Keleti Ujság, 1921. április (4. évfolyam, 63-79. szám)

1921-04-01 / 63. szám

m rescut állították a maguk élére, hogy benneteket megcsalhassanak. Több mint egy éve várjuk, hogy az ország tanácsa, a parlament elé/terjesszék a földosz­tásra vonatkozó törvényt és hogy a sokaság és szegények igazságát ismerjék el. A földművesek pártja és a vele társult nem­zeti ellenzéki pártok szakadatlanul sürgették ezek­nek a törvényeknek a meghozatalát, a kormány ellenben arra törekedett, hogy elnémítsa han­gunkat., Felkiáltottunk, amikor éreztük, hogy az el­nyomatás kormánya a becstelenség kormánya is. Felkiáltottunk és Tasloanu minisztert, gki zsák­mányolta az országot, menni kényszeritettük a miniszteri székből. Felkiáltottunk, amidőn rájöttünk, hogy Arge- toianu miniszter valamely Schuller nevű szélhá­mosnak a kezére adta az ország hitelét. Az or­szág sok tízmilliónyi kárt szenvedeti, de a kor­mány nem engedte meg, hogy törvényhozói vizs­gálatot tartsunk és kiderüljön, mikép .rabolták ineg az országot. Majdnem egyévi késedelemmel a szenátus letárgyalta a földreformra vonatkozó törvényt, de ez nem a földművesek, hanem a bojárok tör­vénye. Célja minél több földet hagyni meg a bir­tokosoknak és a föld árút a bérösszeg hatvan­szorosában állapítja meg s csak a mi ellenállá­sunk folytán engedték le negyvenszeresére. Ez azt jelenti, hogy minden földműves rabságra jut. Kap bizonyos darabka földel, amelyet sohasem tud majd kifizetni. De ez az ő céljuk: hogy mintegy 3000 bir­tokos maradjon továbbra is gazdag, hatalmas s számukra a szegények milliói verejtékezzenek, úgy, amint eddig tették. Mi megmondottuk, hogy ilyen törvényt nem fogadunk el. Akkor arra törekedtek, hogy kiker­gessenek bennünket az ország tanácsából. Amidőn vizsgálat elrendelését kértük annak kimutatása céljából, hogy Argetoianu miniszter becstelen, akkor a mi embereink közül négyet ki­zárlak a parlamentből, két erdélyi és két bessza- rábiai testvért. S hogy a csíny annál nagyobb legyen, kikergették azt is 10 napra, aki a földmi- vesek minisztere volt, Mihalache Jánost, hogy ne lehessen a kamarában, amidőn a földosztás tör­vénye ott tárgyalás alá kerül, hogy igy a maguk tetszése szerint járhassanak e!. Polgárok ! Azt hisszük, hogy mi megtesszük kötelességünket a földmivesek és munkások irá­nyában. S kérdezünk benneteket, helyesen tettük-e, amikor megmondottuk, hogy az ország pénze csak közcélokat szolgálhat; továbbá helyesen cselekszünk-e, hogy olyan földtörvényt kívánunk, mely a sokaságtól várvavárt igazságot valósítja meg ? * Tudatjuk veletek, hogy mi nem szavaztuk meg a szenátusban az Averescu-féle igazságtalan földoszló törvényt és ne hibáztassatok bennün­ket, ha a kormány oly sokat fötdnélkül hagy, összezavarja és késlelteti a falusiakat a földosz­tással ; egész falvakat erdő és legelő nélkül hagy, a birtokosoknak pedig igen magas árakat bizto­sit. Magas árat, a rabság árát fogjátok kétszere­sen megfizetni mindnyájan; az ár egyik felét a földosztásban részesülők fizetik meg egyszerre, a másik felét minden ember fogja fizetni, azok is, akik nem kapnak földet, de adózó polgárok. Most, midőn tudjátok, hogy elszánt harcot folytatunk a munkások cs parasztok szent jogai­nak megvédésére, arra kérünk, álljatok mindnyá­jan segítségünkre, mert csak igy érhetjük el, hogy a törvény és igazság uralma következzék be a mi országunkban. Aláírások: Jorga, Maniu, Vajda-Vojvod, Mi- halacne, Lupu stb.“ Politia de stat Cluj Secţia Administrativa No. 1162-921. Rendelet , Számtalan esetben előfordult, hogy a bicikli­tulajdonosok a rendőrség által részükre kiadott közlekedési igazolványokat használatra illetéktelen személyeknek szolgáltatták át. Ezen szabályta­lanságok elkerülése végett, rendeljük a követ­kezőket : A már kiadott összes bicikliközlekedési igazolványok csak folyó évi április hó 15-éig érvényesek. Minden bicikliíulajdonos ezen idő alatt tartozik a biciklivel való közlekedés iga­zolványát uj, arcképpel ellátott igazolvánnyal kicserélni. Április 15-ike után arcképes igazolvány nél­kül biciklivel közlekedők gépjei a rendőrhatóság által elkobozfatnak. Cluj, la 31 Martie 1921. 4. oldal Politia de stat. Németországban újból fel­lángolt a forradalom A kommunista zavargások Berlint is fe­nyegetik — Az olasz és német mozgal­mak tervszerűsége (Koloísvár, márc. 31.) Olasz lapok szerint bizonyítékok vannak arra vonatkozólag, hogy az olasz zavargások összefüggésben vannak a né­met zavargásokkal és hogy a mozgalmat Mosz­kvából irányítják. Minden jel arra mutat, hogy a moszkvai kormány ügynökeivel elkészítettnek látja a talajt a viiágforradalom megindítására és lehetetlen nem látni a tervszerűséget, mely az egyöntetű nyugati kommunista törekvésekből ki­domborodik. Franciaországban élét vették a pro­paganda szervezőinek leleplezésével, de Olasz­országban és Németországban kitört a forrada­lom, nem mint izolált jelenség, kísérleti ballon, de mint a leszámolás már első szakában döntő jelentőségű ténye. Németországban véres volt a husvét és a kormány még nem jelenthette be a Reichs- íagbarl a spartakista felkelés összeomlását. Sőt a felkelés ma már az ipari vidékekre is kiterjedt, Szászországoí és Sziléziái is fenyegeti. Essenben harcra került a sor a rendőrök és kommunisták között. Három rend- crbizlost és több sebesültet agyonlőttek. Tizenkét halott és huszonnyolc sebesült. Az esseni kom­munisták kimondották a sztrájkot. A sztrájk át­terjedt a Krupp-müvekre is és a kormány, hogy a rendet helyreállítsa, rögtönitélő bíróságot állí­tott fel. A felkelők vezetőit azonnal kivégezték. Nagyszámú katonaságot vezényeltek ki s az egész Rajna vidékére elrendelték az ostromállapotot, A kommunista felkelések hevességére mutat, hogy még a megszállott városokban is vánnak össze­tűzések. Düsseldorfban az entantkaíonaság engedélyt adott a birodalmi rendőrségnek, hogy fegyvert használhasson, sőt őmaga is fegyereket adott át a rend közegeinek, hogy hatásosabban küzdnes- senek a spartakisták ellen. Az ostromállapot kihirdetésére a kommunis­ták azzal válaszoltak, hogy a munkásság a Rajna-vidéken és Westfáliá- ban sztrájkot provokált Beilinben is megkezdték az agitációt az ál­talános sztrájkra és itt-ott már be is szűntek egyes üzemek. A rendőrség elfogta a sztrájk előkészí­tőit. Katonaságot készenlétbe tették. A Román Távirati Iroda jelentése szerint a kommunista mozgalom az egész országban uj erősödési tendenciát mutat. Husvét első napján a berlini kommunisták megkísérelték a villamos­müvek felrobbantását. Chariotfénburgban egy vas­úti hidat robbantottak fel és a detonáció követ­keztében számos ház összeomlott. Gothából is újabb felkeléseket jelentenek, noha a kormány már jelentette, hogy azon a vidéken minden csen­des. A zendülésben a bányamunkások is részt- vettek. A kommunisták Berlin felé masíroznak és bázisuk, Bitterfeld, melyet a minap foglaltak el, 85 km.-nyíre van Berlintől. A Ruhr vidékén is sztrájkolnak a bánya­munkások a kommunista agitációk következtében. Buda­pesti távirat szerint a Ruhr vidéken a helyzet még mindig veszélyes. Velbertet, Michelísét elfoglalták a vörösök, Messmensban a birodalmi bank fiók­ját és több középületet megostromoltak. A német államrendőrség elért sikereiről bul­letint adott ki, mely szerint elfogtak egy ötszáz főnyi bandát, mely a needorfi vasúti hidat fel­robbantotta. A banda orosz egyenruhát hordott. Hötzl kommunista vezért még mindig nem sikerült, elfogni, miután két ízben szökött meg a rendőrség kezéből. Eislebenben viszonylagos csend van, halottak száma ott ötvenre emelkedett. A legutóbbi híradások szerint a forradalom hullámai átcsaptak Sziléziába és Szászországba is. A szász kommunista párt egyébként is Németor­szág egyik legerősebb és legelszántabb pártja. Lipcsében nagy tüntetések voltak, az általános sztrájkot kihirdették, de a rendőrség a sztrájk ki­Pénlék, 1921. április 1. törését megakadályozta. Drezdában 78 férfit és 14 nőt tartóztattak le a tegnapi nap folyamán. Breszlauban egy a kommunista párt helyiségében elhelyezett bomba rettenetes detonációval felrob­bant és borzalmas pusztítást végzett. j A kommunista lázongások a kormányt a leg- eréiyesebb rendszabályok megtételére kényszeri- tették. Ebert elnök rendeleíe folytán majdnem mindegyik veszélyeztetett ipari centrumban rend­kívüli törvényszékeket léptettek életbe. Olaszországban sem verték még le a tüntetéseket. Luganói távirat szerint a vasutak elleni merényletek folytatódnak. Ferrarában és Porosában súlyos összeütközé­sek voltak a nacionélisták és a szocialisták kö­zött. Számos külföldi, közöttük német ügynököt, letartóztattak. 7) gyermekrcnló Shakespeare ¥¥¥ London közönségét egy rendelet tartja izga­lomban, amelyet a közoktatásügyi miniszter adott ki. A rendelet megtiltja a középiskolás diákok­nak, hogy Shakespeare színdarabjait megnézzék és megokolásában megállapítja a tanférfiu, hogy Shakespeare bár tényleg nagy szellem, de köny- rryü erkölcse ártalmára lehet a serdülő ifjú­ságnak. 3 Szegény Shakespeare! Végre utolérte őt má­sodszor is a végzete. Először, még úgy körül­belül 500 évvel ezelőtt, amikor menekülni volt kénytelen stradfordi nyomoríanyájáról, mert elűz­ték azzal, hogy erkölcstelen, másodszor pedig most, amikor ismét megállapították róla, hpgy rontja a fiatalság erkölcseit. Á naiv ember néha hajlandó lenne elhinni, hogy az évek nem csak azért rohannak, hogy mi: az élő emberek rohanásában öregedjünk és elenyésszünk, hanem azért szaladnak,- hogy hajtsák s előre vigyék az Idő kerekével, annak legközelebbi vérrokonát, a Haladást is. Vannak sokan ugyan, akik éppen az ellenkezőjét állítják ennek — éppen Angliában (vezérük Chesterton) — és csodálatos módon, hihetetlenül kezd bebi­zonyosodni, hogy nekik van igazuk, amikor Don Cichott-i harcaikban rozsdás lándzsáikat bele­döfik a haladó világba. Most mi történik kérem ? Az ember gyanút­lanul és véletlenül fölkerül erre a sártekére, leéli öntudatlanul csecsemő korái, később ruhát kap, nadrágot avagy szoknyát, aszerint, hogy melyik nemhez tartozik és elkezd futni a világban. Küz- ködiki Dolgozik! Tanul! Nagynehezen elérkezik egy nivőra, ahol m^- nyitott szemmel lát, látni kezdi a furcsaságokat és észreveszi, hogy körü­lötte igen kevés a látó, hogy( a tapogatódzó va­kok dühös tömege veszi korül, akik irigyen ha-' rapnak feléje, mert irigyelik tőle a szemevilágát, de lusták ahhoz, hogy szemhéjukat fölnyissák és megpróbáljanak és akarjanak maguk is látni. Ez történt Schakespeareval is. Ö már ötszáz évvel ezelőtt látott, de nem csak latot1, hanem egy különös adomány folytán . le is tudta irni, meg tudta örökíteni azt, amit lát. Es mit látott ! O is rengeteg sokat látóik tehetetlen, vak töme­get, amely megérdemelte azt, hogy fölszurja tolla hegyére minden ferdeségével, hegy kine­vesse, furcsa szokásaival és erkölcseivel. De Schakespearenak megadatott, hogy még enné! is többet láthasson, hisz nem azért volt évekig királyi lakáj, nem azért viselte a királyi ház szolgai uniformisát, hogy amikor komoly arccal fürdetni vitte a királynőt, ne nevessen azon, hogy a mezítelen királynő éppen olyan közön­séges formájú asszony, mint a többi, sőt talán még ferdébb a dereka, mint a többi nőnek s csak azért nem látszik ferdének, mert jobb a fűzője ? De Schakespeare sajnos nem volt politikus és igy nem tudta, hogy nem szabad mindent elmondani, amit az ember tud. ő költő volt, mindenen keresztül költő,- aki szükségét látta annak, hogy gúnyolja koriársait. Itt téved tehát az angol közoktatásügyek minisztere, amikor rásüti Schakespearera az erkölcsteiénség bélye­gét, mert nem azok a Schakespeareok az er­kölcstelenek, akik szerény krónikásként leírják mindazokat az erkölcstelenségeket, amelyet a miniszterek elkövetnek, hanem igenis vannak erkölcstelen miniszterek, akik törvényeket gyár­tanak, rendeleíeket bocsájtanak világgá és mindazokat az erkölcstelenségeket végigcsinálják, amelyek tényleg megmételyezik az ifjúság lelkét. Ezek a miniszterek igen erősek és elég erő­sek ahhoz, hogy lebunkozzák a kis és nagyobb Sbakespeareokat. Állandóan harcban vannak ve­lük, ha nem sikerül nyílt küzdelemben legyőzni őket, a legravaszabb furfanggal akarják ártalmat­lanná tenni a fölfelé törőkét. Ez a harc nem a Shakespearei kortól fogva áll, már régebben folyik és a hatalmas miniszterek nem kimélhek fárad­ságot a győzelem elérésére! Néha álruhában, /

Next

/
Oldalképek
Tartalom