Keleti Ujság, 1921. február (4. évfolyam, 22-41. szám)
1921-02-01 / 22. szám
Kedd. 1921. februárius 1. 3. oldal Az uj választói törvénytervezet Arártylagos választás — Lajstromos szavazás (Kolozsvár, jan. 31.) A bukaresti lapok közlik ez uj választói törvényjavaslat szövegét. A javaslat bírálatával egyik legközelebbi számunkban foglalkozunk, most annak főbb vázlatát adjuk. Aktiv és passzív választójog A kamarai választásoknál választók az összes 21 évet betöltött román állampolgárok. Ezek általános. kötelező, egyenlő, közvetlen és titkos választással az arányos képviseleti módszer szerint a népességnek megfelelő számú képviselőt választanak. (1. §.) Román állampolgároknak tekintendők ... a csatolt területeken . . . azok a lakosok, akik azelőtt osztrák vagy magyar állampolgárok voltak, ezeken s területeken 1914 aug. 1 előtt letelepedtek és a békeszerződés következtében a román állampolgárságért optáltak. Képviselővé választhatók azok a román állampolgárok, akik 25. életévüket betöltötték, polgári és politikai jogukat csorbilatlanul gyakorolják és tényleg az országban laknak. (12. §.) 2. A szenátus a többségi elv alapján választolt szenátorokból, az ezen szenátorok állal kooptio által választott tagokból és azokból áll, akik hivatali állásuknál fogva szenátorok. (5. §j Mindazok a polgárok, akik 40. évüket betöltötték, valamint azok, akik szabályszerű bizonyítványokkal igazolni tudják, hogy az elemi iskolát elvégezek és 25. évüket betöltötték, minden 125.000 lélek után egy szenátort választanak. (6. §.) Az igy megriasztott szenátus összeülése és megalakulása után toop'io utján még 15 szenátort választ, még pedig a kereskedelmi kamarák elnökei közül 3, a mező- sazdasági egyesületek elnökei közül 3, a pénzintézet elnökök közül 3, a gör. kel. lelkészek közül 4 rs a gör. kath. lelkészek közül 2 tagot. (7. §.) Hivataluknál fogva szavazati joggal biró szenátorok: a trónörökös (25 éven felül),,a metropoliták, a kü- ömböző vallásfelekezetek fejei, a volt miniszíer- ;lnökök, ha égy évig viselték ezt a hivatalt, vagy lérom éven át voltak miniszterek, a törvényhozó estületek volt elnökei, ha legalább nyolc üíés- izakon ót elnököltek, a volt miniszterek, ha öt évig viselték ezt a hivatalt, vagy legalább négyszer neveztettek ki miniszterré, a királyi ház minisztere, a egfelsőbb semmitőszék elnöke, az akadémia el- K*ke. a -legidősebb egyetemi rektor. Szavazatijog ♦étküli tagok : a trónörökös (18—25 évig), a nagy ezérkar és a tengerészeti vezérkar főnöke. (9. §.) A választókerületek A választás egyenlő nagyságú és 250.000 lelket izómláló kerületek szerint történik, amelyek mindegyike öt képviselőt választ, tehát 50.000 ember választ egy képviselőt. (2. §.) A kerületi beosztást *nnek a törvényjavaslatnak az elfogadása után külön örvény fogja tartalmazni. Egy választási kerület két rzenótort választ. A választás előkészítése Minden választási kerületben központi irodát felállítani, amelynek élén egy bírósági személy »Ü. (20. §.) 0 gondoskodik a választási igazolványok nyomásáról és kiosztásáról, a jelölések elfogadásáról, s községek beosztásáról körletekre cs alkörletekre, n szavazaíszedő bizottságok összeállításáról és a szavazatok megszámlálásáról s a mandátumok odaítéléséről a törvény szerint, valamint petíciók átvételéről és illetékes helyre juttatásáról. (21. §.) A választói igazolványokat a községi elöljáróságok állítják ki. A választási lajstromba való felvételt városokban o rendőrkapitányság, községekben a jegyző végzi. Ezek a hivatalok kötelesek külön lajstromokat veretni a kamarai és külön a szenátusi választókról. Az első lajstromot a törvény életbeléptetésétől számított 60 napon belül ki kell áiiitani. Fellebbezések felett a törvényszék dönt. A jelöléseket legalább 15 nappal a választás előtt 25 választónak kell benyújtania. Lehet egyénileg és lehet listával jelölni. A listában legföljebb 6 jelöltet lehet állítani kerületenként. Az egyéni jelölést legalább 100 választónak kell benyújtania és az önálló listaként kezelendő. Egyúttal meg kell fidni a lista megkülönböztető jegyét is. (Egyszerű mértani ábra, kereszt, négyzet stb.) A jelölések visszautasítása ellen a bukaresli ítélőtáblák elnökeiből álló bizottsághoz lehet felebbezni. A_ szavazás kötelező és annak elmulasztása 100 500 lej pénzbírsággal büntetendő. A kamarai választások három, a szenátusi választások két napig tartanak, mindig reggel nyolctél este nyolcig. Az urnát éjszakára az elnök és a jelölök lepecsételik s a helyiségben katonai őrség őrködik, amelyben a jelölők is résztveheinek. Az összeszámlájás- nál külön fel kell jegyezni az egyéni jelöltekre adott szavazatokat és azonkívül a kamarai válasz- 'ásoknál egyes listákra adott szavazatokat. A mandátumak elosztása Ezeknek alapján számítja ki a központi iroda llnöke a mandáfufnok doéftJösát. Az egy-'egy listára leadott szavazatok összegeit összeadják s ezt a számot elosztják az úgynevezett választási kulcscsal, amelyet úgy kapunk meg, hogy a választandó képviselők száméhoz egyet hozzáadunk. Minden lajstromra annyi mandátum jut, ahányszor a reé- esett szavazatok összegében a választási kulcs foglaltatik. Meglehetősen komplikált művelettel kell kiszámítani, hogy kire jutnak a továbhi mandátumok. A debreceni botrány Negyven kálvinista képviselő a templom ujjraszentelésén — Eredménytelen még a nyomozás (Kolozsvár, jan. 31.) A budapesti politikai életet felizgatta a debreceni kálvinisták nagytemploma ellen intézett meggyalázó terrormerénylet. A budapesti politikai vizsgálóbizottságok vasárnap még nem érkeztek le Debrecenbe. A magyar kormányzópárt békéjét az egész mulíhéten ez az eset háborgatta. Budapesti híreink a következők: Uj választások előtt (Budapest. jan. 31. Saját lúd.) Teleki Pál miniszterelnök a nemzetgyűlésen válaszolni fog Benes cseh külügyminiszter beszédére. Szombaton a sajtó számára újságírók előtt ismertette e válaszának tartalmát. A magyar nemzelgyülés 3-án ül össze s bezárják a régi ülésszakot, az újat azonban nyomban megnyitják. Újraválasztják a tisztviselői kari és a bizottságokat. A belügyminisztériumban választójogi törvényjavaslatot készítenek. Ferdinéndy kijeléntése szerint májusban kerül sor a törvényjavaslat tárgyalására. Reméli, hogy őszre megszavazzák és ősszel máraz uj törvény szerint tarthatnak választásokat. Felháborodás a debreceni merénylet miatt (Budapest, jan. 31. Saját tud.) A debreceni református nagytemplom ellen elkövetett meggyalázó merényletről már Írhatnak a budapesti lapok. A kormányzópártban pénteken és szombaton is izgalmasan tárgyalták a felháborító esetet s a katolikus és református képviselők közölt heves viták folytak, de megegyeztek abban, hogy ami történt, egyforma megbélyegzéssel Ítélik el. Negyven kálvinista képviselő elhatározta, hogy e héten Debrecenbe utaznak és részt vesznek a nagytemplom ujra-felszenteiésén, amely nemcsak a debreceni, hanem a hajdúsági kálvinizmusnak tüntető ünnepi megnyilvánulása lesz a szégyenteljes terrorral szemben, amely templomot rombol és szószéket mocskol be. — Meskó Zoltán államtitkárt megbízta a kormány, hogy leufazzon Debrecenbe, a hatósági vizsgálat ellenőrzése végett. A vizsgálat ugyanis a tetteseket nem nyomozta ki s a városban a felháborodást ez az eredménytelen nyomozás csak növelte. Vass József kultuszminiszter a felháborító ügy politikai oldalénak a megvizsgálására kapott megbízást, azonban még nem érkezeit le Debrecenbe. Ferdinándy belügyminiszter a kálvinista képviselők kifakadásaira és kérdéseire azt mondotta, hogy amint az első jelentést megkapta Debrecenből, azonnal a legszigorúbb vizsgálat folytatására utasította a debreceni rendőrséget. Amikor látta, hogy a nyomozás eredménytelen, kipróbált bukaresli detek- tiveket küldött le. Egy újságíró a merénylettel kapcsolatosan kérdést intézett Linder debreceni katolikus préposthoz, aki kijelentette, hogy elitéli a merényletet, annál is inkább, mert a múltban hasonló merényletet követtek el a debreceni kalolikus templom ellen is. Amint Budapesten meg vannak erről győződve, a merényletet csakis a terrorizálás végett Debrecenbe ment különítményt csoportok követhették el s ezért eredménytelen a nyomozás is. Bizonyos, hogy a kálvinista cíviseket a terrornak ilyen eszközei nem puhítják meg. A cseh-magyar viszony (Prága. jan. 31.) Egy cseh újság azt a hirt közli, hogy Zágrábban jugoszlév-cseh katonai egyezményt kötöttek volna Magyarország ellen. Ez egyezmény úgy szólna, hogy az esetben, ha Nyugatmagyar- orszégot nem ürítik ki, a cseh csapatok a Miskolc— salgótarjáni vonalig való előnyomulást kísérelnék meg. A hir természetesen nem látszik olyannak, rriirjk amely a valószínűség jellegét magán viselné. Ugyanez a lap azt a másik értesülést is hozzáfűzi ehez a hírhez, hogy a magyar kormány lengyel légiót szervez s a légió nehány tagját Csehországban a cseh hatóságok letartóztatták. Ez a híradás is csak tendenciózus és valótlan. A magyar kormány a meglevő magyar csapatok számát is egyre apasztja, nem kívánja fenntartani, eszébe sem juthatott ilyen körülmények között, hogy idegenben toborozzon lengyel légiót. A cseh laj3ok valóságképpen közlik azonban azt a hirt, hogy folynak a tárgyalások a cseh-magyar gazdasági eredményre vonatkozólag, amelynek a megkötését februáriusra várisi-A papirpanama a parlamentben A szociálisták tanácskozásai — A bukaresti pótválasztás (Kolozsvár, jan. 31.) A bukaresti papirpanama élénken foglalkoztatja a sajtót 8 a parlamentben 1* szóvátették a botrányt. A miniszterelnök kijelentette, hogy az ügyletet megfogják semmisíteni. A szociálista képviselők klubját megnyitották. Bukaresti jelentések szerint a moszkvai küldöttség beszámolójának hatása alatt valószínűnek tartják, hogy a párt nem fog csatlakozni a harmadik inter- nacionáiéhoz, hanem erőteljes parlamenti akcióba kezd. Az ilfovi (bukaresti) kerületben Spiru Gheorghiu szenátor halálával megüresedett szenátusi választásért erős harc folyik. Valószínűleg Dobrescu ügyvédi kamarai elnök, a federáció jelöltje fog győzői, aki mindeddig tartózkodott a politikától. Az „Adrf- verui" nagy cikkben méltatja ezt a lépést s azt írja, hogy itt az idő, amikor a társadalom megmerd tésére a becsületes szakembereknek kell a politikai porondra lépni. A kormány elhatározta, hogy ép az