedezéseiről. Hollós József dr. tudományos működésének az immár általánosan elfogadott elmélete adta meg ez alapját, hogy a tüdőbaj előbb más betegségek formájában lappang. Igen sok olyan betegség van, melynek eredetét nem tudták megmagyarázni s amelyekről Hollós állapította meg, hogy azok a tüdőbaj lappangó formái. Ezen elmélet alapján a betegségek ellen a Spengler-féle Immunkörper oltásokkal veszi fel a tudományos világ a harcot s igy kezdő stádiumban már lappangásában meg lehet ölni a tűdé baj gyilkos bacillusait. Hollós József dr. szerepet vállalt a kommün idején. Vállalta, hogy tudását kizárólag a tüdő- baj elleni harcokra fordítja és egy tudományos intézet élére kerüli, mely a „Tbc. kutató és tanító intézet'1 nevét viselte. Ebben az intézetben akarta volna országosan megszervezni a tüdőbaj elleni küzdelmet, ha a kommün erre alkalmas lett volna. • Hollós, kinek politikai szerepe nem volt, Budapestről elmenekült. Hivatalos eljárás nem volt ellene, hiszen csak orvos volt és nem politikus. A nem hivatalos üldözések azonban lehetetlenné tették maradását. Eladta tehát mindenét s előbb Becsbe ment, majd Erdélybe jött. Itt Moldovan dr. egészségügyi államtitkár állami állást helyezett kilátásba Hollósnak, aki azonban Temesváron akart letelepedni s az államtitkár még ajánlólevelet küldött érdekében Temesvárra. És itt kezdődik Hollós József különös kálváriája. A temesvári orvosok előbb nagy hozsannával fogadták és teljes elismerésükkel adóztak tudományos érdemeinek. Lassanként azonban megváltozott a helyzet. Hollós Józsefből veszedelmes „konkurrens“ lett, akit napról- napra egyre több beteg keresett fel s orvosi sikereitől mindenütt beszéltek. Hollós különben is egy nagyszabású munkán dolgozik, melynek anyagát a közvetlen orvosi gyakorlatéból meriţi. Tizenöt éven át ösz- fszegyüjfött munkásságának régebbi adatai Budapesten maradtak. Úgy létszik, hogy a temesvári orvosok egy részének nem tetszett ez a váratlanul jött konkurencia. Hollós József dr. — nem tudjuk mi okból — nem kapta meg a letelepedési engedélyt és — ezzel a hajszás orvosok megfelelő jogcímhez jutottak, hogy Hollós orvosi munkálkodását megakadályozzák. Praxist ugyanis csak az az orvos folytathat, kinek diplomáját kihirdetik, már pedig Hollós diplomájának kihirdetését megtagadták, — mert nincs — letelepedési engedélye. Jól értjük meg, ahoz, hogy egy világhíres orvostudós gyógyíthasson, ahoz nem elég a tudományos könyveinek garmadája, nem elég az a sokeztr beteg, kit rnéffiíyógyitott, — a fontos: a letelepedési engedély. Természetesen csak egynéhány konktrrrenciától félő crvoskol- léga szemében. Mert a közönség a távoli vidékiről is felkereste! és egyre többen özönlöttek a kis rendelőbe. És nem futatták a letelepedést engedélyt a«k a szegény munkások sem, kiket Hollós Ingyen gyógykezel és letelepedési engedély nélkül te megnyílt előtte sok szegény beteg ember ajtaja, kikhez Hollós az élet szát és reménységét hozta. Egyre nagyobb lett egy pár orvos e' i- dése Hollós ellen, aki arra vetemede' gy letelepedési engedély nélkül gyógyított, nég az előirt tarifát sem tartotta magára né ötc- telezőnek, mert szegény embertől neír dott el pénzt. Sőt még tovább : saját költség« atott drága, a Spengler-féle oltáshoz szüks« nya- got. . . Közben Temesvár város uj ' .óorvost kapott Prostean dr. személyében, _ t azután megindult az akció Hollós ellen. Egy vidékről bekerült kerületi orvos, Pintea dr. feljelentést tett Hollós ellen, mert egy halálozásnál, mint orvoq igazolta a halál beálltát és igy „valóban“ orvosi praxist folytat. Prostean dr. magához hivatta Hollóst és közölte vele, hogy a fennálló rendelkezések értelmében nem engedheti meg, hogy orvosi rendelést folytasson. Figyelmeztette, hogyha ennek dacéra mégis gyógyítani mer, úgy rendőrségi beavatkozást vesz igénybe és kitoloncoltatja Hollós Józsefet. Meg kell állapítsuk itt, hogy Prostean nem mint oruos, hanem mint hivatalos személy kcíelességszerüen járt e\ aki kénytelen voll Pintea dr. és társai tényleg fennálló rendelkezéseken alapuló kívánságának eleget tenni. Hollós csak azt kérte, hogy legalább betegeire való tekintettel engedjék meg, hogy azokat gyógyíthassa, kik már kezelése alatt állanak. Nem engedték. Hollós kénytelen volt a rendelőjét bezárni és ajtajára írni: „Orvosi gyakorlatom folytatását Temesvár uj tiszti főorvosa Prostean dr. ur betiltotta, azon az alapon, hogy nincs idevaló illetőségem és azonnali kiutasítással fenyeget. Ezért orvosi gyakorlatom felfüggesztem és kérem betegeimet, hogy hagyják itt címüket. És valóban többszáz alájrés gyűlt igy ösz- sze, többnyire súlyos tbc-és emberekből, kikben Hollós dr. tarloita a lelket. Az üldözött orvos Kolozsvárra jött, ahol Moldován dr. államtitkár azonnal intézkedett, hogy addig is mig további lépések történnek, Hollós dr. zavartalanul folytathassa a praxisét. Ez a további lépés az lesz, hogy Hollóst nagyobb szabású állami akció vezetésével b^zák meg, mely a tuberkulózis leküzdésére irányul. Szóval azok az orvosok, akik egyszerre olyan szigorú jogászok lettek a letelepedési engedély és kihirdetés formaságainak betartáséban elérik célúkat, mert Hollós dr. megszűnik „kon- kurrencia“ lenni. És nyugodtan „idegen konkurrencia nélkül" folytathatják további praxisukat, hiszen a jogcímük megvan hozzá; nekik meg van a letelepedési engedélyük és megtörtént a kihirdetés is. Csupán az a jogi és külső formában me3 nem állapítható valami hiányzik, mi szentté avatja az orvos mesterségét; a lélek és a szív tudományává azt, ami csupán 'holt betűk kuruzs- lása. Székely Béla Árverési hirdetmény Az Erdélyi Gazdasági Egylet állatkiállitási szakosztálya Kolozsvárt, a Rákóczi-kert végén levő állatkiállitási területének kerítését és itt felsorolt felépítményeit u. m. kb. 25 m. hosszú 10 m. széles lóistálló; 70 m. hosszú, 3 m. széles fedett-nyitott tehénállás; 70 m. hosszú, 3 in. széles fedett bikaállás; 40 m. hosszú, széles nyitott lóállás, egy kiállítási pavilion beton alappal, 1 szoba konyha stb. mellékhelyiséggel épü- ietanyagn 1921. évi május hó 24.-én d. c. 10 ómkor dr. Árkossy Gyula közjegyző hivatalos helyiségében Kolozsvárt, Piela Unirii, volt Mátyás kir.-tér 26. sz. a. a legtöbbet Ígérőnek egy tételben, vagy külön-külön nyilvános árverésen örök áron eladja. Árverezni szándékozók az árverés megkezdésekor tartoznak a kikiáltási ár 10 százalékát árverező kezeihez letétbe helyezni és kijelenteni, hogy az eladás tárgyát képező felépítményeket, valamint az egyéb feltételeket ismerik és azokat vétel esetén magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Zárt Írásbeli ajánlatok az árverés napjáig az E. G. E. titkári hivatalához (Kolozsvár, Attila-utca- 10.) a szabályszerű bánatpénzzel ellátva beadhatók. A feltételek és kikiáltási árak megtekinthetők bármikor az egyesület titkári hivatalában. Kolozsvár, 1921. május hó 10-én Br. Jósika Gábor s. k. Török Bálint s. k. elnök. egyl. titkár. WEISZ és MOLNÁR női divatáruházában Hkbí3üo1i ZL- Lei Sclíiffon I/.5S Lei Iföiíiig 60-Lei ÖSSZES TAVASZI ÚJDONSÁGOK MEGÉRKEZTE Wesselényi Miklós-utca 7 szóm alatt kaphatók Vasárnap, 1921 május 22, HW1HIMMI llllll m ............— ■■Ili mii III II IWM HÍREK ooo Ének az örömhöz Nézzétek, mennyi könyvi Már több tán, mint az ember f Húsosán terpeszkednek a polcokon s glédábap fogják el a napot. Ok már a horizont s túl rajtuk közellátó szemetek nem ér el. Nem láttok már, csak amit ők láttatnak, mert ők az örök szemüveg. És ők az örök mankó. Uralkodnak felettetek mozdulatlan. Hallgatnak 3 ti egymásnak rontva, csatázva tépitek önnön húsotokat papirossá, mig ők röhögve barátkoznak bőrötökbe és csontotokba kötve. Miattuk vár princet a varrólány, mig felfalják szivét a betűk. Ok a kötél, a revolver és ők a marólúg, ők kérődztetnek kövült ételeken, hogy nem tudtok mér enni, aludni, csókolni sem tudtok, mert ajkaitok közt ott imbolyog a betüszagM árnyék, papírból kivágott árnyéklény, kit szivetekre ragasztott a hazugság, hogy keressétek örökkön s ne lássatok, ha ölelésnyire van már csak az élő lélek, az izom, az egészség. Senyvedők és elrothadtok ti, eleven csodái az örömnek, de élnek ők, halhatatlan bálványok s pórázos, nyomorult szolgájuk az élet, szemük a gyilkos szem, amelybe milliók látását szívta a tolvaj igézet, szájuk a szörnyű száj, mely felfalja előletek a csókot s ti éhesen fetrengtek előttük. Erdőtök színe, virágotok zamata lepárlóit, kripta- szagu papír csak a könyvekiol: sírni tanulnak tőjük a költők, mint sírtak a rokkant elődök, halni tanulnak tőlük az ifjak, fakulni és nyöszörögni s albumba préselni ragyogó testüket»- amelyet fel- gombostüz, itatósba szőrit s megsorszámoz a csontváz. Mért nem dönlitek őket le a magasból, hogy rabbá legyenek csak s legyetek ti fölöttük az éjét ? 1 Mért nem épittek lépcsőt belőlük, amely a hegyek ormára vezet, a hegyek ormára, ahol zengő a világ s szomjas szemetek a napot issza, igazi napot, nem a palackba szűrtél s igazi erdőt, ahol hüs patakokban fürdőznek az emberek s kép, könyv, szobor holt háttér csak: előtte teljesebben domborodnak az emberi formák, szabadabban játszik az ész s hült koponyák öröksége felett az élet táncol, ti táncollok, testvérek, összefogózva s átvágtat raj'atok a végtelen áram: követ, fát, madarat, embert egy értelembe emelve, csak merni kel! : s egymásra talált szivetek zengő kórust nótáz az örömhöz. Kádár Imre. — A magyar bírák visszahelyezéséről. A magyar bírák visszahelyezéséről sok szó esett már, eddig mindössze az töriént, hogy tizenkét bírót neveztek ki azok közül, akik tavaly augusztusban a minisztertanácsi felhívásra jelentkeztek. Az igazságügyi miniszter most Boca dr. volt államtitkárt bízta meg, hogy a magyar bírói kar visszahelyezéséről tegyen részletes javaslatot. Boca államtitkár tudósitónk előtt kijelentette, hogy a bírákat mind visszahelyezik, akik el akarják foglalni helyeiket, azzal a feltétellel, hogy egy év alatt elsajátítják a rómán nyelvet. Kijelentette azt is, hogy lehetőleg arra a helyre helyezik vissza, ahol régen voltak. Ilyen irányú előterjesztést készít az igazságügy- miniszter részére, — Rodin látogatása Anatole Francénál, Az európai kultúra két nagyszerű munkása, Rodin, a világhírű szobrász és Franci, a modern regény mestere valami csekélység mia t harminc esztendőn át haragot tartottak egymással. Az antik művészit szeretete végre győzött a harmincéves makacs elzárkózáson. Rodin meglátogatta Anatole France-ot, mert kiváncsi volt a birtokában levő, phidiasi eredé ü Aphrodite szoborra. Ennek a találkozásnak meghaló kedvességét irta le a „Napkelet" számára Kémen Sándor, aki évekig élt Anatole France közvetlen környezetében, mint ragyogó szellemi író titkára. A látogatás egyik hőse, az oroszlánfejü Rodin azóta már nincs is az élők sorában, csak utolérhetetlen alkotásai élnek, mig kultúra él a földön. France még él és na*
