Keleti Ujság, 1921. április (4. évfolyam, 63-79. szám)
1921-04-01 / 63. szám
m rescut állították a maguk élére, hogy benneteket megcsalhassanak. Több mint egy éve várjuk, hogy az ország tanácsa, a parlament elé/terjesszék a földosztásra vonatkozó törvényt és hogy a sokaság és szegények igazságát ismerjék el. A földművesek pártja és a vele társult nemzeti ellenzéki pártok szakadatlanul sürgették ezeknek a törvényeknek a meghozatalát, a kormány ellenben arra törekedett, hogy elnémítsa hangunkat., Felkiáltottunk, amikor éreztük, hogy az elnyomatás kormánya a becstelenség kormánya is. Felkiáltottunk és Tasloanu minisztert, gki zsákmányolta az országot, menni kényszeritettük a miniszteri székből. Felkiáltottunk, amidőn rájöttünk, hogy Arge- toianu miniszter valamely Schuller nevű szélhámosnak a kezére adta az ország hitelét. Az ország sok tízmilliónyi kárt szenvedeti, de a kormány nem engedte meg, hogy törvényhozói vizsgálatot tartsunk és kiderüljön, mikép .rabolták ineg az országot. Majdnem egyévi késedelemmel a szenátus letárgyalta a földreformra vonatkozó törvényt, de ez nem a földművesek, hanem a bojárok törvénye. Célja minél több földet hagyni meg a birtokosoknak és a föld árút a bérösszeg hatvanszorosában állapítja meg s csak a mi ellenállásunk folytán engedték le negyvenszeresére. Ez azt jelenti, hogy minden földműves rabságra jut. Kap bizonyos darabka földel, amelyet sohasem tud majd kifizetni. De ez az ő céljuk: hogy mintegy 3000 birtokos maradjon továbbra is gazdag, hatalmas s számukra a szegények milliói verejtékezzenek, úgy, amint eddig tették. Mi megmondottuk, hogy ilyen törvényt nem fogadunk el. Akkor arra törekedtek, hogy kikergessenek bennünket az ország tanácsából. Amidőn vizsgálat elrendelését kértük annak kimutatása céljából, hogy Argetoianu miniszter becstelen, akkor a mi embereink közül négyet kizárlak a parlamentből, két erdélyi és két bessza- rábiai testvért. S hogy a csíny annál nagyobb legyen, kikergették azt is 10 napra, aki a földmi- vesek minisztere volt, Mihalache Jánost, hogy ne lehessen a kamarában, amidőn a földosztás törvénye ott tárgyalás alá kerül, hogy igy a maguk tetszése szerint járhassanak e!. Polgárok ! Azt hisszük, hogy mi megtesszük kötelességünket a földmivesek és munkások irányában. S kérdezünk benneteket, helyesen tettük-e, amikor megmondottuk, hogy az ország pénze csak közcélokat szolgálhat; továbbá helyesen cselekszünk-e, hogy olyan földtörvényt kívánunk, mely a sokaságtól várvavárt igazságot valósítja meg ? * Tudatjuk veletek, hogy mi nem szavaztuk meg a szenátusban az Averescu-féle igazságtalan földoszló törvényt és ne hibáztassatok bennünket, ha a kormány oly sokat fötdnélkül hagy, összezavarja és késlelteti a falusiakat a földosztással ; egész falvakat erdő és legelő nélkül hagy, a birtokosoknak pedig igen magas árakat biztosit. Magas árat, a rabság árát fogjátok kétszeresen megfizetni mindnyájan; az ár egyik felét a földosztásban részesülők fizetik meg egyszerre, a másik felét minden ember fogja fizetni, azok is, akik nem kapnak földet, de adózó polgárok. Most, midőn tudjátok, hogy elszánt harcot folytatunk a munkások cs parasztok szent jogainak megvédésére, arra kérünk, álljatok mindnyájan segítségünkre, mert csak igy érhetjük el, hogy a törvény és igazság uralma következzék be a mi országunkban. Aláírások: Jorga, Maniu, Vajda-Vojvod, Mi- halacne, Lupu stb.“ Politia de stat Cluj Secţia Administrativa No. 1162-921. Rendelet , Számtalan esetben előfordult, hogy a biciklitulajdonosok a rendőrség által részükre kiadott közlekedési igazolványokat használatra illetéktelen személyeknek szolgáltatták át. Ezen szabálytalanságok elkerülése végett, rendeljük a következőket : A már kiadott összes bicikliközlekedési igazolványok csak folyó évi április hó 15-éig érvényesek. Minden bicikliíulajdonos ezen idő alatt tartozik a biciklivel való közlekedés igazolványát uj, arcképpel ellátott igazolvánnyal kicserélni. Április 15-ike után arcképes igazolvány nélkül biciklivel közlekedők gépjei a rendőrhatóság által elkobozfatnak. Cluj, la 31 Martie 1921. 4. oldal Politia de stat. Németországban újból fellángolt a forradalom A kommunista zavargások Berlint is fenyegetik — Az olasz és német mozgalmak tervszerűsége (Koloísvár, márc. 31.) Olasz lapok szerint bizonyítékok vannak arra vonatkozólag, hogy az olasz zavargások összefüggésben vannak a német zavargásokkal és hogy a mozgalmat Moszkvából irányítják. Minden jel arra mutat, hogy a moszkvai kormány ügynökeivel elkészítettnek látja a talajt a viiágforradalom megindítására és lehetetlen nem látni a tervszerűséget, mely az egyöntetű nyugati kommunista törekvésekből kidomborodik. Franciaországban élét vették a propaganda szervezőinek leleplezésével, de Olaszországban és Németországban kitört a forradalom, nem mint izolált jelenség, kísérleti ballon, de mint a leszámolás már első szakában döntő jelentőségű ténye. Németországban véres volt a husvét és a kormány még nem jelenthette be a Reichs- íagbarl a spartakista felkelés összeomlását. Sőt a felkelés ma már az ipari vidékekre is kiterjedt, Szászországoí és Sziléziái is fenyegeti. Essenben harcra került a sor a rendőrök és kommunisták között. Három rend- crbizlost és több sebesültet agyonlőttek. Tizenkét halott és huszonnyolc sebesült. Az esseni kommunisták kimondották a sztrájkot. A sztrájk átterjedt a Krupp-müvekre is és a kormány, hogy a rendet helyreállítsa, rögtönitélő bíróságot állított fel. A felkelők vezetőit azonnal kivégezték. Nagyszámú katonaságot vezényeltek ki s az egész Rajna vidékére elrendelték az ostromállapotot, A kommunista felkelések hevességére mutat, hogy még a megszállott városokban is vánnak összetűzések. Düsseldorfban az entantkaíonaság engedélyt adott a birodalmi rendőrségnek, hogy fegyvert használhasson, sőt őmaga is fegyereket adott át a rend közegeinek, hogy hatásosabban küzdnes- senek a spartakisták ellen. Az ostromállapot kihirdetésére a kommunisták azzal válaszoltak, hogy a munkásság a Rajna-vidéken és Westfáliá- ban sztrájkot provokált Beilinben is megkezdték az agitációt az általános sztrájkra és itt-ott már be is szűntek egyes üzemek. A rendőrség elfogta a sztrájk előkészítőit. Katonaságot készenlétbe tették. A Román Távirati Iroda jelentése szerint a kommunista mozgalom az egész országban uj erősödési tendenciát mutat. Husvét első napján a berlini kommunisták megkísérelték a villamosmüvek felrobbantását. Chariotfénburgban egy vasúti hidat robbantottak fel és a detonáció következtében számos ház összeomlott. Gothából is újabb felkeléseket jelentenek, noha a kormány már jelentette, hogy azon a vidéken minden csendes. A zendülésben a bányamunkások is részt- vettek. A kommunisták Berlin felé masíroznak és bázisuk, Bitterfeld, melyet a minap foglaltak el, 85 km.-nyíre van Berlintől. A Ruhr vidékén is sztrájkolnak a bányamunkások a kommunista agitációk következtében. Budapesti távirat szerint a Ruhr vidéken a helyzet még mindig veszélyes. Velbertet, Michelísét elfoglalták a vörösök, Messmensban a birodalmi bank fiókját és több középületet megostromoltak. A német államrendőrség elért sikereiről bulletint adott ki, mely szerint elfogtak egy ötszáz főnyi bandát, mely a needorfi vasúti hidat felrobbantotta. A banda orosz egyenruhát hordott. Hötzl kommunista vezért még mindig nem sikerült, elfogni, miután két ízben szökött meg a rendőrség kezéből. Eislebenben viszonylagos csend van, halottak száma ott ötvenre emelkedett. A legutóbbi híradások szerint a forradalom hullámai átcsaptak Sziléziába és Szászországba is. A szász kommunista párt egyébként is Németország egyik legerősebb és legelszántabb pártja. Lipcsében nagy tüntetések voltak, az általános sztrájkot kihirdették, de a rendőrség a sztrájk kiPénlék, 1921. április 1. törését megakadályozta. Drezdában 78 férfit és 14 nőt tartóztattak le a tegnapi nap folyamán. Breszlauban egy a kommunista párt helyiségében elhelyezett bomba rettenetes detonációval felrobbant és borzalmas pusztítást végzett. j A kommunista lázongások a kormányt a leg- eréiyesebb rendszabályok megtételére kényszeri- tették. Ebert elnök rendeleíe folytán majdnem mindegyik veszélyeztetett ipari centrumban rendkívüli törvényszékeket léptettek életbe. Olaszországban sem verték még le a tüntetéseket. Luganói távirat szerint a vasutak elleni merényletek folytatódnak. Ferrarában és Porosában súlyos összeütközések voltak a nacionélisták és a szocialisták között. Számos külföldi, közöttük német ügynököt, letartóztattak. 