Keleti Ujság, 1921. március (4. évfolyam, 47-62. szám)

1921-03-03 / 47. szám

Vasárnap, 1921. februârius 27. 4. oldal ________ l atSnWWBWg'SIPMBWBMBJnMMMMWM———«— gáljók a Rakovszky adatait s értekezletet tartot­tak, hogy szónoklatokban feleljenek. Feleltek. Lévay Lajos báró mondotta a szónoklatot. Nem cáfolta meg a vádat, hanem viszonvádat emelt. Azt mondotta, hogy Rakovszky volt az, aki elő­idézte a forradalmat ,az osztáiyizgatásokkal és felekezeti harcokkal. És ha Rakovszky előidézte, akkor másnak nem kellett előidéznie. — S amig igy veszekednek, mégis csak rájönnek arra, hogy azért jött a forradalom, mert kiállott egy-két szo­cialista a dobogóra. Sokáig nem takargathatták egymás előtt sem az igazi okokat. H- •» WW*1***?!*** Független arab királyság A parlamenti kérdés megoldása — A tö­rökök álláspontja a londoni konferencián (Kolozsvár, febr. 26. Saját tud.) A londoni konferenciának nagyfontosságu eseménye van. Nincs precizirozva még a terv, de úgy látszik, szanálását fogja eredményezni a megoldhatatlan­nak látszó keleti kéidésnek. Vagy legalább is egy részének. Hir szerint a francia és angol delegá­tusok elhatározták, hogy • önálló arab államot létesítenek. Anglia és Franciaország szemmelláthatólag pár­tolja a törököket és az arabokat. A török dele­gátusok a töröklakta területek függetlenségét és szuverénitésát követelték. Az antant hajlandó ily irányban engedményeket tenni és uj határidőt adott a törököknek, hogy precizirozzák azon mó­dosításokat, amelyeket a sévreSi békeszerződés­ben eszközölni kívánnak. Ugyanakkor meghall­gatták Kalogeropuios előterjeszti; a szmirnai és tráciai kérdéssel kapcsolatosan. E közös ta­nácskozásokból és jelentésekből a szövetségesek, levonták azt. a tényt, hogy ha a keleti kérdést nem oldják meg. Kelet örökös forradalmak for­rása marad. Az angol kormányt is sok tekintet­ben érinti a felelősség, mert állandóan külön és a szövetségesektől eltérő politikát csinált. E poli­tikának nemcsak a török vidékek és lakosság ^ tárgyai, hanem azok is, amelyek a békeszerző­déssel elválasztalak Törökországtól. Az egyik ilyen terület Mezopotámia. Valószínűleg itt fog­nak a szövetségesek megfelelő módot találni, hogy Törökországot kártalanítsák. AngliaaTigris—Eufré- tesz között 80 ezer főnyi hadsereget tart; az otto­man kérdés megoldása esetén hajlandó vissza­vonni. A másik ilyen terület — és itt kapcsolódik be a zsidóságra nagyfontosságu probléma — Arábia. Az újabb időkben Arábiában nemzeti mozgalom ütötte fel a fejét, amikor is az arabok szellemi vezetői. Schukri Ganem, Mohamed Fe­rid, Abdurrahman pasa szóban és írásban uj propagandát kezdtek meg az arab szellemi rene­szánsz felépítésére. Az arabok külön akarnak válni Törökor­szágtól, igy tehát a törököknek semmi közük nincs épen a wilsoni önrendelkezési elvek alapján ez arab kérdés mikénti rendezéséhez. Az arab nemzeti mozgalom épen legmaga­sabb hőfokát érte el, amikor, mint villámcsapás, jött a san-remói határozat. É határozat értelmé­ben angol protektorátus alatt zsidó állam — úgy­nevezett zsidó nemzeti otthon — létesült Palesz­tinában. E rendelkezést a néhány millió Palesz­tinába kerülő zsidóság kitörő örömmel fogadta, de viszont a 35 milliónyi arab nép kétségbeesett, hogy dacára számszerinti többségének, kiesik a hegemónia a kezéből. Az arabok' e határozat közlése után programot rendeztek a zsidóság el­len és az arabok mindinkább fenyegető maga­tartása érlelte meg úgy a zsidókkal, mint a szö­vetségesekkel, hogy uj orientálódás után kell nézni. Orienlálista szempontból nézve a dolgo­kat. a Palesztina; kárdós csak úgy oldható meg ha a két szemita nép, arabok és zsidók ki­engesztetöctaek egymással Igaz ugyan, hogy a chamberlani faji politika az ár.ia faj és világnézet hangoztatásával a sze- mita fajokat egy táborba kényszeríti, ennek da­cára a szemita népek a világtörténet tanulságai szerint nem azonos politikát folytattak, sőt amint a sziriai kérdés mutatja, mereven állanak szem­ben egymással. Bármily komplikált is a zsidóság és arab nép együttműködése, vannak a geográfián kívül más vonatkozások is. melyek e két népet egybe­kötik. Strauss Adolf orientalista professzor fejte­geti a .Neue Freie Presserben e vonatkozásokat és mondja a következőket: Az arab-zsidó vonat­kozások ősrégiek Még ma is számos zsidó a zsidó nyelven kívül arabul beszól. Különösképen É6Zűkafnkában és Jemenben Zsidó filozófus ér­iCEVÉ/TtWrSíiú deme, hogy a keresztény világgal megismertette az arab filozófiát. Egy másik zsidó a vallásos könyveket fordította le héber nyelvre. Majmoni- desz legismertebb könyveit zsidóul irta. A zsidó és mohamedán vallás között komoly ellenséges­kedés sohasem volt. A két rítus is sok tekintet­ben hasonlít egymáshoz. A két nép között a ki­engesztelés leheíséges és azt elősegíteni az angol kormány érdekében áll.“ Az angol polit ka e kérdés fogantyúját meg is találta és mint a londoni konferencia mutatja, eredményre is vezetett. Az angol kormányzó, Sir Herbert Sámuel, a héber nyelven kivül nagysze­rűen beszéli az arab nyelvet is és igy az arabok­kal saját anyanyelvükön érteíielte meg az együtt­működés szükségességéi. Angol akciónak tudható be, hogy a londoni konferenciára Arábia kikül­döttjét is meghívták. A két nép kibékitése végett Anglia helyre akarja állítani az arab királyságot. Az uj uralkodó megválasztásánál Husszein király két fia, Taykul emir és Abdullah emir — akit fentebb említettünk és Arábia legnagyobb em­bere — kerül szóba. A londoni konferencia ro~ konszenve Taykal emir felé hajlik, noha Francia- ország inkább az utóbbit protezsáija, az előbbire rossz szemmel néz és a konferenciára való meg­hívását is ellenezte. Az arab-zsidó kérdés egy mellékprobléma és nem oldható meg az ottomán kérdés mego dása előtt. A török delegátusok az arab királyságra vonatkozólag holnap tesznek előterjesztést. MA GÁNVÉLEMÉNY a teljesen elmegy a ro&edott magyar íróról Gazda; (az asSzányhbz.) Ki az istenátka lehet ez az urféle. Te érted, hogy mit keiepel itt össze-vissza ? . Asszony: Alighanem az iró ur lősz Pestről. Gazda: Szégyelheíné magét a. tekintetes ur, hogy deresedő legény létére, ilyen marhaságokat beszél, Mink magyar emberek vagyunk. Mély: (zavarban.) Én is az szerelnék lenni kérem, azért jöitem volna, hogy egy kicsit zama- fosodjak. Önök itt mind olyan eredetiek. Gazda: Ha csufolódni akar az ur, megteheti jmajd fenn a Kisfaludy Társaságban, üt rendes emberek laknak. Rendesen élűnk, csak nagy az adó- Ezt is megmondhatja Hegedűs Lórándnak. (Mind a ketten elkezdik szidni a kormányt és ezen az alapon egészen megbarátkoznak. És barátkoznak két hónapig, mely idő-alatt Mély sokat tapasztal, tiz kilót hízik és megtelik leve­gővel, ízzel, színnel és zamattal,) Ili. FEJEZET < A magyarosodás eredményei.) Mély/Arisztid leszáll a nyugati pályaudvaron. Kacskaringós bajusza van, hé szél gatyát, pörge kalapot és rámás csizmát visel. Aranyfogán makra pipa s az egész második osztályú kocsit teleköpködte. A hordárok lökdösik. «agynehezen kijut az épületből. Mindenki lemarházza és le- büdösparasztozza. Mélyen mély boldogság ömlik el, valóban tősgyökeres magyarnak érzi magák Két hónap után nem is remélt ilyen sikert. A jövő hónap közepén a „Budapesti Szemlé -ben a következő vers jelenik meg Magyar Márton aláírással, mely név jelezni kívánja, hogy köjáink "^újjászületett és uj élete! kezd s kicsit saegyelli is a dolgot a destruktivektől MAGYAR SZÜNET Az nem elég, hogy a magyar tró, magyar földön, magyar anyától született, még kevésbé elegendő, hogy magyar nyelven ir, sőt teljesen káros és visszatetsző, ha egy magyar iró ma­gyar nyelven szép magyar verseket vagy korszak- alkotó drámákat és regényeket ir. Mindez — hogy is mondjam csak tősgyökeres magyarság­gal? — ilyen‘fiatal! A magyar irót meg kell magyarosítani, hogy tudjon magyarul azt a kutya­fáját, hogy legyen benne magyar levegő, iz, szín és zamat. E célból, mint hallom, a Kisfaludy Társa­ság tehetségesnek ígérkező irócsemetéket ki fog telepíteni vidékre, a tősgyökeres magyar nép közé, szakítván a hagyománnyal, mely eddig római, párisi és béri ni ösztöndíjakat oszto­gatott szét az írók közt, a nyugati kultúra tanulmányozáséra. És méltón, mert az igazi kincs ott van a nép között, ott van a sárarany, amit az a Móricz Zsiga nevezetű zsidó iró is felfedezett, de persze ő zsidóul irta meg, tehát magyar közönség részére teljesen élvezhetet­lenül. Jelen sorok írója megkisérlendi sovány fantáziájával végigkísérni a magyar irót a ma­gyarosodás utján, a Tömő - utcától Büdszent- mihályon át egészen a Kisfaludy Társaságig. I. FEJEZETT (Az iró a világra jön. költ-költőget, de nem elég zamatoson Jobbsorsra és ösztöndíjra ítéltetik, csomagol és utazik Büdszentmihályra) A Vili. kér Tömő-utca 7., IV., 32. ajtészám alatt született Langenfeld Antal csecsemő. Apja ismeretlen, anyja sváb, mindenes Schwartzék- nál. A kis Anti lelencbe kerül és ott minden­féle csúf pesti beszédeket megtanul. Másféléves korában csak ilyeneket tud gagyogni: link, nimolé, balhé, erre föl, tyuk. Molnár Ferenc, kurzus, ajvé, orficsek, dohány, zsuga. Ötvenéves koráig mindenféle destruktív lap" ban látnak napvilágot Írásai Mély Arisztid név alatt. A tehetséges fiatalember feltűnik, de ki­tűnik, hogy sajnos a verseit nem ősi nyolcasban, hanem nyugati formákban írja. A versek egyéb­ként egészen érthetőknek találtatnak, van bennük alany, állítmány, jelző és határozó és türhetők a mondatszerkezetek. Csak a népnemzeti elem hiányzik belőle. Erre való a magyarositó alapít­vány. Méiy Arisztid hajlandó a destruktiveket mellőzni, mer! sokat koplal Pesten és a vidéki kosztról fantasztikus híreket hallott. Felszereli magát egy gyökérásóval, nagyító lencsével, csizmával és népies kiszólásokkal. Neje és gyermekei sírva vesznek tőle búcsút, ők nem értik, mire kell a családfőnek a zamat. Inkább adnák ki a könyveit, hogy legyen mit aprítani a kondenzáltba. i II. FEJEZET. Bödszentmihály, jómódú gazda háza. A gazda mind az öt fronton harcolt és olasz fogságban volt két évig. Mély: (belép összes rekvizitumaivai.) Aunye aggyik Isten, jou napot pálinkás sazduram! Eén vaunék ügye mög a fene. Nömös és nömzetös Szöretőm Szögedén Hol van, motozd mög, bálik lajbizseböm. Bal lajbizsebömbön Jougyli bicska bujkál Avval bicskázlak mög, ha én rám nem buknál. Utcasarkok rongya immért nem köli géköm, Büdszenímihályon van az én m^idönségöm Sarju, csalamádé, csalogány, petrence Ed ős kis Zsuzsikám szerötsz-e, szöretsz-e. Abcug Babits Mihály, abeug Osvét Ernő, De a Pékár Gyula éljen, amíg . megnő. Éljen Kisfaludy, Bárd Miklós, Tóth Kálmán! Ki lesz az én fiam, ha megejt az ármány. Ég a napmelegíől a kopár szik sarja, Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta. Magyar Márton. A lapokban pedig a kővetkzző kommüniké jelenik meg. A Kisfa'udy Társaság tegnapi tag- véiasztó gyűlésén a Csokonai Vitéz Mihály távo­zásával megüresiteií helyre Magyar Mártont, a korán feltűnt tehetséges fiatat költőt. Arany Já-. nos egyenes utódját, egyhangúlag beválasztotta. A nagyszerű magyar tehetség a legközelebbi ülésen tartja beszámolóját „Zamatos sorcintés címmel. Privát. Eiőfizeűé&s felhívás A „Keleti Újság“ a közeli napokban ismét állandóan 8 oldalas terjedelemben jelenhetik meg. Ezzel kapcsolatosan március elsejével uj előfize­tést nyilunk a lapra, mely úgy tartalmára, mini terjedelmére és olvasottságára nézve, a legjob­ban szerkesztett, legnagyobb és legelterjedettebb magyar napilap a kapcsolt részeken. A terjede­lem növelésével a bevált szerkesztőséget is első­rendű Írókkal és újságírókkal bővitettük. Így a „Keleti Újság“ vezércikkei ezután is eseményei lesznek a napnak, eredeti tárcáit legjobb Íróink írják, híranyaga a legfrissebb és a legkimeritőb- ben tájékoztatja a közönséget. Berlini, bécsi, prágai, budapesti, bukaresti, csernovitzi és vidéki tudósitóink a kül- és belföldi eseményekről a legalaposabban és leggyorsabban informálnak. A kiadóhivatal pedig minden intézkedést megtett aziránt, hogy a vidéki előfizetők a lapot naponta pontosan mégkapják. Előfizetési érek: Egy hónapra 25 Lej, Negyedévre 70 Lej, Félévié 130 Lej, Egész évre 240 Lej. Előfizetést árak a „NAPKELETTEL“ együtt: Félévre 175 Lej, Egész évre 330 Lej, ífiST, TISZTIT q legolcsóbban Gyér: Calea Reg. Férd 133. Fióküzletek: Deák P.-n. 4 sz. Szemegyh*z-ute 8 GÖZMOSÓGYÁR - CL.UJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom