Keleti Ujság, 1920. december (3. évfolyam, 283-287. szám)

1920-12-25 / 283. szám

Szombat, 1920 fa cernber 25 3­---­és fü^nnunzio felé te’kintgetnék. ' GfeSzörszágjóna j «agy «társadalmi kBf dfNmeknek <s sztttttóe s ezéÍT iek i *'feîlSjrle!meknek-Â- eaedményet 'mér seperi »em j tehet ;( < Jugoszlásj*a véJte megegye2&tv‘az olasz krarmârits/al. Ez äz'Vgyez- Jtnény azonban: <f 3m jelenti .a két nép békéit. Az -okfez kormány.-jé’ászt teheteifen cpA.nnunzióV.i' szem- j-'bén, kinek parsán állanak ras'-öbsz nációnál s‘ak. Arapallói es&r rmény egyelőre fetehát csákóimé jtet- Éfeferi rendezte á fiumei kerekest. Av délszláv^ állam né- ■peinek figyelftet azonban jefer-lég belső -kérd lsek kötik le. Moröhnegró népe gjitiiMatig •• secundo jtt le ■ ’függetlensége* követeléséről «gsr-mosh a‘ választási ikon ^Horvátország un és Boszhiáb® is az afpárt . jutott ' többségre, asfeiy önálló homáÉh'icöztársaságot kö vetek ’Növeli a heb «et súlyosságát«»' kommunista mozga­lom, amely;' mint a választásokon kitüht sok *vidé- > ken, Szerbínöan és az vrj tartományokban, n agyon ‘ erős és képviselői is varmatea. parlamentiben.. Erős f a kommuns-'a-mozgaloRí Csehszicvaksában is, ahoi a *íoeiális nyugtalansághoz "szintért nacro- ’ nális forrongás is járul, /&cesehek nem ac tták meg >-■ a tótoknak a pittsburgi írgyfíményben gértí autonó­miát. A Kîîeh bürokrácia képtelennek biz anyuit ez ország 'ksn-nárryzésára. Végiig^ elrnémedtefte a hely­zetet a -«állási kérdés .Afitssrhek elszteadifak Rómá­tól és ömifc egyházat íilakifct’ak.' A dótól i azonban hűek valksiukihoz, artety* efen cseh hhfalalnokok és katowsk sz fi mos ’íiisszaéíást kövéfües el. Így tör­tént, hogy a £ 0 szKzatskbar. kötholiknz ! otok körött a papság-fiz c jnálfenaigra iäteekvö mţyjzgellom <wra- tője. Tóffiddö n ma stekkáliu sziveaéobctn látott -a „magyarVa c »eh teváialnoltnál. A magyar és ne- met kisebbség résztvettsaviat'asztásaten, képviselői azonban e pe rlanrer ihwn1 <ó?elenteHésk hogy ragasz­kodnak Surenidelhezesi jog,xkhoz és-:etern ismernék el ennek jfregr értésévéi JététöU alakubío!tat. Kírlpo- litikéban s esc bei (élvezne ét .árják* aiéékeszerzídWis által számukra templicSt kénvező feiyzetet és gaz- . dasági hegtmó: »iára törekednék Középremrópábecr,. Sz­ári elleneztek , nitetsr. kw>bí&-eráciá83B*. ezért akadtak megalakiía&i a i tke -arttes t 1 szövetségéi -am«?y ezcmbarr z.indenc^biikező áíLüa- ; dacára,, lét® nei n jetínak 'fete ithetö. ;Le»gs©!ojsifág-megtagadta «, be iéjsésiaakkisíentantba annak csétr- imperialisztikas s,ürsezeit miaií A esfen-lengyel el­lentét különösben 11-tesébeüi vtesületi-gaía miatt iger •erős. A lengyel ke eroinxy «azotean nesii kevésbé ian. perialisztikusaa cs éheiknél, bár az cjskosz héten; keserű leckét szó ^áltatod. Bettit az. tcrszágban t nagybirtokosok és .katonák reakciója az ur. Nemrég szavazták meg egy* szenátus felálfciását, hogy e konzervativizmusnak-sziláid v&iáa legjs,’. Közbar pedig a nemzetközi .ma nklátmözgálem nagy éíőhaladést tett. /Vtszhkában,ygy év íriatt nyolc­vankét-százalékkal nö\ tehetőt , a szervez itt mun­kások száma. Csehorsz ágban a- rru,nkéssze,mezetek­nek egynillióháromszáztz-er tagja van, ‘írvéjeban 1915-ben hatvanötezer szet/ezpií munkfes volt, 1919 végén pedig 224^00. íNérpe országi in há­rommilliótól hét és fél’ in figór a, Angliában az 1914-beli Jiárommibióról héhráilióra emelte dett a szervezett munkások száma. Amerifetean pz 1^19- bei' hárorrm illióról ^920 áprilisáig tnégy és fél millióra emelkedett ke hagyományos ytzerveze.skbe tömörülő matnkások -seáma, ezekén :javul azonban még újabb szervezetéi, milliókat csoportosítanak. Hasonlóan na^y a széníbeli emelkedés (j&laszorazág- ban, ■fiiig Franciaországban csekélyebb. ,Á szánfeieli emelkedéssel ss-nmben dfU az, hogy a rrţjţnkâsmoz- galmak több hekyen erpj(xket fulbee&áUék', ami vie­res égekf- vezetek. Igazság a „meptipett íala" ilgpben | Neg?g$M5 öy^Mságpl yfăciiâft a W-to'f8 PBíte — BsizíiBíiíkii Eüesz n tSjársst — Er # szaM és egy másik s:ür.éííí — Hogy Jiéssölhít r u gyiüiGssági üéd és müiépen cáfoijsk meg //ÄoftÄSitÜb', ‘tfeie. --24. Báját4 tud.); Kfeg ez év mé­jos&bah történt, hogy a kolozsvári ' iigv'észség^ (pc- zcV-ml irótt deíektiv-jelentést kapott, mely arról/ssá- srtCílt 4ne, hogy1 öyalu község patikusa-.»politikai ofcofe­meigmácgezte' a ■ kis havasalji kózség rv^yven. nfrméb lakóját. A ‘ detekfiv be is szót {áltatta ■ u _syi!- ;ie«s“ gyc^éZéreket"s ft súlyos biznnyiléko! í. suiys oalált a'vizsgáíóbiró Halász Jakabot — ez a, patikus nfiöVé ;ek5zetésvvizsgűlati fogságbe helyezf,é. Amsek Üdéjén-m^-uhk. léíturyr'te nyóza5s«ítáa, hr^gy hsiga- íÉolj'uk.rriStyén sötét' kutmérgéZéSSr.l kohoífák ja vá- ■«dat.' bcgv-bebizonyíteuk: nein ‘«se. öreg ’palíkös a i’>ünös,!^e- azok-a'méregíiintők.ói k a jjéúza'bor ifatusi naép köss®! ‘ilyen 'gran isitéserkkt Jírj»iszteaek, aîdk na' gyülötk ídés magjáhrnl igy Dcé^ezik roeg a itóíkek ‘iiiszta<'kííkáit. BejárAk' a falul, ákatértiifnk a traioita- kat gyásfeóló kis falusi ’ poriakra, Vikerdezgnlk» ki- faggatteBv mínd&ik?', kfeiek^hílotja volt E«-«sehol .‘semmi .-«egyetlen. «&»!,■ ;jnég'«!9*!c va!6sxteQseg?ei set igazolt:®vanu , , .’l>/ilt doteg voM mar sakkor élőt--» tünk: vasárnapi Lterózgates bódiill ísifaziájfi koe holtal lc^n vádat, (&í t EvesaMte meg * szenzáció I. (a- sikeróRét -hajhááió Wirosă-delek iveä rs ijgy feS er ty buta ssÉbeszédbői.;rnéJ ^’veitsrercs ssűlloeságvrádj a. jegyzőfeenyvekkeL k'val alo» dkte? BánaEüdssi, ssze k­értői • vásménnyei, - orr. ely— és iü :jon <a mesglep e- i dés-—van .lóban «méíEét á Uapní vnegjta ®éé@«zerétíbe: a : rrmorphia not. A. „Kdöti IHjs.»«®“ Ijasátuans köaölí adta- ítaink rssomán a -hfcnta' ós rasgélaí ni.jaJă' fejlcrrjénye «z voltinogy Háiásí J ákaiot tszaâaadlîâ>rarteeíyep- fék. A E-hivatalos vvnzsg'áial azonban folyt írv-éiftb Kinind .3ti;nai napig a nifcar is a Mvatcá-os f-tárnák Eíainden *• erejével kieszüntették. ez cel/ir ást <«£ene. kilalász. Jakab r ne»; szorult e:ire <a itéhabí5táaisra. kî'lyan Motelen, ölye-í ft inteszílua: yölta. \ véti Arogy 1 énmagsin.’áfolta meg. E e az az insddkdiás, -taéílveí ^.*■3 eljánsRi' beszüntetik, Halász es <offo tófiabilitáiása t r»ellett.şşrn- sulyesisiogb tiyegzése <e ihöiiügy deiiső ffe Ieméií5®inek, főleg pe dig a «iéb.ktiv tejjlrásáiiak i.is az elfí' szakért&iv éle ményiwak. Mái á-ákori beszíLmo.lónfefcam ssfegiftife, bogi a. ntí5i »moz6«í detektív nagy ambicióvel gyűjti üe a tyilkos <i rvosségokb , h 'iogy feizcsy olyan . orws- ■9ás is kési ít- &.böigeÄ < k fezé. anrRÍrytől — meggyó­gyult a. iteteg. /A-sjS koeság tegîiâbb Ikünjeje, ,a gyógyszerek: pecsétese, luguszofet nélkül, nyitottan kéri itek a.--* tzsgálóbbá; o:c, illetve első ^szakértő­höz. És siti .álljunk mf.» egy kissé. NegyvenszeFet gyilkosság tv.ádja Senke: vialaklt Kéznél wannak e legfclnb bizfi* yitékok, imttg yk a gyiltescs gyógyszerek. ! Ha-f ?y kistó" rosszfesszesni&ek vagyaará;, — .ás ilyen lehdí ílen M&dal szenrte n lehetetlen nem annak lenni — le ík'll- szőeez&'k .annak tehtíőségét : bárki megv^ltozíaíhetta a Éefqfe alt1 .gyógyszer tartalmát. Ha ; ípe<]ig| óhiszsK Üek vagyunk r külső behatások, pá­rolgás. necte*»nég. stb. jbefoiaţâsolhaţja ,a szakértői í-pnegálh pitásL ' A^yógyssas-'ék téhíái’rfspecáételés nélkül, íielje- .«n sza badon Ikerűlnek te- És o|ckor jön a is.rak- éífő. Ne:n aketchk a nevéíkiirni.'bár megérdemelné. Í&. száfcs'ő vcgyelemzi <e gyógyszereket és ..e^röl jehíntésk esz. A^yógyszerét ben mor^hiura vaph&ót, ,e«.y ritka, keleti -ts éreg; az-. indiánok ezzel mérgeik mag iőrév et és tk ilaikaL las pont ez.ee! akarja fa­lu,, éi nvrgt nérgezfl Halász, .a patikus. A szakért aiohbare ^-yet elfelejtett : ky^-ntitative és kvslitatiye jmegál'areia ü a g;á gyszereteL így tehát, hogy mi­lyen jmerriy ségbert főleg pedig milyen arányban szerepelt . «& morph», m a gyógyszerekben. E* még egyeí,-ami •■Viszont &hető : a f^yógyszerekből annyit mseghayyni, fíiogy az ő szakértői megállapkasáí el­lenőrizni letel sen. te rmészetesen a bűnjeleket ké­pező .or^ossáíS'S üvegek tovább is hivatalos cijíga- szoiás ríteküf:»:aradiai- ^ ;Ne jgoncJdíjí; setei, hogy ezeket az igen jel­lemző .«és lényeges m-riaszíásokat mi állaptijjík meg. Koíe mp’i'anetní'r. ParrJtí egyetemi profesz» szór mutat rá ebekre rpinden kányban teljes és tudós snuríkójára yaló szekértői véleményében. A vizsgáját további fejleménye az volt, hogy a hullák exhumálásért gondoltak, liigyancsak Pamfil dr. egyetemi itsnár v éleménye azonban ezt illuzó- ifejssá tette, Á huilasüppeáís, a keletkező bomlási mérgek és a földből felszívódott mérgek lehetet­lenné teszik annak jfi&egátlaidtását, hogy valóban méreg, orvosságban beadott méreg okozta-e a halált. Ezzel az indokolással, az egyetemi tanár sú­lyos szakértői véleménye alapján szüntette be az eljárási az ügyészség. Á szenzáció^ politikai bűn­ügy hatalmas aktacsomója ezzel örök feledésül az irattárba kerül. És úgy is kell legyen, hop« ezzel irattárba ke­rüljenek, teljes feledésül, azok a gyújtogató, lap­pangó érzések, melyek a kis falu békéjét megboly­gatták. Hadd dolgozzon békén, szeretetben a falu népe és a városok lakossága s ne engedje soha, hogy a gyűlölködés titkos ügynökei olyan vádakat kovácsoljanak, melyek mérgesebbek minden mé- I regnél: mert a leikekeket akarják megfertőzni. ÍA mimszteareínökök december végén. konferenciára gyűlnek össze {Lyon, tev. 24.) Hivatalosan tudatjuk, hogy a «sSvateégeS nagyhatalmak kormánye.n.ókei a tf&lhi tátid kozákon félbgnmaradt kérdések tárgy« , issí /ra tójeAh konferenciát fognak tartani. A konier I.wenc-ián »észt fognak venni az angok «.,rant‘ .. fcz.olasZ -kormáuyeteik, ez utóbbi, azonban «estíiteg Sför-za gróf külügyminiszterei kepvise.te» A i-kcsdbrencia «dec^mbfer 28-ika táján kéz NtíaiábjYi, vaföT :C#inn'esböfi fogidfe-meglaf.öHi. va falas irGtáio4áófratj ■*/. i»-Á bríisszeli konferencia tanácskozásai tíbijm,,í<fee. 24.) Ä brüsszeli szakértői korste- ' sétáién kecidet reggel nem volt- hivatalos ülés. A fóíjfi'etstfeesek ®s a «némeíeh- de'egátusai csak ma- gér-ateszélge^ée?e szórttkozfaie: Délután a szövetsé­ge d eiegártésok tfteghaÍfgaiték Şeydoux és tora: i -Ái«rd ten “eepozéjénak a folytatását és bevégeziéK äe élk észíiót 'végeit a konferencia egyes tagjaira - forrott jelentsek és előterjesztések vizsgálatát. E1-- hritárcjzíák.Hksgy mindegyik előadó folytassa a rá­bízott késrdéKík vizsgálatát és ezért állandó érintne- a’rsbf n .imajaaijon a német delegátusokkal. Január •eaejé: j acctáfc « konferencia foglalkozni j°8 a tel- ;je«en , e^éiáMrta és befejezett jelentésekkel. Szer&ir- «reggel a konferencia teljes íilésl-far—■ ffesft, Binelţffir- JIDelacro'x, a konferencia elnöke' iá-- éatte !-a: mentiekkel, hogy a; sEÖve'íég-.sek milyen: eljárást tegűdtrik el a tárgyalások továbbvitelére.. iä«.'g jTisKU i&- német de egác ó elnöke ehez hozzá— jöij j (t. A »szakértők tehát érintiíezéjfcen maradnak osj.t bá**a'!é4K" Delacroix vezetése?aiatt fognak dől— 3TU uii. (Hajú.altos mdio-íávirat.) ( MMJÁNVÉLEMENY ovo Belelépek fpdgÉptuiajdoüDso/v és jjapIrtosMÄ 4P*zif Í€gjoíff> gyártmány irógépszaíía* &ck és szénporok nagyfcaa és kicsinyben AÜqgotcsóbban, itapiáron aíoí kíárusittatnak BODNÁR JÓZSEF Etáéíy legrégibb sfifcíiüs irógéjiriííaíatá- nál, At’K*fon a főp^xtával szembt-n. Szak­szerű iáMrítőmüheiy, Feíszerelást cikkek nxgyraktára. Kérjen árajáníaf&t ] ! ! 1 KBHáCSQRYI RSSíMsáR ! I J 1I7EISZ és mOLÜftR l női divüíiírGÍíázdbanlíZessdéngí ü 7 ^ i I/a Fehérnemű-vásznak 22-50 Lei. Flanellin............................. 24*— tt . G^ermefe-swetter ' . . 46*— Monslin-harísnya . . 30-­ff Mint azfeiárvulí erdélyi magyc rség" égvédül hi- jfretttítt vezeti*.embere,«ezennel ünnepélyesen kVépek. „ ijdSeHábbai, mipt a;jó katona.Tudom, hog-j-veszedel- 151 ji ;mcs «mberifel l tartottak mindig, hat most mér elér-- j' >.«í.e«lnek Iái®*,) ez időt, hogy bebizonyítsam; rnfe l^xwrint roilyeauggy .reltenthetetlenül veszedelmes-fíu, /y-íaj-vok. ;De óvatosan'lépek ki. Próbálgatom előbb a vi- • :zj£t. Csak á lázhegyemet pöccentem bele s már egy j [ .kiesi szeretném is visszacsinálni az egészet. Juj de-' ' '«iâtţ. ez a vizű iDe beje kell menni a keservét náki, különben srz uiségok hamarabb belemennek. liHogy <s mondtam -csak? Éljen az akii Ohó, .«ez «vife«. Ez az akii-vitás még. Vitatkozzunk csali egy Jápsit felette. Ha én vagyok az a bizonyos hi- -\ Tálait »vezető, aki tényleg vagyok, mert ha nem va- gyok, álkor ki vagyok ? Akkor senki sem vagvok, tehát he én vagyok én, akkor nekem nem is sza- ba d kilépné mert mi lesz ,a passzivitással ? Ki ma­rad passzív, ha én nem? Bizonyosan vaiaki más tbelebujikga passzivitás orosziánbőrébe és akkor őt {fogják ter©ni helyettem az Egyedül Hivatottnak. Síz sie jó. Tehát 'ha nem én vagyok én,... nem, ez nem 'tehet. En és vagyok és kilépek, punktum. Juj, de hideg ez a Víz! És hozzá meztelenre kell vekőzni, itt isem lehel ruhástól. Itt ország-világ megfogja látni öszjővér idomúimat. — Ejnye, még a gondo atára is belepirulok. Az .egyedül hivatott vezető egyéniség _ csórén 1 Semmi, .de semmi nincs rajta, csak a csu­pasz *— aktivitást;, ez néni .lehet. A szeméremérzet nem hal­hatott tó annyira az erdélyiekből, hory po-jt a mez­telenségeimre legyenek kiváncsiak. És én, mint hi­vatott vezető, hogyan állhatnék ki népem e é egy szál aktivitásban, hisze.n akkor mindenki meztelenre •fog vetkőzte. Nini, ez a vetélytársam már egészen le is vet­kőzött. Hupp, most fejessel veti bele magát! Jesszus- kám, jesszuskom, itt igazán tenni kéne va'amif. Leg­alább egy alatt, hogy Bele kéne csapnivaló novellát kellene írni álnév valamiképen megrten'sttfc. a reputációt burkolni a 1 ínyegeí, hogy ke/í: hogy még nincs itt ez idő; hogy majd ha fagy. És majd ha befagyott, akkór nem lehet be emenni, ak­kor csak menjenek a szamarak a jégre — láncolni. Hű, de-azok az újságírók! Nézd csak, hogy lu­bickolnak már és nem látszik egyebük, csak az iz­mos békájuk, amelyikkel a vizet szelik. Ez igy nem maradhat tovább. En is bele fogok lépni, mihelyt ■— a vezérlőbizottság elhatározza. Abban a bizottságban aztán én is benne leszek. (Kérem cenzor ur szíveskedjék itt vagy öt sort tö­rülni, mert különben az én nép*m azt fogja ró'arrt hinni, hogy én tényleg nem is követelek az ő szá­mára semmit. Ellenben követelem tőle of poíycresz vezetőegyéniségem szentté avatását és a „legnagyobb magyar II.“ jelzőt. Az előbbi mondatot csak önnek írtam édes cenzor ur, tehát kérem a többi zárjelben levőkkel együtt törülni.) Belelépek, kilépek, visszalépek, előrelépek, hátra­lépek, jobbra lépek, balra lépek, föllépek, lelépek, ellépek, meglépek, lépek, épek, pék, ek, k. Dalolva: fiz a barna kislány ibolya, in vagyok a vigasztalója. Privát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom