Keleti Ujság, 1920. december (3. évfolyam, 283-287. szám)

1920-12-31 / 287. szám

smek m0 december Si-1"’

kozzák a poliHkai és gazdasági ékít számottevő egyéniségeivel.

Mack Cormiek személyesen győződött meg — írja a lap — arról a nyomorról, arnöíybe a versaiilesi békeszerződés a német népet síilyesztette; valamint arról az ínségről, amelybe a német'gyermekek sínylődnek. A szenátor berlini látogatása saját kezdeményezéséből eredt, rtú nem tudjuk eléggé üdvözölni az Egyesült-Államok e nagybefolyásu egyéniségét, aki maga akarja látni a valódi viszonyokat, melyek közt Németország van és a tengeren tu! személyesen tanúskodni a valóságról.

Mivel Amerika és Németország közt még fenn áll a hadiélíapot 8 a diplomáciai összeköttetések még nincsenek helyreállítva, az amerikai közvélemény Németország felől a Németországban levő amerikai ujságtudósitók értesítéseihez igazodott; ezzel azonban nem sikerült a németorsz tokról a valóságot mindenben fedező táj hozni létre, különösen azért, mivel ezek a a legjobb helyzetben lévők állapota után ítélték meg Németország gazdasági állapotát, anélkül, hogy annyi fáradságot vetlek volna, hogy a néptömegek közé leszálljanak és itt tanulmányozzék a dolgok valódi állását.

Simons külügyminiszter Amerika támogatásáréi

(Berlin, dec. 30.) Simons német külügyminiszter a „Frankfurter Zeitungéba cikket irt, amelyben a következőket mondja:

— A Németországot ejtakaró ejtszanaean eg: len világító sugarai látók és ez Amerikából jön.

Simons azt hiszi, hogy Harding nem fogja tovább halasztani a Németország és Amerika közt kötendő béke alapjának lerakását, ami minden egyébnél inkább hozzá fog járulni Németország dasági szellemiének és életének feltómasztésé- oz. Jóllehet Németország kilátásai még mindig homályosak, írje Simons, mégis reméli, hogy türelemmel és fáradhatatlan munkával 6 most még sötétben tapogatódzó német nép a következő karácsonykor meg fogja látni a világosságot.

A nizzai találkozó előtt

(Bukarest, dec. 30-) Lloyd George Nizzába fog utazni, ahol találkozik Laygues-gel és Giol'tttivel, vagy Sforzával. Nizzában azokat a kérdéseket beáL

gleg;

gör

konferencián függőit

_. „ éri

elvitatják a Szovjetoroszországga! való békét, úgyszintén azt, hogy minő álláspontra helyez-.

szélik meg, amelyek a iondo: ben maradtak, valamint véi rozni a török békére és kozólag. M

' ogy

kedjenek Görögországot illetőleg

esen fognak hatá- rög kérdésre vönatA német hadsereg — százezer ember

(Lyon, dec. 30.) Barlinben közzétett hivatalos jegyzék közli, hogy a német hadseregnek százezer emberre való leszállítása, melyet a spaai egyezmény értelmében január 1-lg kellett végrehajtani, megtörtént.

Mihályi miniszter a magyarság szabad szervezkedéséről

Az egységesítő bizottság elnökének nyilatkozata — Előterjesztést tesz a kormányhoz

(Kolozsvár, dec, 30. Saját tud.) Az erdélyi és bánáti magyarság politikai megmozduláséval kapcsolatosan Mihályi Tivadar dr. minisztert, az egységesítő bizottság elnökét szólaltatjuk most meg a „Keleti Újság“ hasábjain. Ennek a megnyilatkozásnak politika , de egyéni szempontból is nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk. Mihályi Tivadar évtizedes politikai múltja mostani magas állása olyan súlyt ad minden kijelentésének, mely döntően befolyásolhatja a román politikai nézőpontból is a magyar politikai aktivitás ügyéi. Mihályi miniszter a közelmúltban másfélórás kihallgatáson Ismertette Ferdinand király előtt az erdélyi állapotokat $ ennek keretén belül a magyarság helyzetét is. Ferdi- nánd király, a kormányzat s maguk a politikai pártok ő benne látják azt az embert, aki legalkalmasabb, hogy az itt élő nernromán nemzetekkel szemben azokat a feltételeket megteremtse, mely az ország gazdasági haladásához, bóké3 munkájához feltétlenül szükségesek. Ezért akartuk tudni az ő véleményét, miheztartás végett s ezért fogja érdekelni nyilatkozata a magyar közönséget.

Mihályi Tivadar dr. ma hosszabb kihallgatáson fogadta lapunk munkatársát és a magyar szervezkedés ügyében a következő nyilatkozatot tette:

— Nagy örömmel hallottam a magyarság megmozdulásának, politikai aktivitásba lépésének hírét. Olyan lépés volt ez. melynek már rég óta meg kellett volna történnie, mert ezzel sok olyan félreértésnek. sérelemnek vehettük volna elejét, melyek úgy a románság, mint a magyarság szempontjából bizony hasznosak nem voltak. Ha a magyarság belenyugszik abba a ténybe, melyet most mér a magyar nemzetgyűlés a trianoni békeszerződés ratifikálásával is leszögezett, ha őszintén, nyíltan, minden hátsó gondolat nélkül kívánja jogait biztosítani, az ország általános érdekeivel harmóniában, úgy már is megvan adva az az alap, amelyen az itt élő összes nemzetek, a közös egyetértés alapján hozzáfoghatnak a munkához, legelsősorban pedig az ország súlyos közgazdasági kérdéseinek megoldásához.

— Természetesnek veszem, hogy a magyarság és minden itt élő nemromán nemzet érvényesíteni akarja a békeszerződésben biztosított kisebbségi jogait, ha nemzeti autonómiát kíván. Ennek azonban egy mindennél súlyosabb előfeltétele van és pedig: gazdasági. Hozzá kell fogjunk, minden itt élő nemzet a maga politikai és nemzetgazdasági erejével, hogy megteremtsük azt a közgazdasági alapot, amely nélkül minden politizálás hiábavaló. Ha nincsenek gazdasági erőink, nem tudjuk

az adminisztráció^. de különösen nem tudju kulturális követelnünyeket teljesíteni. A m

r

sm

_ . magyarság

megmozdulását és politikai aktivitását ebből a szempontból tartom talán a legfontosabbnak. Annyi közös bajunk van, annyi olyan súlyos probléma nehezedik a mi nyakunkba itten, hogy ezek megoldása csak együttes munkával lehetséges. És ebben benne van a magyarság külön gazdasági problémája is. Ha a magyarság teljeß erejével működik a gazdasági konszolidáció felépítésén, úgy megteremti magának azt a bázist, melyre a maga nemzeti politikáját is felépítheti. Ä magyar tömegek, t Székelyföld falvai részére legfontosabb kérdések: ^tudasdgiah. Ha ebben biztosban! tudja magát, ha )r#0 olcsó sója, kenyere, petróleuma, ha megteremti

magának az ipari ffl^pdés alapjait és kifejleszti ezt, úgy ezzel politikai alapot is teremtett magénak s kulturált» megerősödését is előmozdította.

— Ezek a szempontok azok, melyek minden itt élő nép között természetes, vitális kapcsolatot teremtenek.

— A románság szempontjából különösen három szempontból tartom nagyjelentőségűnek a magyarság aktiyitâsâ'ţ:

1. Megtudjuk, hogy kik azok, akik a magyarságot valóban képviselik, akik hivatottak arra, nogy népük nevében beszéljenek. Meg van tehát advi a mód é3 az ut, hogy tárgyalhassunk egymássá: és olyan eredményekhez érjünk, melyekei épen a vezetők természetes kiválasztása, maga a nép bizalma biztosit,

2. Megtudjuk, hogy mik a magyarság kívánságai, a néma gyermek megszólal ş ime lesz módunk sérelmezés] politika helyett cselekvő politikával sok oktalan ellentétet kiküszöbölni.

3- Véget ér a magyarság részéről az a titkos politika, mely megett lehetetlen volt nem irredentizmust látni. Megszűnik az ebből fakadó türelmetlenség és bizalmatlanság is, mert hiszen nyilt politika még mindig célravezetőbb és demokratikusabb, mint egyesek titkos, éjszakai politizálása, mely a magyarság nagy tömegei előtt is titkos.

— Igenis, a románság szempontjából is feltétlenül szükségesnek tartóin ezt a nyilt potltikái és igy természetes, hogy a magyarság mostani megmozdulása, nyílt politikai organizálódása előtt minden hivatalos akadályt el kell hárítsunk. Én magam előterjesztést teszek kormányomnak, hogy a gyülekezések, szervezési munka elé — persze nyilt munkát értek ez alatt, — akadályokat ne gördítsenek, azokat minden akadékoskodás nélkül egyszerű bejelentésre engedélyezzék. Fel fogom keresni Petala tábornok urat is, hogy őt, ki a hadizóna folytán e kérdésben a legilletékesebb tényező, erre megkérjem. Remélem, hogy ezáltal adva lesz az az ut, melyen a magyarság politikai megmozdulása tényleges, komoly nemzetet reprezentáló akció fehet és amely szükségképen az ország harmonikus fejlődéséhez, gazdasági konszolidálásához vezet.

E nyilatkozat is azt bizonyítja, hogy az itt élő románságnak is nagyon rósz szolgálatot tenne az, aki a magyar szervezkedés elé hivatalos hatalommal akarna valahol, valamilyen gátat emelni (szb.)

MegnyíltI Az első erdélyrészi Megnyílt!

ÉKSZERGYÁR

arany és ezüst áruk nagybani gyártása Órák, óraalkatréssek és foarnitura uagykemkedés Scheid-féle arany ejüst átvényerő éa választó intézet Fogászati arany ég forrasztó készen kapható

Róth és Goldberger Cal. Reg. Ferdinand 37.

HAGYKERESK£E3É$

keres jó megjelenésű és Erdélyben jól bevezetett utazót. Csakis kipróbáit erők kéretnek fizetési igényűkkel és bizonyítvány másolatokkal felszerelt ajánlataikat „NAGYKERESKEDÉS“ jeligére a lap

kiadóhivatalába megküldeni. A %

JL

Stei ss Mjjti-Mi ttrpX«

B Ä t'MM — BimBWWlM K 81®í 6wm * mwi - a mm üt m\i

(Kolozsvár, dec. 30. Saját tud.) Az örökösen folyó angol-orosz tárgyalásokon még most sincs remény a megegyezésre. Egy párisi távirat rávilágít azokra a küzdelmekre, melyek az egyezmény körül az angol vezetőkörökön belül folynak, Mindenre elszánt reakciós klikk feszíti meg minden erejét a békés rendezés megakadályozására s ennek a klikknek szoros összeköttetései révén a*. egész világ hasonló szellemű csoportjaival, nagy és titkos befolyása van. De éppen ennek a k'íkknek a létezése minden országban é9 állandó áskálódásai teszik szükségessé, hogy Oroszországgal való viszonyukat az össíes államok teljes világossággal, határozottsággal és békés szellemben rendezzék, mert a zavaros helyzet csak a zavarosban halászóknak nyújt pompás alkalmakat gyanús terveik keresztülvitelére. A népek pedig mér éppen elég súlyos árat fizettek vigyázatlanságukért, amellyel ezeknek az embereknek működését és a számukra kínálkozó zavaros alkalmakat kísérték.

Távirataink a tárgyalások állásáról a következők:

A megegyezés akadályai

(Páris, dec. 30.) Krasszin elhatározta, hogy ha a szovjetkormány intranzigensnek mutatkozik az angol kormány követeléseivel szemben, hazautazik Moszkvába, hogy meggyőzze kormányát arról, hogy ebből a magatartásból semmi előny se származhatik. London é3 Moszkva közöst különösen a következő három pont tekintetében van nézeteltérés:

1. A propaganda kérdésében. Az angol javaslat tartalmazott egy pontot, amely az követelte, hogy a szovjetek tartózkodjanak minden angoiellenes propagandától a föld bármely pontján. Ez a pont módosítja az eredeti egyezménytervezet megfelelő pontját és Moszkva vonakodott a módosításba belemenni.

2. Az arany ára tekintetében. A moszkvaiak azt kívánják, hogy az Angol Bank a szovjetek által fizetésként szolgáltatott aranyat piaci áron fogadja el, mely 117 shilling unciánként. Az angol kormány azonban csak 77 shillinget ajánl azzal a kifogással, hogy a szovjetek aranya ellen esetleg Oroszország hitelező-államai keresetet indíthatnak.

3 A bolsevista arany mentessége kérdésében. A szovjetkormány azt kívánta, hogy az angol kőr- mány külön erre az esetre törvényt szavazzon meg, amely megakadályozza Oroszország hitelezőit abban, hogy a Moszkvából Londonba kü’dött aranyat lefoglalják. Sir Robert Horne kijelentette, hogy az eljárásnak ez a módja lehetetlen. Azt javasolta, hogy kísérletet tegyenek például egy ötezer fontos összeggel, hogy döntést kapjanak egy bíróságtól, amelynek döntvénye aztán irányadó lenne Oroszország hitelezőinek minden lefoglalási kísérlete ügyében. Krasszin azt válaszol!:', hogy egy ilyen per nagyon hosszú időbe kerülne és ha a szovjetek pervesztesek lennének, az egész kereskedelmi egyezmény meghiúsulna. Az angol miniszter felelete az volt, hogy nem köthet Anglia magánjogával ellentétes egyezményt. Közben Krasszin több nagy kereskedelmi társulatnak, különösen petróleum-termelő vállalatoknak ajánlatokat tett koncessziókra a Kaukázusban. I

Kik akadályozzák a tárgyalásokat

(Páris, dec. 30.) A londoni tárgyalásokat lord Curzon huzza-halaszíja. Curzon külügyminiszter Wintston Churchillel együtt tagja annak a kis miniszter-társaságnak, amely teljesen aláveti magát az ultra-konzervativeknek és elvből elutasít minden kompromisszumot Moszkvával. Ez a csoport nem mondott le véglegesen arról a tervről, hogy egy francia-angol expedíció a Kaukázus felöl támadja meg Oroszországot. Bár a minisztertanácsban vereséget szenvedett egy másik miniszteri kotériától, amely többre becsüli a diplomáciai vitákat, mégis saját felfogása szerint cselekedett. Meghiúsította Krasszin tárgyalásait és állandóan súlyosítja a tervbevett egyezmény feltételeit. A jelen pillanatban a tárgyalás ellenfelei kerekedtek felül és sajtószerveik diadalmat ülnek.

Az olasz kormány is nyilvánvalóan azárt változtatja meg álláspontját, mert az angol kormány megváltoztatta magatartását. Régen a kamara arra szólította fel Nittit, hogy összeköttetést létesítsen n szovjetekkel és Sforza gróf, Oiolitti kormányának kü'ügyminisztere, kijelentette, hogy ebben a tekintetben átveszi Nitti örökségéi. De bár a tárgyalások foly' .i, Róma és Moszkva között, a félsziget kormánya hallgatott lefolyásukról. Ebből a túlságos diszkrécióból arra lehet következtetni, hogy Giolittl és társai nem nagyon sietnek s tárgyalásokat eredményhez juttatni.

Kézben pedig Amerika, vagy legalább is vezetői, kik mindig a végletekig menő ellenséges szellemet tanúsítottak a szovjetek tránt. jelentős cselekményt követtek el. Kiülték az államból Martenst,

„1.; a- -i. r'ţ\ **‘*-W(..W*rwkbtm fokot!»