Keleti Ujság, 1920. december (3. évfolyam, 283-287. szám)

1920-12-31 / 287. szám

A jelen percbe* Fí*nciftprs?ég és Magyarország után a világ legreakeiósabb állama az Egyesült-AlNÍiért a gyűlölet m«sk$tt*zéje Szeyjetorosaor- szég iránt? K&deznünk Kell, hogy a szövetségesek nem készitenék-e tavaszra offenzívét, amely Oroşzkiterjeclne. Sok jel- az

támadáshoz.

ország egész nyugtái frontjára kiterjedne. So bŞl az kivetkezik, hogy ürügyekét keresnek

Moszkva a törökökkel tárgyal

(Pária, dec. 3ß.) Kumiezov az orosz szövetkezetek képviseletei) en Kon*ta»ttnái»olyba érkezett. Hivatalosan célja kere^keaahni összeköttetés terem- lése T$r<& országgal, de szövetséges körökben ^t hCszjk, hejjy utjának igazi célja egyes török körök 6s Oroszország viszonyának szorosabbra vonása.

Döntés az iskolaHgyekben

Érvényssltik a falekszeti isk&lék érettségi bizsnyflványaít — Sek az iskolatípus ? — A RHs§yar egyetem ügye elaludt

(Kolozsvár, dec. 30. Saját tud.) Az erdélyi magyar egyházak a közelmúltban bejelentették, hogy iskoláikban a tantervét és tanmenetet az állami rendelkezéshez híven módosítani fogják. Ennek eredményeinek tudható be, hogy a kültuszkormény engedett merev álláspontjából és áliamérvényesek- nek deklarálta a mult évi iskolai bizonyítványokat. A kultuszkormány most hazatért kolozsvári államtitkára most részletes tájékoztatást nyújtott a „Keleti Újság“ munkatársa előtt a függő közoktatásügyek állásáról. Az államtitkár nyilatkozata szerint még több függő kérdés kerül megoldásra a közeljövőben, melyekkel érdemben lapunk vezetőhelyén foglalkozunk. Szinte szemrehányásként hangzik az államtitkár szájából, hogy a magyar egyetem ügye nem is szerepel már napirenden. Hát szerepeljen.

Ismeretes az erdélyi magyar felekezeti iskolák 1920-ban érettségizett diákjainak ügye, akiknek éreiiségi bizonyitványait — azon a elmen, hogy- a Vizsgálatokon a kormányhatóság képviselője nem volt jelen — a kormány érvénytelenítette. Az Űiélőket természetesen az egyetem rendes hallgatójaként nem vették fel és félni lehetett, hogy őket tanulmányaik folytatáséban komoly sérelem fogja érni. Illetékes körökben azonban végre is győzött a jobb belátás és kimondották, hogy — az eredeti álláspont rp-wáltozlatásával — a bizonyítványokat érvényeseknek ismerik el. Így tehát az egyetemi hallgatók százai, akik a büntető rendelkezés folytán egyelőre csak rendkívüli hallgatóknak iratkozhatnak be, a már hallgatott félévüket nem veszítik el és az számukra rendesen hallgatottként érvényesíttetni fog.

Erről és a tanügy egyéb függő kérdéseiről a Bukarestből tegnap hazatért Prie dr. közoktatásügyi államtitkár munkatársunk előtt a következő érdekes közléseket tette;

• •— A felekezeti iskolák érettségi bizonyítványai ügyében kész javaslattal leptem a miniszter elé, aki a napokban döntését teljesen propozicióim értelmében írottá meg. A d§nté3 lényege az, hogy az 19Í3-20-Í iskola) év végén megszerzett bizonyítványokat hiteleseknek fogadjuk el, vagyis érvényességüket elismerjük mindennemű külön vizsga vagy egyéb eljárás mellőzésével. Az érettségi bizonyit- ványotíoál van egy kikötés és ez az, hogy az igazgatók kötelesek az Írásbeli érettségi dolgozatokat az idei ékes főigazgatóhoz beküldeni, aki azokat elüfb'rá'íja és vagy érvényesnek ismeri el vagy — m erre különös oka volna — el nem isníemi. Jgyanez a rendelkezés érvényes az annakidején «adott rendeletben érintett lanitóképezdék tanítói okleveleire is,

— Az állam tehát engedékenységet tanúsított a renitens iskolákkal szemben és semmi megtorlást alkalmazni nem kíván. Teszi pedig ezt annak a tudatéban, hc-yy a püspökök és iskolafenntartók a meglevő rsr.de'kgzásekűt és a fennálló törvényeket a jövőben respektálni fogják. Remélem, hegy a fsle- kesetek és áík'-dben a magyarság be fogja látni, hogy nem támadó, vagy elnyomó szándék vezetett, a törvényes rendnek akartunk érvényt szerezni. Miután pedig ez ejyyew felekezetiek püspökei Írásban is deklarálták, Hogy az állami közeg-k rendelkezéseit mindenben követni fogják, a bizonyítványok minden vizsga vagy egyéb formaság nélküli érvényesítésére megadtuk a lehetőséget, különösen arra való tekintettel, hogy többszáz ifjú ne veszítsen esztendő; sí. A püspökök, akik a szébanfergö Írásbeli nyilatkozatot kiállították, a hüségeskitt még mindig ryom tették te és a román állammal szemben úgy látszik — továbbra is háborús lábon kívánnak élni. Tudatára fognak ébredni azonban, hogy eljárásuk, teljesen jognélküli és az állammal yate ‘békás viszonyt épp a saját híveik jogi helyzete érdekében bizonyára maguk fogják keresni.

— A kormány döntését az államtitkárság az iskolák fenntartóival a tegnapi napon már közölte is. A rendelkezés egész szövege egyébként a hivatalos „Monitorul Ofics«l“-ban is megjelenik.

— Ami a felekezeti iskolák sorsát általában illeti, az erre vonatkozó kérdések most vannak tárgyalás alatt á» aţi hiszem, ezt is rövidesen el fogjuk intézni. Ez szükséges is, mert a felekezeti iskolákat, amelyek voltaképen az állami iskoláknál nagyobb számban vannak, emezekkel valahogy össz- hangzásba kell hozni. Ez az iskolai típus a régi királyságban egyáltalán nincs meg, tehát éppen a kormányzat éfdeke követeli meg, hogy ebben az irányban rendet teremtsünk, mert a sokféle típus« iskola fölöslegesen megnehezíti az adminisztrációt.

— A kormányzat egyébként mindenütt éltejni iskolákat állított fej, aheí azt a magyarság kulturális ás ethnikai érdekei megkívánták, hőt a Szákelyföl- dön az összes magyar népiskolák ma i? rpüködnek és pedig természetesen 'magyar nyelvű tanítással és kizárólag magyar tanítókkal.

— A fe’ekezetek kőiül törvényben gyökerező bizonyos tégabb értelmű autMÓmíjíja van a görögkeleti, az unitárius és a református egyházaknak, sőt — de már csak némi megszakításokkal és csak itt Erdélyfe en — a katholikus egyháznak is. Emellett azonban jneg van az állam főfelügyeleti joga is, amely szfntép régi törvényekből meríti erejét. Fontos ez a főfélügyeleti jog annyiban, hogy a felekezeti iskolák bizonyítványai állami érvényes- ségüek, tehát az államnak feltétlenül tudnia kell, hogy ott mi történik és hogy vájjon az ott kiállított bizonyítványok az álfapii iskolák által kiadottakkal csakugyan egyenlő értéküek-e?

Érdeklődtünk a felekezeti iskolák állami támogatásáról is, amire nézve az államtitkár a következő kijelentést tette:

— Erre csak a személyi kérdések elintézése után kerülhet esetleg sor. Ezideig a püspökök sem a hüségeskü letételére néni jelentkeztek, sem az államsegély iránt semmi érdeklődést nem mutattak.

Ezután a felállítandó magyar egyetem Ügyét hoztuk szóba az államtitkár előtt, aki e kérdésben igy nyilatkozott:

— Ez a miniszterrel folytatott mostani tárgyalásaim során egyáltalán Szóba sem került. Amit mondhatok, mindössze a3, hogy e kérdés voltakép a parlament hatáskörébe tartozik. A főiskolai oktatást feltétlenül törvénynek kell szabályoznia és a miniszternek beleszólása csak akkor lehet, amikor a törvényhozás ezirányu rendelkezéseit már megtette. Ezt azonban természetszerűleg hosszas tárgyalások kell hagy megelőzzék az illetékes tényezők, vagyis 1 romén állam hivatala» ttözegei- árazok közt, kik a magyar egyetemet felállítani akarják. Ez tuóbbiak azonban — ugylátszik — az ügy iránt ezidőszerint nem érdeklődnek.

Kinevezik a kisebbségi államtitkárt

(Bukarest, dec. 30, Dtü.) A kormány tagjai elhatározták, hogy fenntartják a kisebbségi állam- titkárság felállítására vonatkozó törvényjavaslatot. Az államtitkárság vezetőjét már ki is nevezték. Minden valószínűség szerint a kisebbségek államtitkára Podovícs Tasca lesz.

* *

Az Egyesült-Államok tengeri Imperializmusa

(Washjggten, efec. 3ß.) Bwph republikánuspárti szenátor javaslatot nyújtott Be, mely azt kívánja Wilsonfól, hogy tárgyalásokat kezdjen Nagybritán- niával és Japánnal abbéi a célból, hogy a legközelebbi öt év alatt a hojóépitést felire korlátozzák. A javaslat bemyujjlisakor Borah szenátor megjegyezte, hogy csakis Nagybritanniának és Japánnak a tengerészeié elég hatalmas ahhoz, hogy az Egyesült-Államok kóimányának a figyelmét lekötve tartsa. A szenátus a javaslatot a külügyi bizottsághoz utalta át.

Daniels a tenggrész^ii bizottság előtt ellenezte Borah szenátor javaşJajât és kijelentette, hogy egy ilyen egyezmény elfogadása nagy baklövés, szinte bűn lenne.

Amerikának fenn kell tartania tengerészeti programmját addig, amíg az egész világ meg nem egyezik abban, hogy a felmerülhető nézeteltéréseket fegyverek nélkül intézze el.

Minden valószínűség szerint Borah javaslata egyáltalában nem ftlel meg Harding, a/ Egyesült- Államok jövendő elnöke nézeteinek, aki máris kijelentette, hogy hive egy hatalmas amerikai hadi- és kereskedelmi flotta teremtésének.

* *

A franciák u|abb német területeket akarnak megszállani

(Lyon, dec. 30.) A francia lapok hosszú cikkekben foglalkoznak azzal, hogy Németország áilitóiag újból megszegte kötelezettségeit. A németek kötelezték magukat, hogy a népőrságeket rövidesen ie- fegyverzik, amit Bajorországban és Keletporosz- országban nem hajtottak végre. Minthogy Németországnak január 1-ig végre kell hajtania a lefegyverzést, a szövetségesek kijelentik, hogy újabb német területeket fognak megszállani. Gessler német hadügyminiszter kijelentette, hogy a népőrséget a rendkívüli zavaros belső helyzetre való tekintette! lehetetlen feloszlatni. (Hivatalos sajtóiroda.)

Péntek, 1920 december 31,

(Bukarest, dec. 30. D" ) Parisból jelentik: A nagykövetek tanácsa F narsalltó! jelentést kért Németország lefögyven.t . Franciaország, Anglia, Belgium és Itália miniszterelnökei együttesen fogják megvizsgálni Németország ügyét. A át hiszik, hogy a szövetségesek újabb német területeket fognak megszállani.

HÍREK

Szilveszter

Virágzó fák alatt Tavaszi fék alatt Csak elfutott életem.

Utána, nyomába Vághatpk — hiába —

Már utói nem érhetem.

Csillagok, fellegek,

Titeket kérdelek Ti láttátok odafent:

Réteken, utakon

g

öuetném, kutatom

mondjátok merre ment?

Mit naopal szereztem Éjszaka elvesztem,

Mint a kártyás aranyát.

Mit éjjel megfogok,

Lidércláng — ellobog,

Ujjaim közt surran át.

Már ülök egy kövön.

Bánatom, örömöm Itthagyott, sirathatom.

Lehunyom szememet S elkinzott fejemet Tenyerembe nyugtatom.

Szeniimrei Jenő.

— AkKeleti Újság“ újévi száma ismét ünnepi terjedelemben és tartalommal kerül az olvasó asztalára. í% itjdalon, változatos, érdekes és szórakoztató olvasmányok egész tömegét fogja hozni, :.£e .hirlapirás és n szépirodalom elsőrangú termékeit. “Á 'í® df&sjon felül ingyen falinaptárt mellékel a kiadóhivatal njinden lappéldányhoz.

— A községi képviselőtestületek megválasztása nem jelent városi autonómját is. A brassói lapokban pár nap előtt hirdetmény jelent meg, melyben a brassói városi tanács a községi választásokra való hivatkozással a választói jegyzék kiegészítését rendelte el. Érdeklődésünkre Oana dr. belügyi miniszteri tanácsos, akinek ügyköréhez tartozik a városok adminisztrációjának ügye is, kijelentette, hogy csupán a községek képviselőtestületeinek megválasztásáról van szó a régi Consilul Dirigent-féle rendelet alapján. Így tehát sem Brassóban, sem más városban nem lehet szó a városi képviselőtestület megválasztásáról, míg az autonómiájukat vissza nem állítják. Ennek gondolatával foglalkozik ugyan a belügyi reszort, egyelőre azon- ban a tényleges megvalósításról nem lehet szó.

—- A bukaresti politikai események. Bukarestből jelenük a Dtü.-nek: A kamara mai ülésén Po- povics Euzebius elnökölt. Madgearu kéri az ország kivitelére vonatkozó kimutatást. Imbroane felolvassa a bánáti népgyüléseken hozott határozati javaslalot, amelyben az egész Bánát integritásáért emelnek szót. Chirou kérdezi a kormányt, igaz-e, hogy Teke Jonescu tárgyalásokat kezdett a Bánátnak Szerbia részére való átengedéséről. Popovics Mihály kérdi, mikor fogják végre beváltani a 40 százalékos bonokat Torna Dragu felvilágosítást kér, miért vitték el az elitéit szociátista vezért, Bujort, akit eddig Ocnele Mariban őrizték, Doítanaba mésodnapra azután, amikc • ő leleplezte Argetoianut, hogy összeköttetésben állott Bujorra! Odesszában. Garoflid miniszter kijelenti, hogy a kisajátításoknál a hadiözvegyeket és hadiárvákat előnyben fogják részesíteni. Azután folytatták a trónbeszéd feletti vitát, amelyben Joa- nitzescu és Negulescu vetlek részt. A következő ülés holnap lesz. Csütörtökön a kamarát elnapolják. — A király csütörtökön fogja fogadni a kamara bizottságát, amely a trónbeszédre vonatkozó választ nyújtja át,

— Beszüntetett aradi magyar napilap. Két- hónappa! ezelőtt az aradi „Rendkívüli Újság“, amely eddig heíenkint jelent meg, napilappá alakult és becsületes szószólója lett Arad magyar lakosságának. A gerinces újságnak sok géncsvetést kellett kiállania, egyrészt a konkurrens aradi magyar napilapok, másrészt Goldis László aradi orgánuma, a „Romanul“ részéről. Ez utóbbi kitartóan írogatta cikkeit a „Rendkívüli Újság“ ellen, melynek legártatlanabb közleményeiben is irredentizmust fedezett fel s hangosan követelte a magyarság sajtóorgánumának betiltását. A „Románul“ eredményes munkát végzett: a Szentestét megelőző délután a katonaság őrizetbe vette Neidenbach Ödönt, a „Rendkívüli Újság“ felelős szerkesztőjét és egyben közölték Voitoanu tábornok - ■ y usual.