Keleti Ujság, 1921. február (4. évfolyam, 22-41. szám)
1921-02-11 / 30. szám
oldal â pomán-oposz viszony katonai altiánsz Lengyelországgal — A parlament vitája íKolozsvár, febr. 10. Saját tud.) A háború réme, amely végső pusztulással fenyegeti minden még megmaradt gazdasági és kulturális értékünket, továbbra is kisért. Nem lehet tudni, mit főznek a diplomaták boszorkánykonyháikban, a népek azonban békére vágynak. És a békének ez az akarása erősebb lesz, mint azoknak a tervezgetése, akik valamennyiünk életét és javait akarják ismét kockára lenni. Sürgősen békét kell kötni Oroszországgal, amely amúgy sem tudna támadó háborút viselni belső zavarai miatt. A béke hamarább elsorvasztja a diktatúrát, mint a külső beavatkozás, amely még erősítené a bolsevisták belső frontját. Jelentéseink a következők: A kamara ülése Naren Manescu lelkész a kamarában felpanaszolja, hogy az elnök megakadályozta Erdélyre vonatkozó interpellációjának közzétételét, úgy bánnak Erdéllyel, mint valami gyarmattal. Az elnök azi mondja, hogy a közlés megtiltásának okaiba nempariamentáris kifejezések. Ezután Christescu szocialista képviselő kéri a kormány és moszkvai kormány tárgyalásairól szóló jegyzékek bemutatását, amelyek alapján a sajtó azt írja, hogy a boisevikiek megakarják támadni Romániát. Kijelent, hogy az orosz kormány őszinte és jóviszonyban kiván élni Romániával. A szovjetkomiány mostani egyetlen és főgondját Oroszország gazdasági helyreállítása képezi. Ar- getoianu belügyminiszter válaszában kérdezi Chris- íescut, van-e tudomása arról, hogy a boisevikiek manifesztumokat bocsátottak ki, amelyekből nyilvánvaló, hogy a szovjetkormánynak kívánsága volna egy támadás, ameíybői remélik, hogy megdöntik a dinasztiát és a demokráciát és az anarkiát valósítják meg Romániában. Christescu kijelenti, hogy nincs ilyen maniíesztumokról tudomása. Tárgyalják a Duca liberális mandátumának érvénytelenítését. A többség és a parasztpértiak is támadják s azzal vádolják, hogy pálinkát küldtek szét és osztottak ki a választók között. A mandátumot érvénytelenítették. Cuza támadja Jorgát azt állítva, hogy a Mar- morosch bank őt megfizette; kiadja az ő könyveit és milliókat költ kulturális akcióra. — Jorga feleli, hogy a Marmorosch nemzeti és kulturális akciókra nyújtott fedezetet, ő maga semmit sem kapott. Erdélyben 14 (?) magyar színtársulat van. A Marmo- rosch a román színtársulatok érdekében adott pénzt. Ő nem kapott tiszteletdijat. (Kurír tü.) Tényleges békeáliapot Oroszországgal (Bukarest, febr. 10.) Az „Adeverul“ szerint a külügyminiszter a szenátusban hozzáintézett kérdésekre nagyjelentőségű nyilatkozatot tett. E szerint szén nem is akart bántani. Vigabban néz már és érzem, hogy beszélne is, de valami visszatartja: ő mégis csak hivatalos személy. — Forró ság, — ismétli beleegyezőn. Ezzel érezteti, hogy az ellentét elsimult, de a hangja ki- jslenti, hogy a további tárgyalás nem hozzá méltó. Elvégre neki revolvere van. Ismét csend van egy darabig. — Úgy van, úgy, — visszhangozza újból az ujonjött paraszt. A társa nem szólt még eddig, csak figyelt. Most a szemével, alig észrevehetően, továbbmenésre hívja fel a társát. Ez azonnal észreveszi, de úgy tesz, mintha a saját elhatározását jelentené ki: — Viszontlátásra! — és mennek. — Viszontlátásra 1 — cseng tőlünk és hozzánk. Viszontlátásra, eddig még sohasem látott, messze orosz tájról való két idegen paraszt, akiket talán sohasem látunk viszont, a két kísérőm se, én se. És mennek. Két mozgó sötét pont lesz nemsokára a két ember, a mozdulatfalan tájon, az ősztől terhes ég alatt. Emberek, akik csak-annyi- ból tartoznak egymáshoz, hogy egy földgolyón élnek, találkoztak a poros utón és egymás lelkesebére tapogattak a szavaikkal. Emberek; atomos porszemei az örök forgásnak, talán a maguk céljára; talán egy megsejthetetlen távlatú tova- mozgás egyetlen vonuló láncszeme a végtelen számú csillagok között. És most már lljinszkbe keli mennünk; felkelünk és megyünk. A forró ég alatt, megyünk, a porzó utón, görnyedő sárga vetés között, megyünk három ember, külön-külön sorsok egymás mellé szorított -féjlalói, megyünk, Oroszországnak valamelyik dombos tájén, az Ural előhegyeiben, annak az évnek a nyarán, amelyiket şz 1917-iknek emlegetnek, hogy megkülönböztessék a tovaszállottaktól.-zoktól is, amelyek még ránkborulnak. a Szovjetoroszországgal való tárgyalás a béke- ajánlattétel óta nem szakadt meg. A szovjetkormány elismerte, hogy Románia és Oroszország közt nincsen háborús, hanem békeáliapot. E megállapítás közvetlen következménye, hogy semmiféle ellenséges cselekedet sem lehetséges %a két állam között s mindkét fét a maga területén marad; a románok tehát Besszarábiában. Ha a szovjetkormány nem is teszi magáévá Románia álláspontját Besszarábia annektálására nézve, mégis kétségtelen a tényleges állapot elismerése. Ha ez megvan, nyilvánvaló, hogy tovább haladhatunk. Nem válhatunk el a szövetségesektől és nem ismerhetjük el diplomáciai utón a szovjetkormányt, de utánozhatjuk Anglia példáját és gazdasági tárgyalásokba bocsátkozhatunk vele s ezt annál inkább, mivel Oroszország közvetlen szomszédja vagyunk, sőt vannak közös érdekeink is, mint pld. a Dnyeszteren való hajózás. A külügyminiszter kijelentésének fontossága nem fogja senki figyelmét elkerülni, mert e szerint — Írja az „Adeverul“ — Oroszországgal kielégítő visszonyban vagyunk, nincsen semmi okunk azt hinni, hogy érdekében állana esetleges katonai akció által elrontania azt, amit a diplomácia eszmecserénk sikerült megvalósítania. Lengyei-román katonai szövetség (Bukarest, febr. 10. Damian.) Sapieha lengyel külügyminiszter márciusban ideérkezik, hogy a lengyel-román katonai alliánsz ügyében tárgyaljon. Vele együtt érkezik Pilsudszky marsai is. (Dtü.) Maniu a reakciós választójogi tervezet ellen (Bukarest, febr. 10.) Az „Adeverul“ Írja; A választási reform munkálatai nemcsak tovább folynak, hanem legutóbb úgy a kormány, mint az ellenzék is körvonalazták állásponijaikat a bizottsági ülésen. Az ellenzék részéről Maniu Gyula fejtelte ki nézeteit. Mindenekelőtt a választókerületekre vonatkozólag azt mondotta — az „Adeverul“ közlése szíerint, —• hogy helyesebb a törvényhatóság kereteihez alkalmazkodni a választókerületek kijelölésénél is és csakis ott és akkor térni el ettől, ahol a választókerületek külső alakulata és nagysága kiván valamelyes helyesbítést. Maniu szerint a választókerületek megalakításának módját nem lehet valamely általános szabályba foglalni; a hozandó törvényben kell a képviselők számát megállapítani s ugyanakkor kell a választókerületeket is meghatározni. Evégett jónak látná a részleteknek térkép és más segédeszközök alapján való tanulmányozásával albizottságot bizni meg. Azt sem helyesli Maniu, illetőleg a nemzeti ellenzék, hogy a városokat mesterségesen több választó- kerület közt osszák fel, mivel ez rendkívüli intézkedés lenne és a városi lakosság érdekei ellen irányulna. (Főieg a nemrománok ellen! — A szerk.) A román államnak — úgymond Maniu — nincsen szüksége ilyen mesterkélt intézkedésekre, hogy biztosíthassa a maga létét és fejlődését. Kívánja Maniu pártja nevében a nők szavazati jogát; ezt az álláspontot képviselte a magyar parlamentben is s ugyanezt mondotta ki a gyulafehérvári nemzetgyűlés is. E nélkül a párt nem szavazhatja meg a választási törvényt és a nemzeti ellenzék is szolidáris ebben a kérdésben a román nemzeti párttal. Kijelentette továbbá, hogy nem fogadhatja el a fe4eráció a szenátus tervezett összeállítását sem. Maniu elvileg az egykamara rendszer‘híve. Ameny- nyiben mégis megmarad, képviseleti alapra kell helyezni és csak kivételesen lehessenek jogosult tagjai; a jelenlegi tervezet szerint valóságos feudális karrikatira lenne a szenátus. Nem teheti magáévá különösen a szellemi cenzust, amely hátrányos lenne az erdélyi románságra nézve és előnyös a magyarokra és a szászokra vonatkozólag. A román nemzeti párt mindenkor a cenzus ellen foglalt állást és fókép a szellemi cenzus ellen, amelynek alapján a Tiszafáié választási reform is készült. Maniu kimerítő felszólalására Argetoianu belügyminiszter adta meg a választ. Örvend — úgymond — hogy az ellenzék elismeri az ügy sürgősségét és óhajtja, % hogy a választási törvényt az összes pártok egyetértésével alkossák meg. Az albizottság kiküldéséhez hozzájárul. A városoknak több választókerület között való megosztása a városi és falusi elemekből alkotandó vegyes választókerülelek létesítését tartja szemelőtt s nem kívánja a városok politikai érvényesülését csökkenteni. A nők választójogát illetőleg elismeri Argetoianu, hogy a javaslat figyelmen kívül hagyta, de ha a bizottság szükségesnek tartja bizonyos mértékű elismerését, nem kiván elzárkózni ez elől. A szenátus fenntartását egyénileg ő sem tartja elengedhetetlen szükségességnek. Késiül a tavaszi oroszellenes barrikád Fpancia-lengyel-pomán katonai szövetség — Magyapopszágot is be akap* ják kapcsolni az uj blokkba (Kolozsuár, febr. 10.) A reakciós blokk, melynek célja emberbarrikédot emelni a bolsevizmusnak, napról napra jobban csörteti a kardot. Ma már világos, hogy Franciaország uszítja szövetségbe a keleti államokat. -Eddig úgy volt, hogy Franciaország csak erkölcsi támogatást ad, de embert nem. Ma már, hogy jobb és gyorsabb elhatározásra birja őket, füt-fál ígér. Legutóbbi jelentéseink szerint Pilsudszky párisi utjának látható eredménye is van, amennyiben Franciaország és Lengyelország között védés dacszövetség jött létre. A francia-lengyel-román álliánszba, úgy látszik, Magyarországot is édesgetik, erre vall legalább is a Magyarországnak tett jugosziév-cseh határkiigazitási engedmény, melynek részleteiről még nincs bővebb információnk. Egyébként Benes is megjelent Parisban, ahol várja a további utasításokat. Oroszországból érkezeit jelentés szerint ott nyugodtan várják a fejleményeket. Az izgatott romén közvélemény úgy tudja, hogy Oroszországban proklamáeiók vannak Románia tavaszi megtámadására vonatkozólag forgalomban. Christescu szocialista képviselő, aki most jött haza Moszkvából, energikusan- megcáfolja e híreket és az orosz offenzivát háborús beugratás eszközének minősiti. Tudósításaink itt következnek: Nem álliánsz. csak álliánsz (Lyon, febr. 10, Radio-távirat.) A „Le Matin“ Írja: Minthogy azt'a lengyel politikai helyzet pacifikálása megérdemli, elhatározták.- hogy Franciaország segítséget nyújt Lengyelországnak megtámad- tatása esetére és viszont, mivel egy Franciaország elleni támadás Lengyelország egzisztenciáját is veszélyezteti. Ez a nyilatkozat még nem azt jelenti, hogy egy álliánsz jött volna térre. A két állam között és nem is egy álliánsz elleplezésére szolgák csupán ama készség nyilvánítása, melyei a lengyelek veszedelem esetén Parisban találkozni fognak. Az „Echo de Paris“ biztosi! arról, hogy ez a deklaráció egy sokkal szorosabb francia-lengyel együttműködés jele mint aminő a múltban fennállott . Határváltoztatást kap Magyarország (Bukarest, febr. 10. Damian.) Egy budapesti szikratávirat jelenti, hogy Grátz magyar külügyminiszter jegyzéket kapott a főtanácstól, amelyben tudomására hozzák, hogy beleegyeztek a jugoszláv és csehszlovák határ megváltoztatásába. v. Román-lengyel álliánsz is készül (Bukarest, febr. 10.) Románia és Lengyelország között folynak a tárgyalások katonai álliánszra vonatkozólag. A kormány megcáfolja azt a hirt, hogy Galíciának, mint semleges államnak felállítását kívánta. (Dtü.) A Damian távirati ügynökségét felhatalmazták annak megcáfolására, hogy Bulgária és Lengyelország között titkos szerződés állana fenn Dobrudzsa visszaszerzésére vonatkozólag. Benes és Briand tanácskozásai (Paris, febr. 10. Darnian.) Benes cseh külügyminiszter Rómából ideérkezett. A délelőtt folyamán Briand miniszterelnökkel hosszabb megbeszélést folytatott. A cseh külügyminiszter holnap elhagyja Périst és vissza utazik Rómába. A magyar válság tovább húzódik (Budapest, fabruárius 10.,Saját tud.) A magyar- országi pártok válsága ma is megoldatlan. Teleki egységes kormányzópártot akar, a keresztények és a kisgazdák továbbra is a koalíciós megoldás hívei. Közben két feitünéskeltő momentum adott sok találgatásra okot a képviselők körében. Az egyik, hogy Teleki Pál ma előbb a disszidensekkel tárgyalt, majd Széchenyi Viktor grófot és Ghillányi István volt munkapárti minisztert kérette magához. A másik politikai pikántéria, hogy a kisgazdák több vezetőférfia Hadik János gróffal, aJKárolyi kor- mányralépéseelőtti utolsó miniszterelnökkel folytatott beható tárgyalásokat. Teleki miniszterelnök a disszidensekkel folytatott tanácskozás után Rakovszky István házeinök- kel tárgyalt. Miután a válság hosszabb lefolyásúnak látszik, az a terv merült fel, hogy a nemzetgyűlés ülésszakát holnap berekesztik és majd csak akkor nyitják meg ismét, ha már a válság elintézést nyert. * * , ____ Péntek, 1921 februdríus 11.
