Keleti Ujság, 1921. március (4. évfolyam, 47-62. szám)
1921-03-27 / 60. szám
2. oldal Vasárnap, 1921. márdm 27, Dr. Paál Árpád. Maniuék passzivitásban 1 / Nyilatkozat az ellenzéki kivonulás okairól — Ä román-lengyel szövetség Oroszország ellen (Kolozsvár, március 26. Saját tud.) A külpolitikában fontos esemény a román békedelegáció elutazása Révaiba, ahol a szovjetekkel a prellmináris béke pontjait tárgyalják meg. Take Jonescu azonban egyúttal a háború eshetőségére is gondol, amit a lengyel alliánsz megkötésé is dokumentál. Sapieha herceg, a lengyel külügyminiszter, mint budapesti tudósitónk jelenti, nyilatkozatot adott ki a román-lengyel katonai alliánsz megkötéséről. Elmondta, hogy a szövetséget végleges formában aláírták s ez nyomban hatályba lép, amint Oroszország megtámadná a két ország egyikét. Kijelentette, hogy Franciaország sokat tett ennek a katonai konvenciónak a megkötése érdekében. A belpolitikai helyzetet az ellenzék passzivitása dominálja, amely újabb bonyodalmak kiindulópontja lehet. Â federáció kiáltványa A federáció kiáltványt adott ki a négy kamarai tag kizárása alkalmából, amely igy hangzik „A kamara elnökének és többségének az Argetoianu—Schuller-féle ügy alkalmával tanúsított erőszakos magatartásával szemben a nemzeti ellenzék kényszerítve érezte magát visszavonulni. A körülmények, amelyek ezt az elhatározást' előidézték, eléggé ismeretesek. Madgearu- nak az Argetoianu által Schuller részére adott kincstári bonok ügyében előterjesztett interpellációjával kapcsolatban a nemzeti ellenzék Argetoianuval szemben bizalmatlansági javaslatot tett. A kamara azt határozta, hogy a pénzügyi költségvetési bizottsághoz küldi ezt ,az indítványt s ez vizsgába meg a bonok törvényességét és mikénti felhasználását, valamint a 3000 vagon átengedését és vámmentességét is, amikre ugyancsak Argetoianu állított ki permiszt Schuller — És ide jössz ezek közé? Istenem, hogy nem környékezték még meg a gyönyörűségedet ezek a gazok. Hogy egyáltalán, hogy maradhattál meg eddig ebben az érintetlen pompádban, drága kis Hédi? Hiszen az emberek olyan piszkosak, olyan bűnösek, olyan gonoszak, olyan bes- tiáliasop éhezik az ilyen remek leányt, csodállak kis Hédi és nem jössz ide többé. Én kiragadlak ebből a zagyva forgatagból, megvédelek, mert szükségem is van read. E!jösz-e hozzám? Nem rebbentek meg a szempillái kétely nélkül mondta, egykedvűen. — Elmegyek. A szava végig égetett az idegeimen, éreztem,’ hogy melegség fut az arcomba. Hát ezt senki nem hívta még magához? Vagy egy érthetetlen véiei- lenségen múlott, hogy nem ment még máshoz, vagy, hogy nem hívták még? Vagy hívták már,. c$ak nem ment, csak nagyon dacos és kérlelhetetlenül makacs volt? Talán csak velem szemben nem?, Az arcomon nekem valami határtalan emberi jóság van, hogy énvelem e! mer jönni? Én jobb volnék mint a többi? Valószínűleg. — Tudja miért hivom, Hédiké? — Nem tudom. — Lefestem magát. Az angyaliasságáí, Hédiké, Mikor jő el hozzám.? —- Mikor parancsolja? Én mindig mehetek, nem károsulok olyan sokat. Másnap már festettem. Úgy állítottam be a képbe. .. egy messze zöld mezőn, fehér görög- ruhában jött a többi emberek után s a bűnt nevétő Rossz a szeme sarkából lesett feté. Harmadnap is eljött, negyednap is s én lázas fetrengés közt simogattam éjjelenként a gondolataimmal. A képemtől sokat vártam, sokat hittem róla. tudom is, hogy sok volt, nagy, erős gondolái s ma már vége. Tegnap még büszkévé javára. A pénzügyi és költségvetési bizottság Argetoianu-barát tagjai, az ellenzék minden tiltakozása ellenére, az eljárást megtagadták, azzal, hogy a bizottság erre nem illetékes. Ezzel egyidejűleg a többség, a kamara határozatának bevárása előtt, bizalmat szavazott Arge- toiánunak. A bizottság illetékességének kérdését a kamarában kellett volna megvitatni. A kamara elnöke azonban, hogy kikerüljék az Argetoianu- Schulier-ügy érdembeli megvitatását, a házszabály ' ""sértésével s a vita bezárásával nem a elenté , hanem az Argetoianu-féle bizal- matlans. „ vaslatot bocsátotta szavazás alá. Az egész tárgyalási idő alatt minden eszközzel elkerülték az Argeloianura vonatkozó vádak megvitatását. A nemzeti ellenzék kénytelen volt utolsó energiájával kelni a kamara ellenőrzési jogának és a kamara szabályainak védeímé/e, szemben a miniszterek cselökede eivei. Az elnök a kavarodás közepette a kisebbség négy tagját a fegyelmi bizottsághoz utalta, a törvényes rendreutasítás és a kamara meghatalmazásának mellőzésével. A fegyelmi bizottság erőszakos eljárással ama négy képviselőt '0 ülésből kizárta. Ezzel a hallatlan erőszakkal és a felelős minisztereket fedező Célzattal szemben a nemzeti ellenzék azonositja magét a kizárt képviselőkkel s elhatározta, hogy elhagyja a parlamentet arra az időre, amíg ez a törvénytelenség tart, kijelentve, hogy azok a parlamenti ülések is törvénytelenek, amelyeket a kizártak részvétele nélkül tartanak meg“. Maniu nyilatkozata Az „Adeverul“-ban Maníu Gyula a következőket mondotta az ellenzék álláspontjáról: — A nemzeti ellenzék a négy képviselő kizárását alapjában és formájában abszolút törvénytelenségnek találja s azt sem erkölcsileg, sem jogilag nem tekinti kötelezőnek. A nemzeti ellenzék tehát, mint ilyen, a többség á!íal elkövetett erőszakosság elleni tiltakozása jeléül elhatározta. hogy annyi ideig, amig a kizártak nem vehetnek részt a kamara tárgyalásain, avagy addig, amig a kormány nem teszi jóvá ezt a törvénytelenséget, nem vesz részt a parlament ülésein és munkájában; teszi pedig ezt úgy a kormány tön'énytiprása elleni tiltakozása, mint a kizárt képviselőkkel való szolidaritása jeléül. — A nemzeti ellenzék azokat az üléseket, amelyeket ez idő folyamán fognak tartani, törvényteleneknek nyilvánítja s e végett minden egyes ülésre elküldi valamelyik tagját a kamarába, hogy az az egyesült ellenzék tiltakozását terjessze elő az ország törvényeinek és a parlament szabályainak lábbal tiprésa ellen. Â pártök kászüledéssi Maníu nyilatkozatából megállapítható, hogy nem a föderáció összes tagjai fognak a kamara üléseinek kezdetén megjelenni, amint azt a lapok közölték, hanem csakis egy-egy kiküldött jelenik meg tíz napon át a tiltakozás felolvasására. A nemzeti ellenzék tegnap, a parlament elhagyása után a „Mejestic“-ban levő klubban gyűlt össze és ott megbeszélték a kamarában történteket. Az ellenzéki képviselők egy része azt az eszméi vetette fel. hogy tartsanak a fővárosban nagy tiltakozó népgyülest, amelyben tájékoztassák a nagy közönséget' mindarról, amit a kormány az ülésszak kezdete óta elkövetett, A jelehvoltak többsége elfogadta ezt az indítványt, de a népgyülés idejére nézve még nem hoztak határozatot. A kormányzati szenátorok is tanácskozást tartottak tegnap, amelyben a szenátus elnöke felhívta a többség tagjait, hogy ne maradjanak el az ülésekről és tartózkodjanak állandóan a kormány környezetében, szemben azzal a makacs harccal, melyet az ellenzék megindított. A kormánynak az az óhajtása, hogy az agrárjavaslat 36-ik szakaszát legkésőbb szombaton szavazzák meg. Ez szól ugyanis a kisajátítandó földterületek áráról. Ugyanakkor az ellenzéki szenátorok is bizalmas értekezletet tartottak ebben a kérdésben. A federáció a javaslat ellen fog szavazni, ha a federáció által kívánt határig nem szállítják alá az árakat. A tanácskozások után a szenátorok a szakosztályok üléseire mentek, amelyeken az erdélyi agrártörvényt tárgyalták. irose— Grátz Gusztáv a magyar külpolitika irányításáról — Magyarország a középeurópai helyzet belső szilárdságáért (Kolozsvár, március 26. Saját tud.) Jeleztük napokkal ezelőtt, hogy Grátz Gusztáv magyar külügyminiszter részletes beszámolóra készül a nemzetgyűlésen a brucki tárgyalásokról. Egy interpellációra adott válaszában ezt a beszámolót meg is tartotta. Az interpelláló Pailavicini György felvilágosítást kért a külügyminisztertől általában azokról a világpolitikai mozzanatokról, melyekben Magyarország is érdekelve van, igy arról a vitáról, amelyet az angol felsőházban a magyar kérdésről, különösen a baranyai területet illetőleg lefolytattak, valamint a .tefvezett római és portp- rosei értekezletekről és végül a brucki tárgyalásokról. Grátz külügyminiszter az első kérdésre kifejtette, hogy illetékes helyeken a magyar kormány álláspontját ismerték el helyesnek ás remélhető, hogy Baranya kiürítése mihamar megkezdődik, A két olaszíöidi konferencia amerikai kezdeményezésre oly célból ült volna össze, hogy' Középeurópa államaiban helyreálljon a szabad gazdasági forgalom, időközben az egész akciót az olasz kormány vette a kezébe, emeiy azzal a tervvel lépett elő, hogy kél érekezietet tartsanak, egyet Rómában, csak a középeurópai államok részvételével, a másikat Portoroséban, amely utóbbi értekezleten a többi hatalmak képviselője is mint konzultatív szervek vesznek részt. A magyar kormány elvben hajlandónak mutatkozott a részvételre, dacára annak, hogy az értekezlet vezetése időközben a Magyar- ország ellen létrejött kis antant kezébe került, Magyarország kikötötte, hogy ezeken a tanácskozásokon, mint egyenrangú tényező vehessen részt. A brucki tárgyalásokat illetőleg nyomatékkai kivánta leszögezni Grátz. hogy azok nem antant nyomásra, hanem a két ál am kormányférfiai közt megindult kölcsönös puhatolózás eredményeképen jöttek létre. Mindenesetre azonban ez az antantnak csak kellemes lehet. Az értekezlet tárgyalási anyaga két csoportra oszlik: Olyan kérdésekre, amelyek a trianoni békeszerződésből keletkeztek, közvetlenül vagy legalább is közvetve és a két állam- alattvalóinak életviszonyait oly módon érintik, hogy e kérdések megoldása mulaszthatat- lanul szükséges. A második csoportba a politikai viszony kedvezőbbé tételére vonatkozó kérdések feletti nyílt eszmecsere tartozik. Az első csoport kérdéseinek tárgyalására négy szakbizottság és pedig egy jogi és egy pénzügyi, egy gazdasági és egy közlekedésügyi albizottság ül össze mindjárt husvét ütán, április hó első felében. Az eUő két bizottság Prágában, a másik kettő Budapesten fog tanácskozni. Természetesen ezekre a tanácskozási tárgyakra nézve sem közömbös, hogy miképpen alakul a két állam közötti politikai viszony. Ami ezt a kérdést magát illeti — mondotta Grátz — igen beható és mit r'*kérésből teljes tett, elbizakodotíá. ma mér iszonyodom tőle, így is, ahogy rágondolok, pedig csak a hamuja van már. Tegnap ugyanis, ... de mit érdekli ez az embereket. Mit érdekli a mások kárhozata ? Hiszen olyan rosszak, oly gazok az emberek, csoda, hogy a föld nem roskad össze ettől a töméntelen büniől. Ma már halott a kis Hédi, a külvárosi kis házukban fekszik, nem tudom milyen, nem merem megnézni. Tegnap együtt néztük meg a képet s ma hajnalban ott találták meg a kövezeten a korcsma előtt, véres volt szegény. Az emeletről ugrott le, érthetetlen .. . Amiért ezt mondtam neki tegnap: „Hédiké már ne gyere többet.“ Jöhetett volna pedig, talán átestem volna va" lahogy ezen a kellemetlenségen. De nem is azért mondtam, hogy igazán ne jöjjön, csak valahogy én is gazember voltam ab an a pillanatban, pedig már egy hónappal ezelőtt láttam, hogy asz- szonyosodik, hogy a karcsúsága telt, láttam hogy titkot rejt a megfeszülő ruhája. Hat vagy nyolc hónap óta, különben is gondolhattam volna erre mig hozzám járt, az első percben is gondolhattam volna erre, mikor ott tartottam éjszakára, mikor a lába elé rcskadtam, ahogy festettem és elbóditott a szépségével, gondolhattam volna rá, de ki tehet most már erről? A kép elléngoli máma. Hédiké szegény halott reggel óta, a meleg kis szája hideg, nem énekel, nem nyílik ki a szeme, de mit is érdekel ez más valakit? Mit érdekelhet mást egy kicsi Hédi? Hiszen olyan gazemberek az emberek, oly gon \szak. — Igazad van — mondtam a barátomnak s valahogy elfeledtem kezet fogni vele, mikor elbúcsúztam.
