Keleti Ujság, 1921. március (4. évfolyam, 47-62. szám)
1921-03-27 / 60. szám
Vasárnap, 1921. március 27. KtubTsWrszfc 3. oldal nyíltsággal és őszinteséggel vezetett eszmecserét folytattunk a csehszlovák köztársaság külügyminiszterével. Mindkét részről teljes pontossággal tisztázzuk az álláspontokat. Mi a magunk részéről arra is utaltunk, hogy azon barátságos légkör megteremtése érdekében, amely a politikai közeledés elengedhetetlen feltétele, az az állam, amely a győztesek hatalmi pozíciójában van és ezen pozíció gyümölcseit élvezi, aránytalanul többet tud tenni, mint az az állam, amelynek a hadiszerencse nem kedvezett. Egész természetes, hogy ezen kérdésnél a nemzeti kisebbségek jogai és helyzete Szlovenszkóban a legnagyobb szerepet játsszák. Megállapodás nem jött létre, ilyen nem is volt tervezve. A hosszú beszélgetés mindannyiunkat abba a helyzetbe hozott, hogy tiszta képet nyertünk a két állam közötti közeledés lehetőségeiről. Már ezen eszmecserének az illetékes kormánytényezők közötti létrejövetele is hozzájárult ahhoz, hogy a fennálló feszültségen enyhítsen. E feszültségnek enyhítése külsőleg továbbá abban is mutatkozik, hogy Prágában és Budapesten teljhatalmú diplomáciai képviseletek fogják megkezdeni működésűket, ami már néhány héttel ezelőtt Románia részéről Budapesten meg is történt. Továbbá mutatkozik ez abban is, hogy a csehszlovák köztársaság külügyminiszterének beleegyezésével Szlovenszkóban a Magyarországba utazók részére egy vagy két ut- levél-expoziturát állítanak fel, hogy ilyen esetekben ne kellessen Prágából a vízumot kérni és mutatkozik abban az amnesztiára vonatkozó ígéretben, amit egymásnak tettünk. A miniszter beszédét azzal a kijelentéssel fejezi be, hogy Magyarország, mint ezek a tárgyalások is mutatják, hajlandó arra, hogy teljes erejével, érzelmi áldozatok árán is hozzájáruljon KözépeUrópa belső helyzetének megszilárdításához. Szükségesnek tartja nyomatékkel kijelenteni, hogy Magyarország hasonló tárgyalásokra minden más szomszédos állammal szemben is hajlandó. TizennyoícMíomfiteres alagút A vizierö kihasználása — Villanyos vasutak építése — Uj vasutfejlesztési Programm (Kolozsvár, márc. 26. Saját tud.) Egy nagyszabású vasúti építkezési programúiról számol be ez a tudósításunk. Egy tizennyolckilóméte- res hosszú alagutat terveznek Peírozsény és Tirgul-Jiu között és ezt az építkezést, mely több mint tízezer embert foglalkoztatna, egyúttal felhasználják arra, hogy a rendelkezésre álló vizierő- ke! kihasználják. Megvalósítanák azt a tervet is, hogy a Tordátó! délre folyó vizek erejét is értékesítsék é3 uj villanyos vasutak építésével fejlesszék a vasúti hálózatot. Bármennyire kész tervek is azok, amelyekről itt beszámolunk, kivihetőségüket némi kétkedéssel kell fogadjuk, vagy legalább is rá kell mutassunk arra, hogy sajnos ma még nem tartunk ott hogy ez megelőzze azt a nagyfontosságu és sokkal sürgősebb vasutfejlesztési programmot, mely nélkül minden további tervezgetés hiábavaló volna. Hiszen még ott tartunk, hogy a normális közlekedés lehetőségeit kell megteremtsük úgy a vasúti forgalomban, mint az ország és megyei utak forgalmában. Meg kell erősíteni a kocsi- és a mozdonyparkot, rendbe kell hozni az elhanyagolt pályatesteket és utakat, kettős sínpárokat kell építeni és csak azután gondolhatunk komolyan arra a gigászi építkezésre, melynek előmunkálatait mér tavasszal megkezdenék. A tervezet szerint az uj alagút Petrozsény- ból indulna ki és tizennyolckilométeres földalatti pályával kötné össze a gazdag bányavidéket és a régi királyságot. A másik végpont Tirgul Jiu lenne. Az építkezést a Simplon-alagut építésénél résztvett szakemberekkel végeznék, akikkel már folynak is a tárgyalások. Úgynevezett „bázis- a!agut“-ról volna sző, vagyis a földalatti pálya révén nemcsak egy hegyet fúrnak át, de a magas vasút építkezést elkerülik azzal, hogy az egész pálya végig földalatti volna. A próbafurrá- sok, a közetrétegek megvizsgálása már folyik is a tényleges építkezésre. Tízezer munkás négy évi munkáját vették számításba az alagút felépítéséhez. De számoltak az emberi erőn és az időn kívül azokra vizierőkre is, melyekben oly gazdag Erdély. Ezek szolgáltatnának az építkezéshez szükséges villamosáramot. Az erőforrások három vármegyét látnának cl árammal és igy az alagutépitkezés nyomóban számos Ipartelep keletkezne. Hátszeg környéken kezdik meg — és pedig rövidesen — az első villanyközpont építését is. A további tervek szerint Hátszeg—Déva—Brád—Abrudbánya—-Kolozsvár között villanyosvasutat építenének és megvalósítanák még a régi magyar rezsimnek azt a tervét, hogy u Tordától délre lefolyó vizeket is kiaknázzák. Akkor a világháború folytán a terv kivitele elmaradt. Mindenesetre nagyfontosságu volna, ha ez az építési programm megvalósulna, különösen akkor, ha ezzel párhuzamosan megkezdődne a teljes vasútépítési restauráció és az alagút tervével nem merülne ki az az energia, melyre az elhanyagolt vasúti építkezésnél feltétlenül szükség volna. ERDÉLYI HÍRADÓ 1847-IK ESZTENDŐRE SZERKESZTI S KIADJA MÉHES SÁMUEL TERMÉSZETTAN ’S MATHESlS REND. TANÁRA, ’S A MAGYAR TUDÓSTÁRSASÁG LEVELEZŐ TAGJA. 9 (A március 27-iki számból) ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG Országgyűlés. XLIV. országos ülés máríius 17.-én (Az úrbéri szolgálat feletti tanácskozás folytatása ) Udvarhelyszék e. k. Van-e tárgynak olyan oldala, mely megérdemel egy pár szót. Ilyen a házatlan zsellérek s a szolgálatmegváliás kérdése. Mi a házatlan zselléreket illeti, gr. T. F. nem győzte meg szólót nézete helytelenségéről. Tudja szóló, hogy a statusnak kötelessége a pro- letáriatusnak számát nem szaporítani, de kötelességül tudja a statusnak azt is, hogy ha egyszer a prolefáriátusok már megvannak, róluk gondoskodjék, hogy legyen miből éljenek. Oly status ratiot nem ismer, mely azt kívánná, hogy még több tolvaj legyen, valamint olyant sem, mely szerint vegyük el a paraszttól a legelőt, mindent, s aztán szolgáljon nekünk. Mi a nap- szárnak megváltását illeti, a viszonosságot a földesurra nézve, mely szerint ez a parasztot megváltásra kényszeritette, ha nincs is pénze, kivihetetlennek tálja. Erre sehol példát felmutatni nem lehet. Hivatkozik Magyarország példájára, minthogy már, úgymond, annyira szeretünk arra hivatkozni. Ha a magyarországi példákat tekintjük, nem igen sokat tettünk a parasztember javára. A kk. és rr. az crökváltságot már elvileg elfogadták, de úgy hiszi szóló, hogyha az nemcsak üres hang, hanem életbe léptetni is akarjuk, kötelességünk minden alkalmat megragadni, mely az örökváltsághoz egy lépéssel közelebb vezet. — — — — —• — Kisküküllő vármegye közgyűlését febr. 18-án főispán mlga következő tartalmú beszéddel nyitotta meg. Hazánk boldogsága előmozdítására ez évben először összegyűlt nemeseit ezen megyének idvezleni lévén szerencséje, alkotmányos jogaink gyakorolhatásáí felséges uralkodónk kegyes szárnyai alatt szerencsélteti. Közelebbről eltűnt év folyamából, örömmel szemléli, miképen ezen megye lakóit, az év második felében kellemetlen időváltozások okozta nyavalyák mellett is, gyakori gyászeselektől a mindenható gondviselés megóvta. Szarvasmarháink az elterjedt packal- aszálytól menten élték túl a közelebb elenyészett esztendőt. Juhainkban sem muíaíkpzott valamely veszélyes kórság. A métely általi károsodás, a többi évekhez hasonlítva, csekélynek mondható, amit száraz levegővel bíró vidékünk a gondtalan őszi pásztorlásnak vél tulajdonítani. A sertéseket néhol üldözte a torokgyík, de sehol hosszan nem pusztított. Áldozatai a szokottnál kevesebb számra mennek. — — — — —- — — — — Követeinknek a következő utasítást küldtük : Országgyűlési szállások tárgyában a domesti- CU8 fundus visszaadatása esetében, a követek szállásbérének nemesek általi fizetését pártolják a katonáknál divatozó árszabály szerint; megkívánván, hogy az országgyűlés helyéül a rendkívüli eselek kivétele melleit Kolozsvár sz. k. városa jeleltessék ki. Hová alkalmas termekkel felkészített országház épülvén ezáltal is állandó országgyűlési hellyé jelelődjék ! Kolozsvári napló. Közelebbi naplónk folytatásául értesíteni sietünk mindkét nembeli olvasóinkat, miszerint Berde Áron tanár „Légtünemény- tan s a két Magyarhon égalji viszonyéi s ezek befolyása a növényekre és állatokra“ cimü igen érdekes ipüve a kir. lyceum nyomdájából kijött. Dr. Ábrahám sebészeti t., mint szakértőktől hallók, az európaszerte elterjedt oetterreli műtétéiben több rendbeli szerencsés kísérletet tett. Közelebbről pedig nyilvánosan felszólító főleg azon ügyfeleit, kiknek netalán alkalom, kellő szerek, eszközök, vagy gyakorlat hiánya miatt nagyobb mütételek eszközlése nincs tehetségük- ben, sőt fel mindenkit, jelesen a megyei orvosokat : miszerint szíveskedjenek a nagyobb Ínségben szenvedőket az itteni kórodéi sebészintézetbe utasitni, hol, mit csak tehetni, a szenvedő élet enyhítésére mindent megtenni Ígér. Csütörtökön estve két falusi nemes szállásadás végett előre megtalált jó emberek szállására, saját kulcsával, kissé mámorosán bemegy. Nemsokára (mint később kijött) bizonyos rossz hírben álló egyén is belopózván, zsebelni kezdi őket, mire egyik észreveszi, felugrik és lármázni és páholni kezdi a gaz látogatót, A háztulajdonos családtagjai a lármára rikoltani kezdenek. A nép összefut. S mi történik? Az ór elillant - a két ártatlan nemest, miután kiméletletlenül meghálálták, felhívott katonaőrök s városszolgák béíogják. Az a különös a dologban, hogy elfogásuk körül olyanok is hősködtek (természetesen csak olyan formán, mint spectabilis Nyúzó Pál a Viola és Czinkotai elcsipésében), kik a két „Sobrit“ közelről ismerik. Azonban derék rendőrigazgatónk a dolog hogyanállásáról csakhamar meggyőződvén, az ártatlanul szenvedetteket csakhamar szabadon eresztette. — — — — —' Magyarhoni dolgok. A m. kereskedelmi társaság ügyeinek legközelebbi folyama e nagy fontosságú intézet nemesek léteztetése, hanem szebb jövője iránt is biztos remény jogosít. A „Hetilap“ írja miszerint a társaság tiszta vagyona mult novemberben 201.000 pftot tőn s december végével már 212.000 pftra emelkedett, ámbár a roppant veszteség már akkor kivolt fizetve. KÜLFÖLD Anglia Az alsóház márt. 9-iki ülésében Ewart a halálos büntetés eltörlését indítványozta, t de az indítvány 81 szavazattal 41 ellen megbukott. A Schiieziai újság iszonyitó hirt közöl Galli- ciábcfi „Egy hat tagból álló család kifogyván utolsó falai kenyeréből sanyaruan dédelgette életét koldulásból és lopásból. De mivelhogy e két segédforrás mellett is gyakorta éheztek, egykor a rágó éhség kínja a 17 éves fickót arra bírta, hogy három éves legkisebb öccsét megölte — megfőzte —■ megette — sőt az állat-anya is ett belőle. Kolozsvár költségvetése Az uj költségvetés ötödfélmilliós deficitje A törvényhatóságok autonómiája (Kolozsvár, március 26. Saját tud.) A városi tanács tegnapi ülésén aprobálta az uj költségvetést, melynek számadataiba sikerült bepillantást nyernünk. Mig a lejárt költségvetés szerint 1920- ban 5.375.407 lej volt előirányozva mint bevétel, 9.404.850 lej kiadóssal szemben, az uj 1921—22. évi köitségvetés 13.479.513 lej bevételt irányoz elő, ezzel szemben akiadás 18.112,503 lej. Avá- rosi háztartás ezek szerint több mint 4.és fél millió deficitet, pontosan 4 millió 63290 lejt. Ez pedig annyit jelent, hogy a város kény* felen lesz 150 százalék pótadót kiróni a város közönségére. De ezenkívül azzal a tervvel foglalkozik, hogy a deficit fedezésére uj adónemeket állítson be. Megírtuk, hogy a város és a kincstár között az adózási tervek kiróvása tekintetében konfliktus van. A várostól szerzett értesülésünk szerint, a véro3 tiltakozik az illegális adókivetések vádja ellen, mondván, hogy a város szabályszerűen bejelenti határozatait a prefektus utján a belügyi államtitkársághoz és a fennálló rendelkezések szerint, ha 40 napon belül nem kap választ, úgy határozatait foganatosíthatja. Hogy a belügyi államtitkárság nem terjeszti az aktákat a pénzügy- miniszter elé, arról a város nem tehet. Különben tárgyalások folytak abban az irányban, hogy Kolozsvár város autonómiáját visszaállítják. Ahogyan az újraélesztett autonómiát elképzelik, az uj törvényhatósági bizottságok működése külsőleg hasonlatos lenne a régiekhez, de hatásköre illuzórius lesz, ha a városi tisztviselőkéi nem választják, hanem kinevezik, amint ezt tervezik s a iörvényhatósági bizottság ellenőrző jogköre csorbát szenved. Ami a költségvetés részleteit illeti, kons- statálni kell, hogy a város kiadásait különösen adminisztrációs téren nem redukálta le. Több mint 3 millióval súlyosbítják a városi tisztviselői budgeltet. Így például amig a régi rezsim alatt a legnagyobb fizetési osztályba (III. fizetési osztály) csak évtizedes munkásság után kerülnek be a tisztviselők, ma a legrövidebb kör'gaígatás’ I
