Kelet Magyarország, 2017. november (74. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-13 / 264. szám

2017. NOVEMBER 13., HÉTFŐ Márton-napi lámpás felvonulás Kisvárdán KISVÄRDA. Az elmúlt évek hagyományaihoz híven az idén is tartottak Kisvárdán Márton-napi lámpás felvo­nulást, mely péntek délután fél négykor, a Szent György Görögkatolikus Iskolából indult útjának.. A lovas ha­gyományőrzők hintóval és parasztszekérrel (igaerővel, fogatokkal vontatott és te­herszállításra használt, fából készült, négykerekű jármű) vonultak fel. A Szeregnyi György által hajtott hintót Marozsán János parasztsze­keres fogata követte, ebben libák is voltak, a fogatot pedig Kiss Attila hajtotta. Bizonyos távolságokként egymást vál­tották a hintókon és a szeke­reken a vendégek, azért, hogy a lehető legtöbben utazzanak a lovas „járműveken”. A libanapon résztvevők nagy érdeklődése kísérte a lo­vasfogatokon ülő és a lámpá­sokkal felvonuló gyerekeket. Az óvodások és az iskolások Szent Márton ünnepén saját kezükkel festett kis lámpá­saikkal „fényt vittek” a város utcáin, a szeretet „fényével” igyekeztek Kisvárda utcáit megvilágítani. „Szent Már­tonnak ünnepén, égő lámpást viszek én...” - harsogott az utcákon a gyerekek éneke. Pislákoló kis lámpásaikkal a város főterén és a sétáló ut­cán haladtak végig, egészen a görög katolikus templomig. Az utcákon lévők tapssal há­lálták meg, hogy valami na­gyon szépnek, kedvesnek és különlegesnek lehettek a ré­szesei. A lámpás felvonulás Szent Márton emlékét őrzi és a jó cselekedeteket szimboli­záló fényt juttatja el az embe­rekhez. A néphagyomány úgy tart­ja: „Aki Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik.” A résztvevőkre ez nem vonatkozott, hiszen az est zárásaként, a sétától kel­lemesen elfáradva, jóízűen fogyasztották el a templom előtti téren a finom libazsí­ros kenyeret és a forró teát. VINCZE PÉTER Acél, hogy a gyerekek érdeklődjenek az infor­matika és a robotika iránt. nyíregyháza. Másodszor ta­lálkozhattak a nyíregyházi Gárdonyi Géza Tagintézmény kisdiákjai Naóval, a táncoló robottal. A kicsik göndör ka­cajjal, tapssal jutalmazták a humanoidok családjába tar­tozó eszköz produkcióját, és szájtátva hallgatták Nagy Ro­land előadását. A Nyíregyházi Egyetem óraadó tanárának nemcsak a munkája, a hob­bija is a robotika, amiről sza­badidejében szívesen mesél gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.- Szinte mindenki azonnal a szívébe zárja a kis robotot, hiszen olyan, mint egy ap­rócska ember: .van arca, keze, lába, lépeget, táncol, tehát egészen komoly technológi­áról van szó. Többfélekép­pen programozható, ezért akár a legkisebbek is köny- nyen megértik és elsajátítják a használatát. Tölthető akku­mulátorral működik, a wifi- kapcsolatnak köszönhetően okostelefonnal is irányítható- sorolta Roland Nao jó tulaj­donságait, majd hozzátette: hármat vásároltak egy japán gyártótól, s bár megjelentek már az újabb verziók is, ez áll a legközelebb a szívéhez, többek között azért, mert na­gyon strapabíró. Sikerélményt ad- Kevés hasonló robotot látni a magyar felsőoktatásban, an­nak ellenére, hogy az iparban nagyon sokan használják. Ne­héz tapasztalatot gyűjteni a témában és hozzájutni az esz­Nagy Roland és Nao a Gárdonyi iskola diákjainak gyűrűiében közökhöz, pedig a gyermekek nyitnának a robotika felé, s jómagam is szorgalmazom, hogy minél több diák ismer­kedjen meg a tudomány és technika ezen vívmányaival.- A gyerekekkel közösen építettünk már LEGO-robo- tokat, természetesen nem ilyen szinten, de fontos, hogy a lehetőségeinkhez mérten fejlesszük a fiatalok ez irányú gondolkodását, logikáját. Sok eszköz esetében a programo­zás fogja meg az általános is­kolásokat, mert érdekli őket, hogyan kerüli ki az akadályo­kat vagy fényképezi le őket a robot. Azonnal reagál, tehát pillanatokon belül kiderül, hogy jól dolgoztak-e vele, és a sikerélmény is rögtön jelentkezik. Minél több a si­kerélmény, annál nagyobb a Segítőtársa a betegeknek Naót 2008 és 2012 között 45 országban vásárolták meg 2600 példányban, ami egy 12 ezer eurós (3,4 millió forin­tos) humanoid robot eseté­ben példa nélküli. A hatvan centiméter magas „emberkét” azonban nem csak az oktatásban használ­ják. Felismeri az arcokat, fel­olvassa az újságot, az elektro­nikus leveleket, lejegyezi és elküldi a neki diktált választ. Fontos segítőtársa lehet a mozgásképtelen, Alzhei- mer-kórban szenvedő beteg­nek vagy a kórházban fekvő gyermekeknek. FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR lelkesedésük, ami rendkívül fontos oktatási szempont­ból - mutatott rá az egyetemi tanár, akinek célja, hogy a gyerekek szeressék az infor­matikát és a robotikát, s ne féljenek beleásni magukat a részletekbe akkor sem, ha otthon nem adott minden fel­tétel a tanuláshoz. Nagy Roland ugyanis azt tapasztalta, hogy a Gárdonyi iskolához hasonlóan sok in­tézményben támogatják az informatika és robotika iránt érdeklődő gyerekeket, km-csa Akár a leg­kisebbek is könnyen megértik és elsajátítják a hasz­nálatát. NAGYROLAND A felvonulás egy pillanata FOTÓ: SZERZŐ A Kelet-Magyarország régi számaiból taUőztunk Kétszázötven orvhallgatót lepleztek le a rádió ellenőrei „Átadták az újjáépített csengeri filmszínházat” - adtuk hírül ötven évvel ezelőtt FOTÓK: KM-ARCHÍVUM Összeállításunkban fel­idézzük, miről számolt be lapunk évtizedekkel ezelőtt ezen a héten. Hetven éve írtuk 1947. november 15., szombat Orvhallgatókat lepleztek le A rádió műszaki igazgatóságá­nak emberei öt napon keresz­tül tartottak nagyszabású el­lenőrzést Nyíregyházán, hogy rendet teremtsenek a rádió- dzsungelben és leleplezzék az orvhallgatókat. Mint értesül­tünk, az ellenőrzés nem várt eredménnyel végződött: Nyír­egyházán 250 orvhallgatót lepleztek le, akik nem jelen­tették be a rádiókészüléküket és előfizetés nélkül hallgatták rádiójukat. Ezen kívül számos olyan rádióst találtak, akik nem hallgatták ugyan a rádiót, de engedély nélkül tartottak lakásukon készüléket vagy al­katrészeket. Az' orvhallgatók ellen a rádió műszaki igazga­tósága folyamatba tette az el­járást. Nevüket a rádió útján közlik majd a nyilvánossággal, és amennyiben nem fizetnek elő idejében, a készüléküket is elkobozzák a pénzbírságon felül. Hatvan éve írtuk 1957. november 13., szerda Kivágják az ősgyümölcsöst Szamoskér határában, a Sza­mos folyó partján 65 hold dzsungelszerű gyümölcsös terül el, amelynek korára a falu legöregebb emberei sem emlékeznek. Annyira ter­méketlenek és elvadultak a dzsungel fái, hogy minden hatodik-hetedik esztendőben hoznak csak kevés termést, amely fanyar íze miatt élvez­hetetlen. Ez az ősgyümölcsös igen sok bosszúságot okozott már az itt lakóknak. A dol­gozó parasztok féreggyár­nak nevezték el, mert az új telepítésű, korszerűen kezelt gyümölcsösök termését nem lehetett megmenteni az ős­gyümölcsösből özönlő kár­tevők millióitól. Most alakult meg a községben egy gyü­mölcstermesztő szakcsoport, amelynek tagjai elhatározták, hogy társadalmi munkával kipusztítják a kártevők fész­két, az ősgyümölcsöst. Erre a munkára már mintegy nyolc- vanan jelentkeztek a faluból. Ötven éve írtuk 1967. november 14., kedd Tv-figyelő szolgálat Tv-figyelő szolgálatot szerve­zett a vásárosnaményi járási művelődési ház, s ez előre jelzi azokat az előadásokat a járás művelődési otthonai­nak, amelyeknek a csoportos megtekintése és feldolgozása helyes és fontos. A járásban nyolcvan közületi televízió működik, ezeket esténként mintegy ezren látogatják. Negyven éve írtuk 1977. november 13., vasárnap Történelmet idéző periratok Szokatlan ügyiratokba bot­lottunk a vásárosnaményi járásbíróságon. Kortörténe­ti dokumentumként vették sorra a legérdekesebb perek anyagait, hogy feldolgozzák a járásbíróság több mint 50 éves történetét. Ma már hitet­lenkedve olvassuk az 1920-as, ’30-as évek iratait, amelyek között gyakoriak a vallás elle­ni kihágások. Sok embert fel­jelentettek ebben az időben, mert ünnepnapon dolgoztak. Például 1924. január 20-án G. Aladár 24 éves tarpai lakost tetten érték, midőn igavonó állataival a község utcáján az erdőből fát fuvarozott, minek láttára a jobb érzésű, temp­lomba menő emberek meg- botránkoztak. Ezért a tettéért a bíróság ezer korona pénz- büntetésre Ítélte. Csempészek felett is ítélkezett a járásbíró­ság, főleg tojást, baromfit vit­tek a határ menti községek­ből cseh területre. Az 1921-30 közötti években háromez­ren vándoroltak ki a járásból Amerikába, ez az örökösödési perekben is éreztette hatását. Harminc éve írtuk 1987. november 17., kedd Színes fotó Nyíregyházáról A gép reggel jó munkát kíván, majd kéri a kezelőjét, hogy ellenőrizze a paramétereket. A „csodamasina” egy Fuji szí­neskidolgozó gépsor, amely- lyel a Nyíregyházi Fényszöv helyben oldja meg a megyé­ben készült színes fotók elő­hívását. Nem volt olcsó: 6,8 millió forintért vásárolták. Az összeszerelésében egy japán mérnök segédkezett. A próbaüzem kitűnően sike­rült, bebizonyosodott, hogy a papírkészítő rész óránként valóban 900 képet dob ki magából. Jönnek is sokan a csodájára, mert nemhogy Ma­gyarországon, hanem Európa egyetlen szocialista államá­ban sem működik ilyen auto­mata gépsor. Nem közömbös sem a Fényszöv, sem a fotó­sok számára, hogy ezen túl a színes tekercseket nem kell a fővárosba küldeni. Attól sem kell tartam - ami korábban gyakran előfordult -, hogy a filmek összecserélődnek. Gyorsabb lesz a szolgáltatás, a háromnapos expressz és a tíznapos normál vállalási időn túl bevezetik a szuper- expressz határidőt: akinek nagyon sürgős, egy órán belül előhívathatja a képeit! km Negyven éve írtuk: „Szaloncukordobozokat készít a Szerencsi Csokolá­dégyár megrendelésére a nyíregyházi papírgyár” 1977-ből: „Az új nagykállói postahivatal távbeszélőközpontjában naponta tízezer helyi beszélgetést, kétezer átmenő és ugyanennyi indító távolsági beszélgetést kapcsolnak”

Next

/
Oldalképek
Tartalom