7) gyermekrcnló Shakespeare ¥¥¥ London közönségét egy rendelet tartja izgalomban, amelyet a közoktatásügyi miniszter adott ki. A rendelet megtiltja a középiskolás diákoknak, hogy Shakespeare színdarabjait megnézzék és megokolásában megállapítja a tanférfiu, hogy Shakespeare bár tényleg nagy szellem, de köny- rryü erkölcse ártalmára lehet a serdülő ifjúságnak. 3 Szegény Shakespeare! Végre utolérte őt másodszor is a végzete. Először, még úgy körülbelül 500 évvel ezelőtt, amikor menekülni volt kénytelen stradfordi nyomoríanyájáról, mert elűzték azzal, hogy erkölcstelen, másodszor pedig most, amikor ismét megállapították róla, hpgy rontja a fiatalság erkölcseit. Á naiv ember néha hajlandó lenne elhinni, hogy az évek nem csak azért rohannak, hogy mi: az élő emberek rohanásában öregedjünk és elenyésszünk, hanem azért szaladnak,- hogy hajtsák s előre vigyék az Idő kerekével, annak legközelebbi vérrokonát, a Haladást is. Vannak sokan ugyan, akik éppen az ellenkezőjét állítják ennek — éppen Angliában (vezérük Chesterton) — és csodálatos módon, hihetetlenül kezd bebizonyosodni, hogy nekik van igazuk, amikor Don Cichott-i harcaikban rozsdás lándzsáikat beledöfik a haladó világba. Most mi történik kérem ? Az ember gyanútlanul és véletlenül fölkerül erre a sártekére, leéli öntudatlanul csecsemő korái, később ruhát kap, nadrágot avagy szoknyát, aszerint, hogy melyik nemhez tartozik és elkezd futni a világban. Küz- ködiki Dolgozik! Tanul! Nagynehezen elérkezik egy nivőra, ahol m^- nyitott szemmel lát, látni kezdi a furcsaságokat és észreveszi, hogy körülötte igen kevés a látó, hogy( a tapogatódzó vakok dühös tömege veszi korül, akik irigyen ha-' rapnak feléje, mert irigyelik tőle a szemevilágát, de lusták ahhoz, hogy szemhéjukat fölnyissák és megpróbáljanak és akarjanak maguk is látni. Ez történt Schakespeareval is. Ö már ötszáz évvel ezelőtt látott, de nem csak latot1, hanem egy különös adomány folytán . le is tudta irni, meg tudta örökíteni azt, amit lát. Es mit látott ! O is rengeteg sokat látóik tehetetlen, vak tömeget, amely megérdemelte azt, hogy fölszurja tolla hegyére minden ferdeségével, hegy kinevesse, furcsa szokásaival és erkölcseivel. De Schakespearenak megadatott, hogy még enné! is többet láthasson, hisz nem azért volt évekig királyi lakáj, nem azért viselte a királyi ház szolgai uniformisát, hogy amikor komoly arccal fürdetni vitte a királynőt, ne nevessen azon, hogy a mezítelen királynő éppen olyan közönséges formájú asszony, mint a többi, sőt talán még ferdébb a dereka, mint a többi nőnek s csak azért nem látszik ferdének, mert jobb a fűzője ? De Schakespeare sajnos nem volt politikus és igy nem tudta, hogy nem szabad mindent elmondani, amit az ember tud. ő költő volt, mindenen keresztül költő,- aki szükségét látta annak, hogy gúnyolja koriársait. Itt téved tehát az angol közoktatásügyek minisztere, amikor rásüti Schakespearera az erkölcsteiénség bélyegét, mert nem azok a Schakespeareok az erkölcstelenek, akik szerény krónikásként leírják mindazokat az erkölcstelenségeket, amelyet a miniszterek elkövetnek, hanem igenis vannak erkölcstelen miniszterek, akik törvényeket gyártanak, rendeleíeket bocsájtanak világgá és mindazokat az erkölcstelenségeket végigcsinálják, amelyek tényleg megmételyezik az ifjúság lelkét. Ezek a miniszterek igen erősek és elég erősek ahhoz, hogy lebunkozzák a kis és nagyobb Sbakespeareokat. Állandóan harcban vannak velük, ha nem sikerül nyílt küzdelemben legyőzni őket, a legravaszabb furfanggal akarják ártalmatlanná tenni a fölfelé törőkét. Ez a harc nem a Shakespearei kortól fogva áll, már régebben folyik és a hatalmas miniszterek nem kimélhek fáradságot a győzelem elérésére! Néha álruhában, /
