Keleti Ujság, 1921. január (4. évfolyam, 1-14. szám)

1921-01-21 / 14. szám

2. oldal

Péntek, 1921 januárius 21,

a lerongyolt család felett, mely örökebb mind ők, mert mire elmulanak, még mindig él és összetart embereket. Olyan mint a csatatér, ki felett indulatok viaskodnak, de tartja anyatestén a párbajt és az esett ember véréből is füvet növeszt.

Nem féltjük mi a családot. Csak sajnáljuk. Csak elkeseredik szivünk, ha látjuk, hogy az emberek mint kerülgetik ezt az előttük világító igazságot is, mint sok mást. Hogy hogyan kerülgetik körbe és hátulról, ahelyett hogy erős kézzel kiemelnék a többi jelszavak gyehennájából.

Apponyi indítványai a népszövetségi konferencián

Határozat a kisebbségek védelmének megszervezéséről — Grátz Gusztáv az uj magyar külügyminiszter — Nagy magyar demokrata szervezkedés — Baithazár püspök Ugrón Gáborékkal szervezi a magyar népet Baranyában megalakul a magyar önkormányzat

(Kolozsvár, jan. 20.) Apponyi Albert párisi fellépésének jelentős eredményeiről érkezeit már hir s ez az eredmény igen fontos az itt kisebbségben élő nemzetekre nézve is. Budapesten pedig fejlődik az a tisztulási folyamat, amelyről Apponyi elindulásakor azt mondotta, hogy ha nem látná a változás jelenségeit, nem is indulhatna el, mert minden erejét rá kellene fordítania a konszolidálásra, a társadalmi béke összekovácsolására, ami nélkül minden reménység, minden diplomatizálás, nép- szövetségezés és pénzügyi tervezgetés teljesen hiábavaló. A nagy átalakulások felé halad a magyar politika s ennek a haladásnak reményteljes jelensége az a tény, hogy alulról szervezik a liberalizmus zászlaja alatt a népet s e szervezés körül csoportosulnak a tiszta demokratizmus politikusai.

Apponyi Párisban

(Paris, jan. 20. Dtü.) Apponyi Albert, a magyar békedelegációnak az aláírásig volt elnöke s a magyar külügyi bizottságnak a vezetője, vasárnap meg érkezett a francia fővárosba. Apponyi részt vett a Népliga egyesületeinek konferenciáján és nagy beszéd kíséretében három indítványt terjesztett elő:

Az első indítványban a kisebbségek védelmének a megszervezésére telt előterjesztést;

a másodikban az általános leszerelés követelését kívánta kimondatni: ,

a harmadik indítvány annak az elhatározását kérte, hogy a gazdasági közeledésre kényszerítsék azokat az államokat, amelyek a területel- csatolások folytán más államoknak a nyersanyag- forrásait birtokukba vették.

A gyűlés Apponyinak ez indítványait megértéssel fogadta s közülök a két elsőt határozat ilag magáévá tette. A harmadikra nézve kimondotta, hogy a Népliga genfi nagygyűlése elé terjeszti.

Grátz elfoglalta a külügyminiszteri széket

(Budapest, jan. 20. Saját tud.) Ma hosszas minisztertanács volt, amelyen nagy tanácskozás után döntöttek a külügyminiszteri tárca betöltéséről. Grátz Gusztávnak, a bécsi magyar követnek ajánlották fel a külügyminiszterséget, aki azt el is fogadta és már el is foglalta hivatalát. A bécsi magyar követség betöltése még nem történt meg, a Grátz utódját azonban legközelebb kinevezik.

Ugronék Baíthazárral kooperálnak

(Budapest, jan. 20. Saját tud.) A politikai életnek legnagyobb szenzációjaként hatott Ugrón Gábor volt belügyminiszternek, Bdrczy István volt főpolgármester igazságügyminiszternek és Sándor Pálnak a demokrata-pártból történt kilépése. A három liberális vezető egyéniség még nem lépett nyilvánosság elé a beígért nagyszabású uj programmal, amit izgatottan várnak. Elhatározott szándékuk, hogy a liberális elemek tömörítésével országos szabadelvű pártot alakítanak s ez a tervük összeesik a Baithazár Dezső debreceni református püspök hasonló tervével, amit össze akarnak kapcsolni s ilyen irányban már tárgyalásokat is kezdettek. Az uj liberális, demok- rata-páit megalakítása érdekében érintkezést kerestek még Boitlik József volt nemzetgyűlési alelnök politikai csoportjával. Bottlik körül tudvalevőleg a nemzetgyűlés liberálisabb elemei csoportosultak. Miskolcon volt főjegyző, később főispán és a Rup- pert-féle csoport is ő benne nyert támogatót.

Baithazár püspök teljes győzelmet aratott Debrecenben a klerikális törekvésekkel szemben. Hubert főispánt a debreceni törvényhatóság közgyűlése detronizálía s a budapesti ébredők terrorja miatt a kormány még sem akarta eltávolítani, bár egyszer már elfogadta a lemondását. Hubert erre terrorisz- tikus eszközökhöz fordult és katonai segítséget hivott Debrecenbe, a politikai küzdelembe való részvételre. A Héjjas- és ' Prónay-különitmények csapatai érkeztek le a hajduvárosba s ismert eszközeikkel próbálják ellensúlyozni a Hubert elbukott ügyét. A felháborodás a kálvinista közönségben erre még elkeseredettebben nyilatkozik meg s ez a magyarázata annak, hogy Baithazár püspök népszerűsége egyre nő. Most a református egyházközség uj választásain is tüntető volt a közönség magatartásának megnyilatkozása. Tisztviselőknek, gondnokoknak és presbitereknek mind liberális politikai magatartásu férfiakat választottak meg. így lett főgo, :Hnok Nagy József- egykori miniszteri tanácsos, gondnokok Márk Endre volt polgármester és Ma- goss György, ldk a keresztényszociálista főispán ellen a harcot vezették s kik közül az utóbbit Hubert városi főügyészi állásából felfüggesztett. Bal- thazár püspök szükségét látja annak, hogy politikai páríalakitási tervvel foglalkozzék.

Az Ugronék terve szerint a demokratikus alakulásnak egyik legfőbb programmja: megegyezést teremteni a munkássággal.

KEi&t3llr$iúx

úgy fogja fel, mint a rosszul olvasásnak, vagy a nem-ólvasásnak, az erőszakolt félig-értésnek a szisz- tematikus megnyilatkozásait. Ez ellen a rossz szisztéma ellen szólok. Ez olyan sötétségekbe is elvezetheti az embert, amely sötétségben bűnnek látják azt is, hogy éppen a keresztény középkor nagyjai segítették uj feltámadásra a pogénykor művészetét és műveltségét. Ilyen szisztémával meg lehet bot- ránkozni egy Venus-szobron, vagy Herkules alakján is csak azt lehet meglátni, hogy bozontos a melle. Ilyen szisztémával hitellenesnek és hazaellenesnek lehet bélyegezni a legtisztább imádságot is, meg a legönfeláklozóbb munkát is. Ez ellen szólok, emlékezvén úgy Kempis Tamás könyvére is, ahol egy helyen Írva van: „Bár Szent Pál mindenkinek kedvére akart lenni és mindenkinek mindene lett, az emberek mégis megszólták őt, de ő ezzel nem törődött (I. Kor. 4. 3.) Mások épüléséért és üdvéért annyit fáradozott, amennyire csak képes volt, de. azt még sem érte el, hogy mások meg ne Ítéljék és meg ne vessék. Azért Istenre hagyott mindent, aki mindent tud és a rossznyelvüek s a felületesen és hazug módon gondolkozók s a mindenfélét fecse- gők ellen türelemmel és alázatossággal védekezett. Azonban egyszer-másszor mégis válaszolt, nehogy a gyengék hallgatagságán megboíránkozzanak.“ íme, én ennek a hitetlenséggel és hazátlanság- gal vádolt folyóiratnak a hasábjain Írom le, hogy nekem Kempis Tamás hitvalló könyve egyik legfőbb tanácsadóm. Le tudom írni azt is férfias nyíltsággal és az asszonyi lélek érző remegésével, hogy én naponkint elimádkozom a rózsafüzért az én szegény népemért. De imádságom elmélyedés a világ összességébe. Mikor azért fohászkodom, hogy „jöjjön el a Te országod“, akkor az emberiség gyűlölködő, tusakodó, egymást irtó fegyveres harca helyébe csak a hazák fölötti hazának a békéjét tudom elképzelni, a nemzetek testvérségét, a test- vérségből kiélénkülő munkának az egyetemes szívverését, egymás izmainak a teremtő és alkotó és mindig magasabbra törő egybefonódását. És a

rózsaíixáx MáMÓtéhan nem valami halovánvs-z^n.

Baranyában megalakul az önkormányzat

(Belgrád, jan. 20. M. T. I.) Londonból jött értesülés szerint a szövetségesek főtanácsa foglalkozott Pécs városának és Baranyamegyének a kérdésével. A főtanács mielőtt határozna, vizsgáló-bizottságot küld a helyszínére annak a megállapítása végett is, hogy a magyar közigazgatás nincsen kommunista alapon szervezve. A döntés azután történik meg.

Tudvalevőleg Csáky Imre volt külügyminisztei az előbbi magyar kormány nevében adott ki olyan nyilatkozatokat és informálásoat, hogy Pécsen kommunista magyar alakulat van. Ez azonban nem bizonyult valónak, de a kiürítésre a jugo- szlávok emiatt nem kaptak még utasítást.

(Becs, jan. 20. Saját tud.) Lovászy Márton ma Baranyából Bécsbe érkezett. Kijelentette, hogy ai antant hozzájárulása után a jugoszláv kormány megengedte a Pécs—baranyai önkormányzat megalakítását s a választások megtartására már megtörténtek az előkészületek. Pécsen már várják az antant-bizottság megérkezését. Döntés a trianoni békeszerződés teljesítése utánra várható.

Lovászy és Garami Ernő bécsi magyar lapja „Jövő“ cimen legközelebb megindul.

Szászok a magyar szervezkedésről

„Végérvényes állásfoglalás még korai volna1

(Kolozsvár, januárius 20. Saját tud.) A magyar kisebbség mostanság megindított szervezkedési mozgalma nyomán természetes érdeklődéssel keressük a többi romániai kisebbség sajtóját, hogy vájjon milyen rokonérzéssel kisérik hasonlósorsu nemzet társuk erőtömöritő megmozdulását. A Magyar Szövetség első előkészítő értekezletén a csak nagyjában körvonalazott programm egyik pontjaként az is szerepelt, hogy keresni kell a többi nem: éti kisebbségekkel az együttműködést az azonos érdekek vé deknében.

A „S. D. Tageblatt“ a szervezkedés irányairól

Az erdélyi németség legjobban szerkesztett és legelterjedtebb napilapja, a „Siebenbürglsch Deutsches Tageblatt“ na„y figyelemmel és rokonszenwe! kiséri a magyarság aktivitásra irányuló mozdulatait. Részletesen beszámolt a január 9-ild kolozsvári gyűlésről, újabban bő ismertetését adja Kós Karoly, Zágoni István és Paál Árpád közös röpirátának, melyben a cselekvés terére lépő magyarság törekvéseinek megnyilatkoza^ââ ismeri fel. Kiemeli Kós Károly hangjának fájdalmas és a nemzeti e*zés mélységes forrásaiból fakadó megrázó egyszerűségét, mellyel a muttat temeti, hogy a jövő nagyszabású politikai akcióra szervezkedő tömegek immár ne a csodáktól, hanem' a maguk erőinek összefogásától várják jövendő érvényesülésüket. Majd ezeket írja:

A két következő fejezetben Zágoni István dr. és Paál Árpád dr. nagy vonalakban a feladatokat vázolják föl, melyeknek megoldására a magyarságnak törekednie kell. Mérlegelve azt a nagy befolyást,

képet tisztelek, hanem felfogom az egész világ asz- szonyiságának a jelképeként, az anyaiságok össze- ségenkéat, mely az emberiséget is szülte s mely az istennek is anyja. Ebben a nagy összességben a lélekremegések tova kell hogy rezdütjeneh s meg kell, hogy találják más létekremegésekkel való összerezdüléseiket, szinte fizikai hatással kell hogy kiváltsák a módosulásokat, a viiág más telki dis- pozicióit, más akaratait, más céijait, amik jobb felé fognak vezetni.

A világ a lélek rezgéseivel van tele s ezek a lélekrezgések az emberek porszerimyteégeinek meg kell hogy adják az összhangzatos eireodeződést, mintahogy a Cladni-féle lemezeken minden hangrezdülésre megfelelő képpé rendeződnek a porszemek. A világ a lélek rezgéseivel van tele s az én imádságban is egy ebből a rezgésből és meghallgatásra Imii hogy találjon. Csakugyan el ~keH hogy jöjjön az az ország, az a magasabbrendü haza s el kell hogy jöjjön ezen a földön minekünk, magunkat emésztő árva magyaroknak is. El kell. hogy jöjjön minden népek tes'vérségében a mi megbecsültségünknek is, a mi fajunk igazságainak is De nem a fegyverek utján, nem a gőgös imperáliz- musok utján, nem a népgyülölségek bosszúvágyai utján, hanem a világot összefogó nagy szeretet utján. Ez a hitem a hazáról, a földről és az égről, a mindent összefogó világmindenség szerepéről s ezért én naponkint imádkozom. Es az imádságos elmélyedésből vett meggyőződéseim erőssé tesznek, hogy dolgozni tudjak.

És úgy dolgozom.

Nem hivalkodás, hogy ezt leirom. De leirom azért, hogy akik minket hitetlenséggel és hazátlan- sággal tudnak vádolni, számoljanak el magukkal, vájjon elmélyedéseik és lélekrezgéseik megvannak-e, m.kor vádlósra emelik tollúkat? Vájjon te tudnák-e és igaz lelkiismerettel, maguknak való őszinteséggel le mernék-e magukról Írni azt. amit én a ..Napkeletiben most leírtam ? Ezt a személyes kérdést csak fölvetem, választ nem várok reá . ..

folyóirat Jásziba is beleköt, az ő erkölcsrontó működését vádolja, sőt Románia orthodoxiája felé fordulva, egyenesen föl is hívja ezt az orthodoxiát, hogy Jászit kiseprüzze. Másképpen Románia államalkotó társadalmát is úgy szétzüllesztené ez az erkölcsbontó élapostól, mint ahogy tönkretette Magyarországot. Nehéz dolog, hogy szatírát ne Írjon az ember! íme ezek a fölületes hirtelenkedések odafajulnak, hogy a román társadalom felé hajladozó denunciássá teszik ugyanazt a folyóiratot, mely elég könnyelmű volt minket egy denunciáns lappal azonosítani. De ezt csak úgy odavetvén, figyelmeztetjük az erkölcs nevében való tulbuzgol- kodóst, hogy ugyan az a Jászi, akit ők Magyar- ország erkölcsrontójául bélyegeznek, magyar nyelven, „Művészet és Erkölcs“ címmel olyan munkát irt, amelyet a magyar tudományos akadémia is jónak látott fényes pályadijjal kitüntetni. A magyar tudományos akadémiát talán mégse bélyegzik vádlóink olyan destruktive romboló testületnek, amelyik erkölcsrontó tudománynak az erkölcsi felfogását tüntesse ki pályadijjal. Talán mégis jobb volna, ha jobban ismernék, vagy egyáltalán legalább elolvasnák azt a Jászit, aki ellen igy anatémát kiáltoznak. A keresztény szociálista felfogás olyan képzett és meggyőződéses apostolai, amilyen Giessvein Sándor kanonok is, nem röstelik Jászit barátaik közé számítani. Persze a tudományos képzettség, a tömegismeret, a társadalmi evolúciók törvényszerűségeink átértése tekintetében a két ellentétes felfogású tudósnak megvan az egyforma színvonala, megvan tehát az egymást megbecsülő jóhiszeműsége is. A tudós tárgyilagosság megérti az ellentéteket, az ugyanazon dolog másoldalu kidolgozását szükségesnek is tartja; ami pedig nem tudós tárgyilagosság, az megbotrán- kozik és mást is megbotránkozásba igyekszik türel- metleniteni az ellentétek miatt.

Nem tesszük elvvé, hogy közönséges piszkoló- dásokkal polemizáljunk. Ahogyan jelen írásom kezdetén is írtam, a világnézetek harcában nem aka- runk porbafentergéssel elvegyülni. Mostani írásom is nem az egyes invektiváknak szól. hanem azokat