Kelet Magyarország, 2017. október (74. évfolyam, 230-254. szám)
2017-10-19 / 245. szám
2017. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK Az idén nyáron Dombrádrót indult útnak a PÉT Kupa tizenhat hajóból álló flottája FOTÓ: SIPEKI PÉTER Elnyerte az Ozone Zöld-díjat a PÉT Kupa Bírság a Számos-szennyezésért A Greenpeace aktivistái az idén kétszer is vizsgálták a Szamos vizének minőségét, szerintük súlyos a szennyezés Vetésnél fotó:Greenpeace Budapest. Országos környezetvédelmi elismerést kapott a tiszai hulladékproblémán dolgozó Természetfilm.hu Egyesület, akik immár öt éve kutatják, monitorozzák, takarítják a Tisza védett ártéri erdőit és mesébe illő partfalait, öbleit. Az idén már nyolcadik alkalommal adták át az Ozone Televízió által 2010-ben alapított Zöld-díjat. A pályázók témakörei rendkívül színesnek bizonyultak, az elektromos autózás világától kezdve a klímaváltozáshoz kapcsolódó kérdéseken át egészen a környezettudatos, szemétmentes utazásig, illetve ökokertészeti projekttervekig számos fontos és előremutató pályamű közül kellett kiválasztania a zsűrinek a legjobbakat. A PÉT Kupa - egy inspiráló természetvédelmi kezdeményezés a hazai vizekért - a civil szervezeti kategóriában kapta az elismerést. A Természetfilm.hu Egyesület kezdeményezése a Tisza folyamatos hulladékszennyezését igyekszik megszüntetni, ugyanis évente több ezer tonna hulladék érkezik Magyarországra a folyó habjain. Ennek fő oka az ukrajnai és romániai hulladékgazdálkodás fejletlensége, illetve a felelőtlen környezethasználat. KM © www.kelet.hu Digitális Kelet. Több mint egy újság. Pénzbírsággal sújtották a román hatóságok az Unicarm húsüzemet a Szamos szennyezéséért. vetés. Ötvenezer lejes büntetést szabtak ki az Unicarm társaságra a vetési üzeménél történt folyószennyezés miatt - mondta el Szép Róbert, a romániai környezetvédelmi őrség helyettes főbiztosa. Az illetékes ugyanakkor úgy véli: a Szamoson nem történt folyamatos szennyezés, ennek mértéke pedig közel sem akkora, mint azt a környezetvédők beállítják - minderről a krónika, ro hírportál számolt be. Laboratóriumi vizsgálatok A Belügyminisztérium nemrég a Szamos magyarországi szakaszának fokozott megfigyelését, rendszeres vízminőségi vizsgálatát rendelte el a folyó ipari szennyezése miatt, s hivatalos tájékoztatást kértek a román hatóságoktól. A környezeti károsodásra először Baranyi Krisztina hívta fel a figyelmet, amikor az általa májusban, Vetés közelében lefolytatott vizsgálatok alapján közölte: a magyar-román határtól két kilométerre működő Unicarm húsfeldolgozó állati fekáliát, vizeletet, vért, bőrdarabokat, húscafatokat és számos veszélyes vegyszert tartalmazó szennyvizet önt a folyóba. Később a Greenpeace magyar, román és szlovák szakértői is arra a következtetésre jutottak, hogy súlyosan fertőző szennyezés ömlik a folyóba. A környezetvédő szervezet aktivistái által júniusban és szeptemberben vett minták magyarországi akkreditált laboratóriumban végzett vizsgálatai kimutatták, hogy a fertőzéseket okozó E. coli száma több nagyságrenddel meghaladta az elfogadható értéket, a bakteriális telepszám pedig a normálisnak tekinthető, milliliterenként száz körüli érték helyett 3000 felettit mutatott. Nemrég Babos Krisztina szatmárnémeti biológus közölte: egy kolozsvári laboratóriumban bevizsgáltatták a Szamosból vett iszapmintát, amelyben a megengedett értékeknél nyolcszor magasabb nehézfém-koncentrációt találtak. Túllépték a kapacitást Szép Róbert elmondta: az ideiglenes szennyezést az okozta, hogy a vetési húsüzem túllépte a környezetvédelmi engedélyében rögzített kapacitását. A hatóság emiatt ötvenezer lejes bírsággal sújtotta a céget, ahol leállíttatták a többlettermelést, és a szennyvízkezelési rendszer újraengedélyeztetésére kötelezték a gyárat annak érdekében, hogy megfeleljen az egységes környezethasználati engedély által megkövetelt szabványoknak. Szép Róbert mindazonáltal „fabrikáltnak” tartja az ügyet, és azt állítja: a Szamoson nem történt folyamatos szennyezés, ennek mértéke pedig közel sem volt akkora, mint Semmiféle kihágás fölött nem hunyjuk be a szemünket. SZÉP RÓBERT azt a környezetvédők beállították. Enyhe túlkapások?- Enyhe túlkapásokat beazonosítottunk ugyan, ezek azonban nem olyan mértékűek, hogy a Szamos szennyezését az Unicarmra lehetne ráhúzni. A vízügyi és környezetvédelmi hatóságokkal közösen folyamatosan monitorozzuk a víz minőségét, illetve a húsfeldolgozó tevékenységét, semmiféle kihágás fölött nem hunyjuk be a szemünket, ám nem valósak a szennyezés mértékéről elhangzott információk - nyilatkozta Szép Róbert, majd hozzátette: csak a hatósági vizsgálatok eredményét tekinti mérvadónak, ezért nehezen hisz a nehézfémszeny- nyezésről szóló állításnak, km Kvfzmegfejtés A település nevét az oklevelek 1344-ben említették először, nevét ekkor Melte- luknak.Melteleknek írták. b) Méhtelek Különleges természeti jelenség a virágszőnyeg fotók: feti vizig/fülöp Zoltán Lilába öltöznek a töltések Örvendetesen terebélyesedik a védett, ám mérgező virág előfordulási területe. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. Az ősz beköszöntővel a virágzó* növényeink száma egyre csökken, vannak azonban olyan kivételek, amelyek ebben az évszak- « ban örvendeztetik meg színpompá- jukkái a természet ' kedvelőit. Ilyen az őszi kikerics, amely évente kétszer virágzik. A domb- és hegyvidékeinken viszonylag gyakori, az Alföldön azon- • ban csak elszórtan fordul elő. Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében a nyirkosabb réteken és legelőkön, valamint a FETIVIZIG védelmi létesítményein találkozhatunk vele. A virágszőnyeg - mint különleges, egyedülálló természetijelenség - megfigyelhető ebben az időszakban Garbolc környékén, a magyar-román- ukrán hármashatár térségében, a Palád patak mentén és a Túr töltésének egyes részein adott tájéTavasszalés ilyenkor is virágzik az őszi kikerics koztatást Gacsályi József, a Szatmári Szakaszmérnökség területi felügyelője. Mivel az őszi kikerics két hét alatt elvirít, a természet szépségeit kedvelőknek érdemes időben felkeresniük ezeket a helyeket - a töltéseken futó kerékpárutakon a megközelítésük sem nehéz. Vigyázat, mérgező! A közel tizenöt centiméter magas növény sűrű, szőnyegszerű megjelenése mintegy tíz éve vált látványossá a környéken. Ez a környék fokozot- W tan védett, így évről évre terebélyesedik az előfordulási terület. A szakemberek szerint a mag a környező erdőkből kerülhetett ide. A növényt a legelő állatok elkerülik, amit bölcsen tesznek, ugyanis az őszi kikerics az egyik legmérgezőbb növényünk. NÁDASI ZOLTÁN A Bereg Szakvezetéses sétán mutatták be a Bereg geológiai értékeit a napokban. tarpa. A geotópnapi program- sorozat keretében minden év októberében országszerte számos tematikus eseményen vehetnek részt a föld- tudomány iránt érdeklődők, ilyenkor számos helyszínen mutatják be a földtörténeti értékeket, érdekességeket és ritkaságokat. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az idén negyedik alkalommal csatlakozott a rendezvényhez, amely során a Beregben található geológiai értékeket mutatták be szakvezetéses séta keretében. A helyszín a tarpai Nagy-hegy volt, de ismertették a Barabás külterületén fekvő Kaszo- nyi-hegy érdekességeit is. Ásványok a mikroszkóp alatt FOTÓK: HUNYADI TÜNDE geológusszemmel Jócskán bővültek a csarodai nyolcadikosok geológiai ismeretei Már a geotópnap előtt bejárták a tarpai Nagy-hegy felhagyott kőbányáját a Csarodai Herman Ottó Általános Iskola nyolcadik osztályos diákjai. Mikroszkóp alatt is megszemlélhették a roed- derit nevű szilikátásványt, amelynek ez az egyetlen ismert hazai lelőhelye. KM Az Alföld vulkánjai A tarpai Nagy-hegy puhább kőzetei az idők folyamán „letarolódtak”, végül csak a vulkáni kürtő kemény, ellenálló kitöltése maradt meg domború lejtőjű kiemelkedés formájában. A hegy területén 1860 és 1986 között kőfejtő működött, amely két szinten tárta fel a kőzeteket. Az ember környezetformáló tevékenysége révén átalakult a hegy korábbi arculata, ennek ellenére még ma is számos védett és fokozottan védett állatnak nyújt élőhelyet. Rovarvilágának legnevezetesebb képviselője a beregi futrinka - a faj első magyarországi példányát egy tarpai borospincében találták. A kőzetrepedések, sziktaüregek számos kétéltű- és hüllőfajnak biztosítanak menedéket a téli hónapokban. A hegyen évszázados hagyományai vannak a szőlő- és gyümölcstermesztésnek. A lepusztult, romvulkánná alakult hegyet a jégkorszak szelei által szállított por betemette, ebbe a vastag lösztakaróba vágják évszázadok óta a borospincéket. A hegy és a bányaudvar a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet megalakulása (1982) óta országos jelentőségű védett természeti terület része. A barabási Kaszonyi-hegy folyásos szerkezetű riolit kőzetének a kora 11-12 millió évre tehető. A fauna és flóra különlegességét a védett, fokozottan védett vagy ritka növény- (például hosszúfüzér harangvirág, borsóképű lednek) és állatfajok (például uhu) előfordulásai jelentik. Az 1991-ben létrehozott Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület rendeltetése a Beregi-síkból kiemelkedő szigetvulkán és a rajta kialakult, fajokban gazdag állatvilágnak otthont adó, változatos növényvilág védelme és tájképi értékeinek megőrzése - olvasható sok más mellett a geotópnap alkalmából kiadott, Az Alföld vulkánjai - geotúra című kiadványban.