egységesítés érdekében újból feláilitja a megszüntetett bukovinai és erdélyi miniszteri állásokat. Take Jonescu ma fogadta Trifu budapesti román főkonzuli és Hóry bukaresti magyar követségi tanácsost. Utóbbi kormánya nevében kijelentette,- hogy Magyarország a legjobb szomszédi viszonyban akar élni Romániával. Bukarestből a Dtü. a következő táviratokat közli: A parlament ülése (Bukarest, jan. 31.) A kamara mai ülésének elején a képviselők a sekcióban dolgozlak. A napirend során különböző kormánybejeleníések szerepeltek, majd Cocea interpellált a Varjassy-féle papirpanama ügyében, amely 10 millióval megkárosította az államot. Felolvas két hivatalos aktát, ameiyek szerint Tasloanu meghatalmazta Varjassyt, hogy Bécsben bizonyos tranzakciókat végezhessen a kormány nevében, amely a papirszállüás fejében permiseket bocsát rendelkezésére gabona", tengeri és állat-exportra. Bizonyítja, hogy a Banca Naţionala az állam számlájára Varjassynak 19 millió hiteit nyújtott. Cocea kéri az erre vonatkozó akták bemutatását, kiemeli, hogy ezen botrányos ügy leleplezésében a sajtónak nagy érdemei vannak. Averescli miniszterelnök beismeri, hogy a feltételek az államra nézve hátrányosak, meg fogja tenni az intézkedéseket, hogy az államot a kártól megóvja. Popovjte Mihály Teke Jonescu tegnapi kijelentésével foglalkozva, kérdezi őt, hogy mi a véleménye a buftesi előzetes békéről, amikor együtt ül a miniszteri padokon azzal a Garofliddal, aki ezt a békét a németekkel aláirts. Take Jonescu azt feledi, hogy nóJft volt más intenciója, mint az, hogy Nagyrománia első parlamentjében Bratianu helyeit, aki a háborút megizente, Marghilomant ünnepeljék, aki a románok volt ellenségeivel a megegyezést hirdette. A szociálisták klubját megnyitották (Bukarest, jan. 31.) A lapok szerint a kormány ma elrendeli a szociálista pártkör megnyitását és megengedi a „Socialismul“ megje'enését. Argetoianu belügyminiszter elrendelte a szociálista klub megnyitását, mire a főváros prefektusa átadta a klubot a munkésszervezeteknek. Rascanu hadügyminiszter jelentésére Averescu miniszterelnök és Argetoianu belügyminiszter uia«- tották a jilavai és văcăreşti fogházak igazgatóit, hogy az ott letartóztatásban lévő szociálistákkal a lehelő legjobban bánjanak. A szociálista pártválasztmány ülése' (Bukarest, jan. 31. Saját tud.) Ma kezdődtek a szociálista pártválasztmány tanácskozáséi. Ăz ülésen először a munkásság jelenlegi heíyzetévél foglalkoztak, az általános sztrájkkal kapcsolatos következményekkel, majd a sztrájkperekről ‘tárgyaltak s elhatározták, hogy a szociálista képvisel«*, feladatává teszik, erőteljes akció indításét a letÁk tóztatottak kiszabadításáért, egyúttal a íelleBbvit«#: tárgyaláson a vádlottak kellő védelmétől vé® gondoskodást. Ezután az Oroszországban járt küldöttség tartotta meg beszámolóját. Christescu ismertette az ottani helyzetet, különösen rámutatott a nagy élelmiszerhiányra. Popovici kijelentette, hogy az orosz kormány szilárdan elhatározta, hogy megköti a végleges békét Lengyelországgal. Jó viszonyban akar élni összes szomszédaival és nincs szándéka Romániát megtámadni. . Erre a vidékről érkezett kiküldöttek vázolták a munkások helyzetét. A konferencia elhatározta, hogy a szociálista párt- kongresszust februárius végén fogják megtartani Végül foglalkoztak a csatolt területek munkásainak indítványévá], hogy a pártot meg kelí tisztítani az államra kártékonv elemekiél
