Kelet Magyarország, 2017. szeptember (74. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-02 / 205. szám

2017. SZEPTEMBER Z, SZOMBAT KELET Fontos gazdasági és biztonságpolitikai kérdések tárgyalását zárta Vlagy­imir Putyin és Orbán Viktor kézfogása Vízipari fejlesztéstől a kibertechnológiáig BUDAPEST. Az orosz elnökkel folytatott tárgyalások közép­pontjában a gazdasági együtt­működés fenntartásának és kiszélesítésének lehetőségei álltak. A Mól magyar olajipa­ri vállalat sikeresen részt vesz nyugat-szibériai kőolajlelőhe­lyek feltárásában és működ­tetésében. Megállapodás szü­letett az ipari együttműködés fokozásáról a technológia-in- tenzív ágazatokban. A magyar mezőgazdasági cégek beruhá­zásai után a magyar vízipar is beruházási és fejlesztési lehető­ségekhez jut Oroszországban. Diplomáciatörténeti mér­földkő volt, amikor júniusban - közel három évtized után először - látogatott hazánkba izraeli miniszterelnök, Ben­jamin Netanjahu személyé­ben. A tárgyalások egyik fon­tos célja annak rögzítése volt, hogy Izrael és Magyarország kormánya minden segítséget megad a két ország cégei sike­res együttműködésének. Megállapodás született egy közös technológiai fejlesztési munkacsoport létrehozásáról Magyarország és a V4 államok részvételével. Többek között Izrael a V4-ek államaiból, így Magyarországról érkező in­formatikusokat fogad ösztön­díjasként, akik a legfejlettebb kibertechnológiát ismerhetik meg és sajátíthatják el. A két ország közötti együttműkö­dés elsősorban a' megúju­ló energia, mezőgazdaság, gépipar, építőipar és a külön­böző IT-megoldások területén lehet eredményes. ékn Közel harminc évet kellett várni erre a diplomáciai pillanatra: Izrael miniszterelnöke Budapesten Csúcsév a diplomáciában A külügyi, külgazdasági munka eredményeit az ország üzleti, vál­lalkozói köre válthatja készpénzre. BUDAPEST. A magyar külpoli­tika számára 2017 diplomá­ciai csúcsévet hozott: miu­tán tavaly Budapesten járt a brit miniszterelnök, David Cameron, majd Londonban viszonozta látogatását Orbán Viktor magyar miniszterel­nök, idén újabb fontos talál­kozókat szervezett a magyar diplomácia. Februárban Vlagyimir Pu­tyin orosz elnök érkezett a magyar fővárosba, ahol kije­lentette: Európában Magyar- ország fontos és megbízható partnere Oroszországnak. Egy övezet, egy út Elhangzott: a két ország erősí­ti az együttműködést az ener­getikai szektorban, a paksi atomerőmű bővítése tízezer új munkahelyet teremt Ma­gyarországon. A 2021 utáni, Oroszországból Magyaror­szágra irányuló gázszállítás­ról is megkezdődtek a tárgya­lások. A kőolaj- és földgázipari együttműködés kiemelt te­rület: a hazánkban felhasz­nált szénhidrogének jelen­tős része Oroszországból származik, és Magyarország megbízható tranzitországa a Nyugat-Európába irányuló orosz energiahordozóknak. A nemzetközi diplomácia fokozott figyelmet szentelt annak, ahogy az orosz el­nök részletesen ismertette Moszkva álláspontját a ke­let-ukrajnai eseményekkel és a közel-keleti helyzettel kap­csolatban. A magyar minisz­terelnökkel egyetértve jelen­tette ki, hogy erősíteni kell az együttműködést, egyesíteni kell az erőfeszítéseket a nem­A V4 kormányfői az izreali miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatón FOTÓK: MTI-ARCHÍV zetközi terrorizmus elleni harcban. Májusban Pekingben fo­gadta Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke Orbán Viktort. A kínai kormány az átfogó stratégiai partnerség szintjére emelte a magyar-kí­nai kétoldalú együttműkö­dést, ami Ázsia meghatározó országában a legmagasabb kategória. Ma már a Kö- zép-Európába irányuló kínai befektetések közül a legtöbb Magyarországra érkezik, és a térség országaival összeha­sonlítva a legdinamikusab­ban a magyar-kínai kereske­delem bővül. Magyarország geopolitikai helyzete, nemzetközi súlya A magyar külpolitika számára továbbra is kiemelt cél a ma­gyar érdekek képviselete, ez egyszerre alapelv, szemlélet és cél akkor is, amikor a kor­mány tagjai találkoznak és tárgyalnak külföldi kormány- és államfőkkel. Ez a gyakorlat illetve poli­tika* eredménye különösen abban mutatkozik meg, hogy felértékelődött, a 16+1 formá­tumú Kina - Kelet-Közép-Eu- rópa együttműködésben az „Egy övezet, egy út” straté­giának is fontos pillére. Ké­szen állunk rá, hogy otthont adjunk a következő 16+1 for­mátumú csúcstalálkozónak - utalt Orbán Viktor az idén ősszel esedékes Kína-Kö- zép-Európa miniszterelnöki csúcstalálkozóra, mely során Budapesten találkozik a kínai miniszterelnök a tizenhat, közép- és kelet-európai kol­légájával. A csúcsév része a közös kormánycsúcs a törökökkel, szerbekkel, szlovénekkel, a gazdasági vegyesbizottsági ülés Iránnal. Ez év júliusában Magyarország azon kevés ál­lamok közé tartozik, amelyek a kelet-közép-európai régió, valamint az Európai Unió helyzetét meghatározó ha­talmakkal kiegyensúlyozott kapcsolatokat tartanak fenn - így az Amerikai Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Németországgal, Kínával és Törökországgal is. Budapest vendége volt Ab- del-Fattah esz-Szíszi egyipto­mi elnök is, a tanácskozáson a terrorizmus és az illegális migráció, valamint az Egyip­tom és Közép-Európa közötti gazdasági együttműködés helyzete volt napirenden. V4 magyar elnökséggel- A visegrádi négyek kifejez­ték elismerésüket és meg­becsülésüket Egyiptom el­nökének azért a munkáért, amellyel stabilizálni próbálja országa térségét - közölte Orbán Viktor miniszterel­nök a visegrádi államok (V4) kormányfői és az egyiptomi elnök budapesti csúcstalálko­zóját követően. Fontos esemény, hogy Ma­gyarország hivatalosan át­vette és 2017. július 1-től egy éven át betölti az 1991-ben létrejött Visegrádi Együtt­működés, V4-ek szövetségé­nek elnöki tisztét. A magyar elnökség fő prioritásai a hi­ányzó északi-déli irányú ösz- szeköttetések kiépítése, a di­gitális gazdaság feltételeinek megteremtése, az energiabiz­tonság, valamint a Brexithez kapcsolódó álláspont össze­hangolása. ÉKN A magyar érdek védelme Lebilincselő terveket szőnek már a nyertesek A három csapás visszatartó erő Többen dolgoznak a fogvatartottak közül - a cél a teljes foglalkoztatás BUDAPEST. Negyven pályá­zóból választotta ki a Bün­tetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, hogy hol épülhetnek új büntetés-vég­rehajtási intézetek Magyaror­szágon. A pályázó települések mindegyike meglátta a lehe­tőséget, azt, hogy ezzel a prog­rammal több előnyt is ková­csolhatnak. Itt van például az oktatás: a középiskolai képzés profiljába beemelhető a ren­dészeti illetve a büntetés-vég­rehajtás szakma, melynek elsajátítása az új munkale­hetőséggel segíthet fékezni a fiatalok elvándorlását, és visszacsábítani azokat, akik elmentek. Volt, ahol az ön- kormányzat már bérlakás-épí­tési programot is tervezett. Egy bv-intézet gazdasági elő­nyökkel is jár. Ennyi ember ellátásáról gondoskodni is kell, vagyis a térségben élő gazdák, mezőgazdasági ter­melők számára biztos felve­vőpiacot jelent. Sertést és más kisállatokat helyezhetnek ki családokhoz, a felnevelt ál­latokat az önkormányzat vá­sárolná fel és értékesítené a börtönkonyhán. Valahol már új vágóhidat is építenének, és a helyi vállalkozások is fel­ajánlották: részt vennének a foglalkoztatásban. ékn A megerősített bünte­tés-végrehajtás haté­konyabb, a bűnözők tovább vannak börtön­ben. BUDAPEST. Jól látható átala­kulás ment végbe a hazai bű­nözés szerkezetében. 2010-re jelentősen megnőtt a személy elleni bűncselekmények szá­ma Magyarországon, ezért 2010-ben egyik első intézke­désként vezette be az új kor­mány a három csapás törvé­nyét. A 2010 júliusa óta érvény­ben lévő törvény értelmében duplázódik azok büntetése, akik harmadjára követnek el valamilyen erőszakos bűncse­lekményt. Ha pedig a várható büntetés több mint 20 év, akkor tényle­ges életfogytiglani börtönbün­tetést kapnak az elkövetők. Kevesebb bűncselekmény A három csapás törvénynek köszönhetően a legveszélye­sebb visszaeső bűnözőkkel szemben a bíróságok ma már olyan ítéleteket is hozhatnak, amelyeknek kellő visszatartó erejük van. A törvény eredményeként a társadalom biztonságérzete erősödött, mert a legveszélye­sebb bűnözők hosszabb időt töltenek börtönben. A tényle­ges életfogytiglan bevezetése óta kimutathatóan csökkent a bűncselekmények száma. A lakosság szubjektív köz­biztonságérzetét leginkább veszélyeztető kiemelt bűn- cselekmények száma 2010 és 2016 között 46,7 százalékkal csökkent. Munka a börtönökben A büntetés-végrehajtási szer­vezet 2010-ben elindította a férőhely-bővítési programját. A meglévő börtönök belső átalakításával, az új körlet­részek építésével mára több mint másfél ezer férőhellyel növekedett a hazai bünte­tés-végrehajtási intézetek be­fogadóképessége. Mindeközben a bünte­tés-végrehajtáson belüli fogvatartotti foglalkoztatás aránya elérte, sőt időnként meghaladta a 90 százalékot, és a tervek szerint 2019-re megvalósul a teljes körű fog­lalkoztatás is. A nagyszabású, összesen mintegy 46 milliárd forint ér­tékű börtönprogram kereté­ben 2016 és 2019 között kilenc településen - Bátonyterenye, Békés, Csenger, Heves, Keme- cse, Komádi, Komló, Kunma­daras, Ózd - épülhetnek fel új büntetés-végrehajtási inté­zetek. A kormányzati tervek szerint az új objektumok 4500 fogvatartott elhelyezésére lesznek alkalmasak. Az új intézetek ellátását szolgálva 2500 alkalmazottal bővül a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állomá­nya. Ezek a fejlesztések a bünte­tés-végrehajtási intézetek zsú­foltságának megszüntetése mellett új munkahelyeket is teremtenek az adott térségek­ben. ÉKN •» Új beruházások, fokozott biztonság Felújítások mellett új büntetés-végrehajtási intézményeket is építenek TÉMATÁMOGATÁS. KÉSZÜLT MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MEGBÍZÁSÁBÓL.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom