Kelet Magyarország, 2017. október (74. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-19 / 245. szám

2017. OKTÓBER 19.. CSÜTÖRTÖK KEHI A saját lábára állt végre ez az ország A magyar vállalkozók szívós munkával váltak nemzetgazdasági sze­replővé - mondta Orbán Viktor Nyíregyházán. NYÍREGYHÁZA. A legjobb hely­zet az, amikor egy vállalko­zónak röviden kell beszélnie, mert minden, ami mögötte van, az magáért beszél. Ilyen helyzetben vagyunk itt, Nyír­egyházán is - méltatta a Ré­vész Logisztikai Holding Zrt. legújabb, az elmúlt napokban átadott beruházását Magyar- ország miniszterelnöke. Orbán Viktor arról is beszélt: az új logisztikai központ nyil­vánvaló bizonyítéka annak, hogy Magyarország végre kez­di összeszedni magát. Nem volt ez mindig így: emlékez­hetünk rá, a rendszerváltást követő időszakban hogyan nézett ki a magyar gazdaság... Sokan voltak, akik akkor egy fabatkát sem adtak volna ezért az országért. Emlékezhetünk a 2008-2009-es válságra is, amely padlóra vitte a magyar nemzetgazdaságot, akkor is kevesen gondolták, hogy eb­ből van kiút. Eltelt jó néhány év, és a nyíregyházi beruházás is bizonyítja: Magyarország a saját lábára állt, és minden hé­ten együtt örülhetünk egy-egy beruházásnak, nagyobb lép­tékű fejlesztésnek - mondta a kormányfő. Nehéz korszakból törtek ki- Ezek pozitív visszajelzések, hogy a munkánknak van ér­telme, eredménye. Magyaror­szág jövőjét már nem csak Bu­dapesten és nem csak elméleti emberek írják, hanem vállal­kozók, üzletemberek, befekte­tők, az ország minden pontján. Többek között a korábban oly sokszor elmaradottnak tekin­tett Nyíregyházán is, amelyről mi, akik ismerjük ezt a várost, pontosan tudjuk, hogy ez a jel­ző rég idejétmúlt. Szeretném, ha Magyarország minden nagyvárosa olyan jó állapot­ban lenne és olyan szép fejlő­dési perspektívák előtt állna, Orbán Viktor miniszterelnök szélesebb gazdasági értékelést adott az avató ünnepségen fotó: mti/szigetváry zsolt A nemzetgaz­daság szerep­lői nem lehetnek ellenfelek. ORBÁN VIKTOR Modern kamionpark Kelet-Magyarország legnagyobb logisztikai bázisán mint Nyíregyháza - jelentette ki a miniszterelnök.- Emlékszem arra is - fűzte hozzá -, hogy a ’80-as évek közepétől a kommunista rend­szernek már nem volt ereje el­fojtani a magyar emberek vál­lalkozási kedvét. Ez volt a híres „gmk” korszak, s akkor még nem gondoltuk, hogy azok az emberek, akik - ma már elkép­zelhetetlenül nehéz viszonyok közepette - belevágnak valami újba, napjainkra milyen fontos szereplőivé válnak a magyar nemzetgazdaságnak. Márpedig ez így történt: a mai magyar tőketulajdono­sok, vállalkozók és sikeres üzletemberek között nagy számban vannak azok, akik a ’80-as években a semmiből, mondhatnám azt is: egy teher­autó kormánykereke mögött kezdték a pályát. Ha ma ezek az emberek nem lennének, ak­kor a magyar nemzetgazdaság kizárólag külföldi tulajdonú cégekből állna. Ezek a vállal­kozók abból a korszakból nőt­ték ki magukat mára komoly befektetőkké, s adják a ma­gyar gazdaság azon csoportját, mely ma is töri az utat és a há­tán viszi az országot.- Meggyőződésem, hogy amíg Magyarországon ilyen vállalkozók és ilyen bátor, folytonos megújulásra képes emberek vesznek körül min­ket, addig a magyar gazda­- Ez egy nagy magyar siker- történet, s azt kívánom, jöj­jön el az az idő, amikor nem csak a sportolóink, tudósaink, művészeink teljesítményére vagyunk büszkék, hanem a magyar vállalkozókéra is, akik a semmiből teremtettek nem­zetgazdasági pilléreket - hang­zott el a szélesebb kitekintést nyerő köszöntőben. FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR Ságnak nincs miért aggódnia- méltatta Orbán Viktor ezzel a házigazdát is. Felelős döntés a jövőről- A jövőt nézve helytálló a megállapítás: a gazdasági si­ker, a növekedés és a fejlődés kulcsa a bizalom. Annak mér­legelése és eldöntése: lehet-e bízni abban, hogy hosszabb távon is fennmaradnak azok a keretek, amelyek között a A magyar gazdaság tekin­télyes részét külföldi vállal­kozások adják, szükségünk van rájuk, a modem világ- gazdaságban már nem bol­dogulhatnánk külföldi be­ruházók nélkül. Jó érzéssel tölthet el bennünket, hogy Nyíregyházán a magyar tu­lajdonú vállalkozások és a külföldi nagy cégek ilyen gazdasági élet bármely sze­replője a beruházását megter­vezte és elindította. Nyüván mindenki üzleti modellek és kalkulációk, tervek mentén dolgozik, hosszabb távon ter­vez megvalósulást, hasznot, bekerülési költségek kigaz­dálkodását.- A magyar kormány nevé­ben csak azt tudom mondani: ha ez rajtunk múlik, akkor ezek a keretek hosszú ideig megmaradnak. Mivel demok­ráciában élünk, ez elsősorban a magyar embereken múlik, ezért csak azt lehet kérni: a magyar nép higgadtan, nyu­godtan értékelje az ország helyzetét, s ha majd eljön a pillanat, hozzon bölcs dön­tést arról, hogyan folytassuk az életünket - zárta a helyi és az országos gazdaság helyze­tét is értékelő beszédét a mi­niszterelnök. KM-NYZS szinten, ilyen hatékonyság­gal és eredményességgel ké­pesek együttműködni. Nem ellenfeleik egymásnak, mert ugyanannak a magyar nem­zetgazdaságnak a szereplői, a közöttük lévő együttműkö­dés a fejlődés kulcsa. Mindezt jól példázza többek között a Michelin és Révész Bálint kö­zötti munkakapcsolat. Gazdasági pillért jelentő hazai cégek Helyzetjelentés a hazai agráriumból A többség nemet mond a hamis termékekre A tyúkok száma me­gyénként különböző­képpen változott. ÁLLATTENYÉSZTÉS. A főbb haszonállatfajok közül jú­nius l-jén egyedül szarvas- marhából tartottak többet a gazdálkodók az egy évvel korábbinál. A szarvasmar­ha-állomány hazai növeke­dését elsősorban a Pest, a Somogy, a Vas és a Veszprém megyei létszámbővülés okoz­ta. A legnagyobb szarvasmar­ha-állománnyal rendelkező Hajdú-Biharban 4,4 százalék­kal, míg Jász-Nagykun-Szol­nok megyében 12 százalékkal apadt az egyedszám. Három kivételével minden megyében csökkent a sertés­létszám. A nagyobb sertés­tartó megyék közül egyedül Jász-Nagykun-Szolnokban bővült az egyedszám. A leg­kisebb állományú Nógrád és Heves megyében volt a legna­gyobb mértékű a visszaesés. Minden második megyé­ben csökkent a juhok száma. A hazai juhállomány közel felét tartó három megye kö­zül Hajdú-Biharban nagyobb, Bács-Kiskunban kisebb mér­tékben nőtt az egyedszám, ám Szabolcs-Szatmár-Bereg- ben 16 százalékkal fogyott. A legtöbb tyúkot tartó Haj­dú-Biharban 29 százalékkal gyarapodott a létszám. Az észak-dunántúli megyék mel­lett a madárinfluenza által sújtott Dél-Alföldön mérsék­lődött az egyedszám. ékn I BUDAPEST. A magyarok kéthar­mada szigorúbban büntetné a hamisítókat, az emberek egyre jobban átlátják a hamis termékek veszélyeit - mondta Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára az Ml aktuális csatornán szer­dán. Hozzátette: a szervezet kutatása szerint a megkérde­zettek 84 százaléka nem vásá­rolna hamis terméket, de 13-18 százalékuk még elcsábul. A hamis termékek vásár­lásának körülményeivel és motivációival kapcsolatban általánosságban az is kide­rült, hogy a válaszadók közel kétharmadának döntésében az játszotta a döntő szere­pet, hogy a hamis árucikk olcsó volt. A legnépszerűbb termékek közé sorolta a ru­házati cikkeket, amit a hamis illatszerek követnek, viszont hamis gyógyszereket jóval kevesebben vesznek. Magyarországon évente 230 milliárd forint kárt okoz a hamisítás, ami miatt évente ll ezer állás kiesése vezethető vissza a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó iparágakat sújtó hamisításra - mondta. mti Beszédes számok A főbb gazdasági haszonállatfajok állományának változása az egyes megyékben, 2017. június 1-i adat (az előző év azonos időpontjához képest) Megye Borsod-Abaúj-Zemplén Szarvasmarha +2,4% Tehén +9,4% Sertés-9,0% Anyakoca-3,4% Juh +2,7% Anyajuh +9,4% Tyúk-11,5% Tojótyúk-10,2% Hajdú-Bihar-4,4%-4,1%-12,0%-10,4% +7,8% +15,0% +29,0% +12,7% Szabolcs-Szatmár-Bereg +4,1% +8,2%-8,7%-4,1%-15,7%-10,7%-26,3%-22,4% Zöldségnél és gyümölcsnél előnyben a magyar eredetű A széles választék, a jó minőség és kedvező ár a legfontosabb szem­pontok a vásárlásnál. BUDAPEST. A hazai háztartások évente 165 kilogramm zöldsé­get és 89 kilogramm gyümöl­csöt vásárolnak, évente több mint 330 milliárd forint érték­ben, melynek felét a piacokon szerzik be, derül ki a Gfk Hun­gária friss kutatásából. A Buda­pesti Nagybani Piac megbízásá­ból készített felmérésből az is látszik, hogy a magyar lakosság egyre jobban figyel arra, hogy zöldség és gyümölcs hetente többször kerüljön a tányérra, valamint a köztes étkezések - tízórai, uzsonna - szerepe szin­tén felértékelődik. Kezd kirajzolódni az a trend, hogy a jó ár-érték ará- Y V nyú, minőségi, friss és íz­letes termékeket részesítik előnyben a vásárlók, melyek egyben egészségük megőrzé­séhez is hozzájárulnak. Egyre tudatosabbá válnak a magyar fogyasztók, naponta többször esznek keveset, és egyre in­kább vonzó számukra az, ami hazai. A magyarok közel 90 százaléka fogyaszt naponta vagy hetente több alkalom­mal zöldséget, egyharmaduk salátát, s több mint 80 száza­lékuk gyümölcsöt. Alma és burgonya az élen A tanulmány rávilágított arra, hogy többségben van azok aránya, akik a magyar erede­tet előtérbe helyezik az árral szemben. Az adatok azt mu­tatják, hogy tavaly a hús, va­lamint tojás után a zöldség és a gyümölcs eredeténél figyel­tek arra a legtöbben, hogy ha­zai legyen. Gyümölcsök közül leginkább az almát, zöldségek közül pedig a burgonyát kere­sik, ezeket követi a dinnye, a banán, illetve a paradicsom, paprika és a vöröshagyma. A beszerzés helyét tekintve a pi­acok a legnépszerűbbek. A magyarok összesen több mint 330 milliárd forint érték­ben költöttek friss zöldségre, illetve gyümölcsre 2016-ban, ami a napi fogyasztási cikkek éves forgalmának valamivel több mint tizedét jelentette. A háztartások tavaly átlago­san 94 alkalommal vásároltak zöldséget és 50 alkalommal gyümölcsöt, ami a gyümölcs esetében kismértékű növe­kedést mutat az előző évhez képest. ékn Hazai zöldség- és gyümölcsfogyasztási szokások EGY ÁTLAGOS HÁZTARTÁS 165 kg 89 kg zöldséget gyümölcsöt vásárol évente ^ 87% eszik hetente többször zöldséget 83%e5zik hetente többször gyümölcsöt J2 i 3 A gyümölcsfogyasztási toplista élén az alma áll, második a dinnye, harmadik a banán. A magyar lakosság nagy része fogyaszt naponta vagy hetente többször zöldséget és gyümölcsöt. A zöldségfogyasztási toplista élén a burgonya áll, ezt követi a paradicsom, a vöröshagyma és a paprika. Évente 330 milliárd forintot költünk zöldségre, gyümölcsre. A magyar lakosság 53°/o-a piacon vásárol. GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: GFK HUNGÁRIA Magasabb fizikai órabérek munkabérek. A harmadik ne­gyedévben 859 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwal- der közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 17 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 734 forinthoz képest. A fizikai dolgozók körében a szakmunkások (FEOR 8-as főcsoportba soroltak) 918 fo­rintos átlagos órabére 11 száza­lékkal haladja meg a betanított munkát végzők (FEOR 9-es főcsoport) 830 forintos átlagos bérszintjét. Régiók szerint akár negyedével is eltérhetnek az órabérek: mígDél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön ma 700 forint körüli átlagos órabérre számíthat egy fizikai dolgozó, ez az érték a Nyugat-Dunántú- lon 870, míg Közép-Magyaror- szágon 970 forint közelében alakul. ékn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